Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)
1936-10-16 / 240. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Plata Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKA! NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, felevre 440, éventa 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, felevre 20, évente 4a pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözetcel :öbbLVil ÉVFOLYAM, 240. SZÁM. PÉNTEK 1936 OKTÓBER 16. árnyék vetődött a lelkünkre. Sok az árnyék a folytonos alkonyaiban, folytonos árnyék és ezt a kettőt mégis észre kellett vennünk. Máris megmértük ezzel, hogy mily nagyon sötét és nehéz dologról van szó. Az igazságügyi minisztérium összeállította és a nyilvánosság előtt kiteregette az utóbbi öt év bűntetteinek a jegyzékét. Elriasztónak? Nem. Különös alkalom is akadt reá. Az uj büntetőtörvénykönyv, amelyet „U. Károly király kódexének“ neveztek el — valószínűleg a Code Napoleon jelentőségére és eredményeire való gondolással — a közeli január elsején lép életbe és köztudomás szerint szigorúbb lesz, mint volt eddig a büntető hatalom karja; egyesek szerint drákói lesz, holott nem is írták vérrel, mert hála Istennek a halál büntetést ezúttal sem vezették be és megőrizték igy országúnk büszke helyét az abolucionista. államok sorában. Az uj bün- tetőtörvénykönyv alkalmát és- szigorúságának a hírét igazolja most az igazságügyminisztérium összegezése. Valóban komor gondolatba ejt. Olvassulz, hogy az elmuJt öt évben 25.137 szeméig 14.467 bűntettet követtek el és 12 ezer 870-et közűle jogérvényesen elítéltek; 610.4-91 egijén 3S2.433 vétséget követett el és 407b26 vádlottat elért a törvény sujtuló ereje. 3,478.540 volt a kihágó és az esetek száma 2,478.982 volt; jogerősen elítéltek egymillió 557.247-et. Szóval a bűncselekmények száma 2,875.872 volt, bűnöző 4,114.168 és elitéit 1.977.670. Kétségbeejtő számok. Megrendítenek. Nem vigasz nekünk, hogy mindenütt a világon, a hatalmas és virágzó USA-ban leginkább, rémkő mérvben szaporodnak a bűnözések. Csak a skandináv államokban, az éjféli nap országában derül élet és vagyon: itt a bűneseteic száma néhány száz, azok java részét is lelki betegek és külföldiek köveik el. Egy másik sugárzó terület lép képzeletünkbe. A vidám délszaki, boldog Fiilöp-szi- getek, amelyeknek dohánya, kendere, kalap - szalmája világhíres. A spanyol uralom alól a: USA szabadította föl országukat, kormányzásába vonta, de ünnepélyesen megigér- e, hogy 1935-ben népszavazással dönthetik el sorsúidat. Néhány katonai támaszpont kivételével önálló és független is lett ez az ország és élén egy őslakó fill pin Kossuth Lajos áll. Neve: I^eon Qiúnóez. Mégis e mosolygó paradicsomból borzasztó árnyék vetődött most az egünkre. Az elmúlt hét egyik éjszakáján a főváros Manila tepraielepéről a betegek — háromezren — az ápolók ellenállását megtörve, az utcára kerültek és a köztársasági elnök palotája elé nyomultak. Forradalmi tüntetéssel követelték, hogy adják vissza szabadságukat a nagy társadalomban akarnak élnit mert nem igaz, hogy a lepra fertőző betegség. Pedig a szörnyű arcok, a facies leonina-k rájuk cáfoltak. A színes bőrű elnök nem undorodott el az oroszlán-vigyor- tól, a bűztől, a hörgő hangoktól. Visszarendelte a riadóval fölvert karhatalmat és köimyfacsaró beszéddel lecsillapította a lech- mezei „gyászmagyarok“ utódainak. Szent István és Lázár „szegényeinek“ e késő baj- társait. ez élő kísérteteket: Higyjetek az orvosoknak, térjetek vissza kegyetlen számki- veiéstekbe, békéljetek meg az elkerülhetetlen halállal, a társadalom fokozott jósággal fogja majd megédesíteni háld oki ást okát. S a nyomorultak lehajtott fővel visszakullogtak a telepre. Micsoda nyomor ez!! A bélpoldosság még mindig létezik, sőt itt van a mi közeliinkben, sőt a boldog és bűntett-mentes Svédországban is. Mennyi szenvedés, mennyi szép jóvátertnivaló volna részünkre. Nyomort eltűntetni, bűntetteket megállítani! De inkább fegyverkezünk és háborúra készülünk A: árnyékok szaporodnak és megnőnek, kormány jónak látta közbelépni a feszültség enyhítés© épde- kében. — Ellentétek aas angol minisztérium kebelében. — összehívják, az öthatalmi értekezletet Németország részvétel© nélkül is Az európai külpolitika időjelzője az utolsó napokon megint viharosra fordult. Á szovjetorosz fellépés Portugália, Németország és Olaszország ellen a spanyol polgárháborúval szembeni semlegesség kérdésében és Németország párisi tiltakozása a Strassburg- ban elhangzott sértő kommunista beszéd ellen, komoly nyugtalanságot kelt az európai egyensúlyi helyzet legfőbb ellenőrzőinél, Londonban. Londoni politikai körökben elterjedt vélemény szerint a feszültség Moszkva, Páris és Berlin között az utolsó huszonnégy órában annyira erőssé vált, hogy az angol kormány jónak látta a feszültség enyhítése érdekében közbelépni. Edén külügyminiszter fogadta is tegnap ebben a kérdésben a francia és szovjetorosz nagyköveteket. A francia nagykövet, hir szerint, igen nagy- fontosságú üzenetet közvetített Edennek. Délután folyamán a betegszabadságáról visszatért Baldwin vezetése alatt minisztertanács foglalkozott ezzel a kérdéssel, melyben a miniszterek állítólag nem voltak teljesen egy véleményen a dolgok megítélését illetőleg. A fiatalabb miniszterek ugyanis, köztük a franciabarátságáról ismert Duff Cooper hadügyminiszter, azon a véleményen vannak, hogy Németországnak a strassburgi kommunista beszéd elleni tiltakozása igazában csak ürügy arra, hogy az uj locarnói öthatalmi értekezlet ügyében hozzájuttatott angol kérdésre ne válaszoljon. Ezt a választ a hét végére várták eddig, a Parisban történt német tiltakozás után azonban lehetőnek tartják, hogy végleg elmarad. Az angol kormány úgy határozott, hogy íegmesszebhmenőleg megtesz mindent úgy Parisban, mint Berlinben a feszültség enyhítésére. Elhatározta azonban, hogy a tervezett uj ,.locarnói 4 értekezletet november derekára minden körülmények között összehívja, még abban az esetben is, ha Németország nem volna hajlandó az értekezleten megjelenni. Eden külügyminiszter tegnap Sheffieldben beszédet tartott, melyben újra hangsúlyozta, hogy Anglia külpolitikájának főcélja a háború kiküszöbölése és a békés együttélésnek nemzetközi egyezmények utján való biztosítása. Kitért beszédében a spanyol polgárháborúra, mely azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy Spanyolország határain túlterjed. Ezért a legnagyobb örömmel üdvözölhette a béke minden barátja a francia—angol együttműködést a spanyol eseményekkel szembeni semlegesség ügyében. Ma megint az a helyzet, hogy a semlegesség megvalósítása elé komoly akadályok gördülnek. A békét szcgálta a Páris, Washington és London között létrejött pénzügyi megegyezés is, melyet általában a három nagy demokrácia müvének tartanak. A nemzetek előtt igazában nem is áll más kivezető ut — mondta Eden — mint az együttműködés, mert a jövő háborúja olyan borzasztó lesz, hogy győző nem lehet abban senki. A londoni diplomácia másik nagy gondját a spanyol polgárháborúval szembeni semlegességre vonatkozó szovjetorosz akció képezi. Tegnap úgy Maiszki londoni szovjetkövet, mint Kagan, a seinlegességi bizottságban működő szovjetorosz megbízott újabb jegyzéket adtak át a pár nap előtt tett szovjeterosz lépéssel kapcsolatban. A jegyzék, melynek szövegéi közzétették, azzal vádolja Portugáliát, hogy kikötőin át német és olasz hadianyagot szállítanak Franco tábornok csapatainak. Szovjetorosz részről ezért azt kívánják, hegy Anglia, vagy Franciaország hadihajóival vállalja a portugál kikötők ellenőrzőjének szerepét. Eden, Blum és Deines, akik úgy látszik előzőleg tudtak a javaslatról, már tárgyaltak ebben a kérdésben és teljesen kivihetetlennek tartják. Az angol— francia álláspont az, hogy' he kell várni a szovjeterosz vádakkal szemben az érdekeltek válaszát. Londonban lehetségesnek tartják, hogy' Szovjet©roszország, indítványának visz- szautasitása miatt kilép a semlegesség! csoportból és az ezirányban vállalt kötelezettségeit semmiseknek fogja tekinteni. Ez pedig újabb súlyos fejleményekhez vezethet. A szovjetorosz helyzettel kapcsolatban tegnap egy párisi lap azt jelentette, bogy Litvinov külügyi népbiztos teljesen kegyvesztettnek tekinthető és vissza sem tér Moszkvába. A hir ebben a formában nem felelhet meg a valóságnak, mert Litvinov tegnap Varsón utazott át, ahol rövid időre kiszállott és fogadta a berlini szovjetorosz követet, ami után tovább folytatta útját Moszkva felé. A külpolitika napi eseményeihez tartozik a budapesti hir is, hegy Belliién István gróf, volt miniszterelnök Darányi miniszterelnök kérésére elvállalta a magyar népszövetségi főmegbizott szerepét. Magyarország részére mindenesetre komoly nyereségnek lehet tekinteni, hogy külpolitikai kapcsolataiban ezután Bethlen István gróf nagy képességeit és nemzetközi tekintélyét is fölhasználhatja. Budapesti jelentés szerint különben Darányi miniszterelnök tegnap fogadta Knox angol követet és Neustíidter Stürmer budapesti osztrák követet. Politikai körökben az a hir terjedt el, hogy az angol követ látogatásának jelentősége túlhaladta az egy szerű udvariassági látogatás kereteit. PÁRIS. (Október 15.) Beck lengyel külügyminiszter párisi látogatása során ma találkozik Delbos francia külügyminiszterrel és Blum kormán vei nőkkel. A Quai d'Orsay (Uszebédet ad Beck tiszteletére. Francia politikai körök nagy fontosságot tulajdonítanak Beck látogatásának, melytől a lengyel—-francia jótviszony további elmélyülését romélik. A lengyel külügyminiszter látogatásával kapcsolatban a LTntransigeant ezeket Írja: „Lengyelország természetes gát az orosz— német ellentétek között és sóba nem fogja eltűrni, hogy területén akár orosz, akár német csapatok vonuljanak át. Ha Moszkva mégis háborúba keveredik Németországgal, Franciaországnak is be kellene kapcsolódnia a hadműveletekbe. Amíg azonban Lengyelország erős, a háborús veszély a lehető legkisebb. A békét áhiió Franciaországnak szüksége van erre az erős lengyel államra/' LONDON. (Október 15.) Kagan szovjet megbízott a benemavatkozási bizottság szovjetorosz tagja, tegnap ismét jegyzéket nyújtott át Lord Clement bizottsági elnöknek. A jegyzék súlyos (vádakat tartalmaz bizonyos európai hatalmak ellen. Néhány órával később Maiszki londoni szovjet nagykövet jelent meg az angol külügyi hivatalban és kormánya nevében a sem - legességi bizottság újabb sürgős összehívását kérte. Eden a békét hirdeti LONDON. (Október 15.) Eden Shefieldben tartott beszédében mindenben helyeselte a spanyol benemavatkozás tárgyában Bhun kezdeményezését. Anglia mindenesetre tisztelni fogja a beoemavatkozást. Anglia azért fegyverkezett, hogy a békét biztosíthassa s az erőszakosságoknak ellenállhasson. Elítélte a más országokban kitört világnézeti villongásokat, melyek nemzetközi konfliktusokhoz vezethetnek. A jövő háborújában nem lesz győző. Az összes országok népeinek békéért való nemzetközi együttműködés politikáját kell elfogadniok. Kiemelte a csak legutóbb megkötött angol—francia—amerikai pénzügyi egyezmény jelentőségét. BERLIN. (Október 15.) Schwerin Krosigk német pénzügyminiszter Halléban tartott egyik feltűnés Lkel tő beszédében kijelentette hogy Németország sohasem mondott le a (világ nyersanyagainak egyenlő elosztásáról. E' a kérdés a gyarmati probléma megoldásának a kulcsa. RÓMA. (Október 15.) A Popolo di Roma I vezércikkben foglalkozik Tores francia kommunista vezér beszédével és Németország tiltakozását teljesen, jogosnak tartja. „Megengedhetetlen — írja az olasz lap — hogy egyes túlzó elemek otrombaságai is súlyosbítsák a nyomasztó európai légkört. A Messagero kihívásnak minősiti Tores Jx'- szédét és megállapítja, hogy a francia kommunistáknak minden törekvése, kiélezni a viszonyt Németország és Franciaország kő zött. Beígiaasn äs mecpeyoisíái habárai? , BRÜSSZEL. (Rador.) Lipót király n minisztertanács tegnapi ülésén beszédet mondott, melyben kifejtette, hogy Belgium nemzetvédelmi rendszerét, valamint katonai rendszerét módosítani kiül az uj külpolitikai adottságok miatt. Belgiumnak sürgősen intézkednie kell. hogy határait bármilyen betöréssel szemben megvédje. Seele: párisi tárgyalásai---——«auwsKMi« vmuu IW—wa™ ----A portugál kikötőknek angol, vagy francia hadihajók által való ellenőrzését kívánják a szovjetoroszok-----■B——M—■ r r ■ ——------
