Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-29 / 173. szám

Â$$i& 3 LEJ :vr"TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/19*9. Sxcrkesztó-ség éa kx adó fai vasúti* Cluj, CaloaMoţilor 4 Fiókkiadó hivatal é* k 5uyrosz t£ly: Kata Untai 9 szám. — Tefeíonszám: rop. — Levélcím: Cluj, postafiók 8o, MAÚYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA t BARTH A MIKLÓS . Elófizetéai árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente ' 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ro, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portóktilönbözettel több LVII. ÉVFOLYAM, 17 3. SZÁM. SZERDA 1936 JULIUS 29. 4 poslataharék­pértziáf, menekülő idegen spanyol kommunisták Véres küzdelmek a győzelemért a forradalmárok és kormányesapatok közőst. — Ki lesz az erősebbT Spanyolországban a helyzet lényegében réve még ma sem változott. A leghevesebb harcok Madrid körül dúlnak s úgy a kormány, mint a forradalom jelentése szerint változás nem következett be. A kormány sserájd visszaverték a felkelőket 25 km.-re a fővárostól és döntő rohamot fognak intézni a Guaderramat-begység eJŐdombján álló fel­kelők állásai ellen, mindamellett a kormány csapatok „a győzelem után veszteség nélkül visszavonultak eredeti állásaikba“. A fölkelők pedig azt jetentík, hogy nem siettetik most már Madrid bevételét, mert előbb összeköttetést akarnak létesíteni Franco Délspa- nyolország felől eiőreförckvő csapataival A forradaloaai kezdete óta vitatott városokban a helyzet hol az egyik, hol a másik fél javára billen s ezért egyes helyek többször gazdát is cserélnek borzalmas megtorlás és rémités közepette. Tagadhatatlan, hogy a külföldiek ezerszámra menekülnek Spanyolországból és kivétel nélkül Igen siralmas helyzetben vannak. A menekülők rémes dolgokat beszélnek. Eszerint a jobboldal és a baloldal egyaránt a legkegyetlenebbül jár el a másik féllel szemben. Különösen a kom­munisták és az a nare ho~ szín d ik ál istá k a papokat és apácákat vadásszák; nemcsak töme­gesen ölik meg őket, hanem előzőleg megalázzák és uaegkinozzák. Máris rengeteg tem­plom és kolostor esett áldozatul. A spanyol forradalom külpolitikai vonatkozásai kez­denek tisztulni és veszélytelenné lenni. Á francia baloldali kormánynak tulajdonított hadianyagszállitásokról szóló hírek helyett most arról beszélnek, hogy XIII. Alfonz, száműzött spanyol király vásároltatott nagymennyiségű hadianyagot s eljuttatta a föl- kelőkhöz. A madridi kormány most már biziosííja a külképviseletek személyi és tárgyi bántatlauságát s az eddigi kilengések miatt megfelelő elégtételt vagy kárpótlást aján­lott fel. Franciaország és Anglia után most már más szomszédos és érdekelt államok is egyre-niásra hangsúlyozzák érdektelenségüket és a beavatkozástól való tartózkodásukat. Valószínű, hogy a spanyol polgárháború még sokáig hullámzik ide-oda. Ki a győztes 1 ez d kitűnő közintézmény nem fog belenyu­godni ó Salonta-i hírhedt árverezés esemé­nyébe. Az erkölcsi és tárgyi hatalommal, amely rendelkezésére áll, mint az állam egyik fontos intézményének, erélyes kézzel nyúl a játékba. Elvégre a postatakarékpénz­tár hétmillió lej kölcsönt adott az egykor gazdag és szorgalmas Salonta városkánctkr még a n emzeti - paraszt párt idejében kineve­zett ideiglenes városbizottság szorgalmazásá­ra és est meg akarja kapni. Tálán utólag saj­nálja, hogy a magyar bizottsági tagok föleb- bezésén nem okult s a könnyelmű kölcsön­kérést teljesítette, nincs mit firtatni ezen most már, hiszen ez mult és a fődolog, hogy érde­keit megvédje, azon se siráiücozhatunJc már, hogy egy gazdag és szorgalmas határszéli vá­ros miért jutott laöitngelmü gazdálkodás és­pedig ideiglenes bizottság révén könnyelmű­en, talán célzatosan is fölidézett fizetéskép­telenségbe és csődbe. De még nem késő az egész várost vagyon elprédálását az árveré­sen át megállítom. Érmek a példátlanul és páratlanul álló esetnek a postatakarékpénz­tár írtján általános, országos, ha úgy tetszik román érdeke is van, anyagi és erkölcsi szempontból egyaránt. Az állami takarék- pénztár most a hevenyészett és furán rende­zett árverésen nem tud a pénzéhez hozzájut­ni, pedig hozzáértők szerint Salonta városá­nak az árverési kalapács alá került egész vagyona nemcsak fedezné a hétmilliót, ha­nem jelentékenyen meg is haladja, legalább a kétharmadával; ha zárgondnokság vagy más utján jártak vo-lug el, lassan megtérült volna ez az adósság s a vagyon, legalább is jó része, megmaradt volna. Most azonban a helyzet az, hogy elárverezték a vagyont és a banktartozás fele sem térülhet meg így. Az állam intézménye nem rövidülhet meg és az államhatalmat képviselő kormány tar­tozik beavatkozni, esetleg egyes híveinek a magánérdekével szemben is. Azonban más szempontok is vannak: nemcsak anyagiak, hanem erkölcsiek is. A város földbirtokát, amely több mint 1000 hold, agronom vette meg közel 3 millió lejért, de felettébb olcsón. Minthogy a kormány is, mint a Skoda- és egyéb ügyek bizonyították, szeret tisztába jutni a köztisztviselők és politikusok vagyo­nának az eredetével, bizonyára megvizsgálja az agronomi összeg eredetét, még ha kölcsön­pénz módján, de különös hitel alapján kelet­kezett is. Kérdés továbbá, hogy a kormány­zat és a rámán társadalmi felfogás értelmé­ben kivánatos-e uj ezerholdas magánbirtok létesülése, arrdlcor a törvény aggodalmasan mérlegelteti még a Ids és középbirtokok cse­réjének a körülményeit is. Ha már bekövet­kezik a szomorú helyzet, hogy nemrég még virágzó és gazdag város, vagy község átme­neti vezetőinek a szerencsétlen vagy könnyel­mű gazdálkodása következtében bajba jutván dobra vereti a földjét, nem helyes-e a pa- raszMtlam világos és határozott fejlesztésé­nek az. utján elősegíteni, vagy társadalmi utón megszervezve parcellázás módján meg­kaphassák ezeket a földeket? A sokak helyett miért ketten-hárman boldoguljanak? Salonta kis tragédiájában sok mindenről van szó. A határszéli városka anyagi bulcásáról, az át­meneti közigazgatás veszélyeiről, az állam szociális gondoskodását kifejező intézmény kihelyezett pénzének esetleges elkalló dósáról, kétséget ébresztő tisztviselői vagyonok létre- re. jöttéről, uj nagybi rtakal almi ás célzatáról, a földelaprózás és Icisgazdaérdekek elgáncso- lásáról, a javak igazi értékének elherdálásá­ról (1 még ma is garázdálkodó árverési hié­nák miatt. íme volna tennivaló! Mennyi sok és milyen szép tennivaló, főleg fiatal, tett­erős, hossiüéletü, erélyes, nagyravágyó kor­mány részért* '' PÁR IS. (Az Ellenzék távirata.) Még min­dig lehetetlen tiszta képet alkotni a spanyol bel'hábOTuról. Annyi különféle hír, annyi — egymásnak ellentmondó — közlemény érke­zik a különböző sajtóügynökségekhez, hogy a valóság egyelőre kihámozhaiatiain. íme leg­újabb jelentéseink: Madridból a kormány hivatalosan közölte, hogy a felkelő csapatokat sikerült a fővárostól 35 kilométerre visszavetni. Ez persze korántsem jelenti azt. mintha a fasiszta megmozdulás Madrid közelében tény­leges vereséget szenvedett volna. Legalább is erre utal az a körülmény, hogy a hivatalos kormány belügyminisztere hét­főn délután a Guaderrama hegységet meg­szálló kormánycsapatoknál látogatást tett. A csapatok nemsokára felvették a harcot a felkelőkkel és megpróbálják döntést ki­erőszakolni. Az ütközet még áll. Van jelentés, mely sze­rint a kormán yosapatok a győzelem után visszatértek volna eredeti állásaikba. Madridban a kormányelnök rendkívül de­rülátó nyilatkozatot adott a külföldi újság­íróknak. Hangsúlyozta, hogy a felkelés ed­digi sikerei csak látszólagosak és a kormány győzni fog. Egyébként az idegen alattvalók élet és vagyonvédelmét Madrid garantálja. Szentben ezzel áll a Havas-ügynökség jelen­tése, mely szerint az idegen államok madridi követei egységes fellépés formájában kér­ték a kormányt, gondoskodjék területenkí­vüliségeik, élelmiszerellátások biztosításáról, valamint arról, hogy kormányaikkal szükség esetén azonnal érintkezhessenek. Még nem erősítették meg a birt, hogy a madridi len­gyel konzult és feleségét meggyilkolták. Eden nyilatkozata LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an­gol politikai életben is élénk hullámai van­nak a spanyol viharnak. Lord Eden ezrrá- nyu kérdéseikre kijelentette, hogy a polgárháború kimenetelét még nem le­het megjósolni. Lloyd George volt a következő interpel- btas, aki megkérdezte; v.a»-e tudomása arról a kormánynak, hogy Franciaország fegyvert és hadianyagot szállít a spanyol polgárhá­borúnak? Eden kijelentése szerint Anglia az eseményeknek komoly figyelmet szentel, de bármilyen^ beavatkozást el óhajt kerülni. Kifosztották a menekülőket RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A genovai kikötőbe hétfőn délelőtt személyszállító gő­zös érkezett, mely fedélzetén többszáz mene­kült külföldit szállított Olaszországba. Az em­berek legnagyobb része teljesen kifosztottan tért vissza Spanyolországból. Elmondották, hogy megérkezésükkor Viga spanyol kikötő­ben) váratlanul „kommunista“ csőcselék támadta meg őket, podgyászaikat elrabolta, sőt összes pénzü­ket elvette. Piccard sztratoszféra repülő a santanderi nyári egyetemről menekült és csak puszta életét mentette meg. A csőcselék vérengzése nem ismer korlátokat. Vágó közelében egy ferencrendi kolostor támadtak meg. A szer­zeteseket ruhátlanul a városba kergették, itt pedig gépfegyverrel lekaszabolták őket. Támadás a német alattvalók ellen MÜNCHEN. (Az Ellenzék távirata.) Teg­nap 328 spanyolországi német menekülő ér­kezett Münchenbe. A menekülőket a Deutsch­land cirkáló hozta magával. A német mene­külők előadják, hogy a kommunisták Madridban össze rombolták a német nemzeti-szocialisták munkaházát, a német követség épületét s később a Luft- hanza épületét is. Elmondták, hogy a kommunisták tényleg lerombolták a templomokat és kolostorokat és ezek felszerelését nyilvános tereken mág­lyákon égették el. / Madrid sorsa — a felkelők megvi­lágításában LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Franco tábornok újabb rádióbeszédben kijelentette, hogy Madrid sorsa meg van pecsételve és feltét­lenül a felkelők kezébe kerül, Az utóbbi napok harcaiban 1200 ember esett el. Barcelónábam visszatért az élet a ren­des kerékvágásba. A bankokat megnyitották A kormány részére a rekviráfások tovább tartanak. BURGOS. (Az EMenzék távirata.) Az United Press tudásitójának jelentése szerint Madrid ostroma azért késők, mert Moha tábornok vigyáz arra, hogy seregének két szárnya ne maradjon fedezet nélkül. Ha Franco tábornok Sevillán túl legyőzi a konmánycsapatok eüenáHását, akkor megkez­dődik a főváros 06!trairca. A tudósitó jelenté­se szerint a felkelők úgy fegyelmezettség, mint felsze­relés tekintetében túlsúlyban vannak. Harci gépekkel és lőszerekkel rendelkez­nek s csupán a repülőgépek oszlanak meg egyenlő arányban köztük és a kormánycsapatok között, viszont a flotta javarésze vörös lo­bogó alatt dolgozik. A felkelők szempontjából sokat jelent az is, hogy a kormány nem rendelkezik regu­láris csapatokkal. A milícia polgáremberek­ből van összeállítva s csupán a vezetői ka­tonatisztek vagy altisztek. Lisszabóni jelenté­sek szerint a katalán kormány csapat ok véres harcok után győzelmet arattak és elűzték a felke­lőket. Más értesülések szerint viszont Mól a tá­bornok csapatai laíssan haladnak előre. Mi van a kormány kezében? LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az utol­só spanyolországi híradások szerint a kor­mány Barcelona és Madrid után Valenciát is tartósan biztosította. Cartagena eddig is ke­zében volt. Madrid körül a helyzet változat­lan maradt. Hivatalos jelentés szerint Sara- gossában, Sevillában, Albaceteben a helyzet a kormány javára kezd alakulni. Ezzel szemben a sevillai rádió kijelentése szerint a fehér csapatok nem veszítettek tért, sőt északon San-Sebastian, Bilbao és Santen- der vidékén tért nyertek, hasonlóképen Se­villától északra is elönyomulnak, úgy, hogy Franco, valamint Mola seregei kö­zött a kapcsolat rövid idő múlva létrejön. A kormánycsapatok számolnak azzal, bogy Ma­rokkóból az idegen légiót és színes csapato­kat is harcba vetik a zen dűlők. Tfienöf ft előtti atJfflfOT- m Hi€iSlep§ iordoli^ BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.: A budapesti rendőrség bűnügyi osztálya teg­nap őrizetbe vette Kiss Bélát, az egyik nagy- vállalat cégvezetőjét, akit azzal gyanúsítanak, hogy tizenöt évvel ezelőtt, amikor még a Novo Nokolajevszki-i internálótábor felügye­lője volt, parancsot adott arra, hogy az el­lenforradalmár Erdődi Györgyöt lőj jók agyon. Erdődi a bolsevikikked szemben álló fehér hadsereg tisztjeivel tartott összeköt te- tést, ezért internálták. A táborból szökni próbált. Abban a pillanatban, mikor a tábor kapuján kilépett, fegyver dördült el és Er- dödi holtan esett össze. Kiss Béla a leghatá­rozottabban tagadja, hogy Erdődi agvonlö- vetésére ő adott volna parancsot. Ebinek el­lenére, az ügyészség gyilkosságra való fel- bujtás gyanúja miatt rendelte el letartózta­tását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom