Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-10 / 157. szám

1936 Julias 10. ELLENZÉK 3 Példátlanul álló pusztításokat okoztak a basarabia! áradatok BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A hatalmas esőzések követ­keztében a basarabiai vasútvonalak állapota súlyos aggodalmakra ad okot. Stoica igazgató a vasúti vonal karbantartási osztályának vezetője a helyszí­nére utazott, hogy személyesen győződjön meg a viharok pusztításainak mé­reteiről. Útjáról visszatérve Stoica igazgató kijelentette, hogy a pusztítás méretei olyan nagyok, amilyenekre niég sohasem volt példa. Az esőzések ál­tal beállott áradás nagyságára mi sem jellemzőbb, mint, hogy a Reni-Traian Vlad vasútvonalon Frecatzei és Etulia állomások között a vashid acéllapját, amely mintegy 25—30 mázsa súlyú lehet, az áradat oly messzire sodorta, hogy egy 150 méternyire levő akácfaerdő fái között felakadva találták meg. A vasútvonalak megrongált helyzetére való tekintettel a vasúti forgalom szünetel a Galati—Bariad vonalon Chiraftei megálló és Fulgeresti állomás között, a Galati—Basaraheasca vonalon pedig Frecatzei és Etulia állomások között. Covurlui megyében az áradások a vetésekben és gazdasági udvarokon okozott károkon kívül, tizenöt emberáldozatot is követeltek. Lezuhant egy angol repülőgép az egyiptomi pusztaságban LONDON. (Bador.) Az egyiptomi pusztaságban lezuhant egy angol kato­nai repülőgép. Hét ember meghalt. A lezuhant angol gépben 13 tiszt és katona ült. Az áldozatok között van Barfores, Symonds kapitányok és Macintosh fő­hadnagy. A sebesülteket a kairói kórházba szállították. HLemészáPoltals tíz magaspangu óla®* tisztet az afeessziu guerilla csapatok Bwmmíállottak a tösnegsvilkGS&ágéri as olaszok PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Az abesz- szin guerilla csapatok még mindig folytat­ják harcaikat az olaszok ellen. Ezeknek a csatározásoknak most drámai eseménye van. Az az olasz küldöttség, amely három repülő­géppel az abessziniai Lekemetibe repült, az abesszin harcosok csapdájába esett. Junius 26-án három olasz gép indult el Aüdis-Abe- bából és Eekemeti környékén leszállt. A gé­pekben az abessziniai hadsereg és aviatika néhány vezető embere ült, akiket junius 28-án harcosok támadtak meg. Az olaszokat, dacára hősies védekezésük­nek, mind lemészárolták, csupán egy lel­kész tudott megmenekülni. Boréio lelkész Julius 5-én tudatta a hirt az olasz hatósá­gokkal. A Havas szerint az áldozatok között van Vicenzo Magliocco repülőtábornok, Calde- rini Mario vezérkari ezredes, Locatelli őr­nagy és Erasso mérnök. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A tiz olasz repülő abessziniai lemészárolásáról a hiva­talos olasz sajtószolgálat a következő köz­lést adta ki: « Junius 27-én három olasz repülőgép na­gyobb felderítő útra indult. A gépek a Vol- lega tartományban lévő Eekemeti vidéken szállottak le. Az utasok között voltak: Mag­liocco légügyi tábornok, Calderini vezérkari főnök, Locatelli őrnagy, Erasso mérnök és Borelo lelkész is. A benszülöttek a társasá­got igen szívélyesen fogadták. Junius 28-án reggel, volt abesszin sor­katonákból álló csapat, amely a vidéket állandóan fosztogatta, meglepetésszerü támadást intézett az olasz repülők ellen. Elkeseredett közelharc után Borelo atya ki­vételével a társaság valamennyi tagját lemé­szárolták. Julius 5-én az olasz hatóságok katonai büntetőexpediciót indítottak a bű­nösök kézrekeritésére és méltó megbünteté­sére. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az Abesz- sziniában meggyilkolt olasz pilóták között volt Erasso mérnök is, aki Uollega tarto­mányban platinabányákat fedezett fel. A helyszínre küldött olasz repülők a megtor­lást a legnagyobb mértékben végrehajtották és teljesen megsemmisitették a rabló abesz- szin hordákat. NgMrtaos illái rendéinek a mm- iiâiâsi a fizmOsiabâlgrendelelrOl GLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Amióta a városi vizüzemet kereskedelmi alapon ve­zetik, állandóan' napirenden van a vizdijak ügye. A fogyasztó közönség ugyanis magasnak tartja a vízfogyasztási dijakat és minden alkalmat felhasznál arra, hogy a vizdijak leszállítását keresztülvigye. Különösen a Háztulajdonosok Szövetsége szorgalmazza ennek a kérdésnek megoldását, mert a háztulajdonosok azok, akik a magas viz­dijak miatt elégedetlenek. Annáik idején, mikor a vizmü uj szabály­rendeletet készített, heves viták voltak a szabályrendelet egyes szakaszai körül és a szövetség a szabály- rendelet ellen a helyi felülvizsgálati bíró­ság náj panasszal élt, de eredménytelenül. Most ismét szőnyegre került a vízfogyasz­tási dijaknak ügye. Az uj közigazgatási tör­vény ugyanis előírja uj szabályrendelet ké­szítését. A tanács dr. Buzea alpolgármestert LEGKÖZELEBB MARADÉK-VÁSÁR A bízta meg azzal, hogy a kérdést tanulmá­nyozza és a megoldási módról tegyen, jelen­tést. Az alpolgármester elkészült tanulmá- ! nyával és azt úgy a vizmü igazgatójának, mint a Ház- tulajdonosok Szövetségének véleményadás végett ellcüldötte. Dr. Buzea nagy munkát végzett, összeha­sonlította a nálunk érvényben lévő vizszol- gáltaltási rendszert és vizdijakat nemcsak a romániai városoknak, hanem a külföldi na­gyobb városokban érvényben lévő rendsze­rekkel s azután megtette javaslatát. Buzea alpolgármester a legszélesebb körben akarja ismertetni és megvitatni tanulmányát. E héten a városi időközi bizottság fogja letárggalni, a jövő hét folyamán pedig a városházán nyilvá­nos vitát rendeznek a javaslat felett. Erre a vitára meghívást kapnak az összes gazdasági érdekképviseletek és a polgárság szervezetei is. A javaslatot a Háztulajdonosok Szövetsége már áttanulmányozta és az a vélemény ala­kúit ki, hogy az alpolgármester javaslatának elkészíté­sénél helytelen álláspontról indult ki. Az alpolgármester ugyanis a vizüzem je­lenlegi költségvetését ivette alapul már pedig a szövetség véleménye szerint — ez nem he­lyes, mert a költségvetést mélyen le kell szál­lítani, a felesleges kiadásokat megszüntetni s akkor az üzem fenntartása kevesebb költség­be Ifog kerülni s így természetszerűleg le le- I hét szállítani a vizdijakat is. A rmuMiomosak nyomában Egy szerencsés menyasszony Az Állami Osztály­sorsjáték negyedik osz­tályának a húzását, me­lyet junius 15-én tar­tottak meg, mindenki nagyon izgatottan vár­ta, mert az aznap ki­sorsolt sok milliós nye­remény minden sors­jegytulajdonos szivé­ben jogos reményeket keltett. Gheorglie Sfänoiu főelárusitó, amely cég pillanatig sem cáfolta meg jogosan és siker­rel szerzett hírnevét, ez alkalommal is a leg­fényesebben bebizonyi* tóttá, hogy joggal pár­tolja a sorsjáték részt­vevőinek nagy tömege. Tényleg a jelentékeny nyeremények nagy szá­ma, amelyeket a Ghe- orghe Stánoiu főeláru­sitó sorsjegyeivel nyer­tek, mindenkit meg­győzött arról, hogy a szerencse véglegesen ehhez a főelárusitóhoz szegődött és hogy cso­dálatosan illik reá a „Miliiomosok Főé!' étrusifój^“ hirneve# A nyeremények csúcspontja a hatmillió lejes főnyeremény volt. amelyet a 18.409 számú, I. sorozatú sorsjeggyel nyertek meg. Néhány pillanattal azután, hogy meg­tudtuk: megint Gheorghe Stánoiu főeláru­sitó az, aki a szerencsés sorsjegyet elad­ta, siettünk a főelárusitó Piaţa Sfântul Gheorghei székhelyére. A Gheorghe Stá­noiu kirakata előtt összegyűlt hatalmas tömeg éppen akkor bámulta annak a hir­detménynek a kifüggesztését, amely újólag köztudomásra hozta az elárusítóhely nagy szerencséjét. Gheorghe Stánoiu ur irodájában lázas tevékenység közepette, a legnagyobb gyor­sasággal igazgatva szervezetének kompli­kált és mégis tökéletes gépezetét, gyors rendelkezéseket és utasításokat adott. — Ki nyert, Gheorghe Stánoiu Ur? — Ki nem nyer nálam ? Rendkívül nagyszámú nyertesem van már eddig is. Mi lesz még ezufán ? . . . — Hát a hatmilliós nyeremény? — Egyelőre csak annyit, hogy négy negyedben adtuk el ezt a sorsjegyet. Eb­bő! három Bucureştiben, egy pedig vidé­ken került eladásra. Természetes, hogy tudom boldog milliomosaim nevét, de egyelőre nem közölhetem. Üzentem ne­kik, minden pillanatban várom őket... Egy tisztviselő ront be az ajtón, a si­etségtől felhevü'ten. — Voltam! Nincsen otthon. Csak az édesanyját találtam, aki azt mondja, hogy a kisasszony a hivatalban van és a sors­jegy is nála van.­Tehál hivatalnoknő. Nyert, miközben szolgálatban volt és kétségtelenül kicsiny fizetésért — nagy gonddal dolgozott. A szerencse a hivatalban érte, mert Íróasz­tala fiókjában, vagy kézitáskájában volt a sorsjegy, amelyet Gheorghe Stánoiu fő- elárusitónál vásárolt. Ez a tény a szegény hivatalnoknőt is a Nagy Főelárusitó mil­liomosai közé sorozta. Másnap a szerencsés nyertes megjelent a főelárusitóhelyen, hogy felvegye a pénzt. Az édesanyjával jött. Láttuk azt a ne­gyed sorsjegyet, amelyért 2G0 lejt adó t, h02y azután másfélmilliói kapjon érié. Szinte hihetetlen lenne, ha nem láttuk volna a rengeteg pénzt, csomagokban, egymás mellé rakva ezresekben és ötszá­zasokban. Olyan sok pénz, hogy el sem fért a kis táskában, egy csomót papírba kellett csomagolni és zsineggel átkötni, mint valami banális dolgot... Ez a sze­rencse teljes pompájában!... A szerencsés nyerő nem akarja elárulni kilétét. Meg akarja őrizni inkognitóját, éppen most, amikor igen vagyonos leány, sőt már 'jegyes is. Tiszteletben tartjuk óhaját... De ime, indiszkrét fényképészünk meglepte Felicia kisasszonyt, amikor in­dulóban volt Gheorghe Stánoiu főeláru­sitó központjából, a nagy nyereménnyel... P. V. Plilfll NEWYORK. (Az Ellenzék távirata.) Az Egyesült Államok nyugati részében hatalmas hőhullám vonult végig. Több városban a hőség olyan nagy volt, hogy az utcák aszfaltburkolata felolvadt, a lejtős helyeken pedig befolyt a kanálisba és elzárta azokat. Egyes vidékeken ha­talmas vihar és égi háború pusztítóit. Vioming államban a vihart kisérő vil­lámcsapások következtében több nagy- kiterjedésű erdő gyűlt meg. A szárazság különösen az állattenyésztő vidékeken az állatállományban igen nagy kárt oko­zott. A hőhullámnak eddig 72 halottja van. Leverték a kínai kommunistákat a kGrmánwtsapaSok PEKING. (Rador.) A nankingi kínai kor­mány csapatai fényes győzelmet arattak a kommunista csapatok felett, amelyek í00 katonát vesztettek. A kommunisták nyugat felé visszavonultad. Harminc éves érettségi találkozó. Făgă- ras-ról jelentik: öreg diákok gyűltek össze Făgăras-on három országból. Harminc évvel ezelőtt a Făgăras-i gimnázium első érettsé­giző csoportját alkották. A 22 érettségiző diák közül lő jelent meg a találkozón, öt távolmaradt s levélben kereste fel társait, kettő meghalt. A névsorolvasásra a követ­kezők jelentkeztek: Dr. Carjea Iulian ügy­véd, dr. Boér Lőrinc ügyvéd, Micu Ovidiu banktisztviselő, Novac Mihăila tanár, Schul Henrich dr., dr. Wolf Viktor Făgăraş, dr. Cornea Simion közjegyző Médiás, dr. Dán Iuliu ügyvéd Bucureşti, Gergely Károly re­formátus lelkész Sarmas, Berkó Lajos tiszt­viselő Bucureşti, Kiss Ödön mérnök Pozsony, dr. Farkas Mihály orvos Bucureşti, dr. Goldberger Ede orvos Cluj, dr. Cojocar Ba­riu ügyvéd Cohalm, dr. iRusz János ügyvéd Nyírbátor. 1906-ban 8 román, 11 magyar, két zsidó, egy szász volt az érettségizők kö­zött, a Făgăras-i gimnáziumban 50 százalék magyar mellett 50 százalék kisebbségi vizs­gázott és érettségizett. A leérettségizettek még a világháború előtti években kellő el­helyezkedést találtak. Ma a Făgăras-i gim­náziumban 25 diák között egy magyar, egy szász és egy zsidó jelentkezett érettségi vizs­gára. Az ELLENZIK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előhArcosA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom