Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-18 / 138. szám
2 EEVBNZfiK 10 3 6 I u n 1 u M 1 H. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ NaWlhLi H^lrt — Hwlíwk <—1 Tummcuk PKEZENTllL: Sok naivitást lehet az ország egyes sarkaiban felfedezni. Jóhiszemű emberek azt lus/ik, hogy ke/deménye/éseik- kel javulást képesek előidézni. Így történt, hogy a Bnsarabia-i képviselők egy része és a hatóságok vezetői előterjesztést tettek a Dnyeszteren való hajózás felvételére s indítványozták, küldjünk kereskedelmi attasékat Szov jet-Oroszországba. Bizonyára szerelnék, vegyük fel végre a román—orosz kereskedelmi forgalmút. Mi ebben a naivitás? A jóhiszemű emberek azt hiszik, hogy a kormány nyomban intézkedni fog. Az utóbbi két év azonban bebizonyította, milyen mesz- sze vagyunk attól, hogy a vidéki érdekekre vigyázzanak. Mennyit beszéltek a Kárpáto- kon-tuli tartomány gazdasági ujjásziiletésé- röl. Úgy zuhogtak az ígéretek, mint a nyári eső s a kormány fiilebotját sem mozdította. Ugyanígy történt a »Bucovina-i gazdasági tanáccsal. A naivitás másik része, hogy kereskedelmi attasé kinevezését kérik. Ez már nem a régi pionerek munkáját, hanem az udvarlást jelenti. Olyan egyéneket neveztek ki, akik nem képesek megfelelni hivatásuknak. S végül tudnunk kell: nem azért hiányzik a román—orosz kereskedelmi forgalom, mert a Dnyeszter nem hajózható, vagy nincs attasénk Moszkvában. Az igazság ugyanis az, hogy a kormányt ez a piac nem érdekli. A kontingentálási politika megakadályozza az orosz áruk behozatalát, melyet csak mikroszkóppal lehet észrevenni. Ha pedig nincs import, akkor export sincsen. Ne haragudjanak tehát, ha naivitásnak nevezzük kezdeményezésüket. ZORELE: A lefolyt részleges választások a kormány népszerűtlenségét bizonyították. Ugyanez volt tapasztalható néhány városban és községben, hol tanácsválasztást tartottak. A kormány mégsem térhet ki a közigazgatási választások kiírása elöl. A törvény világosan rendeli, hogy a kihirdetéstől számított négy hónap alatt meg kell tartani a megyei és községi tanácsválasztásokat az egész országban s véget kell vetni az interimárok uralmának. A mai szegénységben s gazdasági zűrzavarban, midőn a vidék sokat szenved a centralisztikus politika miatt, nagy jelentőséggel bir, hogy a választók tömege véleményt nyilváníthat. A választók az ideiglenes bizottságok fölött ítélkezni fognak s teljesíteni fogják kötelességüket. Úgy látszik, félnek az Ítélettől, mely el nem maradhat ADEVERUL: A fizetések arányosításának előkészítésére kiküldött bizottság Bentoiu alminiszer vezetésével befejezte munkáját. Iulian M. Peter közigazgatási felügyelő a bizottság megbízásából előadói jelentést készített, melyben az arányosítás munkájával foglalkozik. Mindenekelőtt rámutat arra, hogy az állami költségvetés kiadási tételeiből 11 milliárd lejt vesznek igénybe a személyi járandóságok. Míg a parasztság életnívója emelkedik, a tisztviselői kar nyugati életmódra törekszik. Milyen helyzetben vannak? A fizetések részrehajlóin vannak megszabva. A jogvégzett közigazgatási tisztviselő például 2600 lejt kap havonta, a katonai iskolában érettségizett hadnagy fizetése pedig 8150 lej ugyanakkor. A CFR mérnök 13.200 lejt kap, az alorvos pedig csak 2500 lejhez jut havonta. A 21 éves hadnagynak jobb a helyzete, mint a 26 éves orvosnak, vagy tanárnak, aki 6600 lej havi fizetést kap. Az V. osztályba sorozott tanító havi 7000 lej s ugyanezen osztályba sorozott pap 5840 lejt, a jegyzői tanfolyamot végzett körjegyző pedig csak 3750 lejt kap havonta. Tízféle fizetési osztály van minden minisztériumban s közel kétezerféle fizetést folyósítanak az országban. Egyedül a járási titkárok harmincháromféle fizetést húznak s fizetésük 1000—6730 lej között mozog havonta. Huszonkilencféle fogházigazgató van. A központba rendelt tanítónő fizetése 19 ezer lejre emelkedik, a családi segély pedig nevetségesen kicsiny összeg: 100 lejt adnak minden gyermek után. Kezdőfizetéseknél szó sincsen létminimumról. A sok aránytalanságot el kell tüntetni. NAŢIONALUL NOU: „Isten veletek, öngyilkos leszek. Két lejem van, ezt gyertyára hagyom“ — ilyen szavakkal búcsúzott a kis öngyilkos, kinek holttestét Braila-ban találták meg a járókelők. Kis csomagja volt a 13—44 évesnek látszó fiúnak, benne néhány ruhadarabocska s a végzetes cédula a bucsu- sorokkal. Úgy látszik, kereskedelmi tanonc volt. Nem lehet leirni a fiuk nyomorát, kik elhagyják a szülői házat s magukra hagyatva bólyonganak. Szolgálatba szegődnek s úgy tűnik fel nekik, mintha idegeneket szolgálnának. Kíméletlen , munkára használ ják őket, napi 18 órát dolgoznak éhesen és felpofozva. Senki sem vigasztalja őket. Igazán „senkifiai“, kiket a sors prédájává dobnak. Könnyes szemmel átkozzák a percet, mikor otthagyták a szülői házat. Kórházba kerülnek, hol kiköpik tüdejüket. Százezerszámra állnak gondozás nélkül, kevesen kerülnek közülük egészségesen a falukba. Megerősödtek az ipari szindikátusok az ipartestiiletek feloszlatása után Érdekes felszólalások és nyilatkozatok azaradí kisiparosok gyűlésén A'RAID. (Az Ellenzék tudósítójától.) Most tartotta meg ezévi közgyűlését a Kisiparosok Országos Szövetségének aradi fiókja a Bucu- resti-böl megérkezett Samoil Alexandru országos elnök részvételével. Samoil Alexandru elnöki megnyitójában a szervezet céljáról beszélt, mely politikamentesen, kimondottan (vsak az ipartxsok érdekeit szolgálja s csak a román állampolgárságot veszi figyelembe, nemzetiségre és vallásfelekezetre való tekintet nélkül. Megemlékezett a Roman Valer-féle törvény- javaslatról, valamint Nistor miniszter ipar- törvényéről. mely — szerinte — amellett, hogy minden tekintetben kielégíti az iparosság érdekeit, hivatott arra, hogy lehetetlenné tegye a kontárok szabad garázdálkodását. Több hasonló tárgyú felszólalás után Co- roban Stefan, az aradi fiók elnöke felolvasta azt az átiratot, arait még akkor intézett a munkakamarához, amikor az uj törvény értelmében átvette az ipartestület a fiók vagyonát s melyben a Kisiparosok Országos Szövetségének aradi fiókja fenntartja magának a jogot arra, hogy törvényes utón szerezzen bizonyítékot arról, hogy vájjon az ipartestületi vágjon átadása nem-e törvénjellenes s nem ellenkezik-e ez a tulajdonjog elvével, amit az alkotmány biztosit. Végül megállapodtak abban, hogy a közgyűlést julius 12-re újból összehívják a most le nem tárgyalt kérdések megvitatására. E szövetséggel párhuzamosan épül és fejlődik országrészünkben a szindikátusokba való szervezkedés, mely annál könnyebb, mert az 1921. évi törvény módot és lehetőséget nyújt erre. Az idevonatkozó szakaszok úgy intézkednek, hogy ilyen szindikátus megalakításához — mely természetesen helyhez kötött és legfeljebb a megyére terjedhet ki — elegendő 20 iparosnak a tagsága. Sőt, itt is lehetőség adódik könnyítésekre olyan irányban, hogy amennyiben valamely szakmából a sziiksé- j ges minimális tagszámot összehozni nem lehetne, kiegészíthető a rokonszakma iparosaival, mint ahogy az régebben is volt. Például a kovács a kocsigyárlókkal, a vas és fémiparosok a bádogosokkal és szerelőkkel is, stb. Az természetes, minél több tagot számlál egy ilyen szindikátus, annál nagyobb a lehetőség arra, hogy a tagok érdekében eredményesen eljárjon. Miután a szindikátusi mozgalom és azokba való tömörülés az ipartestületek megszűnésével nap-nap után erősbödni látszik, időszerűnek tartoltuk ebben az ügyben kérdést intézni Reinhard Gyula butorgyároshoz, az aradi Iparos Otthon és Hitelszövetkezet elTAR-GU-AIURES. (Az Ellenzék tudósitójától.) Hosszú idővel ezelőtt létesült az a hatalmas Székely Közbirtokosság“, mely több, mint 16 ezer hold terjedelmű birtokkomplexum fölött rendelkezik. Ez a birtoktest óriási kiterjedésű erdőségekből, szántókból és legelőkből áll és összesen 127 község lakóinak tulajdonát képezi. Az ősmarosszék vagy öshavasszék, a közjogi változások után pedig Vechiul Scaun de Mures közbirtokosságához tartozó községek csaknem teljes számban közigazgatásilag Mu- resmegyéhez tartoznak s belőlük csupán 9 község esik a szomszédos Odorheiu megyébe. A közbirtokosság hatalmas vagyonának kezelését alapszabály írja elő olyképen, hogy ezt a megye közigazgatása keretébe utalja. Arról is intézkedik az alapszabály, hogy ennek a hatalmas vagyonnak jövedelmét mire kell fordítani, illetve mire fordíthatja ezt a közbirtokosság. Az alapszabály 70. pontja például határozottan kimondja, hogy „a közbirtokosság évi tiszta jövedelmét kizárólag a 127 község mezőgazdasági, kulturális és egészségügyi cél jeti r a has znál- hatja fel“. Ugyanez a szakasz még arról is intézkedik, hogy az alapszabály 68. cikke alatt felsorolt hasznos beruházásokra az évi tiszta jövedelem 50 százaléka fordítható, mig a másik 50 i százalék nőkéhez, a szindikátusi mozgalom közismert élharcosához, kitől a következő felvilágosítást kaptuk: — Az Aradon lévő 18 ipari szindikátus még 1922—23-ban alakult meg s valameny- nyinek létrehozását a munkások időnkénti túlkapásai, illetőleg a velük való tárgyalások sima és közvetlen lebonyolítása tette szükségessé. A szindikátusok központja a Federale, mely az általános érdekű iparoskérdések eldöntésében és intézésében a legfelsőbb fórum. A törvény értelmében az iparosok ügyeiket a szindikátusokon kérésziül végzik s így ezek jogosítottak arra is, hogy a tagjaik érdekeit a legmesz- szxblmieiiően védjék. — Az ipartestületek megszűnésével az iparosság központi intézmény nélkül áll, ami önmagától magyarázza meg azt, hogy a szindikátusok — például Aradon Is — megerősödtek. A megválasztott uj vezetőség széles munkatervet készített. így első teendője lesz az iparigazolványok kicserélése, aminek elintézését csoportosan fogja végezni s ezáltal lényegesen leegyszerűsíti ezt a szükségszerűséget, mert technikailag is sokkal könnyebb az egyéni cserélésnél. Nagy feladat vár rá a kontárkérdés végleges megoldásánál, amikor teljes erejével rendelkezésére fog állani a munkakamarának. S minthogy a szindikátusoknak joguk van az adókivetö bizottságokba képviselőt jelölrjb módjukban fog állani a tagok érdekeit e bizottságok előtt hathatósan védeni. — Más szempontokból is fontos a szindikátusok működése: a munkakamarai választásoknál biztositaniok kell a maguk megfelelő képviseleteit, hogy ne a politikai érdekek és érdemek, hanem kizárólag a szakmai tekintetek érvényesüljenek. — Ha a többségi és kisebbségi iparosoknak az egyes varosokban, a szindikátusokban való tömörülésre megindult mozgalma befejezést nyer, központi szervet állítunk fel, valószínűleg Brasov-ban, Szabó Béni elnöklete alatt; és fiók centrálét, jobban- mondva kirendeltséget Bucuresti-ben, hogy az iparosok minisztériumokban lévő ügyeit szorgalmazzák. — Természetesen ez a szindikátusi mozgalom nem zárja ki azt, hogy országos kérdésekben a már meglévő ó- királyságbeliekkel együtt működjön, ha azok nem politikai alakulatok. Mert például nyílt titok az, hogy mig a Samoil vezérlete alatt álló kisiparosok uniói a nemzeti-parasztpárt felé orientálódnak, addig a Cluj-i központtal biró szövetség, a Reuniunea a liberálisok égisze alatt áll. (J. J.) a közbirtokossági községek között egyenlő arányban osztandók fel. öshavasszék közbirtokosságának évi 3 millió lej költségvetése van, melynek tiszta jövedelme meghaladja évenként az egymillió lejt. E hatalmas vagyon fölött tehát Muresme- gye 30 tagú takácsa rendelkezik, melynek jelenleg 22 román és 8 magyar tagja van. A paragrafusok labirintusában ... Muresmegye tanácsa április 30-án tartotta közgyűléséi, melynek tárgysorozatán öshavasszék közbirtokosság költségvetésének le- tárgyalása is szerepelt. Ugyanezen a közgyűlésen tárgyalták le a> megyei költségvetés ügyét és elhatározták, hogy uj megyeházát építenek. Javaslat hangzott el arra, hogy az uj közigazgatási palota megépítéséhez szükséges pénzt uj pótadó kirovásával teremtsék elő. Ezt a javaslatot a tanács magyar tagjai s a román tagok többsége is leszavazta. Pénz azonban mégis kell valahonnan’ az építéshez. Porubsky Ferenc megyefőnök tehát azt indítványozta, változtassák meg öshavasszék közbirtokosság alapszabályának 70. szakaszát olyképen, hogy a közbirtokosság évi tiszta jövedelmét fordítsa a 68. cikkben körülirt hasznos beruházásokra azzal, hogy az 1936— 37. évi költségvetésnek tiszta jövedelmét kivételesen, mint segélyt, az építendő közigazgatási palota céljaira fordíthatja. A javaslat elhangzása után nagy vita fejlődött ki, melynek rendén' György József dr. és Kornhoffcr Vilmos dr. nagy jogi lelkészül tséggel kifejtették, hogy a megye csuk felügyeletet yjfcrkorol a közhírt okot- súg vagyona fölött s összeegyeztethetetlen, hogy a megye egyúttal, mint társtulajdonos, követelésekkel lépjen fel. A javaslatot szavazásra bocsátott-,) az elnök és azt a közgyűlés a nyolc magyar tag szavazata ellenében elfogadta. Tekintette! arra, hogy a megyei tanács határozata minden törvényes alapot nélkülöz a községek érdekében felebbezést nyújtottak be, melyet György József dr., Kaáli Nagy Árpád és Barabássy Aliiért dr. Írtak alá, mint a megyei tanács tagjai s az. érdekeit köz.ségek lakói is. A felebbezésbem, melyet a cfluji helyi köz- igazgatási bírósághoz adtak be, kérték a megyei tanács határozatának megsemmisítését. A közigazgatási bíróság junius 12-én tartott ez ügyben tárgyalást, melyen elutasította a közbirtokosság kérését. Az elutasítást a bíróság a-zzal indokolta, hogy 1. A jogorvoslattal élő személyek nem bírnak azzál a minősséggel, amit a közigazgatási bíróság és törvény megkíván’ ahhoz, hogy felperesként felléphessenek. A bíróság véleménye szerint a közbirtokossági vagyon a közbirtokosság tulajdona és csak nekük van joguk felebbezni. 2. A szóbanforgó alap- szabálymódositás nem rendelkezési cselekményt, hanem csak igazgatási cselekményt képez. A közbirtokossági vagyon igazgatását a törvény a megyei tanácsra bízza s igy a tanács van hivatva dönteni a vagyon' jövedelmének felhasználásáról. Az erre vonatkozó szabályzatot maga dolgozta ki s annak módosítása is hatáskörébe tartozik. Ezen legfeljebb a tabeláris (felettes) hatóságok változtathatnak és nem a közigazgatási hatóság. A duji helyi közigazgatási bíróság ítélete folytán az öshavasszék közbirtokosság egy évi teljes jövedelméről le kell mondjon s igy az 1936—37. költségvetési évben egy fillért sem fordíthat hasznos beruházásaira, mező- gazdasági, kulturális és egészségügyi berendezéseinek, szervezeteinek, intézményeinek karbantartására, beruházásokra és fejlesztésére s évi teljes jövedelmével kell hozzájáruljon az újonnan építendő megyei közigazgatási palota költségeihez csupán azért a felügyeletért, melyet a tanács gyakorol. A közbirtokosság azonban nem nyugszik meg a közigazgatási bíróság döntésében s további jogorvoslattal él a legfelsőbb bírósághoz. (—dór.) GYOMOR HURUTNÁL GYOMORSAVTUL- TENGÉSNÉL ÉS FELBÖFÖGÉSNÉL reggel felkeléskor i pohár természetes „FERENC JÓZSEF' keserű vi z az emésztőcsatorna’ tar Dalmát feloldja és levezeti, a bélmüködést elrendezi, az anyagcserét megélénkíti és friss közérzetet hrz* tosit. Az orvosok ajánlják. TAMÜOai HÍREK A tárgumuresi református leánygimnázium igazgatósága közli, hogy az I. o. felvételi vizsga1 jun. 22.-én, (hétfőn) reggel 8 órakor lesz. A vizsgálat dija 8o lej. Tárgyai: a román-, magyar nyelv éj számtan, a 4. elemi osztály anyagából. Kötelező okiratok: i. Születési anyakönyvi kivonat. 2. Keresztlevél. 3. Honpolgársági bizonyítvány. 4. A 4. elemi osztály elvégzéséről szóló bizonyítvány. 5. (Ujraoítási bizonyítvány. Az iskolával kapcsolatom Bethlen Kata leányinternátusban a vdéken lakó gyermekek nagyon mérsékelt díjért gondos, szerető elbánásban részesülnek. A református Wesselényi-koilégium fru.liceuma az egészséges kiírnáju, erdős vidéken levő Zalău városban van. ico növendék befogadására alkalmas internátusa van, ho] 3 bennlakó tanár gyakorol felügyeletiét. Külön tanulótermek, külön hálószobák én fürdők állanak a bennlakó növendékek rendelkezésére. A hálószobákban rendes felsőágyat kap minden tanuló. Kifogástalan étkezésről a konviktus gondoskodik, mely házikezelésben van. A tanulók részére tágas udvar és kert szolgál játszótérül. A ta.ndij 3200.— Lei, I be Írási dij 300.— Lei bennlakásé díj orvosi díjjá! és gyógyszerköltséggel együtt 1900.— Lei. a konviktusi díj 6100.— Lei. A dijak havi részle- I tekben is fizethetők. Jó magaviseletü tanulók kedvezményben is részesülhetnek. Részletes tájékoztatót készséggel küld az igazgatóság. Jelentkezések a jövő iskolai évre már most elfogadtatnak. Az I. osztályos ttaulók felvételi vizsgája junius hó 23-án, és ősszel, szeptember 3-án, reggel 8 órakor lesz. A helyi Ref. Leányfőgimnázium Igazgatósága tudomására hozza az érdekelteknek, hogy az I. osztályos felvételi vizsga1 junius 20-án, reggel 8 órakor, az V-ik osztályos felvételi vizsga pedig 22-én reggel 8 órakor kezdődik. PÁRISI DIVAT NAGY NYÁR! SZÁMA 20-— LEJ Tartalma: Könnyű nyári ruhák. Divatos fehérneműk. Blúzok, gallérok, és kézdő-modeUek. Legdivatosabb stramdpizsamák, 12 oldaü kézimunka melléklet, ingyen kézimunka iwel. Barátságos. meleg otthon. Kipróbált Ízletes tojásételek. Gombás ételek. Hogyan állítsam össze kelengyémet? Modern szépségápolás. Szabjunk- va/rrjunk. Egyes szám ára 20.— lej, vdékre 23.— lej pénz, yaigy postabélyeg beküldése ellenében szákit ja az Ellenzék könyvosztálya. Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 60.—, félévre 120,—, egész évre 240.— lej. MeglefebLeziéíí a megyei laaáts döntéséi.— r^st határozott a bíróság?
