Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-20 / 218. szám
f-9&6 »zéptomh&r 2<4. Vándorúién olasz földön Boldog emberek, iuresa uiitársak. — Trieszt és Milánó emlékei OLASZ-SVÁJCI HATÁR. (Szeptember hó.) Olasz földön akkor jártam utoljára, amikor a Ehree hivó parancsa hadba szólította népe fiait az uj gyarmat meghódítására. Akkor nehéz bizonytalanság ülte meg a lelkeket. Az uj uralom léte forgott kockán — de azóta a háború sikeresen befejeződött, a hadbavo- nult katonák nagy része, gazdagon megjutalmazva került haza és uj gazdasági fellendülés indult el mindenütt. A háború kezdetekor néhány hétre elmaradt turisták az idei nyáron-újra hatalmas tömegben lepték el az országot s az idegenforgalom soha el nem képzelt méreteket öltött. Gondosan kiválogatott telepesek indulnak el családjukkal együtt az uj impértium gyar-ma tvilága felé s minden dicsőség és hála száll a király és a nemzet vezére felé, akik a nagy elnyomás, a gazdasági harc nehéz napjaiban bátorították és erősítették a csüggedőket. T rieszt Boldog ország megelégedett népe között robog vonatunk Postumi ától befelé az olasz földre. Lassan végére jutunk a Karszt kietlen vidékének, vonatunk már kanyarog lefelé a hegyek utján. Az ablakon keresztül már megcsap a közelgő tenger levegője s pár perc múlva a nagy, sima, sötét tenger színe mellett ezer és ezer apró kis Szent János bogárka fénye világit — s máris látjuk Trieszt lámpáinak, fényét. — A viz fekete sötétjébe messze bevilágít a kikötő világítótornyának fénye. -Este tiz óra már elmúlt, de Trieszt utcáin még süríi csoportokban hullámzik az embertömeg. A kávéházak utcai terraszain százával ülnek az emberek s a sarki kis kávémérések előtt is sokan álldogálnak, hogy pihenésre térés előtt még egy ,,espresso“-val felfrissítsék magukat. A kikötő forgalma erősen fellendült, az üzletkötések befelé és kifelé egyformán javultak és Trieszt népe újra a gazdasági prosperitás napjait éli. Vonaton Az éjjel sötétjében a tele vonaton szó sem lehet az alvásról. Fülkénkben két magyar utitársam mellett két arab diák foglalt helyet elkeseredetten szidják az angol politikát, amelyik a palesztinaj arab—zsidó ellentétben az utóbbinak fogta pártját. Hamar összebarátkozunk. Előkerülnek az otthoni elemó- zsiás csomagok s megkínálnak apjuk által készített pálinkával, melynek minden cseppje erős méregként hat torkunkra. Kapunk az arab édesanya által sütött tésztából is, melynek erősen fűszeres almás ize nagyon kellemes. A harmadik sötétszinü utas egy török diák, aki Genf felé igyekszik, ahol nemzetközi jogi tanulmányait fogja kibőviteni. Az örök bolygó zsidó is helyet foglal fülkénkben, aki Génuán keresztül az uj ígéret földje, .Délamerika felé siet. A fülke utolsó utasa egy olasz tartalékos huszártiszt, aki gyakorlatra utazik s azon kesereg, hogy ma már a repülőket tartják a legelőkelőbb fegyvernemnek, mig az ő önkéntessége idején még a lovas volt a világ első katonája. Vonatunk a tengerparton szalad s megyünk a szépen világított mólón Velence Santa-Lu- cia állomása felé. A lagúnák vizét csak itt ott világítja meg egy-egy lámpa fénye. Az állomáson várakozó gondolák utasaikkal gyor. san sietnek céljuk felé. Éjjel két óra van. A fény és álomvilág városa is csendesen pihen: álmodozik. — Velencében újra sok utas röhanja meg a vonatot. Köztük száll fel négy nagyon csinos olasz lány is, akik, mivel rühesen hely, a szomszédos elsőosztályu fülkében kapnak helyet. Mi csendesen nótázgatA gyermekéi igazán szerető szülök útmutató könyvei fenes-Schächter: A ma gyermeke (A gyár- LEI mek fejlődése, testi-lelki gondozása és betegségei az újszülött-kortól a serdülés koráig kötve Lei 204, fűzve — 133 Székely Béia: A te gyereked — — — 59 Székely Béla: A gyermekévek ssxualitása kötve 112, fűzve — — — — — 63 Stekel: Üzenet az anyáknak L (Kisgyerekkor, csecsemőkortól kétéves korig) — 83 Stekel: Üzenet az anyáknak II. (Óvodáskor és az első iskolás évek) — — 113 Stekel: Üzenet az anyáknak III. (Serdülőkor és az érettség kora) — — — 123 földes: A fiatal anya — — — — — 83 Vallenatein: Hogyan éljen a mai ifjúság 63 Kaphatók az Ellenzék könyvasztááyában G’iuj, Piaţa Unirii. — Vidékre utánvéttel i; azonnal szállít íuk. tunk fülkénkben, de a magyar nóta pattogó ritmusa és az egyhangú arab melódiák, melyeket Newyork felé igyekvő arab barátunk bőrrel fedett cserépedény hangszerén kiséri, monoton dobolással, fülkénk ajtaja elé csalják az olasz leányokat. Szép, melódiás hangjukkal belekapcsolódnak énekelésünkbe s igv kedvesen és kellemesen telik az alvásnélküli éjszaka. Megtudjuk, hogy mind a négyen egyetemet végzett leányok s közös kiránduláson voltak a hegyek között és az utolsó estét töltötték el csak Velencében. Egyikük orvosnő egy kis kórházban. Ketten Milánó iskoláiban tanítanak, a feketeszenük de szőkohaju dottoresa Gina pedig a bolognai ügyvédi kamara tagja s a törvény előtt védi embertársait. Mikor kiszállanak, üresség marad utánuk s a robogó vonat után száll integetésük és lassan elhalkuló énekük. Milánó Kivilágosodott reggel hosszú negyedórákat robogunk házak között, inig a világ egyik legnagyobb pályaudvarára, a 28 sinpáros milánói uj pályaudvarra beáll vonatunk. Az épületet III. Viktor Emanuel király és a Duce: Mussolini idején az Ur 1931-ik, a fasizmus IX. esztendejében építették és benne az olasz építészeti szépség, a nemzet gazdag márvány és kőanyaga keveredik a technikai csodákkal. Tisztaság, szépség és kényelem fogadja azokat, akik az uj állomásépületen keresztül Milanóba megérkeztek. A kellemes benyomást csak növeli a szép park, melynek utain keresztül a város felé haladunk. A szo- j kásos ipari kiállítás, mely egyben nagy vasúti-kedvezményt is ad, csábit Lombardia szép és érdekes székvárosába. Az ember egyik legszebb élménye a Dóm-térre való kora reggeli megérkezés. A csodálatos külsó gótika, a kő- csipkék és színes szikrázó üvegablakok minden fáradtságot elmulasztanak és a dóm hatalmas méretei áhuitatot és csodálatot keltenek. Az árkádok alatt már kora reggel nagy tömeg mozog. Színes ruhájú eipberek még a nyár melegének örvendeznek, amikor mi odahaza már az ősz szomorú lehelletét érezzük. — A másik Milánó, az uj azonban egészen idegen marad tőlem. Áz uj, modern építkezés az egész modern uj városrész, valahogyan kiri abból a csendes, halk és művészi környezetből, ahová azért járunk eh hogy Lionardo da Vinci Utolsó vacsorájának lassan elmosódó színeiben és vonalaiban gyönyörködjünk. Oil, ahol a nyári hónapokban zárt kapuju Scala mögött az olasz operai mesterünknek lelke zsong, ahol Toscanini vezényel, oda nem való a „Sachlichkeit“ és modern német építkezés. Még a villamos is halkan csilingel és ajtói hangtalanul záródnak, hogy semmi za j ne zavarja a mult szép és visszajáró emlékeit, még azok az uj épületek sem, melyek a vonat mentén utunkban olyan sokáig elkísértek. Az uj Milánó, a fasiszta gondolat megszületésének városa sohasem fogja egészen elfoglalni a régit, a művészet ősi szent birodalmát. A robogó vonat mellett lassan emelkednek a hegyek. Már a Lago Maggiore vidékén járunk és éppen Slresaban áll meg vonatunk, mely a nehezen kovácsolható békeigyekezetek közül olyan sokat fogadott be a halk tó vizében csendesen pihenő paloták falai közé. Amikor eltűnik a tó vize, újra nőni kezdenek velünk a hegyek. Már messze a’at- j tunk maradt a Pó termékeny vidéke; Domo- I dossolában megállva már a haláron vagyunk. Azután csak néhány perc és a vonat IseUe állomásnál már beszaladt a hegyek alá, hogy amikor egy félóra múlva a Simplon alagút másik végénél újra felbukkanva a föld alól, már svájci földön üdvözölje a napfényt és a * levegőeget. Kilyéni József. SZÍNHÁZ ÉS VILAGBEKE LEN OR M AND BRAGÁGH A optimista pesszimista nyilatkozata cs színház lövőiéről és kötelességeiről A napokban lezáródott bécsi nemzetközi színházi kongresszus, amellyel még ma is európaszerce foglalkoznak az újságok, mint hatalmas gyüjtőmedencébe, úgy gyűjtötte össze a világ számos tájáról a színházművészet képviselőit és vezető egyéniségeit. A két legérdekesebb bécsi vendéggel, az olasz szinházvezérre!, A. Gmliu Bragagliával és a híres francia drámaíróval, R. H. Lenor- mnnddal, — akinek több darabját Budapesten is játszották — elutazásuk előtt hosszabb beszélgetést folytattunk. Lenor- roand és Bragaglia véleménye a színház jövőjéről idők sodrában merőben ellentétesre formálódott. Lenormand optimista, Bragagha pesszimista. Talán érdekes egymásmellé álditani a két homlokegyenest ellenkező nézetet. A. G. Bragagha, az olaszok színházának egyik legérdekesebb vezető .egyénisége, r 886-ban indította meg színházát, a Teatro dei Independenti-t, a Függetlenek Színházát. Bragaglia, akinek éles profillját, nagy szemeit ismerik kitűnő karikatúrákról (ideálisan karrikirozható fej) már akkor, a századvég békés éveiben is futurista volt. Az olasz futurizmus azonban teljesen elütt attól, amit itthon a század elején futurizmns néven megismertünk. A fu- turizmus és fasizmus Itáliában teljesen egybeforrott, sőt a fasizmus bizonyos értelemben a futurizmusbói! alakult ki. Bragaglia erről pompás kis- előadást rögtönzött, példátlan elokveneiával, rohamos gyorsasággal pergetve a szavakat, amelyeknek füzéréből kiderült, hogy a, futurizmus művészi irányelveiben rejlő politikai E könyv a kereskedő igazi munkatársa lesz. - A főbb fejezetek cimei: Általános kirakatszemlélet. A kirakatrendezés felfogása és munkamenete. A kirakati rajz, fesíés_ és szövegirás. Kirakatrendezési anyagok leírása és árki- számitási szokványai. Szerszám ismeretek. A színekről. Különféle árunemekből összeállított kirakatok. A kirakatrendezői hivatás. A vaskos, közel 300 oldalos könyv ára csak 165 lej az Ellenzék könyvosztályában, P. Unirii vonatkozások pártba tömörültek és ebből alakult' ki az, amit Mussolini egyéni zsenijével megtöltve fasizmus néven adott Olaszországnak. — Pesszimista vagyok a- színház jövőjét illetően — mondta Bragaglia. — Amig a színháznak meg is kell élnie a közönségéből, addig nem sokra viszi és legalább is nem oda jut, ahova jutnia kellene. — Mégis harcolok — folytatta. — Az én utam a széleskörű kísérletezés. Színházamban úgy oldom meg a kénytelen kompromisszumot, hogy egyik este a közönség kedvét kereső darabot játszom, másik este pedig áhitattJail a szinház szentségét keresem. Azt, ami hősies, ami nagy, ami nem közönséges. A zsenit igyekszem érvényre juttatni és a színházi apparátus minden erejével felemelni iparkodom a közönséget, hogy felérje, megértse, befogadja azt, ami szent, ami hősi, ami nagy. Ebben az áradó stílusban beszél Bragaglia. — Mi lesz az olasz szinház szerepe a meghódított Abesszíniában? — kérdezzük. — Ugyanaz, -ami Európában. Csak sokkal korábbról kell kezdenünk. Először a kezdeti színházat mutatjuk meg nekik, hogy megismerkedjenek a szinház nevelő, kultúráló hatásával. Olasz Thespis kordé indul Abesszíniába. Azután majd megismerkednek az igazi nagyvonalú, haladott olasz színházzal is. Feltöretlen ugar az abesszin lélek. Ezt a színházon át megközelíteni igazán nagyszerű feladat. Bragaglia negyvenhat éves. Fiatalos, harcos ember, csak akkor csöndes, halkszavu, ha önmagára terelődik a szó. Csöndesen é1, mint elmondja, munkában tölti napjait. Ma A könyv fontos mellékletei : 50 old. ábrarész, mely a szerszámok használatát, a kirakati mozdulatok tanácsait, a teljes szabadkézi és mértani rajzolás tanmenet t, a kirakat-irást, a színharmónia A jól rendezett kirakat, a JÓ ÍÍZLEiMENET TITKA! Szécsi Hacker József: KiRBRlT-IiEfflKZÉS mérést, a selyemáruk ráncolásának lehetőségeit, a ruha-tűz és alapelemeit mutatja. 35 oldalas képes melléklet: kirakatok, leállítások és üzlet-homlokzatok. Egészséget, vesz akkor, amikor a legbiztosabb és a legjobbnak bizonyult „Prímeros“ gyártmányt kéri. Mert ma semmi sem létezik jobb, mi-1 a már sikere van neki is, színházának is. Csak nem minden bemutatott darab megéri a századik előadását a Teatro dei Independen- tiben. Vékony bajuszát megsimitja Bragaglia és cigarettára gyújt. Búcsúzunk. Lenormand, akinek E>on Jüanja a budapesti Nemzeti Színházban, Számumja az Uj Színházban aratott sikert, szintén bajuszt visel, vékony angol bajuszt. Csak ez különbözteti meg, egyébként feltűnően hason1 it Bartók Bélára. — Meggyőződésem — kezdi nyilatkozatát — hogy a színház erőit még nem aknáztuk ki teljesen. És főképp nem kellően. Ebben a tekintetben optimista vagyok a szinház jövőjét illetően. Briand egyszer azt mondta nekem: irigyli tőlem azt az erőt, amelyet a dráma Írás ad. Ha neki lenne annyi ereje az emberek befolyásolására, mint egy színdarabnak, könnyebb lenne a helyzete. — A mai színházat a közönbösség öli meg — fo’ytatta Lenormand. — Nem az emberek közömbösek a szinház iránt, hanem a színház a közönség iránt. Javarészt csak a szórakozást szolgálja és a lélek benső kívánságainak kielégítését figyelmen kívül hagyja. Ezért aztán a közönség rs nyugodt lécekkel fordulhat el a színháztól, amely nem fontos része az életnek, csak fölös cifraság. Ezért keli harcot hirdetni a szinház mai formája e!:en. Emberi és költői színházra van szükség, amely ideálokat képviseljen. — Az első és legfőbb ideál a világbéke. A szinház jelentős fegyver a világbéke létrehozásában és hinni merm, hogy megteremteni is képes. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy programdarabokat írjanak a világ szerzői, sőt egyáltalában nem gondolok politikai drámákra. Ezeknél nagy álta ánosságban kilátszik a lóláb és nem is mindig hatásosak. De a szinház 1‘art- pour l‘art — részét is fel lehet használni az én elméletem szerint. Magam sem írtam tendenciózus darabot sohasem. Uj drámám a békével foglalkozik. De az a darab, amely a békével foglalkozik. nem szükségképpen pacifista darab. Ezenkívül még két darabbal foglalkozom, mindegyiknek exotikus a témája. Lenormand most ötven éves. Parisban lakik állandóan. Házas ember. Felesége Marie Calf(, színésznő. Ő játssza a Lenormand- darabok női főszerepeit a párisi színházakban. Lenormand a becsületrend tiszti rozet. táját viseli gomblyukában. Hz az a könyv-szenzáció, amire minden gazda és kertész már évek óta vár! ! Vidékre utánvéttel is szállítunk. Kérje azonnal a könyvujdonsá- gok jegyzékét! Díjtalan kapja! cím alatt most megjelent gazdasági és kertészeti encyclopedia, a szakember nélkülözhetetlen kézi-könyve 1 ! ! A következő gazdasági ágakat öleli fel: Növény te-mesztés (A növény szervezetének és életműködésének vázlatos ismertetése. A talaj eredete és a mái ás tényezői. A szántás. Trágyázás. A vetés. Részletes növénytermesztés. (A szántóföldi növények csoportosí tsa. A különböző érési időszakok. Rét és legelőmüvelés.) Állattenyésztés (Az állattenyésztés jelentősége. Faj és fajta. Takarmányozástan. Lótenyésztés. Szarvas marhatenyésztés. Az őkirályság szarvas- marbafajtái. Juhtenyésztés. A tejgazdaságtan. Sertéstenyésztés. Kecsketenyésztée. Baromfitenyésztés. Házinyultenyésztés. Méhészet. Selyem hernyó tenyésztés.) Kisgazdaságok beiendezése és vezetése. — Kertészet. (Gyümölcstermesztés. Zöldségtermelés.) — Szölőmivelés. Növényvédelem. Gyümölcsfák. A szőlő betegségei (Kártevői és az ellenük való védekezés.) Növények a növények ellen. Gazdasági növények. Egyéb szükséges felvilágosítások. — Kactonkötss, 645 oldal, c06 képpel, ára csak 9D I í a . „Ellenzék iáörayvoszíáüyái1' n Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal, után véttel is szállítjuk. — Kérje a gazdasági ezakkönyvek jegyzékét künyvosztályunktól
