Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-30 / 148. szám
4 BLLBNZßK 1 9 3 6 f u n I a M 30. mm TG.-MURESI LEVÉL Cáfolják a Tg.-Mures-i Kultúrpalota elajándékozásának hírét Kiszorul a magyar népművészeti anyag a kiállításból? - Szép eredménnyel zárták a székely iskolák kapuikat TG.-Ml'ILES. (Az Ellenzék tudósitójától.) az u Ilii', amely szerint Tg.-Mures város időközi tanácsa az országszerte hires kultúrpalota épületét a/ államnak ajándékozza. Hir szerint az interimar bizottság azért tenné ezt, mert az állam nagyobb összeget kitevő köve teliseit elengedte a városnak. Más verzió szerint nem az állam, hanem az Astra közművelődési egyesület birtokába log átmenni a város tulajdonát képező kultúrpalota. És némi változások is történnek: az orgonát leviszik Bucuresti- be, a hangversenytermet viszont színházzá alakítják. Ezek a hírek, melyek állítólag a városházáról szivárogtak ki, kellemetlen hatást váltottak ki. Daudea időközi bizottsági elnök távollétében felkerestük dr. Petru Stoina alpolgármestert és felvilágosítást kértünk a kultúrpalotával kapcsolatos híresztelésekre vonatkozóan. Dr. Stoina alpolgármester a híreket határozottan megcáfolta: — Semmiféle tudomásom nincs arról, hogy u kultúrpalotát az államnak vagy az Astrának ajánlta volna fel az interimar bizottság. A tanácsban szó sem volt erről. Sémi próbálkozás történt ügyön ily irányban, do, hogy a Fundaţia Principele Carol, Astra és Kultúrpalota ügyét egybekapcsolják. A városi tanács azonban nem tette magáévá n tervet. Az sem felel meg a valóságnak, hogy az állam tartozásokat engedett 'volna el a városnak. Sőt, a helyzet éppen fordítva áll. A városnak vannak súlyos követelései az államtól. A kultúrpalotával kapcsolatos kérdéseken a városi tanács álláspontja az, hogy minden erővel meg kell tartani azt, ami a városé, különösen akkor, ha a kérdéses vagyon a városnak büszkesége. Kiállítási hónap A város időközi bizottsága hatalmas lázzal készíti elő a ,,Tg.-Mures-i hónapot“, mely augusztus 15-én veszi kezdetét és szeptember 15-ig tart. Dr. Stefan Irimie, a kiállítási hónap rendezője, az iparkamara vezetőségével fáradtságot nem kiméivé követ el mindent. hogy a ,,hónap“ minden tekintetben sikerrel végződjék. A város polgármesteri hivatala kiáltvány- nyál fordult a lakossághoz, hogy ebben a nagy munkában minden polgár legyen segítségére. A Tg.-Mures-i hónapnak különös jelentősége a kiállításokban fog megnyilvánulni. Az állami tanítóképző intézet épülete lesz a gócpont. A mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, román népművészeti kiállítások Mures- megyét a maga egészében fogja bemutatni. Sajnos, a ,,hónap“ rendezője a magyar népművészeti kiállítást — mely ebben a me- gvébenigen gazdag és ritkaszépségü anyagot adna — nem vette fel programjába. A városi könyvtár és a városi levéltár okmányai szintén közszemlére lesznek téve a meghatározott időpontban. A romániai városok, a görög katolikus, görög keleti egyházak és a közigazgatási tisztma&o ti Ára kartonálva 139, kötve 180 lej. K pható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, P. Unirii. Vidékre szállítjuk viselők országos kongresszusa itt lesz megtartva. a Tg.Mures-i hónap látogatóinak 50 százalékos kedvezményt nvujt a vasút vezér- igazgatósága. Ifjúság Még mindig beszédnek városszerte arról az impozáns tornuiiiuiepélyröl, amelyet a református iskolák rendeztek Horváth András vezetésével. A 800 egyenruhás tanuló felvonulása a kollégium fúvószenekaréval, feled- lietetlen élménye a város magyarságának. A szabadgyakorlatok alkalmával tanúsított fegyelem és precizitás maradék nélküli elismerést biztosított Horváth András kollégiumi és Frankovitsné, Csató Juci leánygimnáziumi tanároknak. A játékok és az atlétikai versenyek lefolyás« hangulatosak voltak és igen szép eredményeket mutattak. A tornaünnepélynek több, mint kétezer nézője volt. Dicséretet érdemel Piskolti Gábor rajztanár is azért a gazdag és értékes rajz-kézimunka kiállításért, ahol a tanulók művészi tudásukat juttatják kifejezésre. A plakát-tervezés és rekJámfestés. aminek a jövőben minden bizonnyal nagy «/ere|x* lesz, a református kolJégimn tanulói közül mestereket fog nyerni. Fodor, Horváth, Ki.s.s reklám és plakát festményei, rajzai feltűnést keltettek a kiállításon. A katolikus tanítóképző intézet kéziín unka kiállítása is dicséretet érdemel. Inc/e István valóságos mestereket nevel növendékeiből. Nagy Endre a református kollégium neves és fáradhatatlan, közszeretetnek örvendő igazgatója teljes megelégedéssel nyilatkozik a Ih1 fejezett iskolai évről. A kollégiumnak 881 tanulója volt összesen, inig az eleminek 126. Az inspektori látogatások mindig teljes megelégedéssel találkoztak. A román és francia tárgyaknál lényeges javulás mutatkozott ebiben az évben. A növendékek vizsgaeredménye kedvező képet mutat. A tanulók becsülettel és lelkiismerettel dolgoztak. A válság azonban súlyos megpróbáltatásoknak teszi ki az iskolát. Az I. oszt.-nak eddig 59 tanulója van, ehhez természetesen még hozzá jönnek az őszi felvételezük. Az iskolai év ünnepélyes befejezése szombaton volt a kollégium dísztermében. (*z. I.) ELH AJ ÁSOD ÁSNÁL, KÖSZVÉNYNÉL ÉS CUKORBETEGSÉGNÉL, oxaluria és phosphatu- ria kép/ődéénél, hugysavos sók lerakódásánál a természetes ,,FERENC JÓZSEF' keserű viz jav>tji a gyomor és a belek működését s tartósan elő" mozdítja 0.7. emésztést. Több jeler orvos. az anyagcscrebajók célszerűbb gyógymódja, után kutatva, már a mult században megállapította, hegy a FERENC JÓZSEF v:zkurávai nagyon szép eredményt lehet elérni. BUDAPESTI LEVÉL Három kis mocsok U Beszámoló a magyar „Júniusi Hetek művészi és zenei eseményeiről BUDAPEST, június hó. Ezek a betek az időjárást utánozták, fagyosan kezdődtek és tüneményesen szép esitel végződtek, forró és fiadalmas sikerrel. Szegény kis Nizsinszky Kyra nyitotta meg Liszt ...Mefisztó-keringö- jéhez“ írott táncjátékával az Operaházban a műsort. Az ő gyönge vállai nem bírták a súlyos családfát. Apjával: a világhírű Vaclav- vai, anyjával: a Pulszky Romolával és nagyanyjával: Márkus Emíliával a családfa ágain. Meglehetősen értelmetlenül forgott a sok leányzó és legény a színpadon, Faust ijedten — mint az egér a fogóban — szaladgált, hogy kijusson a táncolok köréből s közben sárgapántlikás ifjak fel-fel kapták Margitot a levegőbe, majd újból letették. Margit maga: a kis Kyra volt, a zseniális fantaszta, aki oly szépen gondol el mindent, de mire a gondolatok a levegőre kerülnek, fonnyadtam hervadtan csüngenek. Thomas Mann, Paul Valery, Karel Capek még a többi szellemi együttműködők, akik kivonultak, még azt sem mondhatták, azért nem értik, mert idegen a nyelv számukra. Annál jobban értették Dohnánvi és Galafrés Elza régi, de kedves „Pierette fátyolénak“ szellemes-kellemes osztrák-német nyelvezetét. No meg a bűbájos Szalay Karola is „érthetően“ mozgott a színpadon. A következő napokon három Verdi, egy Bizet és egy Puccini előadás volt műsoron. Itt nemcsak gulyás van, de jó olasz és francia zene is. Magyar zene? Na ja, igen, hát, hogy meg ne ártson, előhúzták a jó öreg Goldmark Károly nem jó, de igen öreg „Téli regé“-jét, aminek élethü előadásától fáztak az emberek. Hadd lássák, hogy Kodály és Bartók mellett ilyesmit is megengedhetünk magunknak, mégcsak nem is Erkelt, de a leggyöngébb Goldmarkot. Hangverseny Legnagyobb sikere a „Júniusi Hetekben“ a — természetnek volt. A Filharmonikusok szerenád-estjüket a belügyminisztérium régi barokk .falaitól körülvett, lombos fákkal díszített, pázsitos udvarán tartották. A két leg- terebélyesebb fa között helyezkedett el a zenekar, a közönség félkörben hallgatta Mozart és Weiner Leó szerenádjait s a közben kissé stilszerütlen nótázást, az épület terraszán elhelyezett operaházi énekkar előadásában. Szünetben a hatalmas barokk fogadóterem fényárjában sütkérezett a közönség. Tatatóváros A két tata-tóvárosi előadás közül Beethoven Fideliója valóban legkimagaslóbb eseménye volt a Júniusi Heteknek. Az ötlet a házigazdáé: Eszterházy Ferenc grófé, aki a legszebb romantikus regényalak, Jókai tollára teremtett grand segneur, mecénás, hatalmas birtokok ura, zeneszerző és a muzsika lelkes rajongója, amellett gyönyörű férfi, aki — ha egyik lovagi kalandja rajongója nem kerül súlyos zsábájába — festők ideálja lehetne ma is. ö vezényelte az idei első szabadtéri előadáson „Siegfried“ III. felvonását és ö készítette elő Fideliót is. Az „Üregvár“ volt a díszlet, a Mátyás király korabeli remek kastély, melynek udvarán állították fel a tribünöket. Megcsendültek a Beethoven-muzsika hangjai s a reflektor a színpad egyik sarkába világított. így oldották meg a reflektorok mindvégig a színváltozásokat. Gyönyörű volt Eszterházy elgondolása, melyet költői gazdagsággal oldott meg Ná- dasdy Kálmán rendezése. El lehetne „mesélni“ az egész előadást, de csak mozzanatokat ragadunk ki belőle: négy különböző irányból és magasságból özönlötte el a festői öltözetű várőrség a termet, reinhardti tömegmozgással. Fidelio (Báthv Anna) letérdelt a falon igen magasan elhelyezett feszület elé. Ivét kék fénycsóva világítja meg az imád- kozót é.s Krisztust. Expressziv és megkapó- an szép. Fáklyás katonák rohanna!: végig a színen. Egy pillanat, de remek hatása el nem marad. A miniszter jövetelét jelenti egyik katona. Valamit súg a másiknak, de az egész hatalmas színen végigfut valami ideges, izgalmas hullámzás s mindenki érti, miről van szó. Remek volt a térkihasználás is, a vár tövében húzódó pázsitos domboldal. A rabok felvonulása megrendítő kép. Itt, a csillagoktól tündöklő égboltozat alatt még fenségesebbnek, megrázóbbnak tűnt fel a női hűség apoteózisa, Beethoven szabadságittas lelkének ez a mámoros és lázongó himnusza. Az elbűvölt közönség alig akart elszéled- ni. Utána a hatalmas kiterjedésű tó vizét tündöklő tűzijáték gyújtotta pompázó színekre. Az ősi park hatalmas fái csodálkozva és néma gyönyörűséggel szemlélték. Megy egy nő a kávéház előtt és mellette egy kis mocsok. A mocsok kezében haldokló, agg hegedű és az apró mocsok olyan hamisan nyivákoltatja, hogy a dobhártya dühbegurul. A hölgy kis ideig tűri, aztán kinyitja a retikült, a lej leesik és a mocsok elfut vele. A kávéház terraszán, ahol a fejek felriadtak az újságokból a hanginzultusra, nevetnek. Korai volt. A pöttöm piszok (csak rongy kis nadrágja és szemüvege van) újra felbukkan, most két nőt kisér, rángatja a vonót és menetközben, mezitlábával. még valami téves taktust is ver. Retikül, pénz, vége. Nevetés. A járókelők is nevetnek. Eszreveszem, hogy a fa mögé huzódva nagyobb rongyos áll és figyel. — Most! — kiált s kis szemüveg előrerohan a hegedűvel. Szegény fülek s emellett kegyelem sines, mert a két nő, akiket az apró megtámadott, szemmel láthatólag zavarban van, nem tudják, mit kell tenni, pirosak és zsebkendőbe visszafojtva kuncognak. Az emberek utánuk fordulnak, a két nő gyorsít, hiába, az égbekiáltó hamis búrtermék ugv követi őket, mint valami ádázán hangos árnyék. Végre az üldözötteknek eszükbe jut a retikül s ime: slágertorz rögtön megszűnik. Már sereg nézője van a különös közjátéknak. Srácok, facérok, egy-két inas áll a fa mellett és szörnyen tetszik nekik a dolog. Mustrálják a szeml>ejövöket és ráuszítják a nyikorgó Paganinit. A nézőknek határozottan jó szemük van, csak olyant választanak ki, aki tüstént megriad é.s inkább azonnal adózik, semhogy a kis raggancs tovább is cigányozzon mellettük. A kávéházban senki sem olvassa az újságját, a feketék, a kapu- cinerek kihűlnek, szép uj játék kezdődik, találgatják, ki, hány lépésre ad? Csinos nő fehér selyemben, egy lépés. Idős nő vastag aranylánccal, négy és fél lépés. Katonatiszt mosolyogva: előre. Cvikkeres bácsi ernyővel, felöltővel, hét és tizedlépéssel tartja a rekordot. Népszerű zeneliizelek sorozatban eddig következők jelen-ck meg: Mól* nár Antal: A gyermek éj> a zene. (Hogyan neveljük zenére a gyermekeket) 33.—. Szabolcsi: A magyar zene története. (A magyar zenetörténet irodalminak áttekintésével) s°.—. Bartók Béla: Népzenének és a szomszéd népek népzenéje. (127 javarészt nyomtatásban még meg nem jelent dallammal) 79.—. Molnár Antal: Kodály Zoltán. (Számos kép és kótamelléklettél Kodály müveinek teljes jegyzékével és bibliográfiájává!) 79.— Bartók Béla: Miért é* hogyan gyüjtsünk népzenét? (A zenei folklóra törvénykönyve) 40.—. Kerényi: Az énekkari műveltség kezdetei. Kórusok. (A kórus kultúra első magyar összefoglaló és irányitó könyve. Útbaigazítást ad arra, bogy miként kell énekes együttest szervezni, mikép alakuljon át a dalárda énekkarrá, hogyan vezessünk és neveljünk müveit énekkart?) 79.—. Kaphatók az Ellenzék könyvoszíályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnil szállítunk. Kérje a könyvujdonságok jegyzékét. A cigánypalánta minden üzlet után a. fához fut és a nagyobbnak átadja a pénzt. Mennyi lehet, talán egy kiló már, a nagyobbik mindkét zsebét jól kipupositja az aprópénz. En még ilyen fáradhatatlan dolgozót nem láttam. Rohan a gyorsabban lépő megtámadott mellett, száguld a fához vissza a pénzzel, fut az újabb áldozat után, rángatja a vonót, toppant rendkívül piszkos lábával, rázza kócos fejét. Nadrágját spárga tartja, meztelen felsőteste olyan szűk, hogy biztosra vehető benne a tuberkulózisbacillus. Már egy félórája harcol, a terrasz és a mogorva főpincérek mást már régen elzavartak volna, de ezt vagy sajnálják vagy mulatnak rajta, vagy mindkét ok fenforog, ki lát be a ter- raszon ülők és a főpincérek bonyolult lelkivilágába? Rendőr sétál gumibotosan, revolvertáská- val. A zene megszűnt, két fekete szem kémlel a fa mellől, az önkéntes kibicek pedig közömbös arcot öltenek, nincs itt semmi, csak ugv állnak, nem igaz? A rendőr méltóságteljesen elúszik, már csak egy pont a láthatáron. — Rajta! — hallom a terraszra és ebben a pillanatban két hegedű visong, talán nem is kettő, három. Felkapom a fejem rémülten. csak nem szaporodott meg a kis mocsok a rendőrszünet alatt? De, igen, megszaporodott, hárman vannak már, Jóisten, három horpadt hegedű és három csont-bőr fiuképü bacillusgazda, a másik kettő honnan került elő, ki tudja? Aki jön, körülfogják, bezárják a rémes hanggyürübe, a terrasz már röhög, a kibicek szaporodnak: remek ingyeji mulatság. Ugylátszik baj van. A nagyobb, a fal mellett, kevesebb pénzt kap és méltatlankodni kezd. A másik kettő takarodjon és hogy takarodjanak, hirtelen két pofon csattan; nem értem, hol van hely pofoncsattanásra azokon a kis arcokon. 'Pofon és rúgás, nyomában orditás és harapás, a négy össze- ugrik, rongy- és piszokgonrolyag. Újabb né^ zők és tippelők. Varázskiáltás hirtelen: — Rendőr! A gomalyag szétpattan. Hárman háromfelé válnak, három gyermekjárókelő, csak éppen hegedű van náluk, az pedig valószínűleg nem tilos. A rendőr nézi őket, a hivatalos hatalom alatt elfojtott mosollyal. Visszanéznek rá, illedelmesen pislogva. — Nna — szól a rendőr, csak egy kicsit nyomta meg a hangját, a hármat azonnal elnyeli a föld. Mint mikor a gyermekláncfű pihegömböcs- kéjére ráfújnak. (—t) Az ELLENZÉK a haladást szolgái fa. 4] kisebbségi és emberi jogok olőharooi**
