Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-06 / 206. szám

19 3 6 szeptember 6. »JGEB/VZ«]* Creaiaa Auféii városunk egész laicosságánalc részvéte Liséráe utolsó uijám CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Igaz embert temetett a város társadalma pénteken délután. Látszott ez a gyászo­lók tömegén is, mert Crenian Aurél ez­redesnek, Cluj volt rendőrprefektusának temetésére egyforma számban jöttek el többségi- és kisebbségiek. A 83-as kaszárnya házikápolnájában fel­állított ravatal mellett mindenki érezte, hogy ebben az országban ismeretlen fo­galom lenne a nemzetiségi villongás, ha a közélet minden szereplője olyan férfiú volna, mint Crenian Aurél volt. Valósá­gos virágerdő borította a koporsót, ame­lyet kandaiáberek fénye világított meg A gyász-szertartás pontosan délután 4 órakor kezdődött. Felvonult a barátok és tisztelők tömege mellett a 83-as gya­logezred dísz-százada, amelynek Crenian Aurél valamikor ezredparancsnoka volt: Megjelentek a diszegyenruhába öltözött rendőrök is, hogy utolsó istenhozzádot mondjanak volt főkapitányuknak. Az egyhátzi gyászbeszéd után Stoica Aurél nyugalmazott ezredes lépett a ravatal mellé. Valamikor ezred-társa volt Cre­nian Aurélnak, akivel mindvégig a leg­jobb barátságban maradt. Könnyekig meghatóan búcsúzott el a hü bajtárstól, aki valósággal atyja volt alantasainak. Majd a melegszívű és kitartó barátról emlékezett meg, akinek emléke örökké élni fog. Ezután Puica Viktor rendőr­kvesztor mondott búcsúbeszédet. Elmon­dotta, hogy a helybeli rendőrség mindig hálával és kegyelettel emlékezik meg Crenian Aurélról. Nem volt olyan tisztviselője, aki ne sze­rette volna és a rendőrség nagyfontos- ságu intézménye a legnagyobb megbe­csüléssel őrzi meg emlékét. Az Averescu- párt nevében Iliescu Victor bankigaz­gató tolmácsolta a kegyelet és részvét szavait. Kifejtette, hogy Crenian Aurél a politikában is épen olyan puritán jellem volt, mint magánéletében, mindig kitartott elvei mellett. A gyászbeszéd után gyászdalok szo­morú akkordjai hangzottak fel, majd Crenian Aurél elindult utolsó földi út­jára. Megszólaltak a kaszárnya udvarán a trombiták és a gyászinduló hangjai mellett távozott el abból az épületből Crenian Aurél, ahol karrierjére elindult. Hatalmas tömeg kisérte el a házsongárdi temetőbe a halottat és szem nem maradt szárazon, amikor elföldelték a koporsót, hogy az anyaföld adja meg az örök nyugodalmat egy talpig becsületes em­bernek és igazi katonának. INFLUENZA , spanyol já rvány, torokgyulladás, az orr és sarait elnyálkisodása. a m^-nduíák meg­betegedése, 'v'üamtrM: izületi bajok vagy trüd<5- csucshurat esetén gondolkodjék arról, hogy gyomra és belei a természetes FERENC JÓZSEF keserű vb haszná Balta által gyakran és alaposan kitiíztitcassan*k. Orvosok ajánlják. Forgószinpadot szerel iel az «ff szezonban a Magyar Színház CLÍJJ. (Szeptember hó.) Köd ár I'm re dr., n helybeli Magyar Színház igazgatója most tért vissza Salzburgból, ahol az ünnepi já­tékok megtekintése mellett arra is felhasz­nálta idejét, bogy az ottani színházak tech­nikai berendezését tamiknányozza. Különö­sen azokat a (berendezéseket, amelyek az it­teni szmth áznál föbbé-kev-ésbé érzett hiányuk révén időszerűvé váltak. Salzburgban szer­zett tapasztalatait természetesen felhasználja nagy lendülettel induló idei munkásságában, amely úgy tevékenységében, mint remélhető­leg eredményeiben is messze túl fogja szár­nyalni a sikeres mult évadbelit is. És ez na­gyon is értékes ígéret: hiszen a színházunk a mult szezonban számtalan izhen bebizonyí­totta, hogy akar és tud jó munkát nyú jtani. A színházi évadnyitás időszerűvé vált ügyével kapcsolatban felkerestük dr. Kádár Imre igazgatót, aki kérdéseinkre az alábbi érdekes nyilatkozatot adta lapunknak: Forgószinpad — Mindenekelőtt meg kell említenem, hogy sikerült végre megvalósítanunk régi célun­kat: a forgószinpadot. A szeptember 24-én megkezdődő előadáso­kat már ezen a színpadon fogjuk lejátszani. Teljesen modern, leszerelhető lesz ez a szín­pad, melyet igy vidéki turnéinkra is magunkkal tudunk vinni. Természetesen csak olyan helyekre, ahol a játéktér terjedelme lehetővé teszi használa­tát: igy Oradeá-ra is. Brasov-ban, sajnos, csak az Astra játéktere felel meg forgószin- p a dunk méreteinek. A forgószinpaddal kap­csolatban különben némi művészi aggodal­maink vannak: a forgószinpad a játéknak bizonyos mechanizálására szokta a rendezőt indítani. Hisszük azonban, hogy sikerül kizárnunk ezt a lehetőséget. A forgószinpadot egyébként csak olyan dara­bok lejátszására fogjuk felhasználni, ame­lyek okvetlenül megkövetelik. A többi dara­bot régi játékterünkön fogjuk bemutatni. Ezt a szi np adósé rét, forgószinpadunk telje­sen modern, le- és felszerelhető volta teszi lehetővé számunkra. Újítások — A forgószinpad beállítása természetesen egyéb téren is rengeteg újítást követel. Modernizáltuk a világítási és árnyékolást berendezéseket, uj transzformátorokat álhi­j főttünk be, egész csomó uj reflektort he­lyeztünk üzembe, hori z ootvü ág itási készüléket, automatikus színváltó készülékeket szereztünk be, ame­lyeknek segítségével sokkal gazdaságosabban, hasonlíthatatlanul nagyobb hatást tudunk elérni. Művészi program — Szeptember 10-én megkezdjük a pró­bákat, szeptember 24-én pedig az előadáso­kat. Elsőnek Shakespeare „Ha.mlet“-jét ad­juk elő Arany János fordításában, Beethoven „Eroica“ szimfóniájának kisérő zenéjével, monumentális, uj díszletekkel. A szezon első részében elő fogjuk adni Vörösmarty Mihály „Csongor és Tündé“-jét, Weiner Leó itt még ismeretlen kisérő zenéjével, Shaw Bernát „Szent Johanná“-ját, Gorkij „Éjjeli mene­dékhelynél A modern repertoirból Karin- thynek „A nagy ékszerész“ ciimii komédiá­ját elsőnek mi hozzuk szinre. A darab szce- náriumát különben a mult héten beszéltem meg a súlyos betegségéből szerencsésen fel­épült szerzővel. — Salzburgban találkoztam Heltai Jenő­vel is, aki határozott ígéretet tett, hogy a „Néma le­vente“ huszonötödik előadására, amire ok­tóber első napjaiban kerül sor, személye­sen is városunkba jön. — Az országrészünkbeli szerzők müvei kö­zül bemutatjuk Tamási Áron,, Kós Károly, Szántó György legújabb darabjait s egy igen érdekesnek Ígérkező egyfelvonásos-estét is rendezünk, amelyen Bánffy Miklós gróf, Áprily Lajos és Makkal Sándor egy-egy egy- felvonásos darabját adjuk elő. A magyaror­szági újdonságok közül közelebbi játékren- dünkfben szinre hozzuk Szép Ernő „Szivdo- bogásá“-t, Kállai Miklós „Roninok kincsé“-t, Molnár Ferenc „Pál-utcai fiuk“-at, Vaszari „Hölgyek és urak“ cirnü uj darabját. A ze­nés darabok közül a „Pármai ibolya“, „Csa­vargólány“, „Csárdás“1, „Csodahajó“, .Me­seáruház“, „Szonja“ és az „Udvari páholy“ előadási jogát szereztük meg. Az uj társulat — A társulat összetétele alig változik. A színház proeminens tagjai, akik közül pedig többet igen előnyös ajánlatokkal csábítottak Budapestre, nálunk maradnak. Balázs Samu, akáft a- budapesti Nemzeti Színház szerződie­SzeüSen a tar>tá(ifol<&cm ÖSS ZE H A SO NU TH ATAFi A N OLAJA Î taédí om-dynek a megte­remtéséhez hozzájá­rd egy példás yoHa- kit óriási anyagi ereje és a speciei isi-á4c egész sorának iotyfeo- Qos raosskája PB ©II AZ társaság gyártmánya tett, mint állandó vendég fog szerepelői ná­lunk. Lesznek, azonban uj tagjaink is. így: Deésy Jenő jellemszmész és rendező, Fülöp Sándor táncoskom ikus, Csengeri Aladár, Borbát Zoltán, Felszegi Mária, Zciporoai Mar­git, még néhány szerződtetés most van per- fektuálás alatt. Lényegesen nagyobb lesz a zenekar létszá­ma is, valamint a tánckar is sokkal na­gyobb, mint volt a múlt esztendőben, a színház stúdiója (pedig az eddiginél sok­kal szélesebb alapokon fog működni. — Elértünk még egy igen értékes ered­ményt. Megállapodtunk néhány kiváló, or- szágrészünkbeli festővel és tervezővel egyes kiemelkedőbb darabjaink díszleteinek elké­szítésére. Magától, gróf Bánffy Miklóstól is ígéretet kaptunk ebben az irányban, sőt már meg is kaptuk tőle az első vázlatokat. Mindezeken túl pedig úgy látjuk, hogy a kö­zönség érdeklődése nem lankadt irányunk­ban, hanem ellenkezőleg, növekedett. Ennek bátorítása és eddigi sikereink buzdítása alap­ján uj lendülettel kezdjük munkánkat. Ezek után bizonyosra vehetjük, hogy7 vá­rosunk közönsége az uj évadban is legna­gyobb mértékben elégedett lesz dr. Kádár Imre igazgatónak és munkatársainak műkö­désével. Fokozott érdeklődéssel várjuk a ter­vek és az uj, értékes művészi eszközök gya­korlati felhasználását. Kétezer felebbezés érkezett a városhoz a lakbérílleték miatt iQIJUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az uj közigazgatási törvény alapján életbeléptéiéit úgynevezett öt százalékos lakbérilleték körül keletkezett viták még nem értek véget. Még mielőtt az illeték kivetésére került volna sor. felszólalások hangzottak el az illeték al­kalmazása ellen. i Ezt az illetéket a közigazgatási törvény ér­telmében ugyanis csak az ipari és keres­kedelmi vállalatok által bérelt helyiségek után lett volna szabad kivetni. A város pénzügyi osztálya azonban nem vette figyelembe ezeket az ellenvetéseket és progresszív alapon minden egyes lakás­bérlőt városi illeték fizetésére kötelezett. 'Ellentétben a többi községi illetékekkel, a pénzügyi osztály a lakbérilletéket a felek meghallgatása nélkül hivatalból, a pénzügy- igazgatósághoz illetékezés céljából bemuta­tott lakbérszerződések alapján állapította meg és éppen ezért a kivetés nem volt tár­gyilagos. A pénzügyi osztály ugyanis nemcsak a szigorúan vett lakbér után ál­lapított meg városi illetéket, hanem a lak­bérpótlék és város által szolgáltatott szo- métkihordásért és vízfogyasztásért a háztu­lajdonosok által fizetett, de a lakóra kirótt összegek után is. így történt, hogy bár a városi tanács által elkészített költségvetésben a lakbérilletékből befolyó jövedelmek csak 600.000 lejben voltak előirányozva, több, mint a négyszeresét, két és félmillió lejt vetettek ki. Nem csoda tehát, ha a lakbérilleték ellen tömegével érkeztek be a felebbezések. A város polgársága az idén különben sem volt megelégedve a községi illetékek kiveté­sével. Az adókivető bizottságok önhibáju­kon kívül túllőttek a célon, mert az illetékeket a pénzügyigazgatóság által tiz évvel ezelőtt megállapított lakbérérték alapján vetették ki. Tiz évvel ezelőtt még nagy volt a lakás- mizéria a városban és meglehetősen maga­sak voltak a lakbérek. Azóta ezrével épül­tek házak és a lakbérek átlag 30—40 százalékkal visz- szaestek. Éppen a tulmagas illetékek miatt hatezer felebbezés érkezett be a városi tanácshoz és ezek közül 2000 kizárólag a lakbérílleték kivetésére vonatkozik. A tömeges felebbezés gondolkodóba ejtette a városi tanácsot, amely éppen ezért úgy határozott, hogy a lakbérilletékek behajtását egyelőre fel­függeszti, amíg el nem dől az a vita: váj­jon a lakbérilleték vonatkozik-e az összes bérlőkre, vagy pedig csak az ipari és ke­reskedelmi bérletekre. A Timisoara-i közigazgatási tábla ugyan már döntött ebben a kérdésben, mert kimon­dotta, hogy a közigazgatási törvényben megállapított lakbérílleték az egyszerű lakásokra nem vonatkozik. Nálunk ennek a kérdésnek eldöntése még nem került a közigazgatási tábla elé. A városi adófelebbezési bizottság hétfőn kez­di meg a felebbezések tárgyalását Tecu já- rásbiró elnöklete alatt. A felebbezési bizott­ságban a városi tanácsot Ilea loan, a városi polgárságot Maghemsan loan volt pénzügyi tanácsos képviseli. Majdnem bizonyos, hogy a felebbezési bizottság a kivetés helyessé­gét fogja megállapítani még abban az eset­ben is, ha az elnöklő bíró különvéleményt jelent be. Ez igy történt a járdadij kivetése ellen be­adott felebbezéseknél. Csak hogy a kérdés nem az első, hanem a másodfokú felebbe­zési bizottság előtt dől el, jogi része a tör­vényszéknél, közigazgatási része pedig a he­lyi közigazgatási táblánál. A Timisoara-i döntés után nekünk is meg van a remé­nyünk arra, hogy ezt a suiyos közterhet le lógják venni a városi és állami illetékek alatt amúgy is loskadozó városi polgárok vállai ról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom