Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-04 / 204. szám

Szétlőtték a gépfegyverek a spanyol paradicsomot Mi voli és mivé le« Salvador Sölierceg szigele? 2 __ MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Felkészülés — Tltnlnwn — Ifjú­ság — Miért? — Példa UNIVERSUL: A nápolyi hadgyakorlato­kon Mussolini megmondta: „Erősnek kell lennünk. Mindig erősebbnek. Oly erősnek, hogy szembe nézhessünk minden eshetőség­gel és nyugodtan várjuk sorsunkat''. Hatá­rozott kijelentés, mely a fasiszta állam ér­dekeit tartja szem előtt, hogy kimélyitse az olasz gyarmatpolitikát. Ez a titka annak, hogyan erősödött napról-napra Itália s mi­ként emelte tekintélyét. A moi időkben, mi­dőn viharfelhők tornyosulnak a láthatáron, midőn elölről kezdik a legyőzőitek a fegy­verkezést s Németország kétszeresére emel­te fel a kötelező katonai szolgálati időt, Magyarország pedig szintén kötelezővé akar­ja tenni a katonai szolgálatot, miután túl­haladta a trianoni békeszerződésben meg­jelölt kereteket, legfőbb gondunk katonai erőnk emelése kell legyen. A civilizált álla­mok eszményképét: a békét bármikor fe­nyegethetik Európában, hol a mai zavaros helyzetben az egyensúlyt szövetségekben ke­resik. Meglepetés érheti azt. aki kollektiv biztonsági szerződésekben hisz. Fel kell ké­szülnünk szövetségeink fenntartása mellett saját érdekünkben is. ROMANIA NOUA: Lehetnek, akik azzal gúnyolnak, hogy krokodil könnyeket hulla­tunk Tituleseuért. Többször bíráltuk, sőt felkértük a távozásra. Sok megbocsáthatat­lan hibát követett el, igy látszólag igazolt­nak látszik bukása. Sohasem tagadtuk azon­ban tehetségét, kiváló diplomata és szónoki képességét, nem távolodtunk el szoros érte­lemben. vett külpoltikai irányvezetésétől, amint papíron és a világ szemében Tátá- rescu is a hagyományos külpolitika ápolá­sát ígéri. Három oldala van Titulescu me­nesztésének: etikai, személyi és végül politi­kai oldala. Tizenhat éve szolgálja hűségesen az ország érdekeit. A liberális párt szolida­ritást vállalt felfogásával és munkájával. Ma is ezt teszi. Erkölcsi szempontból nem volt megengedhető, hogy elvi ok hijján személyi okból menesszék. Ha Cuza lett volna igy, nem szólnánk, mert nem értett égvet Titu­lescu külpolitikájával. A liberálispárti kor­mány azonban csak nemrég fejezte ki kor­látlan bizalmát vele szemben. Titulescu azért bukott meg, mert alkudni kezdett. Nem úgy tett, mint iManiu, aki otthagyta székét, mert meg akarta őrizni felfogását. Titulescu azt hitte, hogy álláspontjának feladásával meg­tarthatja tárcáját. Mint jó diplomata bizo­nyára látja, hogy rossz utón járt. Érthetet­lenül hangzik, hogy Titulescu belép vala­melyik politikai pártba. Titulescu kegyvesz­tett lett s az összes haszonlesők őrizkedni fognak attól, hogy vele kezet fogjanak. S ha mégis elhatározza, hogy a belpolitikái porondra lép, akkor a legkitartóbb naciona­listák között kell legyen a helye, hogy ex­pressz helyett autóbuszon utazzon. Jobb sor­sot érdemelt volna. NAŢIUNEA ROMANA (az Ardeal-i liberá­lispárti tagozat hivatalosa): Helyeseljük Tă- tărescu miniszterelnök elhatározását, midőn meg akarja szabadítani a politikától az ifjú­ságot. Túl messze mentek s vad erőszakra ragadtatták magukat. Az ifjúság egy része jó! látja, miként döntik a háttérben meg­húzódó főnökök pusztulásba. Reméljük, be­látják, hogy nem alkalmas az idő az ország anarchizálására. Akik ezt nem akarják meg­érteni, azok büntetést kapnak. Reméljük, hogy érezni fogjuk a miniszterelnök szavá­nak hatását. A mai időkben nem játszha­tunk gárdákkal s nem lehet joga senkinek, hogy emelje az anarchiát. Természetesen a nemzetiparasztpárti gárdákra is gondolunk. A falvak szemete és a városi hordárok ter­rorizálni akarják a békés lakosságot. A kor­mány szent kötelessége, hogy addig járjon el velük szemben, amig nem fenyegethetik az országot. A falvakban utálattal nézik a szélsőségesek munkáját. A fiatalságban azon­ban úgy látszik meg van a hajlam arra, hogy erejének egy részét cél nélküli moz­galmakra pazarolja. CURENTUL: Tătărescu kijelentette, hogy nem fogja eltűrni az erőszakot. Nem uj do­log. Beismeri, hogy eredménytelenek marad­tak eddigi figyelmeztetései. Nem láttunk té­nyeket. Azért, hogy eddig jutottunk, a libe­rális pártot terheli a felelősség. Helyesen irta . Romania Noua — Maniu lapja —: az or­szágot nem kell a spanyol polgárháború szin- onalára sülyeszteni. A tekintély lemorzso­lódik. Egy fát nemcsak fejszével lehet kivág, ni. Elpusztul az évsz(á.zados fa is, ha szu rágja gyökerét. Tatarescu maga is meggyő­ződött arról, hogy a kormány közömbössége gyorsítja a polgárháború kitörését, ez pedig a román állam pusztulását jelentené. A baj sokkal nagyobb, mint maga Tatarescu gon­dolja. Államcsíny esetén bolsevista csapatok vonulnának be Basarabia-ba és Moldova-ba. Ma szovjet delegátusok diktálnak Madrid- Iran. Ne feledjük a spanyol példát és azt, hogy az orosz szovjet van szomszédságunk­ban. A.z ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok elöharcosa. PÁRilS (szeptember). Mallorca szigetéiről többé soha nem lesz az, ami voll Szikla- partjain gépfegyver tűz ropog, a kék egén srapnelt robban, (Barcelonából ágyunaszádok tartanuk Palma felé, repülök keringenek a rémült falvak fölött és Irombák ijesztik meg a szelíd kecskenyájakat. A spanyol hadviselő felek nem hagyták ki a játékból a balcári szigeteknek ezt a gyöngyét se. Száz. évvel ezelőtt 'George Sand menekült Mallorcára, hisztérikus szomjúsággal a csend és a ter­mészet után, hóna alatt a szerelmes Cho­pinnel és azt hitte, hogy a zajos élet után itt megtalálja a békét. Mikor látta, bogy a belső béke fut előle, férfiruhába bujt, hosz- szu haját szabadon engedte, fehér lepelbe burkolózott és éjjel, holdfénynél, igy ment ki a valldemosai parasztok közé. A parasz­tok elfogták a valldemosai lőcsei fehér asz- szonyt és majd elverték. A feldühödt hölgy volt az egyetlen ember a anostani kormány­csapatokon kívül. aki megtámadta Mallor­cát: könyvel irt a csodálatos sziget ellen s olyan vádakat zuditott a szigetre, hogy ott minden ajtózár rossz, minden szobában lég­vonal borzolja fel az ember haját s a tűz­helyek füstölnek. Nem sikerült kalandja a természettel és a szerelemmel Mallorca el­lenségévé avatta őt. Hatvan évvel később Lajos Salvator osztrák főherceg rehabili­tálta Mallorcát, George Sand pocskondériá- ja után harminc évig élt ott, lenyűgözte a sziget évszázados biibája, csavart oszlopok­ból felépilette Minimért. 'Halászott, horgászott és szemlélődött a főherceg, aki egy szurtos kis tanyából ala­kíttatta át csodálatos kastélyát. A sziget igazi lelkét Rusinol Snntiago érez­te meg könyvében. Nem az idegenforgal­mi bíibáj-propaganda, nem «George Sand fék­telensége és nem Salvator főherceg fény­űző kolostori jóléte prezentálja a régi mal­lorcai varázst, hanem Santiago derűs mo­solya. ö adta vissza a világnak leghívebben azt a hamvas idillt, amelyet az utas Mallor­cán talált, mielőtt az ágyuk és gépfegyverek elűzték volna innen a bölcs primitívséget. A legenda ugv adja elő Mallorca születését, bogy a tenger fenekéről egy régi görög krajcár fölvágyott a napra, ott kitünően érezte magát, elaludt s ez ma (Mallorca. Felületén örök volt a virágzás és örök a tavasz. Lakosai nem ismerték a sietést. Aki szaladt, az csak az orvos lehetett. Az egyetlen terrenoi gyorsvasutat két csa­csi húzza. Az egyik le, a másik föl. Ha a csacsi ügetni kezd, az utasok rosszul lesz­nek. Palmaban az egyetlen „hegy“ 30 méter magas, szegfűk boritják és biborrózsák. A csalitban pávák és tyúkok élnek s a szige­ten a legnagyobb vadállat a nyúl. Hadsereg csak annyi volt a városban, hogy a Porto Pi elé minden napra jutott belőle egy ka­tona. Eí 0 is csak azért állt ott, hogy megdolwgtassa a lányok szivét. Esténként annyi szerelmes levéllel tért haza a kaszárnyába, hogy a puskáját már soha se tudta magával vinni. A férfiak nem ismerték a nyugtalanságot, a nők nem öregedtek meg. (Napozni úgy jártak ki a mólóra, mint más országban a szüllőhegyekre borozni. A hajókat ugv várták naphosszat, mint falun a vonatot. Az órák se siettek soha, sőt mindig kés­tek. Mallorcán a láb ólmos lett. a szem álmos, a lélek gyermekien lusta. A Borne-sctány fo­nott hintaszékein a fél város ringatta magát, óráktiosszat, mint délszaki Oblomovok. A sé­tány elején két kőszfinx ül és hallgat, mint a mallorcaiak, akik alig-alig beszéltek. iMinek beszéljenek? Beszélt a sugárzó ég és beszéltek a March völgyében a mandulafák. A tengerből korállok ragyognak föl, algák, moszatok, rákok, ráják és medúzák vágya­koztak a paradicsomi szigetre, ahol a poli­tika abban nyilvánult meg, hogy időnként cédulát nyomtak a férfiak kezébe, hogy menjenek szavazni. Ilyenkor búskomorság vett erőt a derék választópol­gárokon, mert választáskor a barátokkal össze kellett veszni. És szemrehányóan néz­tek a polgármesterre, aki kürtőkalapot hor­dott hivatali jelvény gyanánt. A Guardia civil (rendőr) is fölösleges volt, mert tolvaj nem akadt a szigeten, a rendőr csak a körmene­tek alatt végzett hasznos szolgálatokat. A hivatalokban évszázadok óta soha nem sürgetett még meg senki egyetlenegy aktát se. A bárkások otthon hagyták a kormányt, a hajócskák kedvük szerint csavaroghattak a tengeren. A Cafe de la Paz oszlopai alatt ülve várják a vendéget a pincérek és dél­után jót alszanak a kávéházban. A vitorlá­kat leszerelték a hajókról, hogy a tenger rin­gathassa őket, mint a bölcsőt. Az utcák keskenyek és kristálytiszták, mert minden csupa kő és márvány. A katearális is hason­lít a sziklákhoz, amelyekből kinőtt. A palo­tákat nádvékony oszlopok tartják, az erké­lyek vastag virágfüzéreken lebegnek. Szél hajtja a malmokat, a falakon fü nő, a luga­sok ciprusból állnak össze, az erdők narancs­fáiéból. A források illedelmesek, nem mor­molnak, a vízesések zajtalanok. A Riba nevű hullámtörőn, holdfény mel­lett csak szerelmes párok ülnek. A nők na­ponta többször mennek a Santa Eulalia- templomba, meg a iMontesionba és 2—3 ima- könyvet visznek magukkal. A boltokban kap­ható ugyan aranytál, füge, cipőzsinór, de inkább pletyka van raktáron. Csak olyan fát tartottak a szigeten, amelyik fa szépen virágzott. A többit feltüzelik. A magnólia és a liliom óriásira nőtt meg, viszont min­den kert kicsi és lépcsőzetes. 'Eg’y-egy falu kertje olyan, mint nálunk egy nagy lépcsőház. S mivel fürdeni mindig katona I lehet a tengerben, a miniatűr szállókban ' olyan kicsi a lavór, ho£y egyszerre csak egy kezet lehet belemártani. Különben is a nők szeme virág, ezt nem kell mosdatni, lábuk parányi s a férfiak a sok naptól bronz- bőrüek lettek. Noha a sziget roppant véges kis térség, dalaikban mégis úgy nagyzolnak, hogy a hold egyszer leesett Mallorca kellős I közepére. A gyerekek lánc-lánc, eszterlánc helyett azt éneklik, hogy ne menj a tengerbe fürdeni, mert kék leszel. Ugv is magyarázzák a távoli deya-i. solleri és eluc-i hegyek kékségét, hogy ezek a hegyóriások (ötszáz méteresek) éjjel meg­mártóznak a tengerim. Déva faluról azt be­szélik különben, hogy a Göncöl-csillag gará­zsa, amennyiben éjszakára a csillag ebbe a faluba tolja be a szekerét. Soha verejtékkel nem dolgoztak Mallor­cán, viszont kevés durót látnak, mert a du- ró öt pezeta. A pezeta a legnagyobb ritkaság. A képviselőktől nem állást és protekciót kértek, sem adóelenge­dést, hanem esőt, hogy kapjon elég vizet a káposzta. A kikötőig úgy mennek, hogy fától-fáig ha­ladnak. ott megpihennek az árnyékban. A kikötő olyan tiszta, hogy oda csak fehér ha­jó futhatott be. Amelyik hajó kopott volt, vagy mocskos, azt előbb be kellett festeni fehérre s csak eztán köthetett ki. A polgármester egy időben még a szerená­dokat i!s betiltotta, hogy a csend tökéletes legyen. Ez a csend a Torrent de Paraysnál érte el tetőpontját, amennyiben ott egysze­rűen megkövesedett. A sziklaodukban remeték elmélkednek és horgásznak. Van, illetőleg volt egy világító­torony is, amelyet a gondos hatóság úgy épi- i tett meg, hogy a három toronyőr asszonyt is vihessen oda, három szoba volt benne és három konyha. Enyhíteni akarták a három férfi magányát a magas hivatalban. Mallorcán azonban emberemlékezet óta nem akadt három nő, aki bezárkózott volna három férfival egy ilyen elhagyatott hivatali helyiségbe. A három toronyőr mindig agglegény ma­radt. Mikor nyugdíjba mentek, kécskebőrből készült nyeregbe ültek a csacsi hátára és be­vonultak Palma városába, napozni a mólón. . . . Ma mindebből már semmi sincs. Álom volt Mallorca és szétlőtték a gép- fegyverek. (—J ■) Legfontosabb az országszerte elrendelt községi és városi választásoknál a válasz­tási eljárásra vonatkozó szabályok ismerete, ami nélkül a választási küzdelembe menni nem is lehet. Az összes szabályokat tartal­mazza dr. Kiss Endre Satu-Mare-i ügyvéd „Uj közigazgatási törvény“ magyar fordí­tása. Kapható az Ellenzék könyvosztályában. Ára 60 lej. Vidékre 60 lej előzetes bekül­dése mellett szállítjuk. ryr% a. Iparosok Mint (jyeTrork bolygatja meg m ha«gya­liolyt, úgy bolygatta meg az uj ipart Orvén y a/. öuáUó kéznuiiparosok léU/.ázudon »zer- «vezebét az „1jxurtestület“. De mert a törvény — törvény! tisztelni kell azt é* alkalmaz kodni kell rendelkezéseihez. Á*n akj megfi­gyeli a szabad természet ölén a nagy ha;i- gyabolyok nyüzsgő lakóinak élénk sürgőlő- dését, tanulságot szűr le a parányi hangyák szorgalommal űzött munkájából, mely pél­dát mutat a szervezkedéshez. Kitartó szorga­lom, kötelességszerü együttműködés jellemzi ti földi parányok létfentartási küzdelmét. Az isteni hatalom titkos rugója által hajtott törvényszerűséggel folyik e parányok soka­ságának életberendezkedése, fokozott gyorsa­sággal futkároznak ide-oda a parányi lakók s céltudatosan összefognak mindannyian az újraépítő munkában, egy akarattal törtetve előre, mintha éreznék, hogy a veszélyben le­vő tétlenkedés megsemmisüléshez vezet. Ne legyen a hangyaszorgalom munkára ösztönző idézete pusztába hangzó szó mosL amidőn az ország iparossága át kel! formál­ja felbolygatott egységes szervezetét, az uj ipartörvény rendelkezéséhez alkalmazkodva. Az Ipar testű letek megszüntetése után is szüksége van az ország önálló kisiparossá­gának az egységes tömörülésben való fenma- radásra. E célból jogiszemélyiséggel bíró oly egyesületbe kell tömörüljön, melyben az iparosság napi ügyes-bajos hivatalos dolgai­nak a hatóságokhoz való közvetítésére állan­dó irodát rendszeresít, hogy ennek segítségé­vel megkönnyítse az iparosság dolgát, az évente megjelenő számos törvény és rendelet szerint való eljárásában. Ahol politikamentes egyöntetűség van az iparos létkérdések szolgálatában, ott a veze­tőség az összes tagok érdekeinek a védelmé­ért küzd. Az iparosság testületi átszervezése országszerte megindult, tehát figyeljen fel minden iparos a maga városában jó példá­val elöljáró iparosvezérek buzdító szavára és tömörüljön az általuk javasolt egyesületbe. Legyen tagja annak, támogassa anyagi áldo­zattal, hogy fentarthaló legyen, segitse köz­reműködéssel, hogy benne virágzó élet le­gyen. összpontosilsa erejét szerves összeköt­tetéssel egy országos központba, melynek ve­zetőségétől remélheti törvényadta jogainak védelmében való eredmények kivívását az il­letékes hatóságoktól. Az ország iparosságának létfentartási ér­dekeit felölelő saját egyesületéből^ egyetlen önálló iparos se hiányozzon. Ügyes-bajos dolga mindenkinek akad. Jóindulatot kell ta­núsítson minden önálló iparos a saját szak­mai érdekét szolgáló egyesület iránt, hogy azt nemcsak a bflj esetén keresse fel, hanem mindenkor kötelességszerüen csekély tagsági dij fizetéssel is támogassa. Tréget Lajos. FÉRFISZABÓK FIGYELMÉBE. Az őszi szez»n divatlapjai már nagy választékban kaphatók az jEllenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítunk. Ez az a könyv-szenzáció, amire minden gazda és ker­tész már évek óta vár! ! cim alatt most megjelent gaz­dasági és kertészeti encyklo- ^ pedia, a szakember né kü- lözhetetien kézi-könyve ! ! ! A következő gazdasági ágakat öleli fel: Növényié mesztés (A növény szervezetének és életműködésének vázlatos ismertetése. A talaj er dete és a málás tényezői. A száatá-. Trágyázás. A vetés. Ré?zlet = s nö­vénytermesztés. ÍA szántóföldi növény k csoportosítása. A különböző érési időszakok. Ré^ és legelőmüvelés.) Állattenyésztés (Az állattenyésztés jelentősége. Faj és fajta. Takarmányozástan. Lótenyésztés. Szarvas- marbat nyésztés. Az ókirályság szarvas- marbafajtái. Juhtenyésztés. A tejgazdaság- tan. Sertéstenyésztés. Kecsketenyészté - Ba­romfitenyésztés. Házinynlt nyésztés. Méhé­szet. Selyemhernyőtenvésztés.) Kisgazdasá­gok berendezése és vezetése. — K rtészet. (Gyümölcstermesztés. Zöldségtermelés.) — Szölőmivslés. Növényvédelem. Gyümölcs­fák. A szőlő betegségei (Kártevői és az el­lenük való védekezés.) Növények a növé­nyek ellen. Gazdasági növények. Egyéb szükséges felvilágosítások. — Kartonkötés, 645 oldal, 306 képpel, ára csak 90 lei az „Ellenzék“ könyvosziályáltan Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal, után­véttel is szállítjuk. — Kérje a gazdasági szakkönyvek jegyzékét könyvosztályunktól Vadászoknak nélkülözhetetlen „A vadás* és vizslája.“ A mindenes vizsla nevelése és tanítása. Ara 59 lej az Ellenzék könyvosz­tályában, Cluj IP. Unirii. Vidékiek 65 lejt küldjenek be pénzben vagy postabélyegben,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom