Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-23 / 142. szám
TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAL. No. 141.163/1929, Szerkesztősé g és kiadóhivatal: Cluj, CaleaMotikar 4 Fiákkiadóhivartal és k ön7 vosz t ál7 : Piaţa Unirii 9 szám. — Tekfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVII# ÉVFOLYAM, 142. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési áriak: havonta 70, negyedévre 2x0,'félévre 440, évente 840 lej. —* Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő.'A' többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több KEDD 1936 JUNIUS 2 3. Ma kezdődik s Dardanellák megerősítésének kérdésével foglalkozó snossireig^I értekezlet- — földközi-tengeri hatalmak állás- foglalása Törökország követelésével szemben- — Olaszország részvétele az értekezletei! még nem biztos „fraiclasrsiáö es Németország nemzeti haggomäupik iiMâii Beiül! is megtoiâihaliâK a ütemezés átjár megnyitásáig az olasz megbízott is megérkezik Monáreuxbe. Béke évforduló PÁRIS. Az Ellenzék tudósítójától.) A ver- saillesi béke 17 éves évfordulója alkalmából Petaki marsai!! beszédet tartott, amelyben, a francia—német viszonyra vonatkozólag többek között a következőket mondotta: Nem érthetem meg, hogy két magas kultúrájú nemzet miért nem találhatná meg a megegyezés utjai cáfc£i'ku£, hogy nemzeti hagyományait feladná. Kánya magyar külügyminiszter nyilatkozata Budapest, junius 20. A magyar felsőházÁz európai külpolitikai válsággal kapcsolatban tervbevett nemzetközi értekezlet- sorozat első része ma kezdődik a genfi tó partján lévő Montreuxben. Ez az értekezlet Törökországnak a Dardanellák megerősítésére vonatkozó követelésével foglalkozik. Részt vevői a sévresi békeszerződés és az ezt a szerződést módosító lansa unei szerződés fiáiról lesznek, akiknek nemzetközi jog szerint hozzászólásuk van a szerződés aláírásainak minden megváltoztatásához. Törökországon kívül tehát nyolc állam képviselői vehetnek részt az értekezleten, köztük három nagyhatalomé, Anglia, Franciaország és Olaszországé is. Hogy a kérdésben erősen érdekelt Szovjetoroszországot is meghivták-e Montreuxbe, arról még nincs hír. A moszkvai diplomácia a fenti szerződések aláírásakor még nem kapcsolódott be az európai külpolitika eseményeibe. Ma fog kiderülni az is, hogy Olaszország elkiildi-e megbízottját az értekezletre, minthogy Kóma kijelentette, hegy a szankciók felfüggesztéséig távoltartja magát a népszövetségi keretben lefolyó tanácskozásoktól. A szankciók népszövetségi felfüggesztése pedig csak a jövő hétre várható. Ez azonban ma már csak formaság és azért remélik, hogy az olasz megbízott a tanácskozások megnyitásáig Montreuxbe érkezik. Ami a tanácskozás érdemi részét illeti, Törökországnak követelésével alighanem előre nyert ügye van. Anglia, melynek mint a Földközi-tenger legnagyobb tengeri hatalmának esetleg kifogása lehetne a Dardanellák megerősítése ellen, az adott viszonyok közt óvakodni fog Törökország kívánságának visszautasításától. Franciaország minden bizonnyal ugyanerre az álláspontra helyezkedik. Az olaszok, akiknek abessziniai vállalkozásával áll kapcsolatban a török követelés, szintén nem valószínű, hogy ebben a pillanatban nagyobb ellenkezést fejtsenek ki. Szovjetoroszország pedig saját érdekében is a török követelés legfőbb támogatói közé tartozik. Az érdekelt kisebb hatalmak közül Görögország a maga részéről valószínűleg bizonyos követeléseket támaszt. Az értekezleten, mely érdemi határozatra alighanem csak a népszövetségi tanácskozások után fog jutni, az eddigi tervek szerint angol részről Eden külügyminiszter, francia részről Delbos külügyminiszter is résztvesz. A két külügyminiszternek az uj francia kormány megalakulása óta ez lesz az első személyes tanácskozása, amelyen alighanem megbeszélik a genfi népszövetségi tanácsüléssel és közgyűléssel kapcsolatos kérdéseket is. A szankciók felfüggesztése ügyében elfoglalt álláspontjukról úgy az angol, mint a francia kormányok már hivatalosan is értesítették Rómát. Tegnap azután újabb esemény történt, mely már a népszövetségi tanácskozás előtt keresztülhúzza a szankciós politika minden lehetőségét. Roosevelt, az Egyesült-Államok elnöke rendelkezést adott ki, mely beszünteti a Washingtonban elrendelt összes forgalmi tilalmakat Olaszországgal és Abesszíniával szemben. Ez annyit jelent, hogy az Egyesült-Államok a háborúi' megszűntnek tekintik, még mielőtt Abesszínia uj államjogi helyzetének elismerésére került volna a sor a többi hatalmak részéről. Ez az elismerés egyelőre nem is fog be következni, minthogy Anglia egyelőre csak a szankciókról mondott le. Abesszínia beke belezésének elismeréséhez a londoni kormánynak még idő kell, amíg az angol közvéle mény izgalma lecsillapodik. Közvetve viszont London már megtette az első lépést ehhez az elismeréshez. Amint a Reuter-ügynökség jelenti, Sir Sidney Barton, Anglia addis abebai követe az abesszin fővárosból Dzsibutin át elutazik és állomáshelyére előrelát ható lag nem is tér vissza. Ez lényegileg az angol diplomáciai képviselet megszüntetésé jelenti Abesszíniában, amit rövidesen Franciaország részéről is hasonló lépés fog kö vetni. Rómában érthető megelégedéssel üdvözlik az angol követ távozásáról szóló Ion doni hirt. A külpolitikai élet időnként visszatérő szenzáció-hirei közé tartozik a Habsburgok Ausztriába való közeli visszatérésének hire is. A Habsburg-restauráció hire olyan gyakran bizonyult valótlannak, hogy eznttal is a legnagyobb fenntartással kell fogadni. A fenntartás azonban még nem jelenti a hírben foglalt lehetőségek teljes kizárását. Ezúttal Cramborn angol külügyi államtitkárnak a Habsburg-restauráció kérdésében tett kijelentése adott alkalmat rá. Cramborn ugyanis egy hozzáintézett alsóházi kérdésre kijelentette, hogy ez a kérdés Ausztria befügye és az angol kormány nem avatkozik bele egy szuverén ország belügyeibe. Ebből a nemleges válaszból biztos következtetést levonni természetesen még nem lehet. A Habsburg-kérdés azonban annyi érzékenységet érint, hogy Cramborn lord kijelentése elkerülhetetlenül további kombinációkra adhat alkalmat. A nap eseményeihez tartozik Pelain marsallnak, a világháború egyik francia katonai vezetőjének feltűnően békés nyilatkozata Franciaország és Németország viszonyáról. ümeriiíe isicösiilufcic a szaiefóctOfraí WASHINGTON. (Az E/ilienzék távirata.) Roosewelt elnök tegnapi rendelkezése folytán az Egyesült-Államokban megszüntették az Olaszország és Abesszínia ellen kiadott kiviteli és forgalmi tilalmakat. A Dardanellák ügye PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Montreuxben ma összejönnek azoknak az államoknak megbízottai, amelyek a Dardanellák ügyében fognak dönteni. A tanácskozásokon Törökországon kivül 8 állam vesz részt. A flausannei szerződést aláíró államok közül csak Olaszországnak képviselete kétséges, azt hiszik azonban, hogy a tanácskozások ban Kánya Kálmán külügyminiszter kijelentette, hogy az uj csehszlovák államvédelmi javaslat veszélyezteti a határzónában élő ma-l gyár állampolgárok helyzetét, a veszély nagy-* sága azonban csak a javaslat gyakorlati a!-* ka:lmazásából tűnhet ki. A kormány mindenesetre figyelemmel kíséri helyzetet s minden eszközt felhasznál' arra, hogy a határzónában élő magyar állampolgárokat megvédje^ Ugyancsak a csehszlovák államvédelmi törvénnyel kapcsolatban tett csehszlovákiai lépésekkel áll kapcsolatban a „Magyar Távirati Iroda“ közlése is, mely figyelmezteti a magyar közönséget, hogy az utóbbi időben magyar állampolgárokat, különböző ürügyek alatt indokolatlanul tartóztattak le Csehszlovákia területén. A „Magyar Távirati Irida" szerint számos olgcui maggar álfampofgárt fogtok kémkedés gyanújába, akiknek utja tisztán magánjellegű volt. A köztársaság védelméről szóló törvénynek ugyanis olyan értelmezést adtak, hogy annak alapján bármely odautazó magyar állampolgár letart óz tatható, sőt be is börtö- nözhető. Ilyen alapon az ntóbbi időben magyar áfilampolgárakat, köztük kiskorúakat is letartóztattak és bebörtönöztek, anélkül, hogy az illetők sejtették is volna, hogy valamiért felelősségre lehet őket vonni. Nincs tehát más hátra — teszi közzé a „Magyar Távirati Iroda“ — mint, hogy a maggar közönség tartózkodjék a Csehszlovákiába való utazástól. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Franciaország egyes városában a sztrájk tegnap ujult erővel tört ki. Parisban sztrájkba léptek a kikötőmunkások. Nizzában és környékén a közlekedési alkalmazottak sztrájkolnak. Több helyen a jobb és baloldali csoportok között összeütközésre került sor. Saint Etienneben a jobboldali és kommunista lapok rikkancsai között történt verekedés. forradalmi jelleget öltött a belgiumi sztráik BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Brüsszelből jelentik: A belgiumi sztrájk forradalmi jelleget öltött és ezér a kormány elrendelte az ostromállapotot. Az országutakat és a vasúti vonalakat mindenütt katonaság őrzi, mert a legutóbbi napokban számos helyen eltorlaszolták az országutakat, hogy megakadályozzák a személy és élelmiszerszállítást és felszaggatták a vasúti síneket, hogy karambolokat idézzenek elő. \ Vonatokat támadnak meg az tfafeok LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Jeruzsálemből jelentik: Az arabok enge- delem-megtagadása már 10 hete tart és az állapot napról-napra veszedelmesebb. Tegnap az arabok megtámadtak egy tankot, amely Jeruzsálem elővárosában akart rendet teremteni. Megtámadták az arabok tegnap az angol katonák egyik sátor táborát is, rálőttek a páncélautókra és megostromolták a vonatokat. Az összeütközéseknek számos halottja van. Dinu Urasaim figyelmeztetése a libeffá^is pástéafk BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Dinu Bratianu, a liberális párt elnöke tegnap nagy beszédet mondott Muscel- ben, hol a megyei tagozat Tancred Constantinescut, az elégedetlen liberálisok vezérét, diszelnökké választotta. Dinu Bratianu sorra vette a pártokat, melynek során kifogást emelt a nemzeti parasztpárt programja ellen s ugyanakkor leszögezte, hogy a jobboldali nacionalista pártok programját sem veszi komolyan. Az ultranacionalizmust és antiszemitizmust hibáztatja. Végül távolról érintette a liberálispárt helyzetét, megállapítva, hogy „hosszabb ideig lehet hatalmon, ha a kormány okosan és fegyelmezetten dolgozik, nincs személyes tülekedés a pártban s egyik a másik dolgába nem avatkozik“. Politikai körök megállapítása szerint a liberális párt belső válsága. Dinu Bratianu nagy érdeklődéssel várt beszéde után továbbra is nyitott kérdés maradt Amerika még a népszövetségi határozat előtt beszüntette a szankciókat
