Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-18 / 164. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ouj, Cale» Motücr 4 Fiókkíadóhivatol is könyvosztály: Piaţa Unirii 9 szám. — Telefonsz£m: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS LrVIi. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM. SZOMBAT m Előfizetési ínak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csa«k a portókiilönbözettel több 1936. JULIUS 18. A nogy események miatj szinte észrevétlen volt o ki ser n tant és a Balkán-szövetség államainak gazdasági ér­tekezlete Blédben, illetve Belgrádban. Igaz, nem sok eredménnyel járt. lm, a külközéle- ti érdekektől szorosan összekapcsolt duna- völgyi és balkáni államok se tudnak hama­rosan vagy soha megegyezni, mihelyt a nagy gazdasági érdekekről, az üzletről, ama fontos zsebről van szó, amely felé hajlik a keze még a szentnek is. Ugyancsak kedvezőtlen jós- jel az annyit emlegetett, elméletileg annyira előkészített és talán most már a gyakorlati megbeszélés napirendjére kerülő dunavölgxji szövetség szempontjából, amely mindenek előtt gazdasági alapzatra Iciván föllépni, kör­zeti megállapodás alakjában, esetleg prefe­renciád elvekkel, amelyekből idővel tán ki­építhetnek majd egy közős vámterületet és közös valutát, mint aminő a szétzúzott mo­narchia megannyi népétemének gazdálkodá­sát összefogta. A baráti szomszédságok gaz­dasági megállapodásairól eddig vajmi keve­set jelentettek: a legfontosabb kérdéseket el­odázták jövőre és csak az idegen forgalom ügyében egyeztek meg. Nyilván, mert most már Csehország és Görögország régóta kiépí­tett idegenforgalmát élvezni szeretné a többi állam is, amely eddig meglehetősen elhanya­golta ezt a jó üzletet, vagy csak sokára és gyönge szervezettséggel fogott a: idegenfor­galmi bujtogaiáshoz, amelyben legutóbb Magyarország a Svájc és Ausztria tehetséges tanítványának bizonyult. A megállapodás szerint a kisantant és a Balkán-szövetség államai nagy bizottságot alakianak, amely közős erővel fog dolgozni a közös idegen-forgalom föllenditése céljából és közös költségen szervez meg utazási iro­dákat, az elsőt Párisban, ahol politikai szem­pontból is a legtöbb megértésre számíta­nak. Politikai szempont! Huzzuk ezt alá. Mi, akik évek óta aranyit irtunk önzetlenül, ho­lott mások keresnek az ilyen támogatással, országunk idegenforgalmi érdekeiről, mi most sok minden egyéb részlet kikapcsolá­sával a gazdasági értekezlet közleményétől fölpezsditve, szintén az idegenforgalommal kapcsolatos politikumról akarunk szólarii. Igen helyes és bizonyára igen üdvös lesz, hogy a hirdető irodák elsejét Párisban nyit­ják meg, meri itt ég a legtöbb politikai ro- konszenv a Kelet-déli barát-országok iránt. Igen helyes ezl a politikát kiaknázni. De jó eredményre kell törekedni a politikával olt is, ahol a baráti légkör nincs meg és pedig hogy a jő politika — a politika kikapcsolásá­val, illetve megenyhitésével következzék be. Nemcsak a barátokat, hanem a semlegeseket és a volt ellenségeket is meg kell nyerni az idegenforgalom érdekében, ez pedig csak akkor lehetséges, ha itthon és legalább az utazási évadok idejére leszerelünk minden utast bántó politikát. Például a belső moz­galmakat, amely az idegeneket elriasztja, mert attól félhetnek, hogy a: élet- és vagyon­biztonság nem szilárd, vagy pedig a gyűlö­let olyan elemek és elvek ellen irányul, amely qz idegen utast elkeseríti. Ausztria ki­tünően kioktat most is: a nyaralási időszak­ra minden belpolitikai mozgalmat eltiltott, mely elriaszthat és a sajtóban, társadalmi életben, fürdőhelyeken az idegen országok és idegen népeket bántó hangot is. A jó kereskedő udvarias és színtelen. Az idegent forgalmazó szintén kereskedő. Jó ar­cot kell vágni> most an<nál inkább, mert kellemes üzletről van szó. A mosoly, a ked­ves modor, a külpolitikai hajszáktól és a testvér gyűlölködéstől való tartózkodás meg­nyeri az utazó és fürdöző idegennek a szivét, aki otthon nyári élményeiről beszélve ön­kéntelen hidverést végez. A Xenophobia és jobboldali kilengés alkalmas e percben ten­gerpartunkon a kiürítést siettetni. eleien fill lirllilii fícpiiscliS Százharminc revolverlövést adlak le a betegre a merénylők.^ Tíz fiiaZalamher haiiotía végre a gyilkosság©* BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Most ünnepelték Iasi-han a nemzeti keresztyén- párt egyéves évfordulóját annak, hogy Goga és Cuza összefogtak. Az évfordulónak orszá­gos szenzációja van. Hivatalos jelentés sze­rint tegnap délután 6 óra 45 perckor a Bu­cureşti-.! Brancovenesc-kónház egyik betegszo­bájában fiatalemberekből álló csoport revolverlö­vésekkel megölte Stelescu volt jobboldali képviselőt, ki hosszú idő óta harcban áll a Zelea Codreanu vezetése alatt álló jobbol­dali if jakkal. Stelescu vakbélbántalmai miatt vétette fel magát a Brancovenesc-kórházba, hol tegnap fogadó nap /volt, igy a tiz fiatalemberből álló csoport minden feltűnés nélkül jutott i>e a képviselő szobájába. Többen közülük re­volvert rántottak s néhány jól irányzott golyóval megöllek a beteget. Stelescu nyomban Idszerwedett. A merénylők önként adták meg magukat s a rendőrségen kijelentették, hogy azért öl­ték meg volt társukat, mert áruló volt. A merénylők személyazonosságát még az éj folyamán megállapították. Hivatalos jelen­tés szerint következő személyek voltak a csoportban: Stefan Curca ügyvéd Cluj, Jom Atanasiu teológus Bucureşti, Jon Pete jogludlgató Oradea, Radu Vlad teológus Bucureşti, Io­sif Bosanca ügyvéd Oradea, Jön Cast (mase diákéinak Bucureşti, Jon State Grigore sof- főr Bucureşti. A tiz merénylő közül csupán 8 jelent meg a vizsgálóbíró előtt. Három revolvert mutattak fel, a többire nézve előadták, hogy a Dam- bovita folyóba dobták azokat. Hangoztatták, hogy saját elhatározásukból s nem vezéreik be­folyására követték el a merényletet s vál­lalják ennek következményeit. Kijelentették, hogy nem sajnálják tettüket. A Curentul jelentése szerint mintegy 130 lövést adtak le Stelescura. A vizsgáló­bíró nyomban megjelent a Brancovenesc- kórházban s elrendelte, szállítsák a holt­testet a központi hullaházba, hogy a bon­colás során a lövések számát és a fegyve­rek minőségét megállapítsák. Az éj folyamán tovább folyt a vizsgálat. Ma döntenek afelől, hogy a Bucuresti-ben levő ostromállapot folytán katonai hatóság­hoz teszik-e át az iratokat. Az áUambiztonsági hivatal közegei az éj folyamán több házkutatást tartottak. Átku­tatták a merénylők lakását 6 a diákotthono­kat is. Tegnap este fontos tanácskozások voltak a Bucuresfi-i rendőrprefekturán. A rendőrpre­fektus kihallgatáson jelent meg TncuLet bel­ügyminiszter előtt s jelentést tett a merény­letről. Éjfélkor a vizsgálóbíró és ügyész kihall­gatták a merénylőket, aztán a tanuk és a kórház személyzetének kihallgatására került a sor. Kihallgatták Stelescu özvegyét is, aki j felvilágosítást adott férjének és a vele ßzem- ! ben álló jobboldaliaknak hónapok óta tartó harcáról, melynek során tudvalevőleg halállal fenyegették meg Stelescut. Bucuresti-i lapok jelentése szerint ma újabb kihallgatások lesznek s megismétlik a tegna­pi házkutatásokat. A Lupta jelentése szerint nincs kizárva, hogy több jobboldali vezető férfi letartóztatására kerül a sor. Irányi szabotá ii ország politikájának THulescu fiaíiyjjeieHífoségü nyilatkozatod sdoíd a külügyminiszter. — Enyhüli a világpolitikai feszültség, bizakodó a hangulat A külközélet tegnap a rendesnél is keve- I sebb figyelmei szentelt a politikai hullámzá­soknak. Ez különben is csak egy-egy órát töltött ki, mert a külközéletre úgyszólván állandó kánikulai szélcsend és tunyaság bo­rult. A legfőbb ok volt azonban, bogy a világ talán legnépszerűbb emberére, Eduard angol királyra gondolt mindenki szerencsés meg­menekülése alkalmából. Igaz, hogy a me­rénylet úgynevezett feltűnési cselekedet volt, mint majdnem félszázaddal ezelőtti, amikor Carnot köztársasági elnök kocsija mellett a levegőbe lőtt a „merénylő“ a julius 14-iki ünnepen, vagy azok, amelyek idején Viktoria angol királynőt hat merénylet során inkább megfenyegették és egyszer inzultálták. Mind­amellett nemcsak mert Eduard király, de mert jóakarata, szives és tevékeny ember is, ez a merénylet mély benyomást költött min­denfelé. A lapok bizonyára teli lesznek me­gint az egykori Princ Charming és a jelen­legi self made King páratlan népszerűségé­nek nagyszerű bizonyítékaival. De érdeket költhet Titulescu újabb itthoni győzelme, amely a francia vonaltól való minden elhaj­lást eltiltja most már a kormánynak és a pártoknak — Maniti beszéde szellemében — sőt az egyeseket is, mert a Titulescu-irány parányi cserbenliagyása ezentúl hazaárulás­nak fog számítani. A Stelescu ellen elköve­tett politikai gyilkosság még nem számit ilyennek. Titulescu terjedelmes nyilatkozata a változhatatlan és oszthatatlan békét, a I népszövetségi alapokmány lényegének a fenntartását, a volt győztesek külközéleti uralmának a védelmét követeli az éber fegy­verkezésre támaszkodva. Bizonyára vissz­hangja lesz. A montreuxi értekezlet a szerencsés meg­oldás felé halad. A vizi-ut politikájának sza­bályozása után megtalálták a tengerszorosok légügyi pcltikájának a kulcsát is. Az ered­mény dicsőségét Franciaország, a kisantant és a Balkán-szövetség magának követeli és fölhasználja némi oldalvágások eszközlésére Anglia felé. Annál kínosabb a helyzet a Lo- carno-értekezlet ügyében. Ha véletlenül a német válasz-emlékirat, amely hir szerint a jövő héten Iát napvilágot és nem csak az angol kérdőpontokra válaszol, hanem a né­met—osztrák megegyezést is értelmezni fog­iLONDON. (Az Ellenzék távirata.) Angol politikai körökből származó értesülések sze­rint az angol kormány javaslatot terjesztett a francia és belga kormányok elé, hogy a hármas értekezietet ne Brüsszelben, hanem Londonban tartsák meg. Az angol kormánynak az a véleménye, hogy meg­előzőleg hivatalos közös közleményt kell kiadni az értekezletről. Más hivatalos helyről szerzett hírek szeriül az angol kormány megbízottat fog Berlinbe ja, nem kezdeményez a kivezető útra muta­tó nagy gondolatot, akkor könnyen lehetsé­ges, hogy7 a tervezett brüsszeli konferenciá­ból mindössze hármas értekezlet lesz Lon­donban. vagy csak fesztelen megbeszélés a francia tengerpart valamelyik városkájában. A nap kétségtelenül legjelentősebb ténye volt Krofta cseh külügyminiszter nyilatko­zata a német—osztrák megegyezésről. Esze­rint nyilvánvaló, hogy7 Csehország a mfg- egyezést igen üdvösnek érd, helyesli, sőt esetleg fontos külközéleti lépést sugallónak fogja fel. ügy7 látszik, hogy Bécsben Hodzsa és Schuschnigg rendbejött egymással. Érde­kes a hir, hogy Hitler nagy beszédre készül és ebben bejelenti Abesszínia bekebelezésé­nek és az olasz-abesszln császárságnak elis­merését küldeni azzal a feladattal, hogy készítsenek elő egy olyan értekezletet, amely az angol kormány által kívánt európai helyzetet tár­gyalja meg és amely értekezleten az összes érdekelt államok résztvesznek. A franciák sürgetik a hármas konferencia haladéktalan összehívását ‘22-ére és támadják Angliát. De végszükség esetén hajlandók egyszerű érte­kezlettel megelégedni, mely Boulogneban lenne. (Folytatása a 8- oldalon) Londonban tartják a hárombatalmi konferenciád

Next

/
Oldalképek
Tartalom