Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-20 / 191. szám
ám 3 ui TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.x63Z.1925. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Colea Moţilor 4 Fíókiiadóhive'tal és köayvosztályí Piaţa Unirii ţ szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 8o, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS { v Előfizetési áriak: havonta 70, negyedévre 2x0, félévre 440 évente ) 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre zo, évente 40 A többi külföldi államokba csak a portökülön kőzettel több LVH. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM. CSÜTÖRTÖK * 1936 AUGUSZTUS 20. Mi lesz? kérdezik -az emberek ömnaguldól és egymástól szorongva, elborult szemmel, mint mikor az ember bizonytalan sötétségbe mered. Mi lesz, hogy most véget értek az olimpiai játékok, amelyek szinte hasonlítottak az ókoriak egy időre békét létesítő erkölcsi hatalmához9 Mi lesz, mitrtán a spanyol polgárháborút úgy látszik sikerál majd beszorítani saját határai közé, mert sem a földközmelléki államok, sem a döntő bíráskodásra törekvő Anglia, sem a nagy világnézleti elentétet képviselő nagyhatalmak nem jognak beavatkozni és valami megközelítő semlegességben állapodnak meg. De holt bizonyos, hogy valami történni jog az uj Locarnoig és lord Robert Cecilt nagy békezsinatáig. Ezt sejti, ezt érzi az emberi kőzlélek. Nagyon jól tudja, hogy a két év óta föl zaklat ott külközéleti tevékenység nem szünetelhet, óriási vajúdás van, amelynek eredményét senki sem sejtheti előre. Vagy sikerül a békét legalább negyedszázadra biztosítani és megerősíteni, vagy egyre közelebb sodródunk, amíg Anglia és Németország teljes fölfegyverkezése végefyFpem ér, a világháború küszöbéhez. Hamarosan uj külközéleti lépéseket várhatunk. t, Valószínű, hogy az első uj közéleygmoz'du- lat Titulescu részéről érkezik, aki iiiár bejelentette, hogy kérni fogja az 1856-ban létesített európai Duma-bizottság feloszlatását. Ezt a kérdést különben már 1933-ban fölvetette n párisi értekezleten és kifejtette, hogy a Dana-bizottság teljesen időszerűtlenné, sőt fölöslegessé vált, azonkívül állandó szálka most a román fölségiség szemében1. Hiszen a krimi háború után létesült ez a bizottság, amikor Románia még két külön tötök hübérség alatt senyvedő süzerén vajdaság volt, részben azért, hogy a Duna deltájától elkergesse Oroszországot; mert rendkívüli előjogokat kapott, sőt felségjogokat is, külön zászlaja van és nemzetközi kölcsönöket vehet föl, nemcsak a szulinai Dunaág hajózhatását és rendjét biztosítja, hanem folyamőr büntetőjogot és valóságos adószedést alkalmaz. De ma Románia már hatalmas ország, amely a többi állammal együtt érzékenyen őrködik fölségjogának teljességén! Oroszország pedig messze szorult a Duna-deliától s az európai Duna-bi- zotíság egyébként is erőtlenedik, az elhomo- kosodást nem birja megakadályozni és növekvő adósságokban fuldoklik. Szóval meg kell szüntetni. Titulescu párisi közbelépése nem járt eredménnyel, mert akkor Litvinov még keresztezte a román utakat; követelte, hogy a Duna-bizottságot tartsák fönt, de Anglia, Franciaország, Itália és Románia mellé hívják meg bizottsági tagul a szovjetet is. Most, a montreuxi megegyezéses politika győzelme után Titulescu jogos reménnyel veheti föl az elejtett fonalat. Pedig nagy elvi nehézséget kell leküzdenie. Az 1856-ban kötött szerződés, amelyet 1871-ben meghosszabbítottak tizenkét évi tartamra, majd 1883- ban húsz évre, a versaillesi békeszerződés állandó érvényűnek mondotta ki, sőt jelentőségét még fokozta, mikor egy nemzetközi Du- na-egyezményt is létesitetett, amely a német —osztrák—magyar és kisantant érdekek ösz- szehangolását a Dana-folyam nemzetközisítésével ,,oldotta meg“. Ezt az alapot nehéz lesz szétrombolni, de valószínű, hogy a Balkán-szövetség segítségével Titulescu művészetének sikerülni fog ezt a kérdést is megoldani, bizonyára gazdasági alapon, mert a Duna-1orkolat hajózási díjai rendkívül megdrágítják a forgalmat. Tétülescunak belpolitikai okokból és kül ügy mi nfszteri állásának megrögzítése céljából is szüksége van most külközéleti eredményre. Csak így feledtetni?} d, '%!>?• tejíHW -i'Víifytc '??$.• dályt gördített írtjába, mikor nagy erőfeszítéssel Romániát a hagyományos külpolitikái vonal teljes tisztaságába, teljes őszinteségébe és teljes következetességébe törekedett visz- szalenditeiiL " lilább borzalmas vérengzés éli a háború- — Tiz nap msălwa kezdik a Mac allen.—Másol közbelépé$S sürget lambury munkáspárti vezér ..............——....... ——■Edea újra átvette a londoni külügyminisztérium vezetését A spanyol polgárháború vérengzései tovább fogynak s a festvérfcare tegnapi eseményei, a beérkezett jelentések után Ítélve, inkább a felkelők javát szolgálták. A polgárháborúval kapcsolatos feszült diplomáciai helyzetben szintén az a látszat, hogy fontos események készülnek. Eden angol külügyminiszter visszatért szabadságáról és átvette a londoni külügyi hivatal vezetését. Vansittart angol állandó külügyi államtitkár berlini látogatásából szintén visszatérőben van és tegnap felkereste Bretagneban Delhos francia külügyminisztert, akivel hosszasabban tárgyalt. A francia be nem avatkozás: indítványra adott német válasz is szorgalmas megbeszélés tárgyát képezi London és Páris között. A válasz szövegét hivatalosan még mindig nem tették közzé. De berlini jelentés szerint Németország hajlandó hozzájárulni a francia indítványhoz olyan értelemben, ahogy Anglia hozzájárult, ha a spanyol kormány visszaadja a Madridban lefoglalt német repülőgépeket és ha az államok által vállalt fegyverkezési tilalmat kiterjesztik a magáncégek utján történő szállításokra is. A német kormány szükségesnek tartja a Spanyolországba készülő önkéntesek visszatartását is, ezt a kívánságát azonban, hír szerint, nem sorozza a be nem ű , atkozási indítvány elfogadásának feltételei közé. A német választ különösképen ezúttal Páris fogadja inkább reménykedő hangulatban és London Ítéli meg kevésbé optimisztikusan. Párásban azt hiszik, hogy mára Olaszország részéről is olyan válaszhoz jutnak, amely nem teljesen visszautasító. Érdekes jelenség, hogy a francia be nem avatkozási indítvány érdekében ezúttal az angol sajtó mutat erős türelmetlenkedést. A nagyon elterjedt „News Chronicle“ azt írja, hogy a francia és angol kormányoknak határidőt kellene kitűzni a válasz megadására s ha ezt nem tartják be, akkor érdekeik megvédésében a többi hatalmaktól függetlenül járhatnak el. A délamerikai közvetítésről ina hallgat a krónika. Ez nem jelent annyit, hogy ilyenirányú közbelépést ne készítenének elő. Londonban Lansbury, az angol munkáspárt legtekintélyesebb egyénisége levelet intézett a „Times^-hoz s ebben a levélben felszólítja az angol közvéleményt, a kormányt és az egyházakat, hogy mindent tegyenek meg a további vérengzés megakadályozására. Lansbury szerint az angol kormány megtalálhatja a módját, hogy a spanyol kibékités érdekében közbelépjen és elérje azt, hogy olyan fegyverszünet jöjjön létre, mely módot ad a spanyol népnek igazi kívánságai kifejezésére. Lansburynek a konzervatív „Times“-ban megjelent felszólítása erős hatással van az angol közvéleményre, nem valószínű azonban, hogy az angol kormány politikáját egyelőre befolyásolja. De az események további fejlődése folyamán, tekintve a spanyol polgárháború által érintett nagy angol érdekeket, elérkezhetik a pillanat, amikor Anglia a közbelépést elkerülhetetlennek fogja ítélni. Ez a lehetőség különösen akkor áll fenn, ha az angolok által is támogatott francia be nem avatkozási indítvány teljes sikertelenséggel járna, A polgárháború harctéri eseményeiről szóló hírek tegnap főleg a felkelőkkel rokonszenvező forrásokból érkeztek. E hírek szerint Badajoz elfoglalása lehetővé tette az északi és déli felkelő hadsereg kapcsolatát és lehetővé teszi azt is, hogy a marokkói idegen légionistákat a Madrid elleni frontra szállítsák. Ezeknek segítségével a felkelők tábornokai körülbelül tíz nap múlva készülnek a Madrid ellem nagy támadás megindítására. És ha Madrid bevétele sikerül, azonnal megindítják a harcot a baloldal kezében lévő Katalonia ellen is. A párisi „Figaro“ szerint a spanyol kormány valóban számit azzal, hogy kénytelen lesz Kataloniába menekülni. Ebben az esetben az a terve, hogy Katalonia független állammá kiáltja ki magát és azonnal kéri a Népszövetségbe való felvételét. A „Figaro“ nem irja meg, de nyilvánvaló, hogy a felkelők győzelme esetén ez a megoldás igen megfelelne a Kataloniáva] nagy területen határos Franciaországnak is. San Sebastian ellen tovább folyik a felkelők ostroma. Minden jel szerint itt borzalmas vérengzés készül. A támadók megüzenték a város védőinek, hogy további ellenállás esetén ugyanolyan sorsra jutnak, mint Badajoz védői. Badajozban ugyanis a felkelők a várost védő vörösöket egytől-egyig kivégezték. San Sebastian védői viszont a város másfélezer jómódú polgárát tartják tuszképen kezeik között. Ezeknek az élete ilyen körülmények között szintén a legnagyobb veszélybe« forog. A helyzet feszültségére vall, hogy a hurgosi felkelő-kormány arra a hírre, hogy Madridból a Spanyol Bank kétmilliárd pezetás aranykészletét Párisba készülnek menekíteni, éleshangu jegyzéket intézett a francai kormányhoz. A francia kormány, mely nem ismeri el a burgosi kormány legitimitását, nem válaszol a valószínűtlen vádat tartalmazó jegyzékre. Gamclin francia hadseregfőparancsnok befejezte varsói látogatását és útban van Paris felé. A félhivatalos francia „Petit Párisién“ azt Írja a látogatásról, hogy uj és jelentős szakaszt nyitott meg a francia—lengyel viszonyban. Â varsói megbeszéléseken szóba került a két országot érdeklő minden külpolitikai kérdés és Lengyelországnak a szomszédaihoz való viszonya is. A félhivatalos lap cikkének ez az utóbbi mondata annyit jelent, hogy a ■varsói megbeszélésen szőnyegre került a lengyel—szovjetorosz—. francia viszony is. Ä megbeszéléseket szeptemberben tovább folytatják Párisban, ami, kor Ridz Smigly lengyel hadseregfőparancsnők látogat a francia fővárosba. Uiabb lázadás a kormány allen SEVILLA. (Augusztus 19.) rA sevillai rádió jelentése szerint Cartagénában véres zavargások voltak. A városban a kormány csatpatainak egy része fellázadt, 1 - ,.iAirs'—•Véres utcái harcok keletkeztek, a harcok kimeneteléről azonban ezideig még nem érkezett részletes jelentés. LONDON. (Augusztus 19.) Gibraltárból is megerősítik, bogy Cartagénában zendülés történt és a kormánycsapatok nagyrésze Franco tábornok csapataihoz csatlakozott. LONDON. (Augusztus 19.) Újabb Gibral- tári jelentés szerint a vasúti közlekedés Madridtól keletre tegnapelőtt még zavartalanul folyt. Tegnap azonban már esek egy vonat indult, amelynek célja ismeretlen. A vasúti közlekedés teljes egészében még csak Alicantéval áll fenn. Az a körülmény, hogy Valenciával is megszűnt tegnap óta a vasúti közlekedés, arra enged következtetni, hogy a kormány a legutóbbi oartagénai zendülésnek komoly jelentőséget tulajdonit. Pampeluna és írun között a vasúti vonalat tegnap felrobbantották. Egyelőre még ismeretlen, hogy kik semmisítették meg 0 két város közötti vasúti vonalat. Â felkelők tervei ROMA. (Augusztus 19.) Római jelentés szerint Franco tábornok csapataival tegnap Álla Cettina közelében megütközött a kormány-csapatokkal. A harcból a felkelők kerültek ki győztesen és elfoglalták a helységet. BURGOS. (Augusztus 19.) Molia tábornok Valladolidba utazott. A tábornok szemlét fog tartani a légió felett. 1Hir szerint Afrikából újabb csapatokat várnak. A zendülők vezérkara egyébként Valladoliba fogja áttenni székhelyét. A csapatok Guaderrama hegységben telepedtek le. A Guaderrama hegységben letelepedett felkelő csapatok nagymennyiségű fegyverrel és lőszerrel vannak ellátva, mig a kormánycsapatok nagyobb részt csak régi fegyverekkel folytathatják a küzdelmet. Hir szerint a zendülők kivárják az Arfikából érkező megerősítést, amelynek 10 napon belül meg kell érkeznie és ezután sor kerül a Madrid elleni támadásra, Madrid helyzete LONDON. (Augusztus 19.) A Reuter-ügy- nökség egy szemtanú elbeszélései alapján ad összefoglaló képet a madridi helyzetről. Eszerint a rendelkezés már napokkal ezelőtt kicsúszott a kormány kezűéből s ma Madridban a kommunisták és anarchisták az urak. A névleges kormány minden előkészítést megtett a menekülésre. A madridi repülőtéren három hatalmas gépmadár áll indulásra készen, melyek külföldre szállítják majd a menekülő kormányt. Az angol szemtanú a továbbiakban elmondotta, hogy a főváros elfoglalását előreláthatólag szörnyű vérfürdő fogja megelőzni. A kommunisták eddig 2000 tirszt szedtek össze és erősen hangoztatják, hogy a felkelő csapotok ostroma halált jelent minden ..kalapos nyakkendősf‘ emberre. (Folytatása a 8. oldalon)
