Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-10 / 157. szám
ELLENZÉK 19 36 lull un IO. a ,-taMKMWBBwm im I ii—mana**1—8nmayssx] Teiemreiiivás az aradi magyar színészed ravatalánál Kor.ii vésiliirek arról, hogy maqyar társulod nem köp koncessziót. — 9ii ímSídoiítá el a hifi? — Nyilatkozik Árad polgár- mestere, a magyar párt elnöke és a közönség II. 4 AKAI), július hó. Nagy általánosságban az Arad Timisoara-i színjátszás színvonalának sülyedósóért személy szerint a Szendrey— Hóna direkciót teszik felelőssé, sőt egyenesen korteslindjáratot indítanak ellenük, hogy már jóelöre elvegyék a lehetőségét annak, hogy a következő szezonban esetleg ismét koncesszióhoz jussanak. A esztendökelőtti pályázatokról már ismert nevek, de egészey újak is, sőt fantasztikus tervek kovácsolói már szervezkednek is, persze egyelőre csak a kávéházi asztal mellett és programot adnak arra az esetre, ha ők kapnák meg a sz inba/, vezetésre a megbízást. Nem lehet csodálkozni azon, ha Szendrey- ékben nem bízik a közvélemény. Idősebb Szt'ndrey Mihály a fiával együtt csúnyán levizsgázott már a magyar közönség előtt és szégyentel jes botrányaival nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Aradon teljesen komolytalannak tekintik a színészet ügyét. Csak azon lehet csodálkozni józan ésszel, hogy botránysorozatai után hogyan akadhattak komoly magyar testületek, amelyek továbbra is színigazgatónak ajánlották. Ep- pen ezért kisebbségi szempontból nem lehet szó nélkül hagyni, hogy mi fog történni az uj szezonban. Nem lehet két nagy kultur- vánosban nevetség tárgyává tenni a magyar színjátszást, hanem gondoskodni kell arról, hogy művészileg és gazdasági szempontból is egyaránt kifogástalan ember kerüljön Arad—Timisoara-i színház sok viszontagságon átment hajójának kormányrudja mellé! Véleményünk szerint nem csak itt van a hiba, más szempontokat is figyelembe kell venni, különben cseberből vederbe kerül a színjátszás. Egyszerű direktorcserével nem lesz megoldva a kérdés. Itt nem egyéni érdekekről és érdemekről van szó, hanem a kisebbség, a magyar és magyarul beszélő tömegek kulturális szükségleteiről és arról, hogy meg kell menteni az Arad—Timisoara-i magyar színjátszás fenmaradásának lehetőségét. Különös hirek Hangokat hallunk innen-onnan, hogy az aradi városi tanács olyan álláspontot fog majd elfoglalni a magyar színház ügyében, hogy a jövő szezonra nem ad ki koncessziót, hanem az időnként jelentkező magyar társulatnak rövidebb-hosszabb időre bérletbe adja a helyiséget. A hirek túlzottak. A városi tanács véleményét még nem ismerhetjük — s különben is, julius 28-án minden valószínűség szerint a jelenlegi összetételében némi változás fog beállani, egy-két szavazó tanácstag esetleg felcserélődik. A hir onnan indult ki, hogy egy multbavi tanácsülésen szóbakerült az a beadvány, amit a magyar színtársulat néhány tagja a városhoz intézett s amelyben gyorssegély kiutalását kérték arra való tekintettel, hogy a sziniszezon a szokottnál korábban fejeződött be, kereset és jövedelem nélkül állanak s a társulat igazgatóival szemben fennálló követeléseikhez nem tudnak hozzájutni. Ezzel kapcsolatosan a kulturtanácsos felvetette az eszmét, hogy ne kapjon koncessziót magyar igazgató. Komoly tárgyalás alá azonban nem vették a kérdést, hiszen még időszerűsége se jött el. A napirendről is lekerült. Nyilatkozik a polgármester Mindenesetre a legilletékesebb véleményt mondani ebben az ügyben a tanács elnöke, dr. Cotiu Romulus polgármester, ki kérdéseinkre a következő feleletet adta: — Nincs szó arról, hogy a koncesszió kiadásától elálljunk. Legfeljebb ajánlhatunk majd néhány olyan lehetőséget, amelyek a színház látogatottságát biztosíthatják. — Véleményt sem mondhatok arról, hogy ki jöhet számításba a koncesszió odaadásakor. Egyrészt azért, mert még az aktualitása . sincs itt, másrészt, mert előbb meg kell kapnom a kultuszminisztériumból az utasításokat, amelyek alapján tárgyalható lesz az ügy. Hogy a tanács milyen álláspontot foglal el a jelentkező direktorokkal szemben — nem tudhatom. Az én egyéni véleményem az, hogy az illetőt meg kell vizsgálnunk, hogy személyi, erkölcsi, anyagi és művészi szempontokból is eleget tudjon majd tenni kötelezettségeinek. — A színészek által benyújtott segélykérést érdemben nem tárgyaiban-::' < ért erre nincs alapunk. Az igazgatókkal szemben fennálló követelésük kérdése pedig egyáltalában nem tartozik miránk, mert nem vagyunk munkaügyi bíróság. .Mit mond a magyar párt elnöke? iDr. Paretz Béla, az. aradi magyar párt elnöke, a városi tanács tagja, ezt mondja: — Bármennyire is fáj, de ha őszinte véleményt kell mondanom, nem hallgathatom el meggyőződésemet, hogy úgy néz ki a dolog, mintha Arad—Timisoara leszegényedett kisebbsége ma nem bírna el egy önálló magyar színtársulatot. Mert: egy önálló társulat, ha meg is osztja a két várost, túl sok előadást játszik egy szezonban s bizony nagy gond, hogy megteljék a nézőtér. De nemcsak a közönség szegény, hanem szegény a díszletraktár és kelléktár is. Az előadások nem olyan látványosak, hogy felvehessék a versenyt a hangosfilm parádés kiállításával. Már pedig a közönség pénzéért kapni is akar művészi és esztétikai ellenszolgáltatást, mert nem lehet kívánni azt, hogy jótékonyságból váltsa meg jegyét. — Egészen furcsa ez akkor, ha figyelembe vesszük Arad csaknem 80 ezer, Timisoara több mint 91 ezer lakosságát és gondolunk arra, hogy nagy színházi múlttal biró város Arad, ahol már több, mint 100 esztendővel ezelőtt, 1830-ban működött magyar színház. Véleményem szerint a négy nagy várost. Cluj, Oradea, Arad, Timisoara egybe kellene kapcsolni, rüvi- debb szezont turáni, de akkor színvonalas előadásokat adni. Egy ilyen társulat megfelelő anyagi és művészi erőkkel rendelkezik és a legkényesebb igényeket is kielégíti — mint látjuk azt a Cluj-i Thaliánál. És mit mond a közönség? Alkalmunk volt néhány számottevő kisebbségi személyiséggel beszélgetni e fontos kérdésben s a vélemények körülbelül ebben csúcsosodnak ki: — Arad—Timisoara nem csak, hogy meg- bir egy önálló társulatot, de szükség is van arra. De az előadások számát ne a mennyiség, hanem a minőség döntse el. A műsor változatos legyen, az állandó tagok elsőosz- tálvu gárdából kerüljenek ide, akik élethivatásnak tekintik pályájukat és nem csak mellékfoglalkozásnak; azonkívül időnként vendégszereplésekkel, attrakciókkal frissítsék az együttest, hogy a közönség érdeklődését fenntartsák. A színpad berendezése, a bútorzattól a jelmezig Ízléses és szép legyen — és ne csak kivételes alkalmakkor, akkor menni fog a színház és elmúlik az a nagy közöny, ami ma érthető és indokolt. * A tojástánc tart. A koncesszióra sok jelentkező van és idő előtt folyik a harc. A kombinációk és lehetőségek sokaságából még valószínűsége sem látszik annak, hogy ki kerül ki majd győztesen. Az általános kisebbségi szempontoknak felül kell emelkedniök a személyi kérdéseken és csak egyet követelnek a koncesszió leendő birtokosától: színvonalas, érett, komoly előadásokat, változatos műsort, művészi hozzáértést és Ízléses kiállítást. Uj embert kívánnak az Arad—Timisoara-i társulat élén, akinek ígéreteit nem mosolyoghatják meg már előre gúnyosan az illetékesek! A refrén mindig ez: rosszul megy a színház. Igaz. És mégis évek óta versengés folyik a koncesszióért. Tojástánc, amely mindig a városi tanács döntésével ér véget. A mindenkori igazgatójelöltek, akik közt nem egy van, ki becsületes szinészi múlttal rendelkezik és akinek ambíciója és tudása művészi szempontból garancia lenne arra, hogy színvonalas előadásokat adjon. Az elkövetkezendő direktornak számolnia kell azzal, hogy a diszlet és ruhatár frissitése most már elodázhatatlan s a szervezkedéssel egyidejűleg ezekről is gondoskodnia kell, mielőtt egyetlen előadást is lepergetne, vagy a bérleti árusítást megkezdené. Tehát föltétien rendelkeznie kell legalább is akkora készpénztőkével, mely ezekhez a dologi befektetésekhez szükségesek, de tartalékban is kell tartania olyan összeget, melyből a társulati tagok fizetését gyenge bevétel esetén pótolni lehessen. Jenei József. swaam LO teríMJeIs tat COLECTE RA/OFiaAlA BUCUREŞTI — CLUJ és az ország minden városában COLECTURA RURALĂ A OFICIILOR P. T. T. sorsjegyelosztás a levélhordók által Hatalmas, szerteágazó, pontos, szerencsés szervezet, amely igen nagy, rendkívül változatos számú sorsjegyei rendelkezik. A 10. sorsjáték néqry osztálya alatt a nagy nyereményei: egész tömegét fizette ki. De még többet fog fizetni játékosainak a 11. a nyári sorsjáték alatt. JÓ TANACS: vásároljon sorsjegyet a COLECTURA OFICIALA áltál vagy falvakban a levélhordóktóL ÁLLAMI SOR RJÁTÉK az 1. osztály húzása szerdán JULIUS 15.-én. §£€liiáüi0§lll0 oharfa ellopni szegeiig szabó amerikai örökségét Milliomos leli a falusi szabóból BELGRAD. (Az Ellenzék tudósítójától.) A dsalmáciai Sibenikben (Sebenico) éldegél hosszú évtizedek óLa Berze Péter szabó. Népes családjával alig bírt boldogulni, mert a gazdasági válság miatt uj ruhát alig-alig készít, foltozómunkával pedig nagyon nehéz a mindennapit megkeresni. A nyomorgó családot kellemes meglepetés érte. Newyorkból levél érkezett, benne egy ezer dolláros utalvány. De még ennél is nagyobb örömet tartal- mazott a levél. A szabómester bátyja irta, Berze Márton, aki 30 évvel ezelőtt szakadt el szülőföldjéről. Azóta sem adott hirt magáról és hozzátartozói mind azt hitték, hogy már régen meghalt valahol a távolban. Márton testvér részletesen megírta élettörténetét. Amerikában kezdetben rossz sora volt, egyik városiról a másikba járt munkát keresve. Mérnöki oklevéllel a zsebében volt szénmunkás, edénymosogató, újságárus. Végül hozzájutott egy kis üzlethez és azt any- nyira fejlesztette, hogy végül spekulációkhoz láthatott. Most egy nagy vasutoállalatnak az igazgatója és több bérháza van Neivyorkban és Clevelandban. Családja nincs, most már idős és beteges; eszébe jutott az öccse és rá akarja hagyni tetemes vagyonát. A boldog szabómester hosszú levélben válaszolt bátyjának. Megírta az egész család történetét a kivándorlás óta és azt is közölte, hogy már nincs az óhazában más hozzátartozó, csak ő és a gyermekei. A gazdag amerikai testvér nem felelt a levélre. Csak 1935 márciusában jött újabb pecsétes írás Amerikából. Ezt azonban már nem Berze Márton irta, hanem egy F. Margit nevű asszony, aki értesítette a szabómestert. hogy Berze Márton az elmúlt év decemberében hirtelen meghalt. Életének utolsó hónapjait elkeserítette, hogy egész vagyonát elvesztette. A levél írója házvezetőnője volt a megboldogultnak és hűen gondját viselte. Arról is tud, hogy Berze Márton Sibenikben élő testvérét szánta örökösének. Sajnálattal közölte, bogy az eljátszott vagyonból csak 500 dollárt sikerült megmentem, ezt az összeget mellékelte is a szomorú levélhez. Berze Péter őszintén megsiratta bátyját és az elúszott vagyont, de a Házvezetőnő szerepe szöget ütött a fejébe. Ügyvédhez fordult és annak tanácsára megkérte a newyorki jugoszláv főkonzulátust, hogy járjon utána, mi történt Berze Mártonnal. A konzulátus több hónapi munkával kiderítette a félmillió dolláros hagyaték történetét. Tökéletesen megfelelt a valóságnak, hogy Berze Márton 1934 decemberében szivs2él- hüdés következtében meghalt, de 500.000 dollár értékű vagyon maradt utána bérházakban és vasúti részvényekben. Végrendeletét nem találták meg. Az egész örökségre bejelentette igényét F. Margit, a volt házvezetőnője, aki tanukkal igyekezett igazolni, hogy gazdája neki ígérte az örökséget. Az amerikai bíróság gyanúsnak találta a tanuk személyét, nem adta át az örökséget, hanem nyomozást rendelt annak megállapítására, hogy valóban nincsenek-e az elhunytnak közelebbi rokonai, amint F. Margit állította. Az asszony úgy vélte, hogy a sibeniki hozzátartozók jelentkezésének elejét veheti, ha a szegény szabómester száját az 500 dollárral és a tönkrejutásról szóló mesével betömi. A főkonzulátus közbelépésére nyomozás indult a volt házvezetőnő ellen. Kiderült, hogy tanúival együtt egy hosszabb idő óta működő veszedelmes bűnszövetkezet tagja volt. Az asszony megtört és beismerő vallomásában előadta, hogy bűntársai eszelték ki az egész szélhámosságot és ő csak a gangszte- rektől való félelmében lett az eszközük. A bűnügyben szeptemberre tűzték ki a fő- tárgyalást. A sibeniki szabómester ügyvédjével Amerikába utazik a tárgyalásra, hogy azután ott az egész örökség ügyét lebonyolítsa. Mindent pénzzé akar tenni és azután, ha visszatér, ő lesz városának leggazdagabb polgára. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok etöharco&a* BUMC31G0RD0I Iszapfürdők Tó- és tengeri fürdők Gyönyörű strand Szezon junus hó 15-től szeptember hó 15-ig!! Felvilágositásokkal szolgálnak : az „Oficiul Local de Turism“ és az EUKOPâ Román Nemzeti Utazási és Idegenforgalmi vállalat ösz- szes men etj egyirodái 1 I EGÉSZSÉG! KÉNYELEM OLCSÓSÁG!
