Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-04 / 204. szám

TD3 6 szeptemHér „Románia külpolltlkéla marad a régi' Antonestu awslafkozata BUCURESTL (Az Ellenzék tudósító­jától.) Antonescu külügyminiszter ma nyilatkozatot adott a sajtónak a román külpolitikáról. — Románia külpolitikája — mondot­ta az uj külügyminiszter — marad a régi. Ez a politika azoknak a szövetsé­geknek eredménye, amelyeknek a világ­háború idején aratott győzelmünket kö­szönhetjük és amelyek nemzeti egysé­günk létrehozására vezettek. A békeszer­ződések teljesen kielégítették jogos igé­nyeinket. Ma nincsen más célunk, mint dolgozni, békésen szervezkedni és fej­lődni érintetlen határainkon belül, ame­lyeket országunk legjobb fiainak áldoza­tával szereztünk meg. Ez az a politika, amelyért Ion Bratianuval dolgoztam együtt és amit attól kezdve az ország összes kormányai fenntartottak. A Fran­ciaországgal való szövetség külpoliti­kánk alapja marad. Antonescu ezután azokról a szoros kapcsolatokról beszélt, amelyek Clémen- ceauhoz, Poincaréhoz, Briandhoz és Barthoúhoz fűzték és reméli, hogy a je­lenlegi francia kormánnyal is hasonlóak fogják kötni. Ez szívélyes és hatékony támogatást nyújt nekünk fegyverkezési programunk megvalósításában. — A kisantant-szövetség másik elen­gedhetetlen kelléke külpolitikánknak. Ennek a szövetségnek tagállamai között az egység csak növekedhetik. Fejleszteni akarjuk baráti kapcsolatainkat Lengyel- országgal. Fontos kapcsolataink fenn­tartása a Balkán-szövetséggel, Nagy- Britanniával és Olaszországgal. Folytat­ni fogjuk baráti kapcsolataink ápolását a Szovjet-unióval és a legjobb viszonyt fogjuk fenntartani minden állammal, köztük Németországgal, amellyel jelen­tékeny gazdasági érdekekből fakadó jó viszonyunk van. A népszövetségi alap­okmányhoz hűen dolgozni fogunk a nemzetek szövetségével a béke és hatá­raink integritásának biztosítása érdeké­ben. Ezt a politikát gyakorolták állan­dóan az összes politikai pártok és az utóbbi évek során Titulescu olyan tekin­téllyel és autoritással, ami az ország megérdemelt háláját biztosította számá­ra. Ez az egyedüli politika, amely egye­zik az igazság és lojalitás szellemével. A kipuszíssíí tímárokvágyó­méból 200 ágyas iparos Gggmeiihézal létesiia Munka CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Évszázadokon át működött városunk­ban a Tímár Ipartársulat, amelynek tagjai lassan-lassan kipusztultak és 1917-ben már csak 5 élő tagja volt. Ek­kor az alapszabályok értelmében a tár­sulat felszámolt és a 300.000 aranykoro­nát érő vagyon a városi tanács felügye­lete alá került mindaddig, mig a vagyon fölött az alapszabályok szerint nem ren­delkezik. Az alapszabályok ugyanis ki mondják, hogy a társulat megszűnése esetén a vagyon az ipartestület, illetőleg iparos intézmények birtokába kerül. 1917-ben a két utcára terjedő és négy hold területet magába foglaló ingatlan, amelyen két malom és több kőház is volt, árverés alá került. Az árverést az akkori rendőrfőkapitány rendelte el, mert akkor az I. fokú iparhatóság még a rendőrség hatáskörébe tartozott. Az árverésen azonban csak egy vevő jelent­kezett, Kovács Bálint és felesége, akik -ezt az objektumot 55.000 koronáért vá­sárolták meg. Az árverést szabálytalan­ság miatt felebbezéssel támadják meg és az akkori magyar belügyminiszter vizsgálatot is rendelt el. A háborús zava­rok következtében azonban ez a vizsgá­lat elmaradt és igy történt, hogy az ár­verés eredményeképen az ingatlanokat telekkönyviig is a vevők nevére Írták át. Az uralomváltozás után a fölmiivelés- iigyi miniszter vizsgálatot rendelt el és ennek alapján az árverést megsemmisí­tette. Minthogy azonban a telekkönyvi átírás már megtörtént, most már a vá­rosi tanács, mint a javak kezelője a tör­vényszéknél a telekkönyvi átírás meg­semmisítését kérte. A törvényszék a ke­resetnek helyet adott, sőt helyet adott az Ítélőtábla és semmitőszék is, mert az árverést megsemmisítette és a telek­könyvi bejegyzés törlését rendelte el, sőt tetemes perköltség fizetésére is kötelezte az árverési vevőket. A tényleges helyzet a jogviszony meg- I szüntetése után sem változott. Az árve- I rési vevők továbbra is birtokában ma- i radtak az ingatlannak, sőt tárgyalások J indultak meg köz'ük és a városi tanács i között a vitás ügy békés elintézésére. Eközben alakult meg a Munkakamara és választották meg jogtanácsossá dr. Blaga Aurel Cluj-i ügyvédet, aki, mint volt városi tanácsos, ismerte ennek az ügynek minden részletét és tudta azt, hogy a hatalmas értéket képviselő vagyon pusztulásnak van kitéve, mert a váro­si tanács könnyelműen kezelte az egész ügyet és az a veszély forgott ferm, hogy az ipari intézmények fej­lesztésére szolgáló vagyonból egy fil­lér sem marad meg. Emlékiratot terjesztett ezért a Munka- kamara elnöksége elé és Bucoveanu Petre, a Munkakamara ügybuzgó elnöke felismerve az ügy nagy jelentőségét, minden követ megmozdított, hogy az iparosok által gyűjtött vagyont ipari cé­lokra használják fel. Lelkes és eléggé nem méltányolható fáradozása sikerrel járt. Az iparügyi miniszter augusztus 27-én 4-5.073 számú határozatában közölte, hogy a városi tanácsnak ehhez az in­gatlan komplexumhoz nincs semmi köze, a vagyon az ipartestületé, ille­tőleg mint jogutódé, a Munkakamaráé és azt csak ipari célokra lehet felhasz­nálni. Ezt a határozatot közölte a Munkaka­mara elnökségével és az ipari főfelügye­lőséggel is. A helyzet tehát az, hogy Bu­coveanu Petre képviselő, munkakamarai elnök és dr. Blaga Aurél ügyvéd buz­galmából a Munkakamara egy közel négymillió lej értéket képviselő vagyon­hoz jutott, ami alkalmas arra, hogy uj AZEUROPA Modern koníort, pen sió szisztéma, fürdők, stb. Egyé­ni pausál-kurák ! Mérsékelt árak ! Román Nemzeti Utazási és Idegen forgalmi vállalat sajátvezetésealatt álló szállodáit Caraaen Sylván máius hó Í5-én megnyitotta! HOTEL (HÖViLA, HOTEL BÄ1LOS3. HOTEL NOU. VRAJA MARD YILLÁK ipari intézménynek alapját vessék meg. A Munkakamara időközi bizottságának tegnapi ülésén jelentette be Bucoveanu elnök az örvendetes esetet és közölte, hogy hétfőn a Munkakamara már átve­szi a volt Tímár Ipartársulat tulajdonát képező összes javakat. Közölte, hogy az ingatlannak felét parcellázzák és elad­ják, a befolyt vételárból pedig egy két­száz ágyas iparos aggmenházat létesíte­nek, ahol városunk elaggott, munkakép­telen és szegénysorsra jutott iparosai életfogytiglan és teljesen díjtalanul me­nedéket találnak. Az iparos aggmenhá­zat már a jövő ősszel megnyitják. Amennyiben ez a szép terv megvalósul, a város iparos ,társadalma örökre hálás kell legyen Bucoveanu Petre képviselő­nek és Blaga ügyvédnek, akik lehetösé­Akarfa"hogy'kénémet megjelenése legyen? Súlyt helyei kCUiejétvek époltvégára ? Akkor használjon NIVEA-fogpantit. Kiválóan finorr. alkatrészei óvják a (ogzománcol ét alaposan titztite- nak. NIVEA-fogpaszta használata által fogai mindig szépek, fehérek és ápoltak lesznek. gét adták annak, hogy azok az iparosok, akiknek ősei szorgalmukkal és becsüle­tességükkel megvetették ennek az ősi városnak alapjait és megteremtették gazdagságát, most e sivár időkben gond nélkül hajthatják le fejüket és nem kell többé a szegényházban cellengők közt tölteni el utolsó órájukat. GLUJ. (Az Ellenzék tudásitójától.) A ma­gyar közéletnek egykor sokat szerepelt kima­gasló alakja távozik gróf Wass Bélával az élok sorából. Nesztora volt Ardeal egyik leg­régibb családjának, mely eredetét 1170-re vezeti vissza, Lób vitézre, aki Tamás nevű testvérével a görögök ellen harcolt s vitézsé­ge jutalmául az akkori Doboka vármegyé­ben 9 helységet nyert adományul. Ezt az adományt IV. Béla 1230-ban, hiteles oklevél bizonysága szerint, megerősítette. A Wass- család Lób vitéznek Emich nevű fiától szár­mazik. A családnak később egyik Miklós ne­vű tagja, a csicsói várnagy, a XJV. század­ban már a W'ass (Vass) nevet viselte. Ez a Wass Miklós kapta királyi adományul vitéz­ségéért többek között Czegét, honnan a csa­lád egyik előnevét vette. 1744-ben a család­nak egy másik Miklós nevű tagja szerezte meg a grófi rangot. A most elhunyt Wass Béla grófot hajla­ma már ifjúságában a természettudományok felé vonzotta. Ilyenfajta érdeklődésének ki­elégítésére a zürichi műegyetemet végezte Lőte Józsefnek, városunk későbbi egyetemi tanárának társaságában. Baráti szálak fűzték a nagy természettudóshoz, Hermann Ottó­hoz. Természetszeretete vezette arra is, hogy birtokán, az ott vadon élő peónia virág tu­dományos megfigyelésére még a háború előtt nagy területet kaszálatlanu! hagyott. Na­gyobbrészt kéziratban maradt költeményei­ben is főleg a természetet énekelte. Nemzetgazdasági értékes tárcacikkei gyak­ran jelentek meg egykor a Budapesti Hír­lapban. Ezek révén került szoros barátságba a nagy Szilágyi Dezsővel. Több Ízben volt országgyűlési képviselő és főispán. Az ak­kori Szolnok-Doboka vármegyének egyik leg­jelentősebb vezéralakja volt a háború előtt. A széki református egyházmegyének több mint három évtizeden keresztül viselte gond­ját, mint főgondnok. Elnöke volt a Számos- völgyi Vasútnak és az Erdélyi Banknak. A Múzeum Egyesület elnöki tisztét 1925-től éle­te utolsó napjáig töltötte be. , A Muzeum Egyesület elhunyt elnökéről a következő gyászjelentést adta ki: A Muzeum Egyesület mély fájdalommal jelenti, hogy a köznek mindig szolgálni kész, fennkölt gondolkozásu elnöke, szentegyedi és czegei Wass Béla gróf életének 84. évében folyó hó 1-én elhunyt. Temetése a helybeli köztemető halottasházából folyó hó 3-án, csütörtökön délután fél 6 órakor lesz a refor­mátus egyház szertartása szerint. Wass Béla gróf a Muzeum Egyesület elnöki tisztét 1925 február 21. óta viselte odaadó hűséggel. Köz­életi működésében gazdag életét a tudomány- szeretet, főleg a természettudományok meg­becsülése jellemezte. Hanyatló korában is mindig az egymás iránti jóindulat és meg­értés hirdetője volt. Cluj, 19-36 szeptember hó 2-án. A Muzeum Egyesület. CAPÎTOl M A öil Ma szenzációs premier! A szezon kiemelkedő új­donsága, Flotow világhírű operája Magyar felirattal ! ! IltflRTHfl Főszereplők : Helge Roswaenge, Georg Alexan­der és Fritz Kampers. Előadások 3, 5, 7, 9-kor. Miért maradt ki Titulescu az uj kormányból? Párisi iapvéíe’nnányele a ronrtán SeiiSpuSUikáról BUCUREŞTI. (Az EFenzék távirata.) A kor. mányválság kirobbanása óta ellentétes hirek keringtek a fővárosban Titulescu elejtésének indokáról. Az Universul szerint arról beszél­lek, hogy a román—francia egyezmény jú­liusban lejárt s az uj tárgyalások során a francia kormány Titulescu sugalmazására nehézségeket tá­masztott. A lap szemenszedett hazugságnak minősiti a hirt, miután a két ország közötti egyezmény csak jövő év novemberében fog lejárni. Az egyezmény megújítására vonatkozó tárgyaló­sok folyó év elején megindultak. — «Ezenkívül egy másik híreszteléssel is találkoztunk —r írja az Universul. — Arról beszéltek, hogy Franciaország — ugyancsak Titulescu sugalmazására — a most folyó román—francia pénzügyi egyezmény megkötése elé nehéz­ségeket támasztott. Ezzel szemben tény az, hogy a francia kor­mány megkönnyítette a tárgyalások menetéi. Tatarescu miniszterelnök Jean Paul Boncour Bucuresti-i francia követnek a román kor­mány köszönetét tolmácsolta a segítségért. Párisi lapok továbbra is a külügyminisz­ter személyének változásával foglalkoznak. Az Excelsior dicséri Antonescu külügyminisz tért, kit franciabarátnak tart. A Le Journal biztos abban, hogy Antonescu elődjének - nyomdokain fog haladni. A Quotidien csupán j belpolitikai szempontból tulajdonit fontossá- 1 [ got a kormányválSózásnak, mely nem érin­tette Románia külpolitikáját. A radikális La : Republique szerint Antonescu nagy barátja j a kisantantnak, Franciaországnak és a Nép- j szövetségnek. A Journal des Debats megáll a - f pitja, hogy a kél nép közti jóviszonyt sem­miféle kaland meg nem változtathatja. Saj­nálja Tilulescu távozását. Ugyancsak sajná­latát fejezi ki a Le Figaro cimü lap is azzal, hogy Tatarescu megnyugtató kijelentése a román—francia szövetség záloga. Jmuár í.-éii magszümk as otiromáHa®®?, ceiizurat BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Megírtuk, hogy szeptember 15-én lejár az ostromállapot és cenzúra meghosz- szabbitására vonatkozó törvény hatálya s a kormány a kivételes rendszabályok alkalmazásának idejét minden valószí­nűség szerint újabb hat hónappal meg- hosszabbitja. Mai telefonjelentésünk sze­rint nincs kizárva, hogy csupán január 1-ig maradnak érvényben az errevonat kozó rendelkezések. Újévtől ugyanis élet belépnek az uj büntető törvénykönyv in­tézkedései, melyek pótolni fogják a ki­vételes rendszabályokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom