Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-20 / 191. szám

ELLENZIK 'Tf 3 f) a agon* tart 20. BSOnEBHBHHnMB Csodákat tud megvalósítani az emberi akarat és lelkesedés Látogatás a helybeli ortopéd-kórházban, ahol egészséges embereket csinálnak a nyomorékokból. — Nagyszerű eredmények. — Döntő jelen­tőségű uj orvosi találmányok városunk ortopéd kórházának dicsőségei CLUJ, augusztus hó. Csodálatos találmá­nyai vannak az orvosi tudománynak. Elég belepillantanunk valamelyik kórház műkö­désének titkaiba, hogy laikus szemmel is tájékozódni tudjunk arról, milyen óriási lépésekkel halad előre a tudomány küzdel­me a betegségek ellen. Ugyanakkor azon­ban, amikor a legtöbb embernek vannak valamelyes fogalmai a belgyógyászati és sebészeti hatáskörbe tartozó betegségek gyógyításáról: általában ismeretlen világ előttünk: vájjon hogyan történik a csonttöréseknek és az emberi szervezet tragikus véletlen vagy külső erőszak folytán előállott elváltozásainak gyógyítása. Itt a legnehezebb az orvos küzdelme a be­tegség ellen. Tiszta fejre, egész lélekre és törhetetlen akaraterőre van szükség az ilyen megbetegedések kezelésénél, mert az orvosi beavatkozástól emberéletek boldogsága vagy kétségbeesett tragédiája függ. Az orvosi küzdelemnek ebbe a csodála­tos világába akartunk beletekinteni, amikor látogatást tettünk a helybeli ortopéd kór­házban, amely dr. Rádulescu Alexandru igazgató-főorvosnak vezetése alatt áll. Dr. Susan Bartolomeu első tanársegéd vál­lalta magára a kalauz szerepét. Lekötelező szívességgel több órán keresztül az Ellenzék munkatársának rendelkezésére állt, hogy némi képet nyerhessünk arról, hogyan ment meg reményükvesztett kétségbeesett embereket az orvostudomány és a szó szo­ros értelmében miként lehet magukkal te­hetetlen nyomorékokból ismét egészséges, munkabíró embereket csinálni. A kórház története Mialatt a ragyogó tisztaságú folyosókon elindulunk ennek a gyönyörű egészségügyi intézménynek megtekintésére, doktor Susan Bartolomeu elmondja, hogy az ortopéd sebészet tudományának fej­lődése páratlan eredményeket ért el a világháború után. A nagy vérzivatar a világ minden táján az emberek ezreit tette szerencsétlenné. Műtő­asztalok mellett és az orvosi dolgozószoba magányában az orvostudománynak számta­lan elöharcosa dolgozott éjét nappallá téve, hogy a háború szerencsétlened ismét visz- szaadja az életnek. Egyszerre ráterelődött a figyelem az orto­pédia felbecsülhetetlen fontosságára és minden állam különös gondosságot fordí­tott az ortopédia fejlesztésére. Országunkban ma városunk ortopéd klini­kája áll az első helyen. Még a magyar im- périum alatt a világháború első évében állí­tották itt fel az ortopéd klinikát A hábo­rús évek miatt a szép terveket természete­sen nem lehetett elképzelés szerint végre­hajtani. Az alap mindenesetre meg volt és ezt tökéletesítette páratlan munkabírással és lelkesedéssel dr. Rádulescu Alexandru, aki 1920-ban vette át az ortopéd kórház ve­zetését.- Eredmények Körülmegyünk a kórtermekben. Az orto­péd kórház hat elsőosztályu betegszobával rendelkezik, amelyekben a betegek egyedül vannak és szanatóriumi módszerü kezelést nyernek. Három másodosztályú helyisége van az intézetnek hat ággyal és kilenc har­madosztályú terem. Eltérően a hasonló in­tézményektől, különleges kórtermek vannak az operált betegek részére. Az orvostudomány külön eredménye a betegeknek más módszer szerint való be­osztása is. Ez úgy történik, hogy az ortopéd bántalmak teljesen el vannak választva egyéb, például csont- és izületi tuberkulózis esetektől. Ez utóbbiak külön erkélyes szo­bákban vannak, ahol lehetővé tették a nap- kurát és a légfürdőzést úgyszólván egész télen át. A betegszobák közül kettő ajtó- szerüen összecsukható fallal, hatalmas na­pozó ablakokkal és különleges szellőztető készülékkel van ellátva. Köztudomású dolog, hogy legtragikusabb hangulatban az a beteg van, akit csonttörés­sel, vagy a szervezet teljes izületi elválto­zásaival szállítanak kórházba. Ezt a letar­giához hasonló állapotot elsősorban a kórház ragyogó tisztaságával akarják ellensúlyozni az orvosok. Akármilyen szomorú hely is az ortopéd kórház, a kórtermek külső képe olyan, mintha hatalmas fogadóestclyek számára terem­tett volna tisztaságot a személyzet. Reményt merit a külalak tisztaságából a beteg, akit aggódó és szerető kezek vesznek ápolás alá. A mütőtermek A kórháznak két mütőterme van. Egyik a fertőző, a másik a nem fertőző műtétek számára. Az első egy üvegfalon ál nyeri a világosságot és mennyezetéről fehér fajansz­ba foglalt világítótest fut alá. Van a kórház­nak ezenkívül külön gipszterme és radio­gráfiai terme a kórmegállapitás és terápia céljaira. Ezenkívül minden olyan modern géppel rendelkezik a kórház, amelyek nap­jainkban az ortopédsebészet céljaihoz szük­ségesek. Harc a gyógyulás érdekében Dr. Susan Bartolomeu úgy áll a gépek között, mint a hadvezér katonái élén. Eb­ben a pillanatban még pihennek a gépek. Félelemmel vegyes tiszteletet érzünk a leg­különbözőbb alakú ortopédsebészeti gépek­kel szemben. Sorra vezet el a tanársegéd a különböző gépek előtt. Kezének egyetlen mozdulatára munkába kezd az orvostudo­mány fegyvereinek mechanizmusa. Rövid, világos magyarázó szavak teszik elképzel­hetővé azt, hogyan lehet ezeknek a gépek­nek segítségével a tört csontu, vagy béna emberből ismét egészségest csinálni. I.egcsodálatosabhuk u csont át ültetési ope­rációk, amelyeket orvosi szaknyelviül traiis/.phi ii tarlós műtéteknek neveznek. Mini Imijük, az orvostudomány hosszú ideig tehetetlenül állott a csőn Iszervezel fertőző megbetegedéseivel szemben. Un valakinek például < sontluherkulózisa volt, azt már halálra itéll embernek tekintették. A/ orto­péd kórház mütőszobájában megtudjuk, hogy a inai ortopédsebész felvette* az elkesere­dett háborút ezzel a veszedelmes bet eg - séggcl. A megbetegedett csontrészt kioperálják a testből. Az is megtörténik, hogy a hátge­rincből operálnak ki egy darabot és a ki­operált részt bordacsonttal helyettesítik. Nagyszerű műszerekkel hajtják végre eze­ket a műtéteket. Olyan különleges operációs kések és mű­szerek vannak a kórház birtokában, ame­lyek pillanatuk alatt úgy vágják a csontot, mint a hajszálat a beretva. A szeptikus megbetegedések gyógyításának csodái mellett technikai szempontból is fel­becsülhetetlen jelentőségű eredményeket ért el az ortopédsebészet tudománya az aszep­tikus szervi elváltozások gyógyításánál. Akármilyen lehetetlenségnek is hangzik, ma már egyenes embert lehet teremteni a púposból, ki lehet kezelni a hátgerincelfer- diiléseket és nem lázas fantázia csupán, hogy a béna ismét kifogástalanul megta­nul járni. Helybeli találmányok — Ne higvje azonban — mondotta dr. Susan Bartolomeu — hogy mi csak külföldi eredményeket valósítunk meg kórházunk­ban. Olyan egészségügyi intézménynél, mint a mienk, amelyben sokezer beteg keresett az idők folyamán gyógyulást, természetes, hogy egyéni tapasztalatokkal és találmá­nyokkal is hozzájárulhattunk az ortopéd­sebészet diadalmas jövőjének előkészítésé­hez. Dr. Rádulescu igazgató-főorvos ur például tíz év megfeszített munkája után olyan operációs asztalt talált föl, amely minden szakember véleménye szerint döntő fon­tosságú az ortopédsebészet történetében. Elvezet a Rádulescu-féle operációs asztal­hoz, amelynek terveit is bemutatja. Az uj operációs asztal lehetővé teszi az ortopéd- sebész számára, hogy olyan helyzetijén operálhassa a beteget, amely már eleve biztosítja a műtét sike­rét. Bonyolult és nagyszerű mechanikai szerke­zet bizonyítja beszédesen, hogy mire képes a sziklaszilárd hittel gondolkozó emberi agyvelő. Rádulescu tanár operálóasztala en­gedelmes bábbá teszi a beteg emberi testet. A műtétet végző orvos tetszése szerinti helyzetbe állíthatja be a beteg testét, ame­lyet természetesen mozdulatlanná rögzíte­nek és igy kezd hozzá a műtéthez. De nemcsak operációs asztalra, hanem az operáció könnyebbétételének technikai vég­hezviteléhez is vannak találmányai a hely­beli ortopédkórbáz vezetőjének. A csont­szerkezet harántvágásait Rádulescu pro­fesszor által megszerkesztett géppel hajtják végre, amely már egész Európában isme­retes. Románia összes ortopédkórházai számára megrendelték az operációs asztalt és a helybeli ortopéd kórház különleges steri­lizáló készülékét. Dr. Rádulescu igazgató nagyszerű tudor mányos munkásságára külföldön is felfi­gyeltek. Érdemei elismeréséül a párisi nem­zetközi sebészeti társulat rendes tagjai közé választotta és ugyancsak tagjai közé hivta meg a francia nemzetközi ortopédiai tár­Olcsó, kényelmes, kellemes sulat is. Elnöke ezenkívül a román ortopéd­sebészek társaságának. Tudományos mun­kássága mellett Rádulescu igazgató-főorvos irodalmi téren is tevékenykedik és mint Sera Fulba (az az irói álneve) jelentős sze­repet tölt be a román irodalomban. Érdekes megjegyezni, hogy román orvoskörökben komoly mozgalom indult meg az ortopéd kórháznak egyete­mi klinikává való avatása érdekében. Azt állítják, hogy az ortopédsebészet ma már egyik legfontosabb ága az orvostudo­mánynak és külföldi egyetemeken külön katedrája van. Valószínű, hogy nálunk is felállítják az ortopédsebészet egyetemi tan­székét és arra, mint legalkalmasabbat, Rá­dulescu professzort hívják meg. Diadalok Kórházi körsétánk az intézet műhelyében fejeződik be. A helybeli ortopéd kórház ugyanis házi kezelésben állítja elő a had­ügyi rokkantak számára ingyenesen készülő művégtagokat, sőt az intézet mechanikusai a műtétekhez szükséges orvosi műszerek nagyrészét házilag állítják elő az orvosok utasításai alapján. Kitűnő szakemberek a kórház műszerészei, éppen úgy, mint az ápolószemélyzet. Az ápolónők nagyrésze érettségizett és kiváló ápolónői képességet nyert ápolónőkből áll. Nem csoda, ha szám­talan diadalt tudnak felmutatni az intézet orvosai. Nagyon sok ember indult innen el uj hittel a szivében és élnivágyással telve, pedig amikor felkeresték a kórházat, még azt hitték, hogy számukra nem hozhat bol­dogságot a jövő. Meghatott szívvel búcsúzunk el dr. Susan Bartolomeutól. Több volt ez a körséta és beszélgetés, mint egy egyszerű riport-téma. Megtanultuk megismerni az emberi akarat és tudás csodálatos vívmányait. A bucsuzás után éreztük azt, hogy az orvos- tudomány számára lassanként minden el­érhető lesz, amit csak a véges emberi aka­rat megvalósíthat és azok az eredmények, amelyeket a lelkes orvosok elérnek, joggal önthetnek uj hitet az élet sokezer gondjá­nak súlya alatt sínylődő emberiség leikébe. “ ^ Olcsó, kényelmes, kellemes! NYARALJON EUROPA—ELLENZÉK PAUSÁL-KURÁVAL SOVATA-FÜRDŐN I INDULNI LEHET BÁRMELY NAP! PAUSÁLKURA-ÁRAK Julius-aug. hónapokban: 14 nap 3.120 lei, 21 nap 4.390 lei, 30 nap 5.895 lei Szeptember hónapban: 14 nap 2.580 lei, 21 nap 3.585 lei, 30 nap 4.740 lei 10 éven aluli gyermekek a pausäl árakból 40 °/o engedményt élveznek ! í Mntazéfe azonnal A pausál-árakban követke­zők foglaltatnak benn: La­kás (1-2 ágyas szobákban) a fürdő legjobb szállóiban, napi háromszori étkezés (Re­gina Maria, v. István király éttermekben, ebéd 4 fogásos, vacsora 3 fogásos) minden­napra fürdőjegy (szabadba, vagy kádfürdőbe), kurtaxák, zene-dijak, borravalók és adók. — Az állomásról a szállodába és elutazáskor a szállodából az állomásra való személy és podgyászszálli- tás. Jelentkezzen azonnal! Indulni lehet bármely nap, megrendelést azon* ban indulás előtt feltétle­nül 7 nappal előbb je­lenteni kell az- Ellenzék könyvosztályában, vagy az Economia menetjegy- irodában, Piaţa Unirii 23. Felvilágosítással szolgá­lunk és vidéki érdeklő­dést is azonnal intézünk Moţul! azonos! MIT IR A ROMÁN SA|TO PREZENTUL: Akármilyen csodálatos egy eszme, mindig vonnak, akik visszautasítják. A kisebbségben lévő csoportnak ilyenkor az a célkitűzése, hogy magához ragadja az álmos s felvilágositatlan tömeget. S a ki­sebb csoport azt hiszi, hogy az állam aka­dálya érvényesülésének. Pedig nincs jó és rosszindulatú állam. Az utóbbi esetben ugyanis nem lehet államról beszélni. A lé­nyeg, hogy az állam meglegyen. Ez olyan fontos, mint a levegő, tekintet nélkül arra, hogy ózondús, vagy rosszabb levegőről van szó. Szükség van az államra, mint forgal­mas hídnál rendőrségre, különben anarchia van. Azt mondják, jobb volt az állam régeb­ben. Attól függ, milyenek a körülmények. Régen jobb búzát termeltek, ma az állam kell közbelépjen, hogy a minőséget felja­vítsa. Angliában, Franciaországban, Olasz­országban s a többi államokban beleavat­kozik az állam mindenbe. A román állam azonban nem igy tesz. Pedig anarchia üti fel a fejét, ahol hiányzik az állami beavat­kozás. Visszafejlődik a termelés s nyomorú­ságosán fizetnek. Ha az állam akarja, öröm lehet az állampolgárok élete. ZORILE: A Chisináu-i „Gazeta Basara­biei“ cimü lapban regionalizmusról olvas­hatunk. Egy Basarabia-i ifjú ugyanis, ki nem vett részt a világháborúban, azt irta, hogy a regátiak és Románia más területére valók menjenek vissza oda, ahonnan átköl­töztek. A felhívás érthető megdöbbenést keltett, mert hiszen nagy, különösen a ve­zető tisztviselők száma, kik a háború után foglalták el hivatalukat s sokat tettek Basa- rabia-ért. Illetékes helyen megadták a vá­laszt a támadásra s rámutattak arra, hogy csak úgy lehet megerősíteni a románságot, ha szabad utat engedünk a román szellem­nek az ország egyik sarkától a másik sar­káig. Érthető azoknak regionalizmusa, akik harcoltak. A felszabadulás után igényt tart­hattak tartományuk gazdagságára. Megért­jük az Ardeal-i, Basarabia-i és Bucovina-i lakosság panaszát, midőn egyes vezető tiszt­viselők Bucuresti-ben légmentesen elzárkóz­nak. Ne feledjék azonban, hogy tizenhét év telt el az egyesülés óta, felesleges tehát ilyesmit hangoztatni. Ma már csak közigaz­gatási téren, a községi közigazgatásban le­het helye a regionalizmusnak. Ezt a regiona- lizmust nem egyesek elűzésével szolgálják. PATRIA: Nem vagyunk ellenségei a sport­nak. Van azonban egy feltétel: — valóban sportról s semmi másTÓl nem lehet szó. A politika és sovinizmus gyűlöletet szülnek a sportban is. Részünkről akkor is a jóizlés és törvény keretein belül mozogtunk, mikor a verseny nem kedvezett színeinknek. Nem lehet elmondani ezt a magyarokról. Meg­hamisítják a történelmet, meg nem enge­dett eszközökhöz nyúlnak s minden alkal­mat felhasználnak, hogy támadjanak. A magyar revíziós mozgalom sokat haladt Ar- deal-ban. Egy kiváló Cluj-i egyetemi tanárt nyíltan megkérdeztek: „Pakolnak?“ Azaz, megtették az előkészületeket a távozásra? A kérdező bizonyára kellő román választ kapott. Elmondunk egy másik esetet is, mely arra alkalmas, hogy kedvezőtlen szín­ben tüntessen fel bennünket. Szombat este egy törökországi luxusautó állt meg a Cluj-i piacon. A berlini olimpiászról jöttek az uta­sok s bementek az egyik kávéházba. Néhány pillanat múlva hat suhanc került elő, kik a berlini magyar győzelmet tárgyalták, letép­ték a török zászlócskát, aztán eltűntek az éjszakában. Elűzik idegen látogatóinkat. A piacon sem állhatnak meg veszély nélkül autóik. A harmadik eset, a szombati vizi- póló budapesti közvetítése volt. Nem akadt egyetlen magyar Ardeal fővárosában, aki nyíltan ne örült volna. Nyilvánosan közöl­ték örömüket. A cigány nem pihent és csár­dást játszott, a pincérek alig győzték a butéliákat. A boldogság vasárnap is folyta­tódott, mert újabb s újabb hirek érkeztek Berlinből. S mindez azon a napon történt, mikor mi 191-6 augusztus lő. emlékére Ro­mániának a világháborúba lépését ünnepel­tük. Az ünneprontók büntetlenül maradtak. Vájjon nem jelent-e figyelmeztetést, ami szombaton történt? A legyőzöttek öröme semmire sem tanit? ADEVERUL: Hivatalosan közlik, hogy a kormány nem kiván politikát vinni a szak- kamarai választásokba. Ez annyit jelent, hogy a kormány nem akar pártkérdést csi­nálni, ami dicséretre méltó. Az ellenkezőt is feltehetjük. A mezőgazdasági kamarai vá­lasztások ugyanis erre mutatnak. A pártok nem mulasztanak el egyetlen alkalmat sem, hogy tért hódítsanak. Aztán, minden párt­nak van gazdasági programja, amit érvé­nyesíteni szeretne a szakkamaráiban. A hivatalos közlemény nem jelöli meg, hol vannak a független választók, akiknek sem­mi összeköttetésük nincs a politikai klubok­kal. Nem akarjuk hinni, hogy olyan „pol­gári listáról“ van szó, melyeken ráismerünk majd a kormánypártiakra, A nemzeti - parasztpárt nem vett részt a mezőgazdasági kamarai választásiakon. A liberális párt nem utánozta s politikát vitt a választásba. Po­litikai játékról van szó. A hivatalos nyilat­kozat nem akarja tudni, hogy az idők vál­toztak. Belső és külső veszély fenyeget. Az úgynevezett demokrata lapok veszekednek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom