Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-19 / 165. szám

Ära 5 lem TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. j &ÉÉIÉÍ Szerkesztőség és kiadó hi vital: Guj, Colea Moţilor 4 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Plata Un*rii 9 szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Guj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS LVli. ÉFFOLYAM, 165. SZÁM. vTsTrnTp Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 4a pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettd több 1936. JULIUS 19. Irigység, de nem sárga irigység, csak ártalmatlan irigység töltheti el joggal a kisebbségi tudó­sok lelkét, amikor olvassák, hogy a Szov­jet tudományos akadémiájának elnöke: Karpinszkij tanár kilencvenesztendős korá­ban halt meg. Szép kor, nagy kor, mint az ős ezüst-nyárfa. Pedig régi közmondás szerint tanárrá teszik az istenek, akit gyűlölnek. Ez a tudós tanár mégis patriarchal kort ért el. Mint nemrég az élettani intézet világhírű vezetője, a leningrádi Paulov is, aki kutyákon bizonyította be uj megállapításainak az igaz­ságát. A tudomány fölemészti hőseit — mondják — és nemrég mégis meghat ottan búcsúztattak et két klinikai tanárt a buda­pesti orvosi egyetemről a korhatár elérése címén; tömérdek munkát végeztek tudomá­nyuk és a gyakorlati gyógyítás terén és tö­retlen erővel folytatni fogják üres nyuga­lom helyett. Azt mondják, hogy a politika ellensége a tudománynak; hivatkoznak né­metországi példákra, főleg és ime a Szov­jet pillanatig sem háborgatta tudósainál; a tevékenységét, mert jól tudja, hogy igazi tu­domány nélkül nem élhet és az egyik öreg földtanát, a másiknak az élettanát bízvást elválaszthatják a ko<mmunizmus politikai ré­szétől. Szóval csak sötét elfogultság müve, ha valahol fekete politikai szemüvegen át né­zik és üldözik a tudósok munkáját, pedig igazán semmi közük a gyakorlati po­litika kalandor világához: a nemzetiségek, a lelkületek, a szellemiség, a történelmi pörök, a szomszédsági viszonyok, a gazdasági és ha­talmi érdekek gyűlölködéseihez. Nyilván az elcsépelt szólamoknak nincs már örök értelme és ha betör a szelíd tu­dományok terére az elfogult és embertelen politika akkor jut szerephez a tiszta erkölcsű tudomány rovására minden emberi gonoszság. Rokon elvet pengetett a népszövetségi politi­kus, mikor kifejtette, hogy nem az intéz­ményt, hanem az embereket kell megjavíta­ni, mert ezekben van a hiba. Az istenek nem gyűlöletből csináltálc tudóst a jámbor ember­ből; a tudomány nem okvetlenül pusztítja el fiatalon hü szolgáját. Sőt ellenkezőleg fel­ruházza nyugalommal, bölcsességgel, derű­vel, ami Idtünő élethosszabbitó elem szokott lenni. Es a józan politika nem törheti meg a dolgozó szoba csöndjét és a kísérleti mű­hely komolyságát. A hatáskörök összekeve­résének vagy átlépésének soha sincs jó fo­ganatja. Épp ellenkezőleg. És le. kell számol­ni a szellemi hűtlenségből, az ész zavarából, a félrevezetettség könnyenhivéséből szárma­zó rögeszmékké] vagy henye szólamokkal. Helytelen a rend állítólagos szolgálatában fönntartani erőszakosan az állami vagy tár­sadalmi rendszer kiseprüzni való hibáit és igazságtalanságait, holott ez történik a mai lehetetlen helyzetben. Lám a közeszmék za­varának a bizonyítéka, amikor a me­rénylő az állam fejének az életét fenye­geti közizgalom közepette a bárgyú jelszóval, hogy ő ellensége a halálos ítéleteknek és ez­ért az ölés taglejtését használja tiltokozásul. Ilyenkor érezzük, mily iskolázatlan, korlá­tolt, neveletlen, hebe-hurgya, tanulatlan, könnyelmű és zűr-zavaros az emberiség, pedig az életet, a háztartást, a törvényho­zást, a művelődést, a polgárusoltságot, a tör­ténelmet magasabb rendüségére gondoló mérvben próbáljuk alakítani és irányítani. Természetesen ilyenkor még inkább fáj­laljuk, hogy a küíközélet ólomcsizmákban jár és érdektelenül botorkál a borzasztó igaz­ságtalanságok vadonában. Ez az ütem és ez a szellem akadályozza emberi kifejlődésün­ket, amely igazi jövőbe vezethetne. Borzasz­tó a tömeges jóság és az általános belátás a a szervezett hagyománnyal és hatalommal szemben. * *'JI ß,m* j ékehangulaí uralkodik a külpolitikái [tani üilles1 válaszd ad az aragol líércSőiwe. MiürÉiáiií a íiüldlcözHengerl az angolok A Népszövetség palotájára fehér zászlót lehetne kitűzni az eaeméaytelenség jelzé­sére, mint ahogyan a járvány kórházak ezt teszik a veszélyes időkben, mikor már nincs uj beteg. A Locarno-értekeziet kérdése csak belső és csöndes vitatkozások tárgya. A inontreuxi tanácskozás is minden izgalom nélkül morzsolja le a megállapodások irásba- f taglalását, az osztrák—német egyezmény körül is megszűnt minden izgalom, a függő kérdésekről sietség és határozottság nélkül vitáznak és Írnak. Hogy a Földközá-tenger- ről az angel hajók sorban visszatérnek eredeti állomáshelyeikre, hogy Abesszmiában folyik a tisztogatás, hogy Titulescu rendbehozta Románia külpolitikáját, hogy Paleszti­nában némi harcocska folyt, ez történés, de nem világpolitikát izgató esemény. Nyilván­való, hogy az úgynevezett locarnói értekezletet vagy az előzetes háromhatalmi meg­beszélés fogja bevezetni, vagy egyenesen összehívják Londonba anélkül, hogy az olasz —német magatartást eleve tisztáznák. <Az a hír, hogy a kérdést véglegesen elintézték és Julius 23-án megkezdik a rendszeres Locarno-értekezletet, valótlannak bizonyult A helyzet a következő Páris fölfogása szerint: a Locarooeértekezlet az illetékes köröket állandóan foglalkoztatja. Ha uj esemény nem következik be, az értekezletet Brüsszel­ben, vagy Londonban megtartják. Az angolok nem mondtak »emani olyant, amit „nemi­nek lehetne tekinteni. Teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy mindentől függetlenül Anglia nagy béke­értekezletet szeretne ayélbeütni, aminőt márciusi és áprilisi békeszózataiban Hitler is indítványozott és Mussolini szintén pedzeni kezd. Valószínű, hogy Hitler válaszolni fog, mint ahogy tegnap már jelentettük, az angol kérdőemlékiratra, de lényeges vitába nem bocsátkozik és hivatkozni fog régebbi nyilatkozataira, amelyek a föltett kérdéseket már eleve tisztázták. A spanyolországi a jobboldali bátorság cselekvési megélénküléséről tanúskodnak. A jelenlegi kormány, amely türelemmel viseltetik a kommunisták iránt, nem birja föltétlenül maga mögé csoportosítani a mérsékelt baloldalt, ezért Gil Robles, a mérsékelt spanyol konzervaíivek vezére élénkebbé lett: kicsikarta, hogy beszédei nyil­vánosságra jussanak és határozott hangon követeli az ostromállapot megszüntetését. Mély benyomást keltett az a most már megcáfolt hir, amely szerint Maniu közelednék a jobb­oldali politikához. Aki oly élesen nyilatkozott a német birodalom felé való tájékozódás ellen, aligha tehetett hirtelen akkora fél-jobb fordulatot és éppen most, a Stelescu meg­gyilkolása idején, mint aminőt a hirlelés tulajdonit neki, bizonyára Titulescu mély ha­tású politikai nyilatkozatának elhomályositása céljából. A világlapok meggyőződése sze­rint a helyzet kezd igen kedvező lenni. A béke érdeke, valamint a Népszövetség szük­sége egyre jobban kimenekül a legutóbbi válság karmaiból. j LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Politi­kai körökben nagy jelentőséget tulajdoníta­nak annak, hogy , j Éden külügyminiszter az utóbbi két nap alcrtt többizben is fogadta a francia és belga követeket. Az angol kormány még mindig nem döntött a brüsszeli értekezlet ügyében, bár a mi­nisztertanács ezzel a kérdéssel többször is I foglalkozott. A kormány egy részének az az álláspontja, hogy Olaszország és Németország részvétele nél­kül eredményes tanácskozásokat nem le­het folytatni. A kormány másik részének az a felfogása, hogy u háromhatalmi értekezletet meg kell tar­tani, mert különben az lenne a látszat, hogy a nyugati hatalmak gyengék. A hivatalos áLláspont szerint, ha a hferom- hatalmi értékezlelet meg is tartják, utána nyomban Londonban általános békekonfe­renciát tartanak, amelybe belevonják a kő- j zépeurópai hatalmiakat is. Lord Halifax a I közeli napokban Berlinbe utazik, hogy a né- i met kormányt az uj béketárgyaIásokra elő- ; készítse. Újabb londoni jelentés szerint a belga kormány hajlandónak mutatkozik), hogy elfogadja az angol kormány javaslatát, amely szerbit a három nagyhatalmi értekez­letet Londonban 23-án tartsák meg. Párisi jelentés szerin a háromhatalmi tanácskozáso­kat folytatni fogják. Ha megegyeznek, a lon­doni megbeszélésre Blum és Delbos mennek’. A DardanelUt-ügy MONTREUX. (Az Ellenzék távirata.) A japán kormány kijelentette, hogy a Darda­nellák kérdésében tartott értekezleten to­vábbra is részbvesz és hajlandó bizonyos ea­válaszukon gedmenyek elismerésére. Valószínűleg ked­den uj egyezményt írnak alá a tengerszoro­sokon áthaladó kisebb egységek és buvárha- jók ügyében. Ma plenáris ülés lesz. Németország terv*i PÁRIS. (PRESA.) Az Intransigeant berlini katonai körökből kiszivárgó híreket közöl Németországnak és Csehszlovákiának viszo­nyáról. A lap szerint Gőring a „Csehszlová­kia elleni mars“ tervein dolgozik, melynek a Berlin — Prága — Budapest — Bucures- ti-i ut szabaddá tétele a célja, hogy a román nyerstermékeket biztosítsa a német hadsereg számára a jövő háborújában. A francia lap szerint mértékadó német katonai körökben ezt a „jövőt“ két évben látják. Visszavonták az angol hajóhadat Gibraltárból LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A gib- ráltári vizekről az utolsó angol hadihajó is eltávozott, melyet más helyről erősítés célja­JERUZSÁLEM. (Rador.) Kapcsolatban egyes angol lapok azon javaslatával, hogy Palesztinát osszák fel zsidó és arab kanto­nokra, Certok, a Jewish .Agency elnöke a következőket jelentette ki a Havasnak: Ilyen tervvel szemben magatartásunk nem kedvez­het. Még Transzjordánia elválasztása is sú­lyos csapás volt számunkra. Palesztinának kantonokra való felosztása tulajdonképpen egyet jelent jelentene az ország egy részének ból ide vontak, eJtárvozofct. Aflexandriából je lentik: A Földközi-tengeren állomásozó an­gol hadihajók nagy része ma befutott az ale­xandriai kikötőbe. Egy napi tartózkodás után tovább folytatják Htjukat haza az an­gol vizekre. , Mi a helyzet Abesszíniában? LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Kánya, angol gyarmat és Abesszmia között az ola­szok és angolok pontosan meghatározták a határvonalat. A Dsibuti—Aödis-Abeba-i vas­úti vonal most már teljesen szabad, az út­vonalat megtisztították a party ázó abess zm bandáktól. Viszont a svéd főváros nagyon aggódik az Abesszíniában lévő svéd vörös-kereszt külördtméng sorsáért. Az orvosokról és ápolókról semmi hir, utoljára, a fővárostól 600 küométernyire tá­boroztak. , Arab támadás LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Jeruzsá­lemből jelentik: Pénteken éjjel arab forradalmárok meglepetésszerül eg erős támadást intéztek a jeruzsálemi kato­nai repülőtér ellen. , A támadókat gépfegyverekkel verték viasza. Az arabok veszteségét nem ismerik, mert a támadók a harc áldozatait és sebesültjeit magukkal vitték. Leon Blum rádióbeszéde PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Leon Blum francia miniszterelnök tegnap rádió­beszédet mondott. Beszédében meleghangú felhívással fordult a francia közvéleményhez, kérve az összes francia állampolgárokat, hogy az uj belső kölcsönt írják alá. Blum beszédében hangoztatta, hogy ennek a kölcsönnek demokratikus és nemzeti jelle­ge van. Minden kisembernek és kisgazdának részt kell venni a kölcsöben, mert az kizáró­lag a nemzet érdekeit szolgálja. Ijivtiuu hatvan év« MOSZKVA. (Az Ellenzék távirata.) Litvi­nov külügyi népbiztos ma 60 éves lett. A Lentin-renddel tüntették ki. YüímIgszu elutazóit BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Titulescu külügyminiszter tegnap eluta­zott Montreuxba, hogy résztvegyen a tengerszorosok ügyében megnyílt tárgya­lásokon. A külügyminiszter elutazása előtt hosszasan tanácskozott Tatares cu miniszterelnökkel. elzárására a zsidó kólón isták eMJ, amilx nem mehetünk bele. Mindig ellenezni fo gunk minden olyan tervet, amely a mi ide­álunkat, a nemzeti zsidó otthon újjáépítését megakadályozhatná. , LONDON. (Rador.) A Reuter hivatalosan jelenti, hogy április 19. és julius 15. között Palesztinában 86 muzulmán, 4 keresztény és 38 zsidó halt meg erőszakos halállal. Nem egyezik bele a zsidóság Palesztina felosztásába

Next

/
Oldalképek
Tartalom