Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-14 / 135. szám

í 1936 Jualus 14. ■Wi—IHIIMM III II ll— IIHI BLEBHZSKí nsn •0 5 I urr: 2KT bil >Í3>Í J5X 2 ílU Búd György főorvos találmányával narkotizálnak a berlini kórházak sebészei BERLIN, (junius.) A német orvosi szaklapok hasábos cikkekben számol­nak be Búd György főorvos találmányá­ról, melyet a napokban próbáltak ki a berlini közkórházakban és klinikákon. A végtelenül egyszerű találmány annyi­ra megnyerte a világhírű német sebé­szek és szülészek tetszését, hogy ezentúl Búd György, a budapesti Szent Margit kórház főorvosa által készített injekciós szerkezettel altatják el az operációs be­tegeket. A felfedezés nem csupán ötletes uj találmány, hanem a műtétek legvál­ságosabb pillanataiban szinte életmentő jelentőségű. Búd György szerint olyan esetekben, amikor a műtétet bevezeten­dő narkózis érbe adott injekció utján történik, igen gyakran előfordul, hogy a narkózis megtámadja a szivet és sziv- serkentő szerekre van szükség. Az úgy­nevezett intravénás eljárást már régen használják, mert a lokális érzéstelenítés helyett általános érzéstelenítést ered­ményez és az utóbbi esztendőkben szin­te teljesen kiszorította az addig hasz­nált kloroformos és éteres altatást. Az intravénás eljárásokat evipán és eunarcon nevű narkotikumokkal hajt­ják végre, de hátrányuk az, hogy mind­össze tizennyolc percig tartottak és az injekciót nem lehetett megismételni, mert erősen igénybe vette a szív műkö­dését. A Bud-féle műszer elsősorban itt j siet az operáló orvos segítségére. — A szerkezet két rendes pravazfecskendő- j bői áll, melyek közös nikkellapra van- j nak szerelve, úgyhogy egy üreges acél- j csavar segítségével a két fecskendő szá- j ja közös csővezetékbe torkol. A forgó j korongnál van a találmány központja, az úgynevezett elosztó centrálé, amely bét beállítást tesz lehetővé. A műszert i'elcsatolják a műtőasztalon fekvő beteg karjára, amelyet az ugyancsak Búd György főorvos által szerkesztett kar- padra támasztanak. Az operáció előtt az injekciós tűt beleszurják a vénába és az egyik pravazból altatószert fecskendez­nek a vérbe. Operáció közben a megfi­plrMdívát NÄGY NYÁR! SZÁMA 20’— LEJ Tartalma: Könnyű nyári ruhák. Divatos fehér­neműk. Blúzok, gallérok, és kézelő-modellek. Legelivritoíahb straindp.zsamák, 12 oldal kézi­munka melléklet, ingyen ' kézimunka ívvel. Ba- j r.vtságos. meleg otthon. Kipróbált ízletes tojás- I ctelek. Gombiás ételek. Hogyan állítsam össze kelengyémet? Modern szépségápolás-. Szabjunk- vairrjunk. Egyes szám ára 20.— lej, vdékre 25.— lej pénz, vagy postabélyeg beküldése ellenében szállítja az Ellenzék könyvosztálya. Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 60.—, félévre 120.—, egész évre 240.— lej. gyelő orvos észreveszi, hogy hirtelen szivgyengeség áll elő. Az eddigi módsze­rek szerint ilyenkor újabb pravazfecs- kendőt nyomtak a vénába, ami megle­hetősen komplikálta az esetet. A Bud-féle szerkezettel azonban az orvos csak elfordítja az elosztótárcsát s a következő pillanatban már ugyanazon tűből küldik a vérbe a sziverősitő szert, például a cukrot, anélkül, hogy újabb pravaztüt kellene alkalmazni, hiszen az altatószerrel töltött fecskendő mellett ott van készenlétben a sziverősitő sze­rekkel megtöltött tartály is. Az eddigi próbálkozások eredményeként összeállí­tott uj szerkezet arról is gondoskodott, hogy kivérzett betegnél ugyanilyen gyorsasággal és uj ér keresése nélkül lehessen elvégezni operáció közben az életmentő vérátömlesztést. Ezt a műve­letet egy, ugyancsak a tárcsába torkolló harmadik nyitáson lehet lebonyolítani, anélkül, hogy újabb pravaztü használa­ta válna szükségessé. Tekintve, hogy az egytüs, de két fecskendős műszerrel hét műveletet lehet elvégezni, könnyen azt gondolja a laikus, hogy a műszer túlsá­gosan komplikált többszöri injekciózá­sok számára. A tárcsa tetején lévő kis karok azonban precízen mutatják, hogy milyen módon vannak bekapcsolva a csövek és hogy melyik pravazfecskendő tartalma jut a beteg szervezetébe. Búd György elmondotta Berlinben, hogy há­rom esztendő óta használja műszerét és több, mint 1500 altatást végzett uj talál­mányával, anélkül, hogy komplikációk álltak volna elő. Legnagyobb jelentősége abban rejlik a Bud-féle szerkezetnek, hogy az eddigi eljárással ellentétben, nem egyszerre, hanem adagolva tudja az altatószereket a vérbe juttatni, ami lehetővé teszi, hogy ugyanazzal a narkotikummennyi­séggel 80 percig aludjon a beteg. Ber­linben Stöckl és Sauerbruch világhírű orvosprofesszorok is kipróbálták Búd György találmányát és elhatározták, hogy rövid időn belül a magyar talál­mány segítségével narkotizálják a bete­geket. Ugyancsak kipróbálta a budapes­ti Szüsz-gyárban készült preciziós mű­szert Wagner professzor is, aki a próba kezdetén nem akarta elhinni, hogy ugyanazal az evipanmennyiséggel 80 percig sikerül álombantartani a műtő­asztalon fekvő rákbeteg pácienst. Né­met szaklapok szerint Búd György főor­vos berlini kísérletei olyan sikerrel jár­tak, hogy a német katonai főorvosok is elhatározták annak használatát. Érdekes, hogy az itteni klinikákon az eljárásnak RITZBEN CL F ényes szalonok, csodás keret, rózsaszín világí­tás, amely ez elragadó kör­nyezetnek az álom és köl­tészet légkörét kölcsönzi.... luxus, elegancia, kifinomult Ízlés és csodás, bájtól tün­döklő, hóditó szépségű nők. A francia magas ariszto­krácia női, akiket királyi szépségükért annyira iri­gyelnek. De szépítő metó­dusuk minden nő számára hozzáférhető. A hires Richard Hudnut készítmé­nyek, amelyek oly nagy becsben állanak kiváló mi­nőségük és csodás hatásuk miatt, az egész világon el vannak terjedve. A nők mil­liói, akik minden társadalmi osztályhoz tartoznak, még azok is, akik csak szerény viszonyok között élnek, használják a Hudnut kré­meket és a Three Flowers pudert. A Three Flowers púder egyike az Óceánon tuli hi­res parfümkészitő legtö­kéletesebb készítményei­nek. Hogy rendkívül igé­nyes közönségét kielégítse és hogy a higiéna minden szabályának tökéletesen megfeleljen, Richard Hud­nut a leghíresebb bőrgyó­gyász véleményét és labo­ratóriumai legkiválóbb szaktekintélyeinek közre­működését kérte; mindany- nyian hozzájárultak e cso­dás púder kreációjához, amelynek alkatrészei telje­sen híjával vannak minden mérgező anyagnak, ameiy annyira árt az arcbőrnek. 4P , ; fkţ A Hudnut Three Flowers púder, a magas francia arisztokrácia nőinek kedvelt, pu­dere, bizonyára a legjobb; használja tehát ön is és ne feledje el, hogy az arcbőr ápolására a Hudnut krémek felülmúlha­tatlanok. RICHARD HUDNUT THREE FLOWERS apudét és j&ánek. „magyar módszert* nevet adtak és a se- , amely a világhírű Stöckl professzor bészorvosi kar nagy érdeklődése mel- * szerint, uj korszakot jelent a modern se­lett mutatják be a műszer alkalmazását, j bészet történetében. Kürtifan kisasszony megtérése Irta: Laer József. Sperhákné becsületes egy asszony és igen, igen jó teremíüös. Ezt még a közvetlen j szomszédai, a két Kurtifan kisasszony: | a Jankai és >az Etta sem tagadhatják le. Ami ( pedig igen nagy szó és csak az tudja mél­tányolni, aki a Kurtifan kisasszonyokat, a Jankát, negyvennégyéves és az Eitát, negy­venhárom éves, személyesen ismeri. Sperhákné és ia két Kuraifian kisasszony a faftu alsó részében laktak, a fatelep fellé, a strekken innen. Itt már nem lakniuk cigá­nyok, de azért garázda népség; akad elég. — Azt a drága jó, spanyol megygyem, szomszédasszony lelkem, — sopánkodott Sperhákné, — hát nem lelopták a gazok azon zölden a fáról!. Még meg sem volt érve és úgy rángatták le levelestől, minedestől együtt. És keresztet vet nagyhirtelon, nehogy olyat ejtsen ki a száján, ami nem való egy hivő lélekhez. Mert tudni kdlil, hogy Sper- háknénál igazabb teremtést nem találnak az egész fertályban, iáim! viszont nem is olyan nagy csoda, hiszen, amilyen szemét, csir­kefogó útonálló népség llakik arrafelé, azt már keresni kdlil messze földön. — Jézus Mária Szent József Isten, ne hagyj el! — sopánkodik résztvevőén Krocsáné, Krocsa varga termetes' felesége. — Na, hogy az Isten is nem szárosztja le az ilyeneknek a kezét, de tőből, hogy ne nyúljanak a más jószágához hiába. Szép dolog a részvét, de Krocsánénak je­len esetben nem áll jól. Nem akarok pletykál-“ ni, mint valami vénasiszony és azért csak azt mondom én is, amit itt-ott útfélen hal­lottam, de erőisen suttogják, hogy nem ió egyedül hagyni a vargjánét idegen lakásban. Mondom, nem tudom, hogy igaz lehet, a do­logban, de régi dolog, hogy nem zörögi a haraszt hiába. Már az is, hogy a. férje Kro­csa, a mindég részeg varga, dolgozni, nem dolgozik semmit és mégis napmap melllett úgy kell kihúzni tökrészegen a Rittmann- korcsmából. Amellett legalább Krocsáné fogná a két kezét és látna a dolloghoz. Utóvégre lát­tunk már az életben olyan asszonyokat, akik­nek a férjük ivott. Mi van abban? Minden férfinek meg van a maga hibája, vagy ez, vagy az, és talán a korcsmáros nem is- a legártalmasabb. Vegyük például a sánta Deli Jani fele­ségét, talán annak valami jó dollgja van? Az ura ahdlyett, hogy a mesterségét folytat­ná, mert borbély az istenadta, az urak dol­gába ütötte bele az orrát és politizál, mint­ha legalább is fizetnék érte. Ezalatt pedig foglalás, árverés egymást érik a műhely­ben és maholnap még a nadrágsziját, amin a borotvát feni, még azt is elviszik tartozás fejében. Vagy ott van Tendier Alajos, a pék. Az ugyan dolgozik, ember nem mondhat róla semmit ez irányban, de viszont az isten pén­zét 'is könyvekbe verné. Hát hallott már ember olyat, hogy felnőtt, komoly családapa három gyermekkel, pékmühellydl!, az ócska­szert b-ujja régi, poros könyvekért? De viszont sem Deli Jiaininé, sem pedig; Tendier pék-né, nem teszik a kezüket >az ölükbe, hanem megfogják a dolog végét és viszik a háztartást is, mesterséget is, mint ■annak ,a- rendje. Krocsáné ped:g még mosni sem jár el, mint azelőtt mégis megtette, pe­dig kapna elég helyet, hiszen jól: dolgozik, meg is becsülik, de nem akar. Már most, kérem, dolgozni nem dolgozik se a férj, se a feleség enni csak kell, fűteni kell a korcsmázás- is pénzbe kerül, hát ak­kor már csak vaBiarrui igaza keill legyen a népeknek, amikor Krocsánéról ilyesmit suttognak. Sperhákné, :a-ki szent asszony, templomos öreg nő, ugyan váltig tiltakozik ellene, ha valahol is- rosszat beszélnek az emberek a szomszédjáról, de Sperhákné mindég ellene van annak, hogy valakit leszóljanak. — Ne tegyetek szegények ellen semmit, lei­keim, ne beszéljetek, — intette a rossznyel- vüekat — felebarátotok ők is, mint minden ember és bizony számon kérik tőletek a szavakat, .amelyeket embertársaitok ö len mondottatok a földön. — Ne beszéljen bolondokat Sperhákné, — intette le az öregebbik Kurtifan lány, a Janka, — meghalunk, eltemetnek és pász. Ne bollonditsia a népet hiába. így beszélt Janka kisasszony és a húga, Etta szegény, mit tehetett mást, csak húzta a ruháját, csak pisszegett egyre, hogy hát mégis, de szólni nem mert volna egy vi­lágért sem. Hogyisne! Janka kisasszony veit a ház feje, ő intézett mindent, Etta kis­asszonynak nem volt más dolga, mint iga­zodni a határozatokhoz. — Elmennék, Janka lelkem — tipegett fé­lénken Etta kisasszony. — Hová az isten csodájába van ilyen me­hetnék ed, — csattant fel Janka kisasszony. — Csak nem ai templomba? Hütsd meg ma­gad és csak nekem lesz bajom veled. Etta kisasszony pirul, mintha megint 16 éves leány lenne, pedig már a harminchatot is rég -ehöltötte, nemhogy a tizenhatról le­hessen szó. — Pamutért mennék lelkem, hiszen tud­ja, hogy kifogyott már régen. Majgázaa Janka kisasszonyt, ami nem is csoda. Ő az idősebb, ő a család feje. Ami pe­dig a templomot illeti, tényleg oda akart menni. Hiszen, ha két élete lenne, akkor sem lenne elég, hogy annyit imádkozzon, ameny- nyit szeretne. Dehát a templomba menésnek egyelőre be­fellegzett. Az isten tudja, Etta kisasszony nem tud hazudni és rögtön ki lehet találni, hogy mikor nem mond igazat. Nővére csak ránéz és máris tisztában van vele. Etta kis­asszony sóhajt és előveszi ia zöldborsót és neki fo-g tiszti tani. Esteledik. Amennyi gyermek csak van -a fertályban, az mind az utcán van, visong, za- jong, ordit ahogy csak a torkán kifér, senki­nek sem jut eszébe mérsékelni őket. Nagy Péter, aki máskülönben asztalos, a* most

Next

/
Oldalképek
Tartalom