Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-18 / 164. szám

r 'BrvnifTvnc TIM. frrtIna / H. Világsikereiről\régi emlékeiről és romantikus házasságáról beszél Diósy Antal festőművész Városunk népszerű karrikaturistájából világhírű művész lett. — Hogyan csinált karriert Diósy Antal? CLUJ, július hó. Közel másfél évtized per­gett ],> azóta, hogy Diósy Antal utoljára nálunk járt. \/ örökvidám, kitűnő humorú km ríhatni ista akkoriban szen esen hozzátar­tozott városunk életéhez. Olyan ember nem volt, aki ne ismerte volna. A lapok tele voltak karrikaturáival és rajzaival. Szikrázó szellemessége páratlan népszerűséget bizto­sított a fiatal művésznek, akiről már akkor is mindenki megjósolta: bizonyom, hogy kivételes karriert csinál ... Ma is számtalan házban jár kézröl-kézre hi­res karrikatura-albuma, amelyben néhány jellegzetes vonással megörökitette városunk közéleti és társadalmi nevezetességeit. Most, tizenhárom év után, újra ellátoga­tott hozzánk Diósy Antal. Bekóborolta már fél Európát és túlszár­nyalta karrierjével a legvakmerőbb jósla­tokat is. Rokoni látogatóba jött országrészünkbe, mert felesége, akit tizennégy évi nagy sze­relem után vett el. Turda-i származású. Különös és egyheti megható kontraszt. Ti­zenhárom évvel ezelőtt azért jött ebbe a vendégszerető városba a fiatal karrikaturis- ta, mert a menyasszonya nem akarta sorsát az akkor még bizonytalan exisztenciáju, is­meretlen nevű rajzolóhoz kötni. Most azért töltik itt szabadságukat, hogy a boldog asszony: Nagyajtav Mária, a buda­pesti Nemzeti Színház befutott diszlettérve- zőnője bemutassa rokonságának férjét, a vi­lághírű művészt. . . Régi emlékek Számtalan kedves, régi emlék ujult fel bennem, amikor Diósy Antal meglátogatott a szerkesztőségben. Nevetni és sírni egyfor­mán van kedvünk, ahogy' gondtalan első fia­talságunk emlékeit felelevenítjük. Hol van már Kuncz Aladár, a legmelegebb szivü tréfacsináló, aki hamiskás mosollyal fordult Diósyhoz, ha valamelyik ,,ugratásának“ meg­valósításáról volt szó? Mindketten elérzékenyülünk, amikor azt a berámázott karrikaturát nézzük, amelyet a fiatal Diósy Antal az Ellenzék akkori szer­kesztőségéről készített. A művész feleségé­nek magyarázza: — Látod, ez itt Kuncz Aladár, a ,fekete kolostor“ szerzője. Meghalt szegény. Mellette áll Indig Ottó és Hunyadv Sán­dor. őket már Nagyajtav Mária is jól isme­ri, hiszen ma legnépszerűbb szerzői a buda­pesti színpadoknak. A többiekkel már újra találkozott városunkban Diósy. Mindnyájan szeretettel fogadták a kedves bohém éjsza­kák népszerű „Tóniját41, akiből azóta vég­legesen ...Antal“ lett. A humora azonban megmaradt teljes ép­ségében. Hiába tréfálta meg azzal az élet, hogy veszedelmesen hasonlóvá tette haja- szinét az ezüsthöz. Visszaemlékezik a régi ugratásokra: — Mi van az öreg Giurgiu János bácsi­val? Mindenütt gondoltam rá, mert életem legsikerültebb karrikaturáit róla csináltam. Jókedvűen nevet arra a gondolatra, hogy' mennyi ugratást csinált itt tartózkodása alatt a népszerű román ügyvéddel. (Giurgiu János dicséretére legyen mondva, sohasem nehez­telt a tréfákért. Ma is legféltettebb kincsei között őrzi a Diósy-rajzokat . . .) A karrier története Eljutunk a visszaemlékezések során 4os si mííÍosisííís? á gondos háziasszony könyvei 100 recept a burgonya elkészítéséhez (ve- L. getáriánus k:ny a) — — — — 33 100 mód főztdékek és saláták elkészítésire (francia és vegetáriánus konyha — 33 Í03 rögtönzött étel (könny! francia konyha) 33 100 francia tojésát6l (vegetáriánus konyha) 33 100 mód gyümölcs elkészítésére (francia konyha, eddig nem i.-mert receptek) 33 100 sütemény, torta és desszert. Milyen tésztát készítsünk (cnkrász receptek) 33 100 diétás recept és étrend (a budapesti diétás étterem vezető orvosának ösz- szeállitásában) — — — — — — 33 Kaphatók az EiíenzÉkkönyveasztályábarí, Cluj, Piaţa Unirii 9. szám. — Vidékre azonnal szállítjuk — utánvét mellett is 1024-ig, amikor a kalandos kedvű Diósy 'Póni egyik napról a másikra búcsút mon­dott városunknak. Még egy bucsuliunpolást rendeztünk a Nagy Jóska vendéglőben, az­után szegény jó Kuncz Aladár ellátta jó tanácsokkal a fiatal művészt, aki elindult Párisba, hogy meghódítsa a világot. Tipikusan művész-karrier a Diósy Antal pályafutása. Nem volt Párisban ismerőig. Csak a tehetsége volt a fegyvere, amellyel a Szajna-parti metropolisba elindult. Meg­érkezése után néhány nappal meglátogatta a francia lapok szerkesztőségeit. Karika­túrákat vitt, amelyeket az aktuális esemé-» nyékhez rajzolt. A francia világlapok kiadói hamarosan felismerték tehetségét. Rövidesen házi raj­zolója lett a .Matiii-nak, Temps-nek és a többi világhírű párisi lapoknak. Egyik párisi lap megbízásából Hollandiába utazott. Itt újabb áldomása van az életének. Királyi pártfogó Hollandiában kivételes sikereket ért el Diósy. Megrajzolta a Matin számára a holland királynőt és az, uralkodóiw'íiK'k annyira megtetszett a magyar művész rajza, hogy pártfogásába vette, sőt kitüntetést is adott neki. Nem csoda ezek után, hogy Diósy Antal két és fél évet töltött Hollandiában. Házi rajzo­lója és festője lett a holland föuriházaknak. TARGU-MURES. (Az Ellenzék tudó­sítójától.) Rendkívül érdekes és nagy­szabású látványosság színhelye lesz az ősz folyamán Targu-Mures, itt rendezi meg a Mures-megyei Földműves Szö­vetség a „Székely-Hetet“ augusztus 23 —29-ig, mely alkalommal az egész magyarság nagy tömegben fog a vá­rosba látogatni, bogy megismerkedjék mindazzal, amit maga a székely a va­lóságban jelent. Elszigeteltségében évez­redes szokásait őrizte meg az a nép és saját kultúrát termelt. Magára-utalságá- ban háziiparát annyira kifejlesztette, hogy azt már az egész ország területén min­denütt ismerik. A székely nép művésze­tével lépten-nyomon találkozunk, házi­iparának remek termékeit a legnagyobb bizalommal vásároljuk, de még egyszer sem láthattuk a maga valóságában és összes megjelenési formájában mindazt, amit ez a fogalom jelent. A Földműves Szövetség ezt a hiányt akarja pótolni, amikor megrendezi a Székely-Hetet. Őfelsége II. Károly király is a legna­gyobb figyelemre méltatta a rendezendő Székely-Hét célkitűzéseit, mikor pártfo­gásába vette és legkegyesebben megen­gedte, hogy Mihály nagyvajda védnök­sége alatt rendezzék meg a Székely- Hetet. A „Székely-Hét“ bemutatja a nép szépművészeti reme­keit, mely alkalommal nemcsak a je­lenkori alkotásokat, hanem a fellelhető összes muzeális és tör­ténelmi példányokat is összegyütjue tárja a kémlelő elé. kiegészítve a nép­művészeti és képzőművészeti ritka­ságokkal. Ugyanakkor a jelenkori alkotásokat a háziipari-vásár keretében szerezheti meg a látogató s itt utalunk arra, hogy a székely háziipar két lelkes támogatója Bethlen Mária grófnő és Ggárfás Pálné is elhozzák gyűjtésüket, melyekkel kül­földön is sikert arattak. A Földműves Szövetség óriási munkát vállalt, hogy a székely kiállítás a lehető legtökéletesebben meg­feleljen a kitűzött nagy célnak. Külön Mimtmün szereteti cl As s/J vesén fogadták. Élete végéig Hollandiában maradhatott volán, ha iiyr ugliatat Imi művé*/.vére orm öv/rtün/J tij utakra. 1927-ben, mint európai liirii rajzoló hagyja el Hollandiát. Néhány hónapot Párisban tölt, majd Brüsszelben és iBécsben telepedik le. De itt sincs maradása. A honvágy és sze­relem visszahívja Budapestre és 1929 végén ismét Magyarországra megy. Magyarországi sikerek A hires k&rrikaturista ezalatt újra vissza­tért a komoly művészethez. Magyarországon első ténykedése, hogy megpályázza és megnyeri u magyar parla­ment Szilágyi Mihály kormányzó freskó­jára hirdetett pályázatát. Megnyeri az. ösz- s/,es akvarell-pályázatokat. Különösen Balaton-ukvarelljei keltenek egész Magyarországon osztatlan sikert. Számos templom restaurációinak ő az irányitója. Nem hagyja abba azonban a karrikatura- rajzolást sem és dolgozik a legtöbb buda­pesti lapnak. Boldogság — Most pedig elmondom a legnagyobb sikerem történetét. Tizennégy évi jegyesség után egy évvel ezelőtt végre feleségül vehet­tem az egyetlen nőt, akit életemben szeret­tem — fejezi be elbeszélését Diósy Antal. — Nngyajtay Mária, a budapesti Nemzeti Szín­ház díszlettervezője a feleségem, akinek kedvéért most újra lejöttem hozzátok. Be­vallom, nagyon vágytam már ide, ahol éle­temnek legszebb éveit töltöttem el. Régi ba­rátokkal találkozni, fiatalkori emlékekről beszélni: annyi, mint újra megfiatalodni. Szerencsére megfiatalodásra nincs még szüksége Diósynak. Hiszen a harminchat éves művész most éli az alkotás leggyönyö­rűbb éveit. Itt sem hagyta abba a munkát. Ma kiutazott feleségével együtt Mánástireni községbe, ahol a kalotaszegi vidékekről ké­szít festményeket és rajzokat. Bizonyos, hogy ez a kirándulás valamikor útjelző emléke lesz a magyar képzőművé­szetnek. Végh József. főrendező-bizottság adja meg a kiállítás kereteit és ügyel arra, hogy- az egész kiállitás-vásár egységes gondolat szerint rendszeres és teljes képet adjon és meg­feleljen a székely nép hagyományainak. A rendező-bizottság élén Máriaffi Lajos, Sángheorghe de Mures-i birtokos foglal helyet és olyan szakemberekből áll, mint Kós Károly müépitész-iró, Teleki Domokos gróf művészeti szakértő, Kemény János báró iró. Az „élő“ kiállítás. A Székely-Hét az eddigi kiállításoktól elütően nem lesz az anyagok halott szemléltetése, hanem azon a székely nép élete fog a maga valóságában lüktetni. Szabadtéri előadás keretében székely la­kodalmas népszokásokat és táncokat mutatnak be eredeti ruhákban a szé­kelyek. De ott fogjuk látni a székelyt a fazekas korong mellett, amint az anya­got formálja és szemünk előtt készül el a hires Corund-i és Danesti-i fazék és cserép. Szitakötő- és szalmakalap fonó mutatja be másutt mesterségét, egyik sarokban szövőszék fog működni, de szemünk előtt fogja a székelj' ezermes­ter bicskájával kifaragni a kis állatszob­rokat s látni fogjuk Kritó János és Bá­lint Lázár hires fafaragókat és eljön szobraival a hires Vas Áron is. A székely kultúra diadalmas bemuta­tója lesz az irodalmi est, melyen a szé­kely nép kiváló irói jelennek meg sze­mélyesen a közönség előtt. Az est rende­zésében a „Helikon“ is részt vesz. A hét egyik napján a hangversenyen a zene­költés kiapadhatatlan ős forrásának csobogását hallgatja a látogató. A rendezőség a nagyközönség pártfo­gását is kéri, hiszen köztudomású, hogy rengeteg székely történelmi értékű tárgy van magánosok kezén és különösen sok régi székely háziipari anyagot őriznek magánházakban. A rendezőség ezúton kéri, hogy az anyag felkutatásánál, ösz- szegyüjtésénél és beküldésénél legyenek segítségére. A rendező-bizottság cime: Földműves Szövetség, Targu-Mures. Piaţa Regele Ferdinand No. 60. ,(—dór.) MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ EPOCA: Néhány napon ál éreztük a c«-n /.ura munkáját. Tudtuk, történik valami Ti- tulescu haza jövetelével kapcsolatban a poli­tikában. Föle# azok tudták ezt, akiknek ke­zébe került a titkos utón behozott külföldi napilap. A hallgatás eltakarta a hivatalos aggodalmat, mintha semmi sem történne az országban. A cenzura megtette kötelességét. Végeredményben éppen Így végződött volria a válság, ha mindent megírnak és a közvé­leményt napokon át izgatták volna. A libe­rális demokrácia a hallgatás iskolája. A vi­har négyszemközt marad, hogy a végén ki­jelentsék: „Nem történt semmi, csupán ká­véházi híresztelések voltak“. Tehát nem volt semmi ezekben a meleggel telt napokban. Abszolút semmi nem történt a bosszú ta­nácskozásokon, csupán a kormány dolgozott a nyári vakációban. Bizonyos eszmecserék voltak s beállt a nyugalom. Várjuk, hogy elölről kezdjék o játékot. A fő: ne tudjuk, hogy a színfalak mögött mi történik. ADEVERUL: A liberális pártban baloldali mozgalom kezdődött lamandi szellemi veze­tésével. A párt — mondja lamandi — az összes társadalmi osztályok érdekét szolgál­ja, melyeknek nyugalmas, szabad fejlődést óhajt biztosítani, A párt a tömegek helyes nevelését akarja. Elitéli a szélsőséges rnoz- ■ galmakat s megvédi az ország monarchikus és demokratikus intézményeit. lamandi sza- ! vai nagy visszhangra találtak a liberálisok j között Iasi-ban s bizonyára ugyanilyen ked- j vező hatást váltanak ki az ifjuliberális kép­viselők soraiban. Nem lehet az o/szágot át­engedni kalandoknak. A liberális párt jel­szava a nyugodt és szabad fejlődés biztosí­tása kell maradjon mindenki számára. A most induló mozgalom alólról történő nyo­másra indul, mert hiszen elitéli a kormány eddigi ténykedéseit. Nincs helye személyi politikának. lamandi jól látja, hogy a jobb­oldaliak a politikai pártok ellen összefogtak. Ez minden pártot egyformán érint. Aki fél­reáll és hallgat: vagy rosszhiszemű, vagy nem érti a történteket. Tudva, vagy akara­tán kivül hozzájárul a demokrácia kiirtásá­hoz. lamandi ébresztője tehát az összes pár­toknak szólt. DIMINEAŢA: Weygand tábornok, a fran­cia hadsereg volt vezérkari főnöke felhívást intézett a francin férfiakhoz a julius 14-iki ünnep alkalmából. Most is, mint húsz évvel előbb — irja — Kelet felől felfegyverzett tömegek lépteit halljuk. A jelenlegi német vezérférfiak nem titkolják, hogy csak a há­ború hozhatja el végleges győzelmüket. Wey- gand tábornok tehát tisztán látja, hogy a német—francia háború elkerülhetetlen s erre rövidesen számíthatunk. Ez pedig euró­pai háborút jelentene, melyben nem tud­nánk semlegesek maradni. Érdekünk tehát azt parancsolja: tisztázzuk, kinek a közre­működésére számíthatunk, hogy megvédjük mai határainkat. Németország 1927-ben szö­vetséget kötött Magyarországgal. Most Ausz­triával szerződött, igy nyitva az ut Budapest felé. Berlinnek az lesz az érdeke, hogy Ro­mániát elárassza s petróleumot, szenet és Ardeal-i nyerstermékeket szerezzen háborús céljaira. Nyersanyag nélkül felére csökken ereje a német hatalomnak. Tudnunk kell tehát, kire számíthatunk s összhangba kell hoznunk a belügyeket a külső orientációval. NEAMUL ROMANESC (Iorga irja): Miha- lache misszionáriusa: Lupu dr. Londonba érkezett, de nincs hir arról, mit végzett a Themze partján. Csupán fényképe jelent meg egy alkalmi lapban. Ugyanakkor Mad- i gearu Párisban tanácskozott a humanizmus képviselőivel s naponként nyilatkozatot adott a lapoknak arról, mit valósitana meg a nemzeti-parasztpárt kormányra kerülése alkalmával. Azt mondta Madgearu, hogy' Romániában forradalom van. A humaniz­mus ügyészei természetesen felháborodtak s sürgős rendszabályokat, vizsgálatot köve­telnek országunkban. Az általuk ajánlott megoldást ismerjük: nemzetiparasztpárti kormány, külföldi ellenőrzéssel. Oly' kor­mány, mely alatt a III. Internacionálé könnyen a nyakunkra nőhetne Dimitrov utasításaival. EXCELSIOR: A Bucuresti-i jéggyárak ár­emelése folytán ismét előtérbe került a drá­gaság kérdése Hatóságaink többször igény'be vették már a törvényt s maximális árakat parancsoltak. (Pedig az árat nem lehet köz- igazgatási utón egyszerűen meghatározni. Az áralakulást s költségeket kell előbb tanul­mányozni. Az egyoldalú, önkényes ármegál­lapítás elpuszithatja a vállalatokat anélkül, hogy az áruzsorát megszüntetné. Abban az esetben, ha a közigazgatási hatóságok a kincstári terhek emelkedését is tekintetbe vennék, megtalálnák a magyarázatát annak, miért következik be időnként drágulás. A behozatallal foglalkozó cégétől 3S százalé­kos valutafelárat követelnek. Elegendő, ha erre hivatkozunk, ami egyedül 40 százalé­kos áremelkedést indokol. Az iparvállalatok kétségbeesve várják sorsuk rosszabbodását. Félnek az uj ipartörvénytol s a folyó év végén lejáró kedvezmények megszüntetésé­től. Ez a bizonytalanság nem alkalmas az árak megszilárditásáísu Augusztus 23—29 „Székely-Hét“ Székely művészeti, történelmi kincsek és háziipari remekek kiállítása Nagy terveket valósit meg a Mures-megyei Földműves Szövetség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom