Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-19 / 217. szám

e TmZUNZ/IIQ 1936 szeptember 11 Válságosra fordult a volt spanyol trón­örökös állapota NFWYORK. (A: EUenrék távirata.) Emi spanyol exkirályné tegnap fia meglátogató- sóra Sewyorld>a orkezett. A volt spanyol trónörökös, aki Cotxidonga gróf név nlcrtt él a spanyol államforma megváltozása óta imerikában, jelenleg egyik neivyorki szana­tórium lakója. Yérzékenysége ismét nj erő­vel lépett fel Covadonga grófnál és állapota n; utóbbi napok alatt válságosra fordult. befejezés elő« a liláéi szírájíí PARIS. (Az Ellenzék távirata.) A üllői textilsztrájk, melynek során mintegy 100.000 szövőipari munkás tette le a munkát, a be­fejezéshez közeledik. A Blum-kormúny eré­lyes közbelépésére a gyárak és munkások között a megegyezés — nagy vonalakban — már létrejött, csupán néhány résziét kérd és képezi a tárgyalások auiyagát. DEKOLDtlTT HÍREK A brajlai református egyházról. Kedves testvé­rem! A braitai református szórványegyház jaj" szav* bizonyára minden gyülekezet fiilébe e ju­tott. Beszédes bizonyság emellett az a tény, hogv több testvérközösség küldötte el krsebb-nagyobb adományát egyházközségünk iskola-alapjára. A felmerülendő költségek fedezésére azonban ez * jóakaj^ttu adomány igen csekély összeg. Ezért igyekszünk úgy segiteni magunkon, hogy meg­próbálunk két kiadványunkkal igénybe venn: a hívek jóindulatát. Kérjük azért Testvéremet, szí­veskedjék övéi között előfizetőket szerezni kéc könyvünkre, amelyeknek a címe: ,,A 75 éves bnaáai református egyház“ és ..Presbicri leve­lek“. Első: emlékkönyv formájában adja egy­házunk 75 éves életét. Második: nyolc presbiteri levelet cortaknaz biblis-nvagyarázatos alakban, szólván a gyülekezetek őráíőhoz, különö? te­kintettel a szórványokra. Mindkét munka körül­belül 50—60 oldal terjedelmű lesz, 30—30 lejes árban. Szíveskedjék legkésőbb 2 hét leforgása alatt szándékát tudtunkra adru. Testvéri szere­tettel: Hegyi Mózep lelkész (Porochia Reformata (Calvâna) din Braála). : ' ; m'T B*mm ___,Ra. Egv szó ára 2 le}, vastagabb betűvel szedve 4 lel. l egkisebb hirdetés ára 10 le}. Allástkcrcsőknek cgv szó t lej, vastagabb betűvel szedve 1 lei, — C»ak vasárnapra feladó t hirdetések után 23 t*i* zalék felirat számítunk fel. Dij előre fizetendő. Apróhirdc’ésck fe!a<lhatók: a kiaddhivatalban, könvvosztályunkban, bizományosainknál. bármely hirdetés} irodában. Csak válaszbélycgej kérdésekre válaszolunk. Cimct tartalmazó hirdetésekre a vá­laszt közvetlenül a megadott címre kell irányítani INTELLIGENS, jó családból való urjlány hajlandó lenne biztos egzisztenciaju idősebb urrfll ismeretséget kö'ni házasság céljából. Csak teljes című levcckre válaszolok. Jel-gém: „Szrretnék boldog lenni.“ K. 32t Leveledé l KONZERVATÓRIUMOT végzett zongorata­nárnő órákat ad. Str. Gngorescu 76. G, 1250, marton: FY SZŰCS R, T. Reg. Férd. 5. I. emelet balra helyezte szőrmeüz. étét. Ezúton is értesíti kedves vevők özön régét, hogy szőrmeszük. ségletét ez alatt i can alatt szerezze be, mivel ugv j kész. szőrméim, mint az á’alakítások éj ja- vitások a legolcsóbban szerezhetők be. F. 220. 30. K. 3”. Ádés-miel RÁDIÓ elsőrangú, Telepcs, kedvező alkalom, olcsón eladó. Megtekinthető M. Leitner r >d;ószak- üzfet. S:r. Memorandului 23. G. 1223. ELADÓ egy vaţon PRIMA ÓSZÍ RÓZSA­BURGONYA. Értekezni: Cluj. Calea Reg. Carol II. 41, vsgy Turda Prinţul Carol 30. MEGBÍZHATÓ, ügyes kifutófiut felvesz az Ellenzék könyvosztály». Pjata Unirii. _____ KERESÜNK női konfekcióban jártas férfi, vagy nŐi kjszo gálót. ,,Juno“ Cluj, Calea Regele Ferdinand 23. _________________________________Ko. 972 RIKKANCSOKAT magas jutalékkal feit* izünk. Jelentkezni lehet a délelőtti óríkbaa. Ellenzék kiadóhivatala. Calea Moţilor 4. INTELLIGENS női munkaerő, román nyelv­tudással felvétetik. Raktárkezelésben jártas előny­ben. Alex. Lobi. Cal. Reg. Ferdinand 32, Ko. 980. VEGYES 3—4 ISKOLÁS fiúgyermek szállást, vagy tel­jes ellátást olcsón kaphat. Érdeklődni Primăria Tutungcric-ben. G. 1253 fesp atísn - tskás KÖZPONTI fűtéssel, fürdőszobahasználatial kiadó elegán -an bútorozott szoba. Értekezni 2 — 3-ig Uj iparkamara, II. em. 14 ajtó. Ko. 976. Mozgószinházak műsorai PÉNTEK» CAPITOL-MOZGÓ: Knut Hamsun Nobel- dijat nyert regényének filmváltozata: VIKTORIA. Főszereplő: a Burgtheater világhírű művésznője, Luise Ullrich. Magyar feliratok! EDISON-MOZGÓ: I. SEQUOIA. (Egy külö­nös barátság története.) Jean Parker, Russel Hardie, ,,Malibu“, a szarvas és „Gato“, a puma. II. MARCH DOKTOR NÉGY LEÁNYA. Katherine Hepburn, Lukács Pál. MUN KAS-MOZGÓ: 1. A KÍNAI MÁGLYA. Izgalmas kínai filmdráma. Fősz. Pat O'Brien. Josephine Hutchinson. II. BRODWAY GONDOLÁSA. 936. Dick Powel. Joan Blondei. ROYAL-MOZGÓ: PINGVINEK SZIGETE. Rendkívül érdekes, szokatlan tárgyú filmsláger Inkijinoff legbravurosabb alakításával. A legfrissebb Fox világhir- adó és ,,Romániai aktualitások“. A Román ©acra műsora Szeptember 18-án: ANDRE CHENIER. Szeptember 21-én: VÍG ÖZVEGY. Szeptember 23-án: ANDRE CHENIER. Filmbemutató PINGVINEK SZIGETE — Royahmozgó, — Inkijinov, a h'-nes orosz jeÜemszJoész mesteri alakításában gyönyörködünk. Ajkát, a mindenre elszánt kalandor- személyesíti meg, ki elhíresz­teli, hogy a Madagaszkár közelében, fekvő Santa- Cruz szigeten remek osztriga-kereskeddemre nyí­lik alkalom. Első áldozata Chazarov, nagy ősz- szeget fek'et az üzletbe. Aika egy rokonszenves hajós kapitányt küld Sama-Cruz szigetére fel­fedező ucna. Minden hiába, a rzige'en csak pingvinek vannak. Kitör a botrány és a film főhőse öngyilkos esz. Az utóbbi időkben váro­sunkban bemutatott izgalma? kalandor-filmek közül kétségkívül az egyik, legjobb a Royal- mozgó főm je. (k.) A PlütS BELÉP# írta: SZABÓ IMRE © 6 KÖZLEMÉNY Bojka Dórára tekintett. Kiváncsi pillantásában ben­ne volt a kérdés, vájjon mesélhet-e egyet és mást sza- loniki eseteiből. A bátorító intésre Bojka elmondotta: — Volt a vendégek között egy török menekült, régi man arch ista, akit nem nagyon szerettek az ifju- törökök, még kévésbé a forradalmárok. Vagyonát nem. tudta teljesen átmenteni Görögországba, csak há­remének két hölgyével tudott eljutni görög földre. Mondották — sok pénze volt és megunta a két nőt. Engem akart. Valamelyik napon Pireusból feljöttek egyiptomi matrózok a lokálba. Civilben voltak, más­különben nem jöhettek volna be hozzánk, ahova csak tisztek szoktak volt járni. Az egyik, különös sápadt, ér­dekes arcú fiatalember, csak velem táncolt és azt kí­vánta, hogy üljek az asztalához. A hajnali órákban már annyira voltunk, hogy megkérte a kezemet, meg­mutatta a tárcáját, tele volt angol fontokkal. Ha aka­rok, mondotta, mehetek vele, tiz nap múlva a hajója visszamegy Alexandriába és ott biztos, nyugodt jövőt remélhetek. Ne szóljak senkinek. Feltűnt nekem, hogy egyszerű matróz hogyan juthat ekkora vagyonhoz. De a fiatalember őszinteségében nehezen lehetett kétel­kedni. Tisztanézésii szeme volt és otyan nyugod­tan viselkedett. Adott pénzt, hogy intézzem el adóssá­gaimat, szerezzek be különböző holmit, amire az utón szükségem lesz. Az útlevelemet magához vette azzal az Ígérettel, hogy ő majd eljár a konzulnál. Életem problémáinak legszebb megoldása lett volna ez. De kép­zelje, mi történt? Érdekes forduló előtt állott, tehát ismét innia kel- U-tt. Újabb pohár snapszot rendelt, lehajtotta. A szim­patikus egyiptomiról még Szalonikihen kiderült, hogy hírhedt nemzetközi leánykereskedők bandájának volt a vezetője. Itt leplezték le. Ezzel azután befejeződött Bojka szaloniki szereplése. Ami ezután történt vele, azt Dóra már nem akarta meghallgatni. Azt mondotta, ezt majd egy fontosabb u'knlommal ö fogja előadni, minthogy a török leány későbbi pályája szorosan összefügg a macedón ese­ményekkel. Bojka nem bántódott meg, noha most éppen ele­miben volt, az ital föltüzelte fantáziáját. Megtiltottam neki, hogy még egy pálinkát igyon, ellenben a cukro­zott rachátből rendeltem számára egy adagot. Négeres, (orz mosollyal megköszönte. Elég tapintat volt benne, hóna alá vette macskáját, visszaült előbbi helyére és megfestette ajkát és szempilláit. % Dórától bocsánatot kértem tapintatlanságomért. Lvmya vonás a kíváncsiság — mondottam — de uj- ^ágiró-vérem szenzációk után kerget és szükségem van ;•/ idegfeszültségre. Bár Bojkának eddigi pályája nem produkált különös érdekességeket. — Azt hiszem, majd akkor kapsz igazi szenzá­ciókat, ha én mondom el a szaloniki eset folytatását. Ez már nem volt a kis háremhölgy privátesete, ebbe már belekapcsolódott az európai politika. Kicsit a Balkán újkori története is. Megköszönteni Dóra szives ígéretét és megkértem, hogy folytassa, ahol elhagyta az apjával történt ese­ményeket. Higgadtan, minden érzelgősség nélkül mon­dotta el azután néhány esztendős múltjának java mozzanatait. Azon a napon — mondotta —, amikor apja hiva­talos ügyben távolt volt, a szerb nacionalisták egy cso­portja eljött a faluba, hogy ellenőrizze a hatóságok munkáját... Meggyőződést akartak szerezni, vájjon „becsületesen“ végzik-e a rájuk bizott feladatot, ami főképpen a bolgárok megfigyeléséből és üldözéséből állott volna. A csendőrség és a hatóságok jelentették, hogy a községben legteljesebb rend van. Ez azonban gyanús volt az ellenőrök előtt. Valamelyikük felolvasott a csendőr-őrszoba előtt egy följelentést, amely úgy szólt, hogy a község papja veszedelmes hazaáruló és főkép azért utazott Üsz- köbbe, hogy valamelyik komitácsi vezértől megbízást vegyen át. Hiába tiltakoztak a helyi hatóságok emberei az efféle vád ellen, mindenki egyenes jellemnek és isten­félő, jámbor férfinek ismerte apámat. Az urak veze­tője csökönyösen ragaszkodott a névtelen levélíró ál­lításaihoz és apámat, mint a legveszedelmesebb rend­bontók egyikét kezelte. Többször házkutatást tartott nálunk. Egy alkalommal láttam, amikor a csendőr­őrs vezetője kelletlenül tiltakozott a fölösleges zakla­tás miatt. — Nem tartom — mondotta az őrmester — be­csületes dolognak, hogy a családfő távollétében az asz- s7onyt és gyermekeket állandóan zaklassák. Ekkor a belgrádi ur szigorúan ráripakodott: — Azt hiszed, azért állítottak benneteket a határ­széli községbe, hogy úgy bánjatok ezekkel a felfor­gató gonosztevőkkel, mint a himes tojással?! Elcsap­juk az egész társaságot és ideküldjük a mi emberein­ket. Külön zsoldot adunk nekik, hogy ne hagyják ma­gukat megvesztegetni és tessék, mégis. Erre a súlyos gyanúsításra a csendőrőrmester ne­kiesett a belgrádi urnák és öklével az arcába csapott. Vér bontotta el, de a másik két „ellenőr“ fölvette a harcot és házunk valóságos öldöklés színhelye volt. Valaki azonnal jelentette a határőrség parancsnoksá­gának az esetet, mire egy fegyveres osztag jött a köz­ségbe. Már semmi- dolguk nem akadt. Este nyugodtan lefeküdhettek volna, de ők szórakozni akartak. Bor és zeneszó mellett dáridóziak a laktanyában. Éjfél után valamelyiküknek eszébe jutott, hogy áthivatja a pap feleségét és nyilvánosan ki fogja vallatni. Dóra elbeszélésében szünetet tartott. Alsó ajkát hnrapdálta, úgy akarta elfojtani magában a föífakadt fájdalmat. Tompább hngon, de azért elég higgadtan mondotta el ennek az éjszakának borzalmait. Éjszaka egy óra felé fegyveres emberek jelentek meg a házban, anyját felköltötték, megvárták, mig föl­ül tözködik, azután anélkül, hogy gyermekei közül va­lamelyik, vagy a cseléd elkísérhette volna, vitték a községházára. Házukat pedig őrök állották körül, ne­hogy valakinek eszébe jusson megtudakolni, mi tör­tént az éjszaka elcipelt asszonnyal. — Hogy mi történt anyánkkal, — folytatta Dóra — arról soha nem szereztünk tudomást, mert a csend­őrök, akiktől valamit megtudhattam volna, áristomot kaptak és kiszabadulásuk után elvezényelték őket a községből. Csak tudom, bőgj' reggel fegyveres őrök kisérték vissza anyámat. A jóeszü, erőteljes és friss temperamentummal megáldott asszony nem ismert fel bennünket. Megborzadt, amikor kicsiny, tizéves öcsém megcsókolta. Ellökte magától, mereven ránézett, az­után apatikusan összeesett. Tizennegyedik évemben jártam akkor, de ez a jelenet azóta mindennap fölele­venedik előttem. Amikor apám hazajött, anyám félén­ken és sötéten ránézett és szegény, mint valami kis kutya, akit turpiságon értek, behúzódott a sarokba. A leány nem akart ennél az emléknél vesztegelni és nehány szóval sietett elmondani, hogy anyját Belg- rádba vitték a bolondok házába, ahol hetek alatt el­pusztult. Apja egyik hatóságtól a másikhoz cihelődött, hogy legalább a bűnösök megtorlásával enyhítsen bo­rongó fájdalmán. De már őt is eszelősnek nézték. — Átjöttünk tehát Bulgáriába — folytatta Dóra, most már élénken és fölfrissiilten. Átjöttünk apámmal, öcsémmel és egyik kicsi húgommal. Apám nem akart paposkodni, hanem Tirnovo mellett földet vett és gaz­dálkodott. Közben pedig politizált a gazdagok és a szerbek ellen. Követelte a földek föíosztását és ami­kor a parasztvezér Sztambuiinsky uralomra jutott, apám megint fölvette a reverendát és mint egy após­tól, faluról-falura járt és hirdette a bibliai szocializ­must. Megbukott a paraszturalom és akkor apámból katona lett. A kormány csapatokat vonultatott föl, hogy fegyveres erővel vegye vissza a parasztoknak ki­osztott földeket. Apám, három falu népéből csapatot szervezett, volt egy ágvujuk is és felvonult a kormány katonái ellen. Tiz napon át paraszt-kormányzója volt egy nagy kerületnek. A tizenegyediken azonban az ellenség erősítést kapott és két nap és két éjjel üldöz­ték apámékat. Apám tartotta magát, de amikor látta, hogy minden elveszett, kitört belőle a bolgár dac. Isten ellen kezdett háborogni. Amikor nem volt már semmi muníciója és látta, hogy vége mindennek, az utolsó lövéseket az ég felé irányította: — Te jóságos nagy Isten, ha nem akartad meg­segíteni a becsületes ügyet, nesze — ellened küldöm utolsó golyómat! Dóra arca elsötétült. — Elfogták és kivégezték. "(Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom