Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-19 / 165. szám

* »EBJVZrt* fanrtm 19. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ külpolitika Mérlegeié« Fel­hívás Jelszó VIITORUL: A meglepHésokJ H ős /avar­ral telt európai helyzetben egyenes vonalút mutat (Románia külpolitikája, amely mentes minden eltéréstől és alkudozástól. A kis- antant keretében ésGéniben Románia ugyan­azt a békepolitikát szolgálja és egylorman védi a békeszer/a’iilést'ket. Titnlesennak sike- riilt ezt a politikát kellő őszinteséggel és melegséggel az összes nemzetközi tárgyalá­sok alkalmával hangoztatni. Jó, hogy tudjuk ezt úgy az. 'országban, mint a határokon ki­vid. Kedvező fogadtatásra talált tehát Titu- lescunak a minisztertanács előtt mondott be­számolója. Kétórás beszédében minden olyan nemzetközi kérdést érintett, mely jelenleg szőnyegen van. Az európai nagy irányadó tényezők felfogása megoszlik ezekre a kér­désekre vonatkozóan s Titulescu beszédével eligazodhattunk a jelenlegi európai politika labirintusaiban. ‘Bizonyos eseményekkel ta­lálkozik mindennapi munkájában, ebben a megvilágításban tárgyalta az aktuális pro­blémákat a szövetségesek szem előtt tartá­sával Tä tűrésen miniszterelnök a kormány nevében gratulált Titulescunak s határoza­tot hoztak, melyben az ország közvélemé­nye előtt igazolták, hogy Románia külpoli­tikájával minden illetékes tényező azono­sítja magát. Ez a kormány és az egész ro­mán nép külpolitikája. EPOCA: Előre láttuk, lvogy nyári pihenés­hez érünk, hogy erőt szerezzünk az őszi harcokra. A minisztertanácsi határozat egy­hangú szolidaritást vállal a külügyminiszter munkájával. Tetszik nekünk ez a határozott állásfoglalás. Nem lehet kétféle külpolitikája az országnak, nem szabad ilyesminek még látszatát sem kelteni. Az ország határain belül az összes mozgalmakat és eszméket magában foglalja. A külügyminiszter azon­ban háta mögött kell érezze az egész orszá­got ilyen időkben, midőn minden lépés után újabb nehézségek mutatkoznak s senki sem tudja, mikor szólal meg a trombiták hivó szava. Az ilyen megnyugtatással a harc könnyebb és az eredmény biztosabb. Nincs megengedve az sem, hogy a kormány tagjai között véleménykülönbség látszatát keltsék. Milliméternyi eltérés sincs a külpolitikában megengedve. Jó lesz tehát kellően mérlegel­ni a torzsalkodásra alkalmas tevékenységet a jövőben. DIMINEAŢA: d'Ormesson márki Bucu- resti-i francia követ a julius 14-i ünnepen beszédet mondott a követségen s azt taná­csolta jelenlévő honfitársainak: ne avatkoz­zanak Románia belügyeibe. jegyetek türel­mesek s tanúsítsatok megértést minden poli­tikai, társadalmi felfogással s vallással szem­ben. Természetesnek kell tartani, hogy min­denkinek lehet álláspontja. Ne feledjétek, hogy Franciaország vallásra, pártra, társa­dalmi állásra való tekintet nélkül minden franciának hazája. Megkönnyíti az ország vezetőinek munkáját az a francia állampol­gár, aki hazájának dicsőséges zászlaját ma­gasra tartja“. A jó mindig győzedelmeske­dik a rossz fölött — ez volt a lényege a francia követ beszédének a mai időkben, mi­dőn az utóbbi mind könnyebben keriti a lelkeket hatalmába. Nehéz időket élünk. Sokkal nehezebbeket, mint némelyek gon­dolják. A francia követ megérzi ezt. A pira­misok teteje mindig jobban érzi a szélvihart, mint alapépitménye. Ezért hangoztatta: „Le­gyetek testvérek, forrjatok össze, higyjetek!“ Türelem nélkül nem lehet összefogásról be­szélni. Türelem és összefogás sincs nagylel­kűség nélkül. A felhívás nemcsak a fran­ciáknak, de minden humanistának szólt a világon. TARA NOASTRA (Goga lapjának vezér­cikke): Keresztuthoz ért az ország politiká­ja. A határon kivülről érkező sugalmazások s hosszú idő óta tartó sajtó s parlamenti munka, nyilvános szónoklatok az életre ké­szítik elő népünket, hogy véget vessen a szé­gyenteljes korszaknak, mely két párt alku­dozásának volt színhelye. Az ország minden sarkában ezután a változás után sóhajtanak. Véget akarnak vetni annak az időnek, mi­dőn sikert aratott a demagógia az elmúlt kormányok alatt. A nemzet ujjáébredéséről van szó. Élniakarás hatja át a románságot. Az uj nemzedék hősies elhatározással kész minden áldozatra, hogy a román vér nagy parancsának győzelmét biztosítsa. Erre néz­ve elég bizonyítékot szolgáltatott. Az ősla­kosság ur akar lenni házában. Románia a románoké — hangoztatja Cuza s ime, Dinu Bratianu is átveszi a jelszót. Ez a jelszó azonban semmit sem ér a kivénült liberális programmal, melynek keretében nincs meg a lehetősége annak, hogy életet ad a hal­doklónak. i pár „szürke íélvér amerikai ügető“ 154 cm. magas, hibátlan kan­ca, egyik 4, a másik 5 éves, eladó — ára 24.0C0— lej. Gróf Wass Endre, Sucuiard, p. Ţaga, judeţul Şomeş. OPI: RA-MOZI OPhRA-MOZl Nagy premier I Csütörtök, péntek, szombat, vasárnap STAN ÉS BRAN, KALANDOROK I ! Két órai kötelező nevetés! — Nagy film-premierI Melyárak: 10 és 20 lej! Előadások kezdete 3, 5, 7 és 9 órakor Mihőt étjén meg a hetyheti kereskedő? A megoldatlan rejtély. — 330 lej rendkívüli kiadás CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Néha meg kell hőm érő zni a kereskedőket. Nem azért, mintha betegségüket meggyógyíthat­nánk, csak úgy, puszta kíváncsiságból. Hogy milyen a „pulton null“ elet és főleg miből ólet ez az élet? Olyan rejtélyek ezek, melyeknek megfej­tésén egész sereg kereskedelmi cs iparügyi miniszter vérzett el eddig, sőt vérezni fog — minden bizonnyal — ezután ts. íme a tünetek. A betegség tüneti adatait egyik akiji ke­reskedő üzletében szedjük össze. Kellemes hűvös és félhomály van, a kartonok, vász­nak, selymek, velour-siffonok, damasztok ós egyéb textilkincsek, végdtbecsavarodvn ál­mosan szunyókálnak a polcokon. Alattuk a segéd a körmeit ápolja, a cégtulajdonos pe­dig unalmában virágokat, betűket, szeszé­lyes ábrákat firkál a pénztári ivre. Nagyon békés, nagyon megnyugtató a kép, csak a kereskedő kopaszodó fejében szaladgál lá­zason a kérdés: „Mi az ördögből élek én tula jdonképen ?“ Valamivel a reggeli nyitás után megjelenik az első látogató. Gyakorlott kézzel nyitja ki viharvert irattáskáját. A kereskedő a megszokás unalmával kérdi: — Mikorra van kitűzve? — Julius 28. az uj határidő. De, ha esze van fizet, legalább egy részletet. A behajtási osztály főnöke épen ma jött haza Bucurestiből, ahol nagy megbeszélé­seket tartottak a pénzügyminisztériumban. A ilegszigorubb utasításai vannak minden hátralék behajtására. — Húszon nyolc adikán nehány száz méter damaszttal mindenesetre a behajtási osztály rendelkezésére állok. Vevő jön . . ?! A végrehajtó távozik. Nyílt kérdés marad, mit kezd a pénzügyi kormányzat a három­százméter damaszttal. Esetleg kioszthatja fizetés képen a köztisztviselők között, lega­lább ágyneműje legyen annak a szegény tin­talovagnak. Vagy csinos kelengyét készíttet belőle valamelyik párisi hitelező számára. Na de ez már vevő . . . Csinos, fiatal uri- asszony, kezében apró csomaggal. A tulajdonos és a segéd villámgyorsan ug­ranak a pult mögé. Megvesztegető mosolyok kereszttüzében áll az asszonyka és ennek megfelelően kényelmetlenül elsüt togja bá­natát: — Izé ... visszahoztam a selymet, mert ... más fazon mellett döntöttem . . . — Méltóztatik talán a vételárat levásá­rolni? — Neem , . . c pillanatban semmire nincs szükségem. A hátuszók mulatsága. Az ábrázatok megnyúlnak, a kereskedő kétszázhetven lejt kotor össze a kongó kasz­szából. Talán több reménnyel kecsegtet ez a kitü­nően öltözött fiatalember, aki megbízó fö­lénnyel, gyors léptekkel érkezik. — Nagyszerű inganyagaink vannak . . . — mosolyog a segéd. — Köszönöm, én a főnök úrral akarok beszélni. A ,.főnök ur“ csak egyre kiváncsi; mennyi? — Tetszés szerint kérem — A pénztár irányából megkínzott sóhaj tör elő . . . Hiszen ha úgy tehetnék, ahogy ne­kem tetszik . . . Fiatalemberünk, aki a Cluji Hátuszók Szövetségé által rendezendő juliális tisztelet- jegyeit árusítja, újabb ötven lejjel távozik. Mire van szükség? Amikor úgy 11 óra tájban uj látogató érkezik, a főnök ur már csak fáradtan le­gyint. Most a textilügynök jön Aradról, megtudakolandó, vájjon nincs-c valamire szüksége az üzlelnek? — De mennyire van . . . A válasz egészen felvillanyozza az utazót. Két rántással feltálalja a kollekciót. — írja kérem . . . Háromezer vevőt ren­delek, <ib pokol fenek is. — Na mi megyünk Kovács ur. Ebből elég volt. . . Mennénk, de a kereskedő megragad. — Tessék csak maradni. Még ma nem járt itt egyetlen gyűjtő sem, nem szállt ki a repülóbélyegeket ellenőrző bizottság sem és hol az irodaiam . . ? Az irodalmat okvetle­nül be kell várinak. Befut az irodalom. Vagy próféta volt kereskedőnk, vagy a mult szomorú tapasztalatai képezték ki clairvoyanc-szá. Szinte megrendelésre érke­zett a gyűjtő. ..PopeLnic község tüzkárasult- jai javára . . . bármi csekélység . . mon­dotta. öt lejjel ismét .szegényebb lett a pénztár. A repülőbélyegek egyenruhás ellenőrei mind­össze percekig tartó fogvacogással látták el az üzlettulajdonost és öt perccel zárás előtt csakugyan feltűnt az irodalom. Leirhatatla- nul sovány, csapzott hajú fekete nő képvi­selte ezt a közművelődési műfajt, szószerint a következő elbeszéléssel: — Mélyen tisztelt uraim ... X. Margit iró és költőnő vagyok. Szerkesztőségünk barbár betörés (?) áldozata lett, emiatt a patrónusunkban egy izgalmas novella kiadá­sával akarjuk az okozott kárt megtéríteni, íme a novella. Címe epizód, első lapját az Írónő fényképe díszíti, ennek ellenére mind­össze 5 lej az ára. Parancsoljon . . . Dicséretére legyen mondva, a kereskedőt nem érdekelték a részletek. Az sem, hogy X. Margit írónő évekkel ezelőtt mégi kenye­resleány volt a targu-muresi Corso kávéház­ban, megjegyzés nélkül hitt a titokzatosan kirabolt szerkesztőségben, némán húzta elő az öt lejt, a pénztár fenekéről és ugyanilyen némasággal adta vissza az „izgalmas novel­lát“ is. Hát szüksége van ma egy cluji kereskedő­nek irodalmi izgalomra? Bátran állíthatjuk, hogy nincs! A cluji kereskedő most éppen a kasszát csinálja. Mai „bevéted“ mínusz háromszáz­harminc lej. És most . . . déli egy óra van, lehúzzuk a redőnyt jelen beszámolónk után. A kereskedelem hőmérője 1936- Costinescu- fokot mutat. Láz ez uraim, melyben nem­csak a kis és nagytőke, hanem a nemzeti vagyon is elolvad. (R.) Megszökött a veszedelmes fegyenc. Bucu­resti-ből jelentik: Gheorghe Mihai életfogy­tiglani kényszermunkára Ítélt fegyencet me­zei munkára rendelték ki a Slatina-i sóbá­nyából. A fegyenc egy őrizetlen pillanatban megszökött a kukoricásból. Gheorghe Mihai volt a vezére annak az ötventagu rablóban­dának, mely az Olt-vidékét éveken át rette­gésben tartotta. Erélyes eljárás indult kézre- keritésére. P-o-i'U KÖNNYŰ a szivein is, meg a pennám r\, mikor ezeket a .varokat róvom a durva aján dékpapirra. Azok a ritka ünnepi percek is­métlődtek meg, mikor szépet és jót irhatok a nőről i* ás a férfiról is. Egyelőre ugyan csak egy bobó lánykáról, meg egy „ostoba ‘ fiúról van azó, de idővel ók is felnőnek reméljük, hogy nagykorukban .van tagadják meg magu-kat. A lény egy gazdag francia gyá­ros gyermeke, milliók várományosa, aki gondolkozás nélkül gázol át minden előítéle­ten, mikor megsejti, hogy a pária-sorsú „füs­tös" ‘bőr alatt neki vailó szív dolxig. A lő éves „purdé“ e egyben a 20 tagú gyermek­banda prímása már válogatósabb, akit az aranyhegyek s 0 mesolreli szépséges „király- kisasszony" varázslata sem tud megszedi leni. A lány leszáll a cigánysor nehéz illatú út­vesztőjébe, hogy kiragadja onnan választott­ját és átültesse a nagyvilági élet fejedelmi légkörébe; a fiú pedig erővel odatapad az ősi szeméthez, mert nincs szive cserben hagy­ni apja karaván-örökségét, gyermek társa it és gondjára szoruló beteges édesanyját. Nehéz eldönteni, melyik 0 nagyobb és rokonszenve­sebb: 9 kényes kisasszony-e, aki bátran szembeszáll a botrányra éhes körökkel, csak­hogy komoly szerelme tárgyát megszerezze; vagy a pompát és ragyogást visszautasító sulianc, kinek száraz hegedűjén kívül egyet­len hozománya a szikrát vető kötelességér- zet. Kevés jóindulat kell hozzá, hogy mind­kettőt a jellemek sorába iktassuk; de annál több és durvább sértés, hogy egy napon em­legessük őket azokkal, akik hitüket, fajukat máról-holnapra cserélik ki a gondnélkiiJibb megélhetés lélekvásárló alamizsnájáért. KÉTSÉGTELENÜL üdvös, de nem ragadós példát szolgáltat a csilléi pénzügyminiszter takarékossági rendelete, mely' a köztársasá­gi- és kormányelnöknek napi 10—10 dollár, a kormány többi tagjainak pedig napi 5 dol­lár fizetést engedélyezett. Ellenben alkalma­sint hiába keresnék a csilei hivatalos lapban annak a nyomát, hogy a pénzügyminiszter ur mekkora rendkívül napidijat utaltatott ki a saját részére egy ötszobás fejedelmi lakosz­tály és az ezzel együtt járó személyi költsé­gek fedezetére, melyek huzamosabb londoni tartózkodása alatt merültek fel. A példa kü­lönben nem egyedülálló, mert tudunk mi más országokban is havi ötezer lejnek megfelelő miniszteri u. n. alapfizetésről s ezúttal is csak annyi a megjegyzésünk, hogy a kormá­nyok ügy'vivői komolyabb dologgal is foglal­kozhatnának, mint hogy ilyen szürke há- lyoggál vakítsák a világot. MIiKOR ezt a szót hallom: menyasszony­iskola, önkéntelenül ara gondolok, hogy eb­ben az intézetben az ara-jelöltek a bájitalok készítését és azokat a fogásokat sajátítják el, melyekkel leendő férjük hűségét biztosítják a maguk számára. A japánok azonban olyan menyasszonyúskolát létesítettek, mely a nö­vendékekkel az ételek s általában a megélhe­tés olcsó fogásait ismerteti meg. A mintául szolgáló költségvetés elég ügyesen van össze­állítva, mindamellett nemcsak hiányokat, ha­nem homályos pontokat is fedezhetünk fel lvenne. Többek között nem vagyunk tisztá­ban azzal, hogy azt az összeget, mely a költségvetésben „meglök ári tál?“ cimen sze­reivel, a többi tételekből csipegeti-e össze 9 háziasszony, vagy a tényleges kiadás és a férjének benyújtott számla közötti kü­lönbséggel verejtékezi ki. A táblázat együk végzetes hiánya az, hogy' míg a rizsporról és az ezzel szorosan egybevágó szükségle­tekről megfeledkezik., már pedig, ha a ja­pán nők e tekintetben is olyan tanuléko­nyoknak bizonyulnak, mint egyéb téren, az egész havi bevételt képes elnyelni a szé- pitőszerek ára. A másik fogyatkozás abban mutatkozik, hogy a költségvetés csak két személy részére készülvén, nem számol az­zal, hogy a kettős szám idővel megötszörö­ződhetik, ami hála Istennek a cseresznyefák hazájában nem tartozik a ritkaságok közé. Omikron. £ Egy rendkívül olcsó könyv-sorozat H ers a szabadságidő kellemes eltöltésére £ ez O i­— A sorozat a következő müveket tartalmazza: ■ ■» ~ O i— B QJ C d M co CO ’> Cl Ä O co A világirodalom 7 remeke (komoly és szórakoztató regé­nyekből összeállít­va). — Külön nem kaphatóka kötetek csak együtt, egész sorozat 42 lejéreI Hamsun Knut: Vikto­ria. Dosztojevszky: A játékos. Andrejev Le­onid: A kormányzó. Doyle Conan: A bri- gadéros kai ndjai. Le­blanc: Arsene Lupin újabb kalandjai. Seeli- ger ezredes: Kémek | Kapható az Ellen­zék k^nyvosztályá- ban, Cluj. Vidékiek 52lejtküldjenek be pénzben, v. bélyeg­ben, postafordultá­val kapják bár- m^utve a sorozatot O cZ NJ co GO ’> C3 0 GO >-, ÖC Cü harca. Fletcher: A Matheson találmány. ÖO ÜJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom