Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-14 / 135. szám
€) ELLENZÉK I 9 3 0 j un I a s / I. aki talán már fel is ismerte bennem a/ huzatért Peer üyntjét, csak nem tudja Közölni velem. Kikezdem hál jelekkel és kitekert nemet szavakkal körülírni, hogy adjon levélpapírt és tintát, azzal a titkos szándékkal, hogy majd versalak ban irom tel jegyzeteimet, hadd lássa, hogy költö vagyok. Hát nincs nagy sikerem. Kröken kisasszony olyasvalamit ajánl, amit magyarul nem is illik leírni, svédben egyszerűen süteményt jelent (vesd össze az. angol ,,eakes*‘-szel). Türtőztetem magam, fontolóra veszem, hogy végre is annak a nagy Strindberg- nek szülőhazájában vagyunk, aki az. eddig tapasztalt legádázabb haraggal hirdette világgá, hogy a Nő nem érti meg a Férfit — óvatosnak és nagyon türelmesnek kell lennem, ha megakarom változtatni a strindbergi diagnózist Tovább magyarázok, kézzel, lábbal, ezHajók Európa és a Santa liariától 1492. augusztus 3-tól október 12-ig tartott Kolumbus utju Európábód Amerikáig, S ma, 1936-ban az Óceán legújabb kolosz- szrlsa, a Quoen Mary négy nap alatt teszt meg ezt az utat. Csodálatos a hajók s a tengeri utak története, amelyet, ha regényben írna meg valaki, páratlan érdekességével' felülmúlná a legfantasztikusabb, kitalált történeteket is. A tizenötödik század hajóitól, az Óceán kék szalagjáért versengő óceánjárókig hosszú az ut, — hosszú, tele színes és furcsa eseményekkel, emberekkel, nemzetekkel; legendákkal, bukásokkal és sikerekkel — az ember harca a végtelen tenger meghódításáért, uj világokért, kincsekért és ma — a gyorsaság rekordjáért. Ezt a nagy harcot, ezt a küzdelmet úgy látja át teljes egészében az ember, ha lexikonokban Lapozva, évszámokat keresgélve, régi, régi nevek mellett megállva elindul az első, Kolombus előtti hajóval az Újvilág felé, hogy aztán a legfrissebb külföldi lapokból megtudja, a Queen Maty' adatait, s így érezze csak igazán, mennyit haladt az élet évszázadok alatt, s milyen beláthatatlan az emberi jövő. Az első ut Amerika partjai felé. Krisztus után, az 1003-ik esztendőben vágott neki az ismeretlen, félelmes Óceánnak Vörös Erik, a grönlandi norvég kolónia alapítójának fia', Lief Eriksson Legelső ízben, úttörőként minden hajósok között. Nem csoda, na édesanyja, a szép Glotilda varázslattól megszállott, szerencséden őrültnek tartotta bátor fiát, aki határtalan vakmerőséggel, egy 75 láb hosszú hajón 35 emberrel nihil anjgol szavak nyakát csavarom ki. Mutogatok az ablakra és a szivemre, jelezni akarom, hogy milyen csodaszép a tavasz, a tenger, a yachtok, a hegyek és hogy inspirálva vagyok. Fröken kisasszony gondolkodik, „hjaP‘, mondja, beszippantva a levegőt egy csodálkozó, kurta kis sóhajjal, ahogy itt szokták — aztán int, hogy kövessem. A folyosón egy ajtó elé vezet, amire az van írva: „Horror“, vagyis: ,,Urak.‘‘ Megfordulok és édes anyanyelvemen, végre kereken és folyékonyun fejtem ki véleményemet az eszetokjáról — ezúttal nem azzal a céllal, sőt Isten mentsen tőle, hogy megértsen. Viszont, ami az. uj életet illeti, halvány gyanú ködlik fel bennem, hogy sok tekintetben hasonlítani fog a régihez Amerika Lözöil, a Queen liary-ig vágott neki q tengernek. Lief Eriksson az uj világoc akarta elérni hajójával, azt a földet, íimirőit idegen hajósok regéltek, s ami nem más, mint a sötétség országa, a világ vége. A kalandvágytól megszállott fiút nem tartották vissza sári édesanyja könnyei, sem apja, a szigorú Vörös Erik fenyegetései. — 1003. nyárin útnak indult és — mint sok vakmerőnek — szerencséje voLt. Jó időben tette meg az utat, addig a földig, amelyet ma Amerikának nevezünk. Nauiset szigetén kötött ki Lief Eriksson hajója és Heliuíond- nek nevezte el az országot, Hellülandnak, országnak, amelyben nem nő fii. Eriksson épségben tért vissza Grönkindba és 1020-ig élt. De utazásának nem volt nagy jelentősége. A felfedezés dicsősége a párszáz évvel később született Kolombusé lett, oki hazájában Christobal Colonnak nevezett királynője, Spanyolország Izabellája. Kolombus három hajójának, a Santa Mariának, a Ninának és a Pin tónak mesebeli 1 küldetése, sorsa, története olyan ismeretes, ! hogy helyette az 1620-as évig lapozzuk át a tengerjárás történelmét. Szeptember hato- dika van s a plymouth* kikötőből elindul egy hajó, hogy átszelje az Atlanti-Óceánt. Ez a hajó 180 tonnás, Mayflower, Májusvirág a neve. Kapitánya Christof er Jones. — Óriási esemény az indulás. Az angol hajó New Jerseybe aikar érmi, hogy birtokába vegye ezt a földet, első James király meseföldjét. Emberek térdepelnek a fedélzeten, zokogó asszonyok intenek búcsút a hajó utasainak. Hiszen a Mayflower olyan föld felé ' tart, ahol, kósza hírek szerint, csupa gyű- j kosság, vérengzés; halálos betegség ion napi- | renden. 35 pap van a hajón, jámbor holianbeteőm a gyönyörűségtől. A Társaság gondoskodik rólunk. Most vágtat velünk a vonat és hol akar kiszállni, kedves? Csodaszép tavak mellett robogunk, én innen csak a széles víztükröt látom, de maga az ablakból a partot is ilátja. És mit lát még? Nem látja azt az impozáns kastélyt egy százados park közepén? Ottan fogunk mi, kéz a kézben, sétálni alkonyattájt, Szemeit nézem, melyek a messzeségbe révednek és azt hiszem, hogy egymásra nézünk. Madarat pillantott meg, mely busán tovarepült? én vagyok az. Sziklát látott, mit befutott a repkény? én vagyok az, és te vagy. Engem kéül látnod mindenütt, ha tekintetemet megunva, félrenézel, mindenütt engem, büntetésül amiért látni nem akarsz. Hogyan? Hát téged nem Lep meg ez a kastély, amelyet mint egy királynőnek kin,állok neked? Talán nem vagyok úgy Öltözve, mint egy herceg, de tudd meg, hogy gondoskodik rólunk a társaság. Fényben és pompában fogunk dúskálni, két svájci frankkal a zsebemben, de micsoda kastélyban hajtjuk álomra fejeinket! A leány szeme felesilLant. valami szépet pillantott meg s lázasan felém fordította a fejét. Mosolygott és megszólalt, hozzám intézve űi szót: — Le chateau Habsbourg! Nézze meg, hisz maga ausztriai. — Pardon, — mondtam. — Nem érdekel a dolog. Magyar vagyok. Mért ily fakó a hangom és mért ilyen merev? A leány csodálkozva rámfigyel és én gyászharsonákat hal'Bok hangzani. Az utasok ott gomolyognak az ablak mellett, a lány körűit; az orvostanhallgató hozzá is ér. Én felállók, cigarettát veszek elő és lassan kimegyek a folyosóra. Becsukom magpm möj gött a kerekeken guruló ajtót. Itt is vannak hegyek, ezen az oldalán a f j vonatnak. Ezeket nézem, most egyedül, de , nemsokára ki fog lépni a folyosóra a terem- ' tés remekműve és édes csevegése határt szab í az időnek. Még vár egy néhány pillanatig, ; amíg a Habsburgok vára eltűnik s az utasok j gyűrűjéből szabadulhat, akkor hozzám jön. j Szerelmes belém. Nyugodt vagyok és lázas, j boldog és elégedetlen. És elégedett. Bará- ; taim, a nőikkel úgy kell bánni, hogy a Tár- ; saság becsületén ne essék csorba. Rettenthe- i tetlen férfiak vagyunk mi, akik apró-cseprő Habsburg-kastély okkal nem törődhetünk. I Avagy nem én laktam-e két hónapig tíz ki- j lométernyi távolságra a tengertől, de nem , i méloóztattam kisétálni a tengerpartra egyet- ' Len-egyszer sem? Ó, mások a mi gondjaink • j és egy kisleányra, miég ha istennő is törté- j j netesen, nem vesztegethetünk könnyelmű szót. Ha arcunk előtt szenved, hát szólal- ! jón meg és akkor irgaknasan beszédbe ele- j gyedünk velük. Nos, megvártam, amiig meg- j kezdi a társalgást. így kell bánni a nőkkel, ; I barátaim, talán kegyetlenül hangzik, de mit \ ! tegyek? ^ _ | De mért nem jön már? A cigarettám rég : elfogyott és terhemre esik már ez a heroikus í magány. Úgy látszik, nem is akar kijönni. Ebben a pillaina than szógyelném még egyszer végig gondalmi, amit az imént el gondoltaim ,s egyetlen vigaszom, hogy nem mondtam el j senkinek. Visszamegyek a kupéba. Ahogy az ajtót féireguritom és 'belépek, majdnem összeütközöm Vele. Mindenki rám néz. Szó nélkül leülök a helyemre és kifejezéstelen arccal, komoran nézek >a Lányra. Az ajtónál megáll és visszafordul, felém. Reti- küljéből cigarettát vesz ki és tüzet kér. A votre service, nagyon szívesen. De most 1 IHM Természetes, páratlan szénsavas, radioaktív, sós, vasas forrásvizekkel, biztos gyógy hatás SZÍV és vérkeringést zavaroknál, szervi elhizásos érelmeszesedés, vese huj, vérszegénység, izom- tsuz, hólyaghurut és kimer üléses idegesség esetén. \fti DefeiJSéfi a változásos zavarok, fertőző betegségek, mérgezések nyomán fellépett idegbajok (Tabes) eseteiben a legjobb eredménnyel. Ivóknrák, szakszerű orvosi kezelés. Kitűnő konyha. Elsőrangú szállodák. Diétás penziók mérsékelt árakkal. Modern napfényes uszoda. A GFR vonalain utazási kedvezmény. Állandó katonazene. Pausálkurák az „Európa“ utazási irodák utján, f UrúÖXénU mÚtlES OKI- I-IŰ* — Prospektust, felvilágosítást szívesen küld Muschong buziási Gyógyfürdő R.-T. ruidöiaa/gillóság, ilUZldSi ß(lilát. dók, adók kenccteljcs szavakkal bátorítják <w. embereket. Az ut hosszú, viharos, a 102 utas néha azt hiszi, hogy a végítélet napja érkezett el. De mégis célt ér a hajó. December 21-én kiköt Massachusetts-ben. És ugyanakkor, mikor a Mayflower szeli a hullámokat, egy halkuld, hajó is ugyanezt az utat teszi meg. Furcsa rakománya van. Húsz néger rabszolgát visz az ígéret földjére és ezzel alapját veti meg Amerika mindenkori legnagyobb problémájának, a négerkérdésnek. Az első Óceán járó gőzhajó. A georgiai Savannah folyó partján kiváncsi tömeg. Május van, 1819-et írnak. Az Egyesült-Államokbeli várost átszelő folyón valami soha nem látott furcsaság. Hajó, amelyet állitólag gőz hajt. Az emberek nevetnek, ujjal mutogatnak a furcsa alkotmányra, amelyet valami Fulton nevű bolondos ember talált ki, s amely tízezer dollárba került építőinek. 130 láb hosszú a hajó, s ugyanúgy hívják, mint a folyót: Savannah- nak. 1819-ben nagy és hires hajók szelik át az óceánt, mindössze 23 nap alatt, Amerikától—Európáig. A világ Leghíresebb három hajója, a New.York, a Canada és a Columbia. A kis Savannah-ról megvető kézlegyintéssel beszélnek ezeknek a hajóknak a kou pi tanyai. És a Savannah mégis elindult a tenger felé! Evezői vidáman csapkodták a vizet, mig a hajó a nyílt tengerig nem ért. Mert ajkkor a kapitány vissza parancsolta őket és egyedül vitorláira bízta hajója sorsát. Túlsókat gúnyolták ahhoz, hogy igénybe merte volna venni 0 hajó gőzerejét. Csak. mikor félúton volt Amerika és Európa között, akkor próbálta ki a minden eshetőség ellen felszerelt hajó gépét. És csodák csodája, a Savannah remekül haladt! Az utón történt ugyan egy kis incidens. A Kite nevii nagy vitorlás a Savannah segítségére sietett a nyílt tengeren, mert azt hitte, hogy a füstölgő kéményü hajón tűz ütött ki. Junius 20-án érkezett meg Európába * májusban elindult hajó. övé lett a világrekord az Óceán átszelése terén. A Leviathan. Több, mint hétszázezer font költséggel már semmiesetre sem megyek vissza a folyosóra. Egy-két fontos szót akarok váltani a brazíliaival a Társaság ügyeiről. így kell bánni a nőkkel, barátaim. Nevetségessé nem teszem magiam Ö utánam jöhetett volna, én utána nem. Avagy nem én leveleztem-e a francia miniszterrel a miagyar kivándorlók falvakba való 'letelepítésének kérdésében? Nini. Ez az orvostanhallgst ócska a lány után megy. Képzelem, el fogja magyarázni újra, mi a különbség a nők és a párisi nők között, akikről mindenről lehet beszélni. Undorító. Elég volt, brazil pajtás, a te hencegésedből is. Az a társaság, amelyről beszélsz, nem is létezik. Hagyjatok aihidni. És elaludtam. Arra ébredtem, hogy valami puli a érinti az ajkamat. Kinyitottam a szemem. A francia leány guggolt előttem. Nevetett, nevetett, mint egy jókedvű angyal, de én komor maradtam, mint egy szikíiaszál. Ptait-U? —- kérdeztem és ujjaira néztem, mellyel ajkaim körül babrált. Ő pedig nevetett tovább és a számba erőszakolt valamit. —- Voulez-vous pais du bonbon? adjak bonbont? — kérdezte s szavában és hangjában oly finom volt a gunv, hogy melegség öntötte el tőle a szivemet.-—• Si. — mondtam röviden és rekedten, — adjon. Merci. És újra lehunytam a szemeimet. Az osztrák határig aludtam. Az osztrák határon egy ismeretlen ur lépett a kupéba. Cernăuţi, — mondta. Cérna- úti, — szólt a brazíliai. Az ismeretlen átnyújtott neki egy vasúti jegyet s köszönés nélkül- távozott. — Á kompányá! á kompányá! — hahotá- zott a portugál. épült az. dr*ö tengeri gigász, az 1860-ban d- sőuzben útnak induló Leviathan. Olyan nagy volt ez a hajó, hogy megszületése után még húsz évig nem építettek hatatimasabbat nála. 18.C00 ezer tonnás volt s a korabeli angol újságok azt írták róla, hogy kétszer olyan széles, műit a Pali Mail. A szakértők félitek, hogy nem is válhat be egy ilyen méretű hajó. Sötét hírek keringtek róla, úgy, hogy mindössze 37 bátor utas mert vállalkozni arra, hogy fedélzetén teszi meg az utat Amerikába. Pedig ez az ut remek időben történt meg és csak 11 napig tartott, óriási tömeg várta Newyorkban a Leviat- hant, amely arról is nevezetes, hogy az első hajó volt, amely kifogástalan kábelösszeköttetést tartott fenn a szárazfölddel. Harc a kék szalagért. 1838 április másodikín két hajó startolt a Temze torkolatából. A Sirius és a Great festeren Ez a két hajó kezdte meg azt a nemzetközi versengést az óceán kék szalagjáért, .amely ma már nemcsak azt hivatott eldönteni, hogy melyik a világ legelső hajóépítő társasága, hanem azt is, hogy melyik a világ legelső hajós nemzete. Ez a verseny sok milhárdjába került eddig is a hajós népeknek és még nagyon sok pénzébe fog kerülni. Évről-évre érdekesebb és fokozottabb ez a nagy verseny. Az első Cunmard hajó. a Britannia 14 napos utjával egyike volt az első rekordereknek. Anglia, Franciaország és Németország versenyeztek abban, hogy ki épít hatalmasabb és gyorsabb hajót. — A White Star Line nevű hires hajÓ6 társaság a nyolcvanas években már olyan hajókkal lepte meg a világot, mint a Brittanic és a Germanic. Ezek a hajók 8000 tonnásak voita k és 18 csomós gyorsasággal haladtak. Németország Deutschland nevű 12.000 tonnás hajója volt az akkori idők Queen Mary-je. A huszadik század elején már olyan hatalmas hajókat építettek, mint a 24.000 tonnás Kaiserin Auguste, Victoriát és a hasonló nagyságú Americát. 1907-ben épült a Lusitania, majd minden kék szalag rekorder légii iresebbike, a Mauretania, amely 22 éves korában, 1929-ben tette meg élete leggyorsabb útját a tengeren 4 nap és 17 óra aiüatz. A német bajnok a Bremen 28 tengeri csomós sebességgel nyerte a kék szalagot. Az Az olasz Rex is nagyszerű teljesítményeket nyújt, még a Normandie az Atlanti Óceán legutóbbi bajnoka a maga 79.000 tonnájával s 160.000 lóerejü gépeivel, 30 tengeri csomós sebességet ér el. A Queen Mary. 1936 május, Southampton. A Queen Mary első útjára indul. Filmoperatőrök, mikrofonok, ezrekre menő tömeg. A hajón virágágyás utak, gyönyörű hangos-mozi, a legújabb hollywoodi Rímekkel, női divatüzietek Paris és London minden naffinákságával. A világ legnagyobb ha jócsavar ja.i, egyenként 35 tonna súlyban, csodálatos kivilágítás, rádió- szpíker, aki az egész világot értesíti a hajó útjáról. Háromezer utas. Nagy - B rí tton ia ki- 1 hívó kolosszusa, amely el akarja nyerni a } kék szalagot. A ma világának legnagyobb hajója 64 láb- ! bar nagyobb, mint hazájának Nelson-emlékműve a Trafalgar Spueren, Londonban. Milyen hosszú ut, milyen hihetetlen és furcsa és elképesztő változás a hajók történetében, Lief Eriksson és Kolombus kis hajóitól eddig az óriás óceánjáró kolosszusig; amelyet a technikai csodákhoz szokott Amerika is olyan őszinte bámulattal fogadott. (M. L.) Ez igazán olcsó! Reínach: A művészei his tűkre 72 lejes propaganda kiadásban E könyv a művészetek általános ismeretéhez vezet! 558 ábrával, hófehér, fényes papíron! Csak néhány példány kapható még az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii. Később csak 198 lejes bolti áron kapható.
