Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-17 / 241. szám

mm Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 Fiókkiadóhivatal £s könyvosztály: Piaţa Unirii 9. étim. — Telefonszáxn: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. - pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente — Magyarországra: negyedévre 10. félévre 20, évente 42 többi külföld: államokba csak a portóküiönbözercel ’-óbb­LVII ÉVFOLYAM, 241. SZÁM. SZOMBAT 1936 OKTÓBER 17. és kedves vendég „áll a házhoz“. Öröm el­sősorban u színháznak, amely meghívta dia­dalmas darabjának, A néma levente 25-ik előadására. Haltai Jenő ígéret és szó szerint szívesen készül hozzánk, mielőtt megizlelné a bécsi bemutató, e bizonnyal nagy siker boldogságát. De öröm kivétel nélkül minden magyarnak itt e borongó városban és raj­tnak túl minden embernek, aki az irodalom és színház elfogulatlan híve Ezt az örömöt és (7 vendégjárás jelentőségét szeretnők ezen a helyen, ahol a féjditó politika tulon túl hatalmaskodik rajtunk, méltókép hangsú­lyozni. A nyelv és irodalom több nekünk, mint másoknak és Heltai több nekünk, mini a frissen hires színpadi szerző. Es ugyancsak szükségünk van, hogy ily ártatlan és benső örömmel oldjuk fel feszült indulataink egy- részét, amelyeket nyilván az életért való küz­delem erényei mellett, óhatatlan bűnös hibák is táplálnak. A közvetlen, nyílt, bűbájos Hel­tai Jenő különösen alkalmas rá, hogy a zson- gitő és vidám fölemelkedés, a bohó és erősítő megfeledkezés áldásában részesüljünk. En­nek híresztelése annál jobban esik, meri a kézzel fogható valóságok dolgában hiányosak vagyunk se virágból, se másból nem sokat adhatunk. Azonban iró derűs bölcsességével súlyos egyszerűségével, egészséges gazdagsá­gával szembe állva szégyenkezés nélkül áll­jak szemérmes szegénységünket. Hisszük, hogy jó szívvel veszi meleg szavainkat és meleg magatartásunkatöröm lesz az örö­münk neki és érezni fogja, hogy az erősített meg és lelkesített bennünket. Bizonyára örö­möt ad a színpad is: talál majd a lehetőség korhűt olt sága és színművészet iink csak teg­nap történt felébredése folytán érthető fo­gyatkozások során érdemes elemeket fiattal színészeink teljesítmény eiben, Aleg kell súg­nunk Heltai Jenőnek, hogy uj életre színhá­zunkat fiatal és erős akaratú igazgatás, fiatal és naggratörekvő színészek lelkes munkája költötte és ebben a dráma együttese az orosz­lánrészt végezte, mert máris visszaédesgette a dráma tiszteletéről el híresedéit közönségün­ket a nemes hagyomány okhoz. A néma levente segíti ezt a klasszikus íve­lést. Tiszta, történeti, költői, verses. De nagy­képűség volna, ha most Heltai művészetének és költészetének irodalmi elhelyezéséhez és értékeléséhez fognánk. Nem uzsorázzuk el a jövendő szenvedélyeit. Mi a jelen és főleg n pillanat emberei vagyunk. Egyszerűen ör­vendünk-, hogy ez a magyar iró hozzájárni a színház és drámai költészet válságának a meggyógyitásához. Boldogok vagyunk, hogy a városiasság és újkori szellem ez a könnyed költője, de viszont vidáman súlyos és bölcs mesemondója ellenáramlatok harcában és tobzódásában is meg tudott maradni egyenes vonalában és az igazi tehetség romo'.hatat- lamágának a hitét átmentette. Az öregedő Heltai még mindig a fiatal Hei Iái. csak fi­nom iróniája, visszatart ott bölcsessége, némi keserve lett izesebb és tüzelőbb, mint az aszúkor. De nyugatisága és pillanatnyisága változatlan. Nyilván sehol se „hibázta el“ magát 'és müvét. Megfogta külföld szemét és i „elnök ur“ maradt. Mintha most is az at- j lanti csápos levegő hozná, amely azonban át- | hatol havasi erdőkön és magába szívja gaz- ! dagon a Margitsziget illatait, a budai dom­bok őszi barackjának különös mézét, de a cidoni alma izét is, amelybe állítólag Éva harapott a paradicsomban, fás nem hiány­zik e férfias bájból, a mosolygó erőből a vér melegsége, fűszere, kéje sem. Verses szinjá- j léka. állítólag évtizedek búcsúzó remegései- \ nek n müve. még egyszer figyelmeztet, hogy j ': éressük rrz életet, akár volt. akár van, vagy ! csak elképzelt. És szeressük a Heltai Jenő j két. Hát szeretjük. Örömöt ód és elfogadja ! Iölünk az örömöt. i iipél belfga király nagyíeleníőségíi beszéde- "" Érvényben marad-e még a francia^angol-belga vezérkari mecgáilapodás ? •* lísgyarásaiokaí leér Brnsszelíől a francia kormány —■—————-— A külpolitika mindennapi szenzációja tegnap sem maradt el. És ezúttal egész komoly szenzációról van szó, mely ugyan nem fenyeget közvetlenül súlyos következményekkel, de fontos szerepe lehet Európa hatalmi egyensúlyának további kialakulásában. Lipót belga király tegnap beszédet mondott, melyben nagy eréllyel hangoztatta a belga kato­nai védelem megerősitésének szükségét és hivatkozva arra, hogy az általános fegyver­kezés, valamint a Rajnavidék megszállása, mely újra a belga határok közelébe hozta az esetleges német támadás kiinduló pontjait, majdnem ugyanolyan helyzetet teremtett Bel­gium számára, mint a világháború előtt. \ h 'yzet ma az mondta Lipót Jkirály — ! hogy Belgium területi biztonsága tekintetében semmilyen védelmi szövetség nem vezethet célhoz, mert a mai villámgyors támadások melleit minden külső segítség későn érkeznék. Belgiumnak ezért önmagának kell rendelkeznie olyan védelmi eszközökkel, melyek külső támadásokkal szemben biztosíthatják. Politikailag pedig — folytatta kijelentéseit Lipót király — kizárólag belga politikát kel! folytatnia és arra kell törekednie, hogy az orszá­got lehetőleg távoltartsa minden nemzetközi viszálykodástól. Lipót király beszédének különösen ezek az utóbbi kitételei keltenek rendkívüli fel­tűnést, mert nyilvánvalóan arra céloznak, hogy Belgium szeretne visszahelyezkedni a háboruelőtti semlegességi állapotba, azzai a különbséggel azonban, hogy katonai ereje teljes megfeszítésével álljon készen a védelemre minden lehető támadással szemben. A locamói egyezmény ugyanis végetvetett ennek a semlegességi állapotnak, melyet külön­ben a békeszerződések sem tartottak továbbra fenn. Belgium biztonságát ugyan a szer­ződésben résztvevő hatalmak közös védelmének tárgyává tette, de Belgiumot is kötelezte arra, hogy résztvegyen a védelemben a szerződés többi aláíróinak megtámadása esetén. A < brüsszeli kormány a különböző európai viszályok veszedelmes összeszövődése miatt nyil­vánvalóan úgy éra, hogy ez a kötelezettség ina rendkívül súlyos kockázatokkal jár a belga államra. Ezért a most már közelebbről esedékes uj locarnói értekezlet előtt beje­lenti, hogy régi neutralitási helyzetéhez hasonlóan igényt tart ugyan arra, hogy hizton- Bágát továbbra is garantálják, de ezzel szemben nem kíván kötelezettséget vállalni más államok biztonságának megvédésére. A pillanat a követelés nyilvánosságrahozatalára elég jól van megválasztva és nagyon valószínűnek látszik, hogy, ha izgalmas viták után is, a belga követelés végül eredménnyel is fog járni. Brüsszelben ugyanis tisztában vannak azzal, bőgj' Belgiumot akármelyik oldalról is érné támadás, a támadóval ellentétes hatal­mak részéről akár szerződéses, akár nem szerződéses alapon, feltétlenül segítségre szá­míthat, mert a segítség ezeknek a hatalmaknak létérdekét is szolgálja. Ezt a védelmet tehát a valóságban elérheti Brüsszel kockázatos kötelezettségvállalás nélkül is. Hogy most ettől a kötelezettségvállalástól formálisan is szabadulni akar, annak nyilvánvalóan az az oka, hogy több okból s ezek között talán elsősorban a francia—szovjetorosz megegyezés miatt, rendkívül veszedelmes lehetőségeket Iát a kötelezettségvállalás előtt. Természetesen még mindig kétséges, hogy a mai viszonyok között a régi neutralitási helyzet visszanyerése esetén is távol tudná-etartani magát Belgium az európai hatalmak közölt esetleg megkezdődő háborútól. A franciákat viszont súlyosan érinti ez a belga .elhatározás, mely lényegében egy katonai szövetségesüktől fosztja meg őket. Egy hivatalos jelentés szerint a francia kor­mány jegyzékben kér további felvilágosítást Brüsszeltől, hogyan értelmezi a semleges­ségre vonatkozó kívánságát és hogyan tartja ezt összeférhetőnek az eddigi megegyezé­sekkel és a népszövetségi tagság által vállalt kötelezettségekkel. A brüsszeli kormány ré- ( szérűi a Havas-ügynökség tudósítójának ezekre a kérdésekre már bizonyos választ is ] adtak. „Nincs arról szó — mondják Brüsszelben — hogy Belgium félreismerné eddig I vállalt nemzetközi kötelezettségeit. De a tervezett öthatalini értekezlet előtt felmerül Beí- j «luni számára a kérdés, hogy mennyiben mehet túl a népszövetségi egyezségokmányban vállalt kötelezettségein, ha az értekezlettől várt uj nyugati egyezményt aláírja. Belgium azonban még arra az esetre is, ha csak mint biztosított vesz részt ebben az egyezmény­ben, teljességében vállalja népszövetségi kötelezettségeit. Ami pedig a francia,'angol és belga vezérkarok között létrejött megegyezést illeti, azok a megegyezés idején történt levélváltással, mint gyakorlati jellegű megállapítások, véglegesen rendezettnek tekint­hetők. Izgatott magyarázatok a belga állásfoglalás körül BRÜSSZEL. (Október 16.) A belga j LONDON. (Október 16.) A Reuter diplomáciai körök Lipót király beszédé- , távirati iroda jelentése szerint genfi nép­vei foglalkozva kijelentik, bogy Belgium- j szövetségi körökben nagy meglepetést nak nincs szándékában a nemzetközi j keltett a belga király bejelentése, mind- egyezményeket felmondani, ellenkezőleg | azonáltal úgy hiszik, bogy e lépéssel a hü marad a genfi népszövetségi szerve- j locarnói értekezlet nincs veszélyeztetve, zetliez. Belgium azt akarja, hogy kezes- ! Belgium magatartása azonban megköve- k ed jenek semlegességéért, de nem haj- j teli, hogy az értekezlet platformját meg- landó eltűrni, hogy más államokkal való j változtassák. .viszonyát zavarják. ' GENF. {Október 16.] Genfi köröket meglepték a belga király kijelentései, amelyek uj politikai orientációt jeleznek. Ezáltal az egyetemes biztonság jele sú­lyos csapást látszik szenvedni. Általában úgy tekintik, hogy Lipót király szavai a locarnóf paktum és az 1920. évi francia ■ "slga krtonai egyezmény felmondásá­val egyenlőek. Ezzel kapcsolatban meg- állapitják, hogy a mult héten, amikor Blum Genfbe érkezett, hogy a locarnói kérdésről tárgyaljon, a belga külügymi­niszter sürgősen elutazott. Visszautasítják Szovjet-Oroszország követeléseit LONDON. (Október 16.) A lapok rész­letesen közlik annak a jegyzéknek a szö­vegét, amelyet a londoni szovjet meg­bízottak adtak át a semlegességi bizott­ság elnökének. A jegyzék azt követeli, hogy a portugál kikötőket hatályos el­lenőrzés alá vegyék, hogy ezáltal meg­akadályozhassák a fegyverek és hadi- szerek kivitelét. A jegyzék megjegyzi, hogy hatályos ellenőrzés alatt ostrom- zár értendő. Az ellenőrzést a jegyzék szerint angol és francia hadihajók gya­korolnák, amelyek elállnák a kikötőket. A jegyzékre a semlegességi bizottság elnöke kijelentette a szovjet megbízott­iaknak, hogy a bizottságnak nem áll módjában ilyen követeléseknek eleget tenni. Amint a jegyzék átnyujtásának és az abban foglalt követeléseknek a hire szertefutott, politikai körökben élénk vi­ta indult meg a szovjet jegyzék tartal­máról. Sem francia, sem pedig angol politikai körökben nem tanúsítottak haj­landóságot a szovjet indítvány iránt. Az angol sajtó tekintélyes része élénken kommentálja az esményeket és általá­ban elitéli a szovjet követelését. Különö­sen a Daily Telegraph támadja élesen a jegyzéket és azt hangoztatja, hogy Moszkva félre nem érthető módon igyek­szik gáncsot vetni Portugália és a sem­legességi bizottságban résztvevők közé. hogy ezáltal még zavarosabbá tegye a helyzetet. LONDON, október 16. Portugália jegyzé­ket küldött a semlegességi bizottsághoz, amelyben bejelenti, hogy tudomást szerzett a szovjet jegyzékről. Tiltakozik a Moszkva által emelt vádak ellen és kijelenti, hogv elvben hajlandó hozzájárulni a szovjet indít­ványához, hogy tudniillik a portugál kikö­tőkéi ellenőrzés alá vegyék, de ugyanakkor követeli, hogy a spanyol kikötők felett is hasonló ellenőrzést gyakoroljanak. A semlegességi bizottság elnöke tegnap a délutáni órákban a szovjet megbízottak tu­domására hozta, hogy a bizottság nem veszi tárgyalás alá a szovjet jegyzéknek a portu­gál kikötők ellenőrzésére vonatkozó iudit- váuvát. A belga nép nem hallandó más államok biztonságáért kezességet vállalni

Next

/
Oldalképek
Tartalom