Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-18 / 138. szám
W tAXA ÍOSTALA PLÄTTTX IN NUMERÁK. No. 14x^63/ <9*9. ^ ÁRA Sz-erke«ztóség és ki ad óhiv-at«.li Cluj, Cal«aMotilxar 4 FíAkk i adó h i-ratoi és könyvosztály : Plata Unirii' 9 szám. — Tekfonszám: 109. — Levéiejm: Cluj, postafiók So, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS BHBHBaMHHnsaHHMHani 1936 JUNIUS 18. Az angol kormány holnap jelenti be hivatalosan a szankciók kérdésében megváltoztatott álláspontját Eden bSîîiigyminisster vállalta a bejelentés ránézve beSiesnetlen keteie- zettségét. — Schacht dr.-t kitüntető szívességgel fogadták Szófiában Franciaország is hozzáláratt a szonhd6s Á szankciós politika tejes föladását ma már bevégzett ténynek tekintik Európa minden külpolitikai központjában. A tegnapi angol minisztertanácson a résztvevők, Edent is belértve, egyhangúlag a szankciók végleges feladása mellett foglaltak állást. Az angol álláspontváltoztatás, melyet eddig más lehetőségeket még mindig ki nem záró huzódozás jellemzett, most gyors ütemben fejlődik a határozott állásfoglalás felé. Úgy látszik, döntöttek abban a nehéz kérdésben is, hogy az nj külpolitikát milyen megoko- Iással fogadtassák el a közvéleménnyel. A lényeg előreláthatólag a londoni kormány eddigi érvelésén marad, hogy a szankciós politika akalmazhaitatianságáért nem Anglia felelős, hanem a népszövetségi államok együttesen. A folyamatban lévő szankciók megszüntetésének elhatározását ezért a népszövetségi alapszabály megfelelő reformjának elhatározása kell, hogy kövesse. Eden külügyminiszter holnap tartandó beszédének nagyvonalait a minisztertanács ilyen értelemben már meg is állapította. Erre a parlamenti vitára az angol kormány teljes erővel vonul föl. Eden a hozzáintézett interpellációkra adott válaszképeu nagy külügyi beszámolóval nyitja meg a vitát, melynek záróbeszédét Baldwin miniszterelnök fogja tartani s amelynek folyamán esetleg a kormány más tagjai is fölszólalnak. Az angol közvélemény különben még mindig igei; kellemetlen érzéssel nézi a kormány álláspontváltoztatását. Baldwin miniszterelnök tegnap az „Abesz- szinia Barátai Társaság^-tól beadványt kapott, mely kéri a kormányt, hogy ne ismerje el Abesszínia bekebelezését Olaszország által és a szankciók megszüntetése helyett, ellenkezőleg, fokozza azoknak erejét. A beadvány aláírói között vezető helyen van Oliver Baldwin, Baldwin miniszterelnök fia, Norman Angel, az ismert publicista és lord Inchape, az angol arisztokrácia egyik vezető tagja. A szankciók feladásához, amint párisi lapok jelentik, minden tekintetben hozzájárul a francia kormány is. Paris csak azt a kikötést teszi, hogy a népszövetségi döntés ebben a kérdésben is egyhangú legyen. Ez elé különösebb akadályok előreláthatólag nem hárulnak, bár meglehet, hogy egyes kisebb államok részéről mutatkozó ellenzés leszerelésére újabb tárgyalásokra lesz szükség. Delbos francia külügyminiszter különben tegnap tárgyalt ebben a kérdésben Cerutti párisi olasz nagykövettel, akihez francia lapok szerint föltette a kérdést, hogy a szankciók felfüggesztése után milyen lesz Olaszország magatartása. A szélsőkéiért válság, mely a délkinai és középkinai kormányok között megindult béketárgyalással enyhültnek látszott, ma reggeli jelentések szerint újra kiéleződött. A kínai eseménykről szóló jelentéseket azonban mindig fenntartással kell fogadni, az események menete néha éppen az ellenkezőt bizonyltja, mint amit a csavarosságban különös tökélyt elérő szélsőkéiért diplomácia erről jelent. A jelentések szerint, a megindult béketárgyalások elé súlyos akadályok hárultak. Ugyanakkor a japán kormány is demair- sot intézett japánellenes kijelentései és tettei cimén a délkinai kormányhoz. Erre a demarsra a délkinai kormány nem adott megfelelő választ, aminek következtében a feszültség Tokio és Kanton között veszedelmesen kiéleződött. Schacht dr., német vezető közgazdasági miniszter és bankkormányzó továbbfolytatja balkáni látogatásait. Az utolsó két napot Szófiában töltötte, ahol nagy ünnepélyességgel fogadták. Boris cár, aki külön kihallgatáson tárgyalt vele, a Sándor király-rend elsőosz- tályu csillagát adományozta a német vezető politikusnak. A bolgár nemzeti bank kormányzója által adott diszebéden Schacht dr. a két népnek a világháború óta fennálló barátságára hivatkozva állapította meg, hogy Németország és Bulgária a legjobb kapcsolatokat kívánják egymással fenntartani a jövőben is. Schacht dr. Szófiából Athénbe és onnan, legújabb jelentések szerint, Szíambulba megy. A jövő hét szerdájára visszafeji utaztában Budapestre várják, ahol szintén két napot fog eltölteni. A francia kormány a kamarával elfogadtatott merész szociális és gazdasági terveit gyors letárgyalásra már a szenátus elé vitte. Itt nagyobb ellenálásra talált, mint az erősen baloldali színezetű kamarában. Mindamellett valószínű, hogy sikerülni fog terveit elfogadtatni. A nagy sztrájkmozgalom hullámai még mindig nem simultak el teljesen. A vezető iparágakban ugyan megindult a munka, vidéken azonban egymásután lépnek sztrájkba azoknak az iparvállalatoknak munkásai, amelyekben a már nagyjában elért eredményeket még nem adták meg a munkásoknak. A szenátusi ülés során Delbos külügyminiszter, akihez a szankciók feladása ügyében kérdést Intéztek, kijelentette, hogy rövidesen parlamenti beszámolóban fogja ismertetni a francia kormány külpolitikai álláspontját. Men sitii!!® meg az angol Külpolitika! illát CSÜTÖRTÖK LVII. ÉVFOLYAM, 13 8. SZÁM. Az elnök meglátogatta Morvaországot és bizonyára már Romániai tapasztalatait is fölhasználva, rendkívül érdekes és súlyosan kötelező szavakat ejtett. Természetes, hogy elsősorban a béke érdekét szolgálta, mert az uj csehszlovák állam a béke ölében jött tétre s bölcsem tudja, miképen bomlasztotta föl a háború a századok olyan alkotását is, aminő a boldogult monarchia voit, amely legalább gazdasági tekintetben a mai politikai és történelmi kritika szerint, nagyszerű intézmény volt. Minden államfő nagyon-nagyon emlegeti most a béke szükségét és ugyancsak kihangsúlyozza, mennyire jó viszonyban kíván maradni a szomszéd államokkal. Ez nem érdekes és nem izgató, legfeljebb akkor, ami- ke Németország címére már nemcsak a megbékélés, hanem az együttműködés és a tisztelet érzését is küldik, habár másutt elítélőéin nyilatkoznak a tekintélyi rendszerről, amely az együttműködést parancs utján és gépies fegyelemmel valósítja meg. Masaryk utódjának az egyéb mondatai voltak jelentősek és súlyosak. Minden kertelés nélkül a regionalizmus hitvallásához szegődött és kiemelte gyakorlati meg elméleti szükségét. A regionalizmus pedig a külön történelmi hagyományokhoz, a külön lelkiséghez és jelentős közigazgatási decentralizációhoz váló ragaszkodást jelenti. Benes megállapítása szerint, minden újkori állam, az Unió s Angin., sőt Németország is megértette, hogy erre szükség van, amikor a birodalmakban még uj gazdasági középpontok is létesülnek, a műszaki kényszer és a növekvő népesség szükségletei folytán. Megígérte, hogy erre a bővülő regionalizmusra nemsokára sor kerül Csehszlovákiában is. A legfontosabb azonban részünkre: a német területeken ismét erőteljesen kihirdette a kisebbségi jogvédelem teljességének a közeli megvalósulását. Tudjuk, hogy erre becsületbeli kötelezettséget vállalt megválasztása előtt a magyar pártvezérek előtt. Benes nem habozik a kisebbségi kérdés komoly szükségének az elismerésével1. Mint elnök — úgymond — egyformán közel áll a csehekhez és németekhez; igyekszik egyforma lojalitással és barátsággal együttműködni velük. Íme, anélkül; hogy üzletiesen és érthetőn kérné a kisebbségek lojalitását, a magáét ajánlja föl közvetlenül, ami csak itt lenne újság. Aztán továbbhaladva e gondolat létrafokain, kifejtette, hogy a barátságos együttműködés az egyedül helyes alap a köztársaság minden elképzelhető politikájában. Szerinte túljutottak már a legnehezebb időszakon és most már fölfelé halad a többség és kisebbség viszonya. Ezért restelkedés nélkül kéri az újjáépítés munkájában a kisebbségek segítségét s mint legfőbb biztosítékra, rámutat az ország igaz népuralmi jellegére és annak változhatatlanságára. Súlyos és jellemző, feltűnően meglepő volt ez a kijelentése, ami egy való lehetőség félel\mét és veszedelmét hárítja el nyilván: „Nálunk bizonyára semmi sem fog történni, nem lesz fölfordulás és háborúság a polgárok között. A két népet a közös haza területén sorsközösség fűzi össze s a természettel meg a történelemmel ellenkeznék, ha a két nép, többség és kisebbség nem lenne mindennek a tuda- tábanf*. Igaz, hogy Csehország más, mint a mi országunk, de a többség és kisebbség egy 'és ugyanaz a politikai jelleg, teli ugyanazon politikai szükséglettel, érthető, ha meggyőződésünk szerint Benes szavai helyén lennének itt is. Megállapíthatjuk, hogy az utóbbi időben sok szó esik nálunk a kisebbségi kérdésről. Azonban senki sem merészkedik el a Benes-féle megállapításokig. Mindamellett mégis szeretnők, ha ezek az itteni szavak akkora hittel búgna föl, mint mikor a cseh köztársaság elnöke beszél kisebbségeihez. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an- I gol alsóház csütörtöki ülésén indul meg az j olaszellenes szankciók megszüntetésének vitája. Eden külügyminiszter nagy külügyi beszámolóval nyitja meg az ülést. A záróbeszédet Baldwin miniszterelnök fogja tartani. A politikai helyzet igen gyors menetben fejlődik. A kormány, amelynek többsége a szankciók felfüggesztése mellett áll, már egyhangúlag ezt a véleményt vallja. Az ellentétek csupán akörül- forognak, hogyan alkalmazzák az uj politikai orientációt. Ha a jövő csütörtökön Baldwin közli az alsóházzal, hogy a kormány lemond a szankciós politikáról, Attlee őrnagy kérni fogja, hogy tűzzenek ki politikai vitanapot, amelyen bizalmatlansági indítványt fog tenni a kormány ellen. Végétért a párisi sztrájk PÁRIS. (Rador.) Páris környékén a sztrájkmozgalom majd teljesen véget ért. Vidéken újabb sztrájkok kitörését jelzik. Pro- venoeban ma délelőtt a szállítási és építőipari alkalmazottak beszüntették a munkát. A Pi- reneusok vidékén több gyárban sztrájk tört ki. Lyonban a vágóhidakon szünetel a munpolitika clc|f€s€iicz ka. Páris környékén 200.000 ember vette fel a munkát, további 60.000 a szerződések megkötésére vár. Valószínű, hogy a hét végéig az összes sztrájkok véget érnek. A Blam-kormány javaslatai PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Á francia szenátus tegntap délután terelte meg a Blirm- kormány már ismert szociális javaslatainak tárgyalását, amelyeket megelőzőleg a kamara már jóváhagyott. A kormány kérte, hogy a javaslatok tárgyalása ügyében mondja ki a sürgősséget. Az indítványt elfogadták. Súlyosbodott a helyzet Délkinában KANTON. (Rador.) A délkinai tartományokban megna y?kv áradt japánellenes propaganda miatt előterjesztett japán demars elvetése folytán a kantom kormány és Tokió között kimélyült a feszültség. Politikai és katonai körök szerint a kan&oeri kormány elutasító magatatása akut válság kezdetét jelenti Japán és DéHcirsa viszonyában. SHANGHAI. (-Rador.) Tegnap a iriasngsi tartományban levő Hengcsuban béketárgya- tlások kezdődtek a nankingi kormány és a déli tartományok megbízottai között. A tárgyalásokon mély nézeteltérések voltak nyilvánvalóan. Egyébként a kiangsii csapatoknak csak egy része tartózkodik még Gsangsaban, Hunan fővárosában és több hadoszlopa; a Cseoang mellett i hegyekbe vonult. A nankingi kormány három hadihajót küldött Gsangsaba. A kantoni kormány felkérte a nankingi kormányt, adja vissza a szólásszabadságot és a hazafias, valamint más természetű egyesületek szervezkedési jogát. Kiemelte annak szükségességét, is, hogy nemzeti ellenállást fejtsenek ki a japán invázió ellen. Vezérkari ionohök tanácskozása BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Hivatalos jelentés szerint tegnap délután öt órakor a kisantant Bucuresti-ben tartózkodó vezérkari főnökei Őfelsége II. Károly király elnökletével megbeszélést tartottak a királyi palotában. A megbeszélés — melyen Tatarescu miniszterelnök és Titulescu külügyminiszter is részt vettek — két óra hosszat tartott. A tanácskozások ma fejeződnek be. A csehszlovák és jugoszláv vezérkari főnökök, s Tatarescu miniszterelnök tegnap a királyi palotában voltak vacsorán, mely után Tatarescut kihallgatáson fogadta az uralkodó. Gross Jeno vádol BUCUREŞTI. (Az EHenzék távirata.) Tegnap délután szembesítették Gross Jenőt Osiceanuval, a Steaua Română igazgatójával. Gross rámutatott arra, hogy abban az esetben, ha őt vádolni lehet tisztviselőinek mesterkedéseiért, sokkal inkább lehet Osiceanut felelősségre vonni.