Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-25 / 195. szám

T9 3 6 ang uszitts 2& ELLENZÉK 3 Hamu izen Vaidánafc: — „Bobespierre, követni fogsz!“ Állásfoglalás a gárdák és naiBonaBssmas ügyéb&fá' Teiles as összhang Marna és a pártvezetőség között —W MINDEN REGGEL <»®g+ön tfoHcefés -tífírn, «fritteîjondO percef 4'drftSiíá'Sra. M« kiejtse el, hogy a gyakorlatot előtt és után, egy masszírozd* NIVEA KRÉMMEL nóllűlőihe+etlen. hogy lerfe í-géwíég« i. er5j éj rugai mai legyen. A irat* «*rü maniroiáihor. szükséges utasításokat, továbbá a tornegyakorletok pontos és részletes lerrását a „Miveo Testópolóiíkola** füzetben talál- batyuk. 15 lei beküldése ellenében, az összes gyógyszertárakban., drogé­riákban és Utatucertárakban vagy a Beiersdorf & Co. S. A R. cégnél Braşov. Str. leliu Maniu 39 u. kapható. Niveo-Krém: doboz 17'lei-tfiJ tubus 32 lei-tői. ZALÁU. (Az Ellenzék tudósítójától.) A nemzeti parasztpárt Sălajmegyei ta­gozata szombaton intéző-bizottsági ülést tartott, melyen a Badacin-ba igyekvő Maniu is felszólalt. A nemzeti paraszt­párt belső válságáról elterjedt hírek kü­lönös jelentőséget adtak Maniu szavai­nak, midőn a bel- és külpolitikai kérdé­sekben újból leszögezte álláspontját s kijelentette, hogy közte és pártja között teljes összhang van. — Azt hiszem — kezdte beszédét — ahol szükség van erre, meghallják sza­vamat. Jogokkal is rendelkezünk ebben az országban, ha kötelezettségeink van­nak. Mi és nem mások kell uraljuk az országot, az kell uralomra kerüljön, akit a nép akar. Tiszteljük a törvényeket és az alkot­mányt. Amit Isten adott a népnek, azt más elveheti? Nem. A kormány tisztelet­ben kell tartsa a törvényeket. Egység hiánya — Nehéz a helyzet, mert a román nép nem egységes, az emberek összekapnak. A románság egyik része üldözi a másikat ahe­lyett, hogy testvéri érzést mutatnának, ahe­lyett, hogy szem előtt tartanák a szabályt, mely szerint csak lelki fegyelem és szolida­ritás mellett lehet szó előhaladásról. — Aggodalmat kelt a román, pártok harca. Az alkotmányos élet megköveteli, hogy pár­tok legyenek az országban, ez azonban nem jelentheti, hogy a románság lelkileg több részre szakadjon. Vannak bizonyos dolgok, melyekre nézive azonos minden program. A politika nem jelenthet üldözést és testvérharcot. Nagy és erős népek szomszédságában va­gyunk, melyek gyűlölnek bennünket, úgy össze kellene tartsunk, mint az ujjak kezün­kön. De nem így van. A bűn ezért nem ben­nünket terhel, hanem azokat, akik egymás el­len uszítják fiainkat. Diktatúra — Hogyan kell vezetni az országot? A néppel és a népért. .Fájdalom, akadnak, akik diktatúráért ha-rcolnak, pedig történelmi nő­seink azért hoztak áldozatot, hogy naciona­lista-demokráciát alkossanak s a nép maga, sajátmaga utján kormányozzon. — Diktatúra esetén ki fog parancsolni? Néhány kétes származású nr, strain, aki itt­ragadt. Diktatúra alatt nem a nép választja vezetőit. Mi is érezzük a diktatúra szelét. Képzel­hetjük, mily fájdalom fogja el a román paraszt szivét, midőn fia hazajön a faluba és dik­tatúrát akar. Parancsolni szeretne szüleinek, zsarnokokat támogat, bejárja az országot s görögöt, bul- gárt ajánl, akit nem ismernek. Ez, egyenlő az árulással. Mondjátok meg, ha ilyet aján­lanak: kár, hogy román levegőt szívnak s kár volt a tandíjért, mit szülőik verejtékes munkával kerestek s fizettek ki értük az is­kolában. Kommunizmus — Azzal állnak elő, hogy kamun ista, aki demokrációt akar s a kettő — egy fogalom. Mi demokráciát akarunk, de nem bolseviz- must, mely pusztulást okoz. A demokrácia nem jelent kommunizmust. Amerika, Anglia, Franciaország demokrata, de nem kommunista államok. Belgium, Hol­landia, Svédország, Norvégia, Svájc szintén demokrata országok. Akkor jön a kommuniz­mus, midőn a diktatúra általános elégedetlen­séget okoz. Mondjátok meg korteseiknek, hogy ti becsületes román demokráciát akar­tok, mert nem akarjuk, hogy gyermekeink és unokáink megátkozzanak. Nacionalizmus — Nacionalisták kel! legyünk, olyan érte­lemben, hogy a román nép előhaladását a jó utón elősegítsük. Úgy kell segítsük népümJcet, hogy más né­peket ne érintsünk. Románia nacionalista-áÜana kell maradjon, ez azonban nem jelentheti, heogg üldözzük a többi nemzetiségeket, melyeket nem akadályoz­hatunk a becsületes munkában. Demokráciával kell segítsük a mimfcástöme- geket és parasztságot. Legyünk nacionalisták, támogass-uk a román népet, de tartsuk tiszteletben a kisebbségeket, me­lyek velünk együtt laknak épp úgy, amint a nagyállatnak tisztelik a kisállamokat. Ha mi a kisebbségek ellen fordulnánk, mert erősebbek és többen vagyunk — mit teszünk majd, ha a nagyállamok bennünket elnyom­nának? Mi nem ápolhatunk ilyen politikát. Legnagyobb bűntényt követi el a román néppel szemben az, aki a kisebbségek elleni gyűlöletet terjeszti. Kül politika — Ily helyzetben felmerül a kérdés, hogy külpolitikai téren kivel tartunk. Nagy mér­legelésre van szükség, hogy választhassunk kit akarunk? A jelenlegi határok közt béké­ben akarjuk megtartani országunkat. (Fel­kiáltások: „Éljen a béke!“) — Nem akarunk háborút s nem kívánjuk másnak földjét. Időre van szükségünk, hogy műveljük földünket, neveljük gyermekeinket, erősítsük népünket. Kivel tartsunk? Aki bé­két akar és nem érinti határainkat. Mely or­szágok ezek? Franciaország, Anglia és a ki sántáid. Melyek ezzel szemben a revizionista álla­mok? Németország, Magyarország és Bulgá­ria. Mégis vannak, akik Németországot ajánlják és Magyarországot, bár ez háborút és revíziót akar. Vaida — Véleményem szerint nem ismeri a való­ságokat, vagy hazaáruló az, aki a német j szövetséget ajánlja. Ki kell közösíteni ezeket I a politikusokat, mert veszélyeztetik a békét I és határainkat. Midőn a demokráciáért, ke­resztény erkölcsökért és nacionalizmusért I ' harcba indultam, két dologra nem gondol­tam: Nem hitten volna, hogy hivatalnokok közokiratot hamisítanak és nem tudtam fel­tételezi, hogy testvérem: Vaida Sándor el­lenségeimhez csatlakozzon, midőn ezek igaz­ságtalanul kővel megdobálnak. Ezt is el kel­lett viselnem. Nem válaszoltam ellenfeleim­nek, nem sértettem őket vissza. így teszek a jövőben is. Vaidának pedig azt üzenem: „Robespierre követni fogsz!“ ... Sándor követni fogsz ... De amíg én élek, addig megvédjek és nem kerülhet erre a sor!... — Hiszek pártom programjának igazsá­gában, tartsatok ki mellette. Ne gyűlöljé­tek a vérbeli románokat s ne feledjétek, hogy a többi pártok ellenünk vannak, így nekünk is minden erővel kell harcolnunk. Gárdák Maniu ezután azt ajánlja, hogy paraszt- gárdákat szervezzenek minden faluban. — Ne támadjatok, de védekezzetek, ha támadnak. Nagy aggodalommal látom, hogy az utóbbi időben csapatokat szerveztek, me­lyek az utcán támadnak. Nem engedjük, hogy bennünket támadjanak és nem vár­hatjuk karba tett kézzel, mig megtámadnak. Szabadságot, biztonságot kivártunk a poli­tikai harcokban. Azt hallottam, hogy ellenfeleink Salaj-me­gyében is gárdákat alakítottak. Véleményem szerint legnagyobb szerencsétlenség ez az országra. Nem helyeslem, hogy Duca felosz­latta a vasgárdát, meg kell engedni, hadd dolgozzanak s maguk tegyék tönkre örökre önmagukat. Végső állásfoglalás — A demokráciáért harcolunk. Nem utcai kilengésekkel és fegyverrel, de az elv igaz­ságával. A nachmalizmust nem ököllel, de meggyő­ző érvekkel terjesztik. Nem fogjuk megengedni az erőszakos pro­pagandát. Fel kell világosítani a népet, mi­lyen veszedelembe taszítják a pártok az or­szágot. Fáj nekem, amit Iátok, ezért kívá­nom, értsék meg szavaimat. Nem engedhet­jük, hogy testvérek között erőszakkal intéz­zék el a felmerülő problémákat. Fáj nekem, mikor látom, hogy haláli ai fenyegetik pártunk vezetőit. Megborzaszi, ha arra gondolok, hogy Miha- lache-t legnagyobb katonai kitüntetéssel mellén román golyó találja, mikor a világ­háborúban megmenekült a német golyótól. Teljes erővel tiltakozunk az ellen, hogy a párt elnökét, aleinökét és főtitkárát ha­lállal fenyegetik. Védjétek meg vezetőiteket Szervezzétek meg a parasztgárdákat a falukban, emeljétek a párt erejét, mely az ország konszolidációját szolgálja. Maniu végül a nemzeti-parasrpárt belső válságáról elterjedt hírekkel foglalkozott s megcáfolta azokat. Kijelentette, hogy mind­nyájan bizalommal veszik körül Mihalachet s közte és a pártvezetőség között teljes egy­ség van. SELECT-MOZGÓ Rendkívüli premier! közkedvelt gyerekszi- nész iegujabb slágere Jackie Cooper | HELYET A GYEREKEKNEK Egy árva fiúcska megindító története. Moszkvában meghassák se sSéleSet Yfockii hmss ellesi, da stem méa k&ssé Forrong az eiégületl ®n©ara LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Mosz­kvában vasárnap volt a Zinovjev-ügy tár­gyalásának utolsó napja. Az ügyészi vád­beszéd elhangzása utáD a vádlottak emel­kedtek szólásra, kik valamennyien helye­selték, hogy az ügyész halálos Ítélet kimon­dását javasolta. Legnagyobb feltűnést Mosz- kowszki vádlott beszéde keltette, aki való­sággal dicshimnuszokat zengett Sztálinról. „Sztálin az, aki a kommunista eszméket a legnagyobb hozzáértéssel alkalmazza az állami ügyvezetésben — fejezte be szónok­latát Moszkowszki vádlott — mi pedig Zi- novjevvel együtt közönséges rablók és gyil­kosok vagyunk!“ Az ítélet szövegét még nem hozták nyil­vánosságra. LONDON. (Augusztus 24.) Moszkvai jelen­tések szerint Poltava városban munkások és I parasztok megrohanták az élelmiszer-raktára­kat és birtokukba vették. Katonaságot vezé­nyeltek ki, hogy a gabonaraktárt visszasze- I rezzék. A harcban 23 polgári egyén halt meg I és 50 megsebesült. A katonai csapatoknak is I több halott veszteségük van. A Don melletti Irjunban, Ka rat on kerület j központjában a parasztok meg akarták aka­dályozni a hadsereg részére lefoglalt termé­nyek elszállítását. Emiatt véres összeütközés keletkezett a parasztok és a katonaság kö- j zött. Megismétlődött ez az összetűzés Char- kovban, ahol 60 paraszt nem volt hajlandó a rekvirált terményt átadni. A kormány az el­lenállás megszervezése miatt 2000 munkást és parasztot tartóztatott le. Ukrajnában a parasztok elégedetlensége miatt igen feszült a helyzet és ezért elrendelték az ostromálla­potot. Europa—Ellenzék pausálkurákü Nyaraljon általunk olcsó utószezoni árak mellett: ^ ___«» ___ srw Fenti árakban a következők fog­laltatnak benn : Lakás a fürdőtelep legjobb villájában (Pauli villa) na­pi háromszori kitűnő étkezés a fürdő legjobb éttermeiben, válasz­tás szerint, miníennapra fürdőjegy takár strandfürdőbe, akár szénsa­vas kádfürdőbe), valamint az ősz- szes borravalók és állami adók. Pausálárak szep­tember 1 —30-ig érvényesek!! In­dulni bármelyik napon lehet, mind össze annyi kö­telezettsége van, hogy indulás előtt 3 nappal jelent­kezik az Ellenzék könyv osztályban, Cluj, P. Unirii. Telefonszám 109 Fenti árakban következők foglal­tatnak benn: Lakás a fürdőtelep legjobb szállóiban, naponta há­romszori étlapsz-rinti kitűnő ét­kezés, fü dőjegy minden napra, akár szabadfürdőbe, akár kádfür­dőbe, kurtaxák, zenedijak, borra­valók, az érkezésnél és elutazás­nál személy és podgyász-szállitás Gross vádjai & Gageffo-ügyben BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósító­jától.) Gross Jenő, a Cagero-vállalat le­tartóztatásban levő igazgatója szabad­lábra helyezését kérte az Ilfov-i törvény­széktől, hol augusztus 27-én fogják a kérelmet letárgyalni. A vizsgálat befeje­zése után az ügyvédek különleges en­gedély nélkül is tanulmányozhatják az ügyiratokat, így derült ki — a Drepta­tea jelentése szerint — Rogy Gross Jenő súlyos gyanúsításokkal illette Anghe- lescu volt bankkormányzót vallomásá­ban. Azzal védekezik ugyanis, hogy 400 millió lejt kitevő kompenzációs engedély elnyerése körül 20 millió lej „dijat“ fi­zetett s hangsúlyozza, hogy nem legális- dijról, hanem olyan „spert“-összegről van szó, aminek lefizetése nélkül nem lehetett engedélyt szerezni a jegybank­tól. A lap értesülése szerint Gross vallo­mása telve van ilyen természetű vá­dakkal. fefedeleiBB RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Érde­kes vendég érkezett tegnap az olasz fő­városba. Az abessziniai harcokban olyan liiressé vált Guxa herceg1 látogatott el Rómába. Guxa herceg volt az abesszin előkelőségek között az első, aki seregé­vel átpártolt az olaszokhoz. IDEGES EMBEREK GYOMOR- ÉS BÉLBA­JÁNÁL naponta rxggelizés előtt egy félpohár természeten „FERENC JÓZSEF“ keserüviz kissé felmelegitve régesrégó'-a bevált háziszex, amely a székletétet és az anyagcserét még megrögzött esetekben is igen kellemesen szabályozza. Orvo­sok ajánlják. Kereskedelmi levelezőknek fontos hír. Megjelent az oly régen nélkülözött román kereskedelmi gyorsírás tankönyve, melynek segítségével minden egyéb útbaigazítás nél­kül 30 leckében el lehet könnyen sajátí­tani a román kereskedelmi gyorsírást. A rendkívül gondos kiállítású könyv 100.— lejért kapható az Ellenzék könyvosztályá­ban, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom