Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-10 / 157. szám

ELLENZÉK 1930 I nil un 10. mmammmmmmmmmarrM'j'mvimyj.*.'.* m ma MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Ne utazzon e! anélkül, hogy szerencséjét magával ne vinné! E LUTAZIK NYARALNI. A nyaralás, minden bájával, mosolyog önre. Helyreállítja egészségét, kitünően fog mulatni, megcso­dálja a szép helyeket és a gyönyörű vidéket. De szivét nagy gond fogja nyomni^. nem vitte ma­gával sorsjegyét. Igen jól tudja, hogy a szerencse mindenüvé elér. De neki is szüksége van a bizalom, a hála egy jelére, egy névjegyre: a sorsjegyre. ELUTAZÁS előtt a jó gazda, a gondos és sze­rencsés háziúr nem feled­-fcMielott elutazna keresse fel s o rs jegyárusát. Vásárolja meg SORSJEGYET és szerencsés nyaralása lesz. g Kegyed sorsjegy ára 200 lel Ejésx sorsjegy ára B09 tei ü kezik meg a milliókat hozó sorsjegyről. Julius 15 én lesz az Állami Sorsjáték I. osztályának a húzása. Akinek megvan a sorsjegye, nyu­godt lehet a fürdőhelyen, szabadságán, t az ország legtávolabb fekvő vidékén. A SORSJEGY száma szorosan összeköti a szerencsével. Gondoljon azok örömére, akik nya­ralás közben kapták az értesítést: nyertek a sors­játékon. Vagy gondoljon azok boszuságára, akik kedves számukat mások kezében látták. Biáay Árpád, az Alba-I u!ia-i magyar alpolgármester nyilatkozik __ A Yalení-í de Mude-i nyári egyebemen a iJerzsenyí-centfennáriumró! és iöbb érdeÁer. ro:nin—magyar irodalmi kapcsolatról log tiz elő­adási fatiani a kává ló Űrié nete níudős NKAMU1, ROMANESC (Iorgn lapjának el­ső oldalán: Srhina tábornok nyílt levele Mamiihoz): HMtí év június havának első napjaiban Silmi-ban voltain s a Consiliul Dirigent székházéba igyekeztem, bogy az elnökkel kezet fogjak. Vannak események, melyeket nem lebet elfeledni. Én sem feled­tem el a Consiliul Dirigent akkori elnöké­nek, Mamiinak kijelentését: „.Szerencsésnek érzem magam, bogy a kis regéit román had­serege Ardealt felszabadította11. Történelmi igazságot ismertek el ezek a szavak, melyek után most a következőket olvastuk Maniu Vint-i beszédében: „Én az Ardeal i ezredek- kel törtein össze a kommunizmust“. Mug van-e engedve, hogy Maniu tegyen ilyen ki­jelentést, mikor feltételeztük róla, hogy nem állít kis politikusok érdekhajhászásának mintájára történelmi valótlanságokat? Bizo­nyára nincs szükség arra, hogy a Marda- rescu tábornok vezénylete alatt álló csapa­tok munkáját elősoroljam. Bizonyára nem felejtette el Maniu, bogy Ferdinand király volt a román hadsereg legfőbb parancsnoka, aki mellett Fresan marsall a vezérkari főnök tisztét töltötte be. Nincs megengedve, hogy választási érdekből ilyen igazságot csorbít­sunk. A történelem nem ismer Maniu nevű katonai parancsnokot. Mi, regátiak — intel- Iektuelek, magánosok és politikusok egyetlen alkalmat sem mulasztunk el, hogy Ardealt beutazzuk. Nem cleg nekünk, hogy Ardealt karddal meghódítottuk, de lélekkel és szívvel is meg akarjuk hódítani. Úrök- életii eszközök ezek. igy végül győzni fogunk, MIŞCAREA (Cih. Bratianu lapja): Az egye­sülés dacára egységes csoportokban élő ro­mánok maradtak idegen uralmak alatt. Bul­gáriában: a Timok-völgyébcn s \ idin és Corica környékén Albániában, továbbá gö­rög és szerb Macedóniában több falut talá­lunk románokkal, kiknek sorsa meg van pecsételve. Akármennyi iskolát tartunk fenn, bármily propagandát folytatunk, a Balkán-államokban élő román kisebbség ve­szélyeztetve van az asszimilációval, annyival inkább, mert az értékesebb elem kivándo­rol, hogy szabad élethez kezdjen uj hazájá­ban. A kormány legfőbb bűne, hogy a kint élő románok bevándorlását eltiltotta. Ismer­jük az indokokat. A macedon-románok tü­relmetlen és támadó magatartása nem tet- hivatalos köreinknek, melyek nem iHIlsCIiiu román erények újjászületésével Pedig ezek a forróvérű ele- mewCipezh'etnék a nacionalista ujjáébredés élesztőjét. És éppen ezt nem tartják bizo­nyos körök kívánatosnak. Meg kell szün­tetni a személyi alkuk és egoista érdekek láncolatát. Épitő nacionalizmust kell terem­teni. Ion I. C. Bratianu politikai irányvona­lát nem szabad elhagyni. Tiszta és mély ro­mán érzésre van szükség ezekben a napokban. ROMANIA NOUA: Kivel menjünk? — hangzik a kérdés minduntalan. — Német­országgal, vagy Franciaországgal? A mi vá­laszunk az, hogy: Romániával. Nincs szük­ség arra, hogy beleszóljunk a nagy népek harcaiba. Nem okos dolog, ha beleavatko­zunk igényeikbe és ellenköveteléseikbe. En­nek csupán akkor volna helye, ha magunk is érdekelve lennénk a dolgokban. Nem ha­ragítunk meg egyetlen népet, igy a német népet sem. Szeretjük országunkat s gyűlöl­jük, aki veszélyezteti. A legfőbb cél: meg­tartani a jelenlegi határokat,, egységünket és szuverénitásunkat. Hisszük, hogy ebben a kérdésben nincs véleményeltérés a román politikusok között. így tehát csupán a mód­szerben és a követendő ut tel^ntetében le­het köztünk különség. Kik akarják megtar­tani a békeszerződéseket? Azok, akik győz­tek a világháborúban. S kik állítják, hogy módosítani lehet a békeszerződéseket s ha­tárokat? A legyőzöttek: Németország, Mar gyarország, Bulgária és Törökország. Tér: mészetes tehát, hogy a két csoportosulás szemben áll egymással. Az utóbbi időben azonban a győzők csoportjában vélemény- eltérések mutatkoztak. így merült fel a gon­dolat: nem volna-e helyesebb más útra te­relni külpolitikánkat? Az utóbbi időben ná­lunk is akadt néhány politikus és újságíró, akik rendszeres támadásokat intéznek azon szervek ellen, melyek a békeszerződések és a béke fenntartására volnának hivatva. Egyesek azt ajánlják: szakítsunk Francia- országgal és Angliával és menjünk Német­országgal. Azt állítják, hogy Németország is biztosítaná a trianoni békét és határainkat, de nem tudnak megfelelő bizonyítékot adni erre vonatkozóan. Tegyük fel, hogy ez még­is igaz volna, lássuk, mi várna ránk, ha összefognánk Németországgal? Mindenek­előtt ellenségünkké válna az orosz kolosszus, igy élet-halálharc kezdődne Keleten. Aztán Csehszlovákia is ellenségünk volna, mert együtt megy Franciaországgal. A magyarok legjobb esetben olyan semleges álláspontra helyezkednének, mint mi tettük a világhá­ború alatt. Bulgáriával is ez volna a hely- zei. Első perctől kezdve körül lennénk véve ellenségekkel s ezer kilométeres frontunk volna. Az ország egész területe harcmezővé változhatna, mint Galicia és Volhinia volt a világháború alatt. Joggal mondtuk tehát a Vint-i népgyülésen: hazaáruló az, aki szö­vetséget keres Németországgal. ­ALBA-JULIA. (Az Ellenzék kiküldött mun­katársától.) Itt ülök szemben dr. Bilay Ár­páddal, volt minisztériumi kisebbségi szak­tanácsossal, aki nehány éve méltó helyet foglalt el az magyar szellemiség éle­tében. Az alba-iuliai róm. kai. teológia tanára Bi- tay Árpád, aki széleskörű és univerzális tör­ténelmi tudását, ebben a nagy történelmi múltú kisvárosban, méltó formában fejleszt­heti tovább. Bitay Árpád azonban a város közigazgatá­sában is résztvesz. Nehány évvel ezelőtt, ami­kor Alba-Iulia városi tanácsát megválasztot­ták és az alba-juliai magyarság számarányá­nak megfelelően városi tanácsosi mandátum­hoz jutott, akkor Bilay Árpádot jelölte a magyar párt helyi tagozata alpolgármester­nek. És Bitay Árpád a legnagyobb megelégedés­re tölti be ezt a felelősségteljes tisztet is. Ki­fogástalan román nyelvtudásával igen nagy hasznára van a városvezetésnek, amely ma már nem is nélkülözhetné, de amellett min­den egyes esetben sikraszáll a magyarság őt megillető jogainak kivívásának érdekéiben. Bitay Árpád alpolgármester azonban köz- igazgatási elfoglaltságán túl is elsősorban tu­dós és emellett állandó kapcsolatban van nemcsak országunk, de a külföld állandó tu­dományos köreivel és tudósaival is. Ebben az évben is számos érdekes kuta- táist végzett, amelyek arra szolgálhatnak, hogy a történelmi Ardeal históriai ismeretlen momentumait megvilágítsák. Bitay Árpád kutatásaival és annak ered­ményeivel állandóan foglalkoznak a román lapok is, tekintettel arra, hogy Bitay nem­csak a régi magyar, de román történelmi adutok kutatásával is foglalkozik és főként nagy gonddal kutatja az egykori román— magyar kapcsolatokat. Bity Árpád már megkapta meghívóját a Jorga Miklós-féle vălenii de muntei szabad- egyetemre, amely minden évben, az ország legkiválóbb szellemi találkozója. Bitay Árpád több, mint tiz éve vesz részt ezen a szabadegyetemen, mint előadó és * hogy előadásai milyen érdekességgel bírnak, az abból a tényből következtetett, hogy eb­ben az évl)en Jorga Miklós, egyenesen tiz elő­adás megtartására kérte fel Bitay Árpádot, aki valószínűleg a legtöbb előadást fogja tar­tani ebben az évijen a szabadegyetemen. Megkérdeztük Bitay Árpádot erre a meg­tisztelő meghívásra vonatkozólag, aki a kö­vetkezőket mondotta nekünk: Első előadásaimban ebben az évben — mondotta a kiváló történettudós — Berzse­nyi Dániel centennáriumával kapcsolatban ezt a nagy magyar Írónkat fogom bemutatni a szabadegyelem hallgatóságának. Továbbá Jósika Miklós báró Abafijának megjelenése óta pontosan száz év telt el és az a dátum pedig arra buzdított, hogy ezzel a •nagy Író­vá] és regényével is foglalkozzam előadá­somban. Ezen felül azonban több olyan ér­dekes magyar és román történelmi vonatko­zású adattal fogok szolgálni a történelmi Ar­deal életéből, amelyek azt fogják bizonyítani, hogy a történelmi két népfajnak, a magyar­nak és románnak már évszázadokkal ezelőtt ■is szoros kulturális kapcsolatai voltaik és most is csak rajtuk múlik, hogy ezek nem épülhetnek ki tovább. Beszélni fogok többek között egy magyar történelmi regényről, amely egy olyan román fejedelmi leányról szól, aki igen gyakran fordult meg a históriai adatok szerint az ar- deali magyar fejedelmi udvarokban. Bitay Árpád már készül a valenni de mun­tei előadásokra. Egyre-másra kapja a sürge­tő leveleket Jorga Miklóstól, aki nem győzi hangsúlyozni, hogy a kiváló erdélyi törté­nettudós előadásait milyen érdeklődéssel vár­ják a román szabadegyetemen. És mialatt Bilay Árpád elmúlt századok magyarságának és románságának közeledé­séről fog beszélni a kis ókirálysági román városban, addig a két nép mostani közele­dését sikerrel fogják elgáncsolni azok, akik ebből valamilyen hasznot akarnak huzni . .. Benczel Béla. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok elöharcouk Nem hívják össze a parlamentet B U C IJ R E S T I. (Az Ellenzék távirat« ) Az utóbbi napokban «z a hii lerjedi el, hogy rendkívüli ülésszakra hívják össze a paria ment két házát a nyár folyamán. A Lupt > jelentése szerint a Jjirl kormányköröklx n cáfolják. A kormány ugyanis teljhatalom meghat a Ima zást kapott volt a pénzügyi és gazdasági téren szükséges rendkívül sürgős ügyek intézésére, nincs tehát szükség rend kívüli parlamenti ülésszak összehívására. A 7. AGY ÉS A GERINCVELŐ MEG BET F.- GEDÉSEINRL a régbcvá't természetes „FERENC JÓZSEF“ kcserüviz — korán reggel <gy pohár­ral bevévé — az cmcs7.tőc."atornii Laposan ki­tisztítja', a béLmükiklés' doseş ti, a gyomorc/nész- tést megjavítja és fokozott anyagcserét eredmé­nyez. Az orvosok eján'ják. A ME Timisoara-i vándorgyűlése GLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Mu­zeum Egyesület az idén Thni soar an rendezi meg orvoskongresszussal egybekötött ván­dorgyűlését augusztus 23., 24., 2ő. napjain. Az előkészítő munkálatok javában folynak. A vezetőség megtette a szükséges intézkedé­seket a féláru vasúti kedvezmény megszer­zésére és az orvoskongresszus külföldi elő­adóinak az országba való beengedésére. A vándorgyűlés előkészítésén Timisoara minden vezető eml>ere fáradozik felekezeti különbség nélkül. A rendező bizottság élén dr. Vuchetich Endre laptulajdonos főszerkesztő áll s min­den remény megvan, hogy a vándorgyűlés teljes sikerrel fog járni s az év legnagyobb kulturális eseménye lesz. A vándorgyűlésen a következő előadások lesznek: I. A bölcsészet-, nyelv és történettudományi szakosztály előadásai: 1. Dr. Bechnitz Sán­dor: A Banat magyar kultúrájának régi zász­lóvivői. 2. Herepei János: Dózsa György. 3. Dr. Jancső Elemér: Aranka György és a nyelvművelési mozgalmak. 4. Dr. Rajka Gé­za: Ormos Zsigmond. 5. Szabó T. Attila: Nyelvünk épsége. 6. Dr. Tavaszy Sándor: A filozófiai világnézetek befolyása a korszel­lemre. II. A természettudományi szakosztály elő­adásai: 1. Dr. Balogh Ernő: A komárniki barlang (vetített képekkel). 2. Bányai János: Székely fürdőélet hajdan és most (vetitelt képekkel). 3. Húsz Ödön: Uj fajok születé­sének lehetőségei (vetített képekkel). 4. Dr. Orient Gyula: Az izotop elemek és pertur­batio hypotesise. 5. Dr. Szász Ferenc: Grá­nátok a világűrből. 6. Török Zoltán: Elrak­tározott napsugár-e a földgáz? (vetített ké­pekkel). III. Orvostudományi szakosztály népszerű előadásai: 1. Dr. Frater Géza: A bánáti ma­gyar szórványok egészségügyi viszonyairól és a romániai modern közegészségügyi intéz­ményekről. 2. Dr. Fugulján Katalin: Mit kell tudni mindenkinek a szemüvegről? 3. Dr. Koleszár László: A nátháról (vetített képek­kel). 4. Dr. Orient Gyula: A háztartásban előforduló mérgezésekről. 5. Dr. Osvát La­jos: A rheumáról (vetített képekkel). 6. Schmidt Béla: Kolumbustól Ehrlichig. IV. Jog- és társadalomtudományi szakosz­tály előadásai: 1. Dr. Kedves András: A biz­tosítás tánsadalomgazdasági jelentősége. 2. Dr. Ifj. Mikó Imre: A tizenhat éves Népszö­vetség. 3. Dr. Oberding József György: Ar­deal és a Banat gazdasági kapcsolatai. 4. Pet- rovag Tibor: A szövetkezeti gondolat uj ut­jai. 5. Dr. Tusa Gábor: A székelyekről. 6. Vita Sándor: Nemzetiségi szövetkezetek. Az orvoskongresszus külföldi előadói: 1. Báró Korángi Sándor nyug. egyet, tanár Bu­dapest: Vese pathológia és therapia különös tekintettel a gyakorló orvosra. 2. Dr. Grósz Emil nyug. egyet, tanár Budapest: .Aktuális szemészeti kérdések. 3. Di. Horváth Boldi­zsár egyet. m. tanár Budapest: Mit kell tud­nia a gyakorló orvosnak az orthopaediából? 4. Dr. Sándor István sebész főorvos Buda­pest: A gyomorvarró gépekről. Saját gépének bemutatása. 5. Dr. Petz Aladár kórházigaz­gató főorvos Győr: A varrógápanyagokról a sebészetben. Gyomorvarró gépének bemuta­tása műtét alkalmával. 6. Dr. Hiittl Tiva­dar egyet, tanár Debrecen: Mikor kell és mi­kor nem kell operáltatni, illetve operálni a hasat? — Az orvoskongresszus belföldi elő­adásait legkésőbb július 15-ig kéri bejelen­teni az M. E. Orvostudományi szakosztályá­nak elnöksége. A 'Vándorgyűlés diiszgyüiésén az előadás­tartás sora az idén a Természettudományi szakosztályon van. Előadást tart dr. Balogh Ernő szakosztályi titkár „Az anyagok vál­tozásainak visszatérő utjai“ cimen. A köz­ebeden serlegboszéd keretében a M. E. ala­pítójáról, gróf Mikó Imréről, dr. Tavaszy Sándor tart megemlékezést. NŐI DIVATSZALONOK divatlapjaikat Ie$* olcsóbban és legnagyobb választékból u Ellenzék könyvosztályában, Cluj, F, Cairíi Î ás árulhatják,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom