Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-20 / 218. szám
8 BLLfíNZfiX / 9 3 ft szeptember 2 0. SIMON TIBOR: Riicsiiegy haldokló kisgyerektől Kis szivem, ne félj. Oly fényesek fenn a csiliagok és — IiímI majd cukorból vnn mindahány, csokoládéból nan a Hold, (, lejut, mind millió bonbonok, soha el nem olvadók. A Vénusz öklömnyi nagy desszert csupán, de datolya a M<trs, a Jupiter meg tiszta marcipán, — ne félj, szivem. Oly ragyogó fönn minden és csudád, — amint a Menny kapuja tárul, harsonát fűi ezer jutcktromlátás és körvonat visz fel majd az Égbe, hál rád vár Sanyi ka, a barátod égve, akit a kanyaró vitt el a messzibe, mint sok kicsi angyalt, akik idelenn Pisták, Zoliik, Gyurik voltak, — tgy sem [idegen, — játszani akar veled az egész sereg, mily boldog lesz, édes Istenem. Ha kedved van: egy táltos hátán lovagolsz, [repülsz, vagy egy égi hnron halkan hegedülsz, ha akarod király lehetsz; narancsszigeten zsarnok ur és büszke győztes leszel majd egif konfetti-háborún . . . Lehetsz kocsis, soffőr, tűzoltó vagy fujságosgyerek, karrierek nyílnak meg előtted, végtelen terek, csak akarj, fiam, mondd azt, hogy: merek. Oly vigasság lesz ott fönn, meglátod komám, hogy elfelejted azt is: vájjon mit csinál [Anyukám? Apuka miért volt oly komor akkor este és keze miért mindig a szivemet kereste, — A doktor bácsi miért jött oly gyakran akkor, és mit jelent az: majd meglátjuk este hatkor és miért a sok folyadék, keserű meg édes, — a sok édesség ép most. mikor nem vagyok [éhes . . . Miért van nappal sötét és éjjel világos — és miért nem jönnek a barátok, a Laci meg [a János I és mii ez az üveg folgt on a hónom alatt és miért néztem akkor folyton a falat és miért csuklott föl aztán zokogva anyám és miért volt minden, mi volt akkor délután? .. Kis szívem, ne fSj. Ha majd odaförm leszel, hót nincs Higany, meg priznic, s nem tesz baj, ha eszel, vagy nem eszel, s míg nekünk még dolgunk lesz itt, ezer bajunk. mig-megőszül vagy kihull a hajunk, míg kedvünk kereke lassan lekopik, álmunk se lesz több, mi voit az elfolyik, és roggyant térddel nézünk iszonyodva szét és nem lesz testvér, la értünk nyújtja kezét, akkor te fiam, ki öt évig éltél :delenn és tovább játszod azt, mit abbahagytál, — végesvégtelen és kihajolsz majd egy égi ablakon, honnan belátni utcát és teret, gyerekkönnyed kihull a földi sóhajon és azt suttogod majd: szegény embereit . . * 1936, szeptember 10. j------- í ASSZONYOK ROVATA Parisba beszökött az ősz... Rovatvezető: DR. DÉVAINÉ ERDŐS BÖSKE örömmel köszöntőm k. olvasóimat az őszi szezón küszöbén. Mert tuclniok kell, hogy az ősz nem a naptár szerint kezdődik, hanem amikor Párásban a nagy divatházak bemutatják legújabb kollekciójukat éis « hölgyeknek tő a lejük, nemkülönben a férjeké, hogy milyen ruhát, milyen színűt, milyen fazonút csináltassanak saját örömükre és legjobb barátnőik púk kasztására. Elmesélem önöknek, hogy mit is .láttam Páriában és mi lesz a legújabb divat. Azzal kezelem, hogy nagyon, de nagyon sok szövetruha lesz az. idén, még pedig délelőttre gyapjú, jersey kék, bordó, zöld és terükön színben. Délutánra a romáin, a bársony és a kioké, nemkülönben az egészen puha angora, a lanszirozott anyag. Színben itt is a sötétzöld, a lila és a fekete dominál. A fekete, mint minden évben, az idén is első helyen áll veretlenül. A nap minden szakában, az este minden órájában divatos a fekete. Estére a fémszálas anyagok, a fényes, igy ciré, satin, lamék fognak dominálni, nemkülönben a. gyapjú, csipke és legújabban a nagyon puha, finom psosztó. Igen kérem, úgy, ahogy olvassák: a posztó. Ez Páris szenzációja. Az esti ruhák kivétel nélkül agyonhiinzertek. Akár fémszállal, akár ittassal, akár ezüsttel, akár arannyal. Olyan pompásak lesznek az idén a hölgyek, hogy minden eddiginél jobban fognak csillogni. (Nagyon kérem a férjeket, hogy ne üssenek ezért a híradásomért agyon-..) A bársony külön fejezetet érdemel. Gyönyörű pasztell színekben és természetesen feketében a szezón uralkodó anyaga lesz. Kosztümök, kabátok, délutáni és cocktaíl- ruhák ebbői készülnek. De valljuk meg, nagyon szép is. Kicsit ugyan kényes, de Istenem, valami hibájának csak kell lenni. Rengeteg a zippxzárral végződő ruha. Shia- ra.pd.li, a ilegnagyobb párisi divatszalonok egyike, mutatott egy fekete satin kosztümöt, amelynek szoknyája teljes, tehát kb. 8o cm. hosszúságban végig zippzárral csukódott. Frenetikus sikere volt. (De úgy a bemutatón lelki szemeim elé képzeltem pl. egy 8o kilós hölgyet ilyen toaletteben, még a szívverésem si elállt bele..-) Nagyon sok terakott szint láttam, végre valami, .ami uj és tetszik nekünk. Ugyanis ez az a szilt, ami csak nagyon kevés hölgynek nem áll jól. Ez illik a barnának, feketének és a szőkének is egyaránt. Különösen kötött ruhában tobzódik a sok terakott. Érdekes, hogy a szmoking még mindig tartja magát, pedig már azt hittük, elegük volt a hölgyeknek belőle. Igaz, most egy kis változással, de ilényeg, hogy még mindig három és négy részből összeállított ensemblék dominálnak. Legújabban a frakk hódított nagy teret a párisi bemutatókon. Egész fényes anyagból, fehér csipke vagy más szép anyagú mellénnyel. Ami ezelőtt a szmokaing volt, az lesz az idén a frakk. Nemsokára — azt hiszem — garderobot fogunk cserélni férjeinkkel. Mi viseljük majd az ő ruháikat. Ezt még valalvogy el tudóin képzelni, de azt már Nehogy sem, hogy ók, hogy néznek majd ki a mi muszlinjainkban és impriméinkben... Hogy az apróságokról is meséljek valamit, a gombok óriásokká nőtték ki magukat. Eddig megelégedtünk a kis cárt gombokkal, ■most hatalmas méretekben gomboljuk össze magunkon. A blúzok és angol ruhák kedves újdonsága, hogy épp úgy záródnak nyaknál, mint a kis fiú Ingek: 3—4 angol bőrgombbal. Apropos! bőr! rengeteg a bőröv, amit galul it tel, fémmel és csonttal kombinálnak, természetcsn megfelelő gombokkal. A sálak is hallatlanul nagy arányokban bontakoznak ki. Délelőtt kötött- vagy szövetsálat visel majd az elegáns nő, délután pedig muszlint, vagy batikolt selymet. Klip>szeink is megnőnek majd az idén, persze csakis strassból. Ennyi egyelőre elég! Legközelebb majd. ezt a nagy általánosságot fogjuk boncolgatni és meg fogjuk vitatni szép>en együtt, hogy mit is csináltassunk az eljövendő szezonban, ami olcsó is és szép is. Ételreceptek: Vcndég-szcletkék. 20 deka vajat, 28 deka porcukrot, 20 deka mogyorót, 28 deka lisztet, négy tojás sárgáját jól összekeverünk hat kanál rummal. Kinyújtjuk késhegyni vastagságra és tepsibe tesszük. Ha félig kisült, ízzel bekenjük, 12 tojás fehérjéből habot verünk, ebbe 40 dkg. vaníliás cukrot, 30 deka mogyorót keverünk és az izes tésztára öntjük. Néhány percre visszatesszük a sütőbe, hosszúkás szeletekre vágjuk. Tiz-tizenkét személy részére nagyon finom sütemény. Mandulás lepény. Tizennégy deka vajat öt deka cukrot huszonkét deka liszttel két toll jás sárgájával, porhanyó» tésztát készítünk, ezt j kinyújtjuk, tepsibe tesszük, félig megsütjük, ! azután bármilyen ízzel vékonyan megkenjük és a következő töltelékkel töltjük meg: tizen négy deka darált mandulát, huszonkét deka porcukorral, négy tojás habjával kikeverünk és ezt is a tésztára öntjük. Gorombára tört vagy vágott pörkölt mandulát szórunk a te- j tejére, lehetőleg sűrűn és világos sárgára sütjük. Kocka szeletekre vágva tálaljuk. Finom tészta, nagyon sokáig eláll. Ördög pirulák. Tíz deka vajat, egy evőkanál vizzei felforralunk, lassan ujjnink között beleeresztünk nullás lisztet, fakanállal keverjük és sürü péppé főzzük. A tűzről levéve egyenként négy egész tojást keverünk I bele, mindegyik tojást széjjel dörzsöljük, ! bombaformákra formáljuk, körülbelül tizenkét darab jön ki belőle, kivajazott tepsibe tesszük, tizenkét percig szárítjuk, csokoládé- porban meghempergetjük és igy kisütjük. Lehet azonban csokoládémázzal is áthúzni, ha I kisül. Sőt lehet ugyanez: zsírban is kisütni. I Éva--torta. Négy tojás sárgáját tizenkét deka I forrázott, darált mandulával, négy tojás hab- j javai, négy kanál porcukorral tortamasszát 1 készítünk. Megsütjük, négy tojás sárgáját, tíz wmmmmmmmmtmammmmmmmmupm.mar:a deka puhított ciokoládét, négy kanál cukr<n, négy tojás habját elkeverjük torwmaev/in * !és ezt us külön meg',ütjük. Mindkét tortát ketté vágjuk és igy tötjük őket egymásra rakva a következő töltelékkel. JöltaU-k: J i/. deka vajat kikeverünk, kis cukorral, vandiá- vul, négy tojás sárgájával masszát készítünk, az egyik tortát ezzel tökjük, a másikat rá tesszük és a következő töltelékkel töltjük: tiz deka csokoládé jön bdc, különben ugyanaz a tölteléke, mint a fent leirt első számú tortának. Az egész, tortát csokoládém ázz a! bevonjuk. Csokoládémáz: Tiz deka csokoládét kis lábosban egy csepp forró vizben feloldunk uz deka vajjal lobogó vizbe állítjuk és jól felforraljuk és melegen a tortára öntjük. Püspökkenyér. Tizenkét deka vajat űzőnkét deka liszttel, tizenkét deka cukorral, négy tojás sárgájával, négy tojás habjával két kanál rummal jól összekeverjük. Azután beleteszünk hét deka tetszés szerinti min- féle déli gyümölcsöt, a lényeg csak az, hogy mindenből hét deka legyen. Megsütjük, hetekig eltartható sütemény. Rántott gomba. Veszünk szép nagy gombákat, megtisztítjuk, a szárát eldobjuk és a fejét sürü palacsinta tésztában meghemper- getjük és forró zsírban kisütjük. Vacsora, vagy előételnek elsőrangú, különösen tartár mártással leöntve. Heti étlap: Hétfő ebéd: Burgonyaleves, rakott kelkáposzta, kukorica, gyümölcs. Vacsora: Pirított borjú máj, friss tön burgonya, gyümölcs. Kedd ebéd: Karalábé leves, rizses borjúhús, uborka, dinnye. Vacsora. Tejbeiizs, sült burgonya gyümölcs. Szerda ebéd: Paradicsomos leves, sült borjúhús, zöldbab, almáspité. Vacsora: Rakott burgonya. Csütörtök ebéd: Gombaleves, töltött paprika, kukorica. Vacsora: Lecsós kolbász. Péntek ebéd: Tejfölös almaleves, túrós tészta. Vacsora: Rántott hal tanárral. Szombat ebéd: Gsontleves, danagaluskával, párolt marhanyetv, tökfőzelék. Vacsora: Tejfeles túró, yoghurt, tojás, vajas kenyér. Vasárnap ebéd: Karfiolleves, sült csirke, uborka, burgonya, diós rétes. Vacsora: Felvágott uborka, gyümölcs. Érdekes megfigyelést tett egy külföldi orvos. Azt állapította meg, hegy ha az ember érzi, hogy nátha van nála keletkezőben, előzze meg ezt azzal, hogy az arcát napjában többször mossa le citrommal, vagy erős citromos vízzel. Rézedények tisztítása. A rézedényeket először mossuk el rendes forró vizben és mosás után hagyjuk egy ideig forró vizzei telt edényben áilani. Ezáltal a mosás tökéletes és jóval gyorsabb lesz. Ha bor és sörfoltok kerülnek véletlenül a tiszta, szép abroszra, azokat azonnal fedjük be sűrűn sóval, majd pedig citromsavval mossuk, illetve dörzsöljük el a foltos részeket. Vérfoltokat nagyon szépen el lehet távo- litani, ha azokat még frissen kimossuk. Először langyos vizben leöblögetjük és ha már régebbi keletűek, big szóda oldattal távolit- juk el. Hogy lett a szabóból — barát Irta: Szigethy József A békebeli idők meleg fu valma csapja meg arcunkat és emlékeink múltban koválygó örömeit bánatát sodorja elénk A hajdani nagy mulatozások, még nagyobb ivászatok veretlen hőséről lesz szó, aki a légiéi eményesebb tréfacsinálókat nemcsak lefőzte, hanem megelőzte talpraesett és váratlan, de mindig jóit sikerült elgondolásaival. A ,,kincses város“ régi lakói, az iparos osztály veteránjai bizonyára emlékeznek az ,,örményre“, aki az ősrégi „Csizmadiaszint“ tartotta, akit becsületes nevén Strausznak hívtok. Kitűnő erdélyi konyháját, zamatos harcosát városszerte ismerték. Néhanapján, majd mindennap virradatig tartó torok mosás zati gyakorlatokat végeztek, hogy annál jobban csússzon, korhely leves előtt a valódi kisüstös cseppfolyósitott párája. Az eset főhőse Kotay szabómester volt, aki nemcsak remekbe készült polgári és papi ruháiról volt hires, de bőtorkával kevés halandó vehette fel a versenyt. Nem' kisebb szerep jutott Kirsch borbélymester uramnak, aki szintén nem volt ellensége Noé apánk kipréselt bogyólevének. S még néhány jó cimbora egészítette azt az illusztris társaságot, melynek sejtelme sem volt a történen- dőkről. A tréfacsinálók nagymestere egy remekbe szabott muri után rendezte meg a tréfás éjszakát, mely hónapokon derültségben tartotta az egyetemi város lakóit. Akik abban az időben a tisztes ipart kultiváló mesterekkel szívesen e!pohárazgattak, mert azok mesterlevelét egyenrangúnak ismerték el a kutyabőrös diplomákkal. Ekkor is akadt egy-két diplomás ember is a társaságban, melyben az ivást jó magyaros szokás szerint, jól elkészített paprikás előzte meg., amit „véletlenül“ szerelmes szakácsné főzött. Mi sem ter- mészetesebb, hogy ,,uribarátunk“ aki az egész csinytevést kieszelte, a legöregebb bort adatta az egybegyűltek elé, akik az elsózott étel lángolását nem győzték elég gyorsan altom. A tréfacsináló még nem érkezett meg, mikor már a pan tolók művésze, a zakók és reverendák nagymestere szorgalmasan eregette le az üditő hegy levét, oly nagy buzgalommal, hogy mire úgy éjfél felé előkerült » »főrendező“, már nem igen tudott együtt örvendezni a ilelkendező. ünneplő tömeggel. Sőt nemsokára elnyomta a vakbuzgóság abban a kényelmes bőrkartszékben, ámít a nagymester rendeletére alácsempésztek. Még folyt vagy nehány órácskát a nemes nektárt pusztító muri, mikor ai doktor intésére munkába fogott Kirsch uram. Az álmok országában, botorkáló szabó arcáról eltüntetett minden szőrzetet, sőt nem éppen gyér hajába olyan tonzurát beretváltat, amilyent csak az ősrégi franciskánus barátok hordanak. Ezzel már az első stáció meg is lett téve. Most következett a második. A trefiacsinaló doktor Kotay uram műhelyéből száz forint betét ellenében, elhozatott egy barátcsuhát, amit annak rendje és módja szerint reahuztak a magával teljesen tehetetlen szabóra. Az sem gondolta még, mikor szabta a csuhát, hogy valamikor, saját személye fog benne tetszelegni. Mikor mindezekkel elkészültek, a doktor állandó fiakerese megállt a Gsizmadia- szin előtt, az elázott — ,,barát“ szabót felültették üggy el-bajjal a kocsira s meg sem átitok a Ferenc rendiek zárdájáig. Itt a csiny- tevő cimborák elszéledtek, a kocsis kötelessége volt becsengetni a kapun s tudomásul adni az álmosan előcsoszogó kapusbarátnak, hogy találtak egy testvért, de egy kicsit mélyebben. nézett a kancsó fenekére a rendesnél, igy hát eűrnyomitoí az ,,álam“. Rövid negyedóra elteltével Kotay egy cella vaságyán húzta tovább a „csendest“ teljesen elfeledve tü, cérna, olló létezését. De mával a természet örök törvényét halandó meg nem állíthatja, a nevezetes napra is ‘beköszöntött a reggel. A gvárdián haragosan vette tudomásul az éjjeli vendég érkezését és hogy kellő dorgatóriumban részesítse, maga elé cyrábaitta egy novicius baráttal. De az még el sem mondhatta mondókáját, már is ■loholt vissza főnökéhez, mert a „szendergésé- ből felzavarc Kotay, a reprodukálhatatlan szavak kíséretében ugrasztottá ki a homá- 1 lyos cellából és a másik oldalára fordulva, húzta, aludta tovább az igazak álmát. Hasztalan ismételte meg a citálást a gvárdián, mert éppen úgy járt, mint a novicius. Erre már megsokalta a főnök a vendégbarát renitenskedését és ő maga indult el büntető expedíciójára. De hát ő sem járt, nagyobb eredménnyel, vele is ugyanígy gorombásko* dott a, még mindig kotyagos gyiiszüszurkálój, amihez hozzá fűzte a következőket: — Barát a nyavaja! Én Kotay szabómester vagyok, mondtam már és hagyjatok békével. A gvárdián szentül meg volt győződve, hogy bolonddal van dolga és sietett értesíteni a városi főorvost, hogy jöjjön és csináljon valamit a különös éjjeli látogatóval. A tiszteletre méltó orvos uramat, azonban beavatta már a doktor a dologba. Személyesen ismerte különben Kotayt is. Mikor belépett az orvos az állítólagos bolond cellájába, ez üdvrivalgás között borult a nyakát« s megállás nélkül ömlött a panasz ajkáról, hogy hát belőle minden áron barátpapot akarnak csinálni. Már jól fenn járt az égen a nap, igy egy kicsit megvilágosodott a homályos cella is és Kotay uram megnézhette becses ábrázatját a főorvos által eléje tartott tükörben. Ez bizony egy hamisítatlan barát képét adta vissza. Ennek már fele se tréfái mormogta^ Hát ő csak tudja, hogy kicsoda. És meggyőződés céljából, hazaugratott egy küldöncöt, hogy otthon van-e Kotay szabómester? A válasz természetesen nem volt kielégítő, mint ahogy nem is lehetett, mert a keresett ott állt félig kijózanodva barátcsuhában, nyúzott ábrázattal. Lassan bonm Hl
