Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-13 / 109. szám

-"TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/19*9. ^ MáI 3 LEJ 5 x 3 Szerkesztőség és kiadó,hi v a t a 1: Cluj, Coloa Moţilor 4 öií Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 mixt szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80, Vai-VÎÎ. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS SZERDA Előfizetés ának: havonta 70, negyedévre 2io, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 A többi külföldi államokba csak a portókülönbözette! több-------------------------—M, mmm un hit ec.~$r?3 1936 MÁJUS 13. pengő. fiiüiüs 15. -ig halasija el > a népszövetségi tanács az olasz- albesszin kérdés tárgyalását Az olasz delegáció liivoffiaalt a tanácskozásról az abesszsa pasiasz tárgyalása alatt- — üosnát tökké nem érdeklik a szankciók- — Baldwin kelleínetieo kérdések pergőtüzében A néniéi sajtó Ola mellett megelégedtek azzal, hogy elfogadják Eden ja­vaslatát a kérdés napirenden tartásáról Izgatott tanácskozások Genfben GENE. (Az E'lenzék távirata.) A népszö­vetségi tanácsülés megkezdése előtt Eden tár­gyalásokat folytatott Paul Boncour-ral, a francia bizottság vezetőjével. A népszövetségi városban jelen vannak Beck lengyel külügy­miniszter. Litvinov orosz külügyi népbiztos és Van Zeeland bé’ga miniszterelnök és kül­ügyminiszter is, aki a népszövetségi tanács­kozások ideje alatt a német kérdéssel kapcso­latban Jog magánjellegű tárgyalásokat foly­tatni. Aloisi báró olasz főmegbizott megláto­gatta Litvinov szovjetorosz népszövetségi ki­küldöttet. A találkozásnak népszövetségi kö­rökben nagy jelentőséget tulajdonítanak. Aloisi hir szerint kísérletet tesz, hogy meg­szerezze Szovjetoroszország támogatását a szankciók megszüntetésére vonatkozólag. Á négus távirata GENF. (Rador) A négus által a Népszö­vetséghez intézett távirat szövege a követ­kező: rÄ népszövetségi tanács tegnap foglalkozott az olasz—abcsszin háborús viszállyal, melyet a szokott genfi megoldás, jobban mondva mego'dástalanság útjára terelt- A tel­jes derékbeadás elkerülésének látszatát akarva adni, alighanem előzetes megállapodás szerint, bizonyos ellenállást tanúsított a tanács az olasz állásponttal szemben s az első ülésen egyhangúlag elhatározta,-hogy napirenden tart ja az olasz—abcsszin viszály ügyét. Estére azonban Eden meghívására magániaPácskozásra gyűltek össze Avenol népszövet ségi főtitkárnál a tanácstagok és arra az egyértelmű megállapodásra jutottak, bogy a tanács ülését el fogják napolni junius 15-ig. A ma délutáni tanácsülés ugyan tárgyalni fogja a keleíafrikai háború kérdését, melyet a Népszövetséghez Abesszínia által benyúj­tott panasz következtében is elkerülhetetlenül napirendre kellett tűzni. Érdemi vitába azonban nem kezd, hanem bizonyos elvi tiltakozások elhangzása után az egész ügyet elhalasztja akkorra, amikor Franeiáország uj kormánya is állást foglalhat a kérdés ben. A junius 15-i tanácsülés napirendjére azután kitűzi Németország rajnavidéki lépé­seinek kérdését is. Szóval újra a megszokott genfi halasztó manőverről van szó, ami adott viszonyok közt annyit jelent, hogy a Népszövetség a bevégzett tények fölött sze­met huny addig is, amíg diplomáciai tárgyalások valamelyes megoldást találnak a Nép- szövetség és Anglia ezzel a kérdéssel veszélyeztetett tekintélyének lehető kímélésére. Elvileg egyelőre nincs sző Abesszínia feladásáról. A tegnapi tanácsülésen egyhan­gúlag utasították vissza Aloisi kívánságát, hogy Abesszínia képviselőjét, mint már nem létező állam megbízottját, ne engedjék részt venni a tanácskozásokban, az olaszok azon­ban esak az olasz—abesszin kérdés tárgyalása alatt vonultak ki a teremből és azonnal visszatértek oda, ahogy ennek a kérdésnek tárgyalása véget ért. Olaszország tehát ragaszkodik a Népszövetséghez s az sem zavarja túlságosan, hogy a háborús válság tárgyalásának elhalasztásával egy hónapig elhalasztódik a szankciók megszüntetésének tárgyalása is. „A nyugati nagyhatalmak csak vitatkozzanak, ha nekik úgy tetszik, — írja az olasz félhivatalos lap — mi ezt a kérdést a magunk számára már véglegesen elintézettnek tekintjük'4. Amíg a népszövetségi tanács Genfben nyilvánvalóan előre meg­állapodott formák között végzett a súlyos kérdéssel, addig Londonban az alsóház ülésén a kérdéseknek valóságos pergőtüzét zúdították Baldwin miniszterelnökhöz. Baldwin kedvteleniil, de szívósan állotta a támadásokat és ragaszkodott a kormány eddigi állás­pontjához, mely szerint a rendkívül kuszáit és nehéz kérdés megoldása együttes feladat, a Genfben résztvevő összes államok kormányaira, nem egyedül az angol kormányra vár. Az angol kormány — tette még hozzá kijelentéseihez Baldwin — mindenesetre el fog követni minden lehetőt a legtisztességesebb megoldás érdekében. „A legtisztességesebb megoldás44 Ígéretét meglehetősen kedvteleniil fogadták a képviselők. Egyik közülük igazi angol humorral tért vissza Baldwin kijelentésére, hogy Abesszínia képviselve van Genfben, rendesen fizeti a népszövetségi iagdijjárulékot, nincs ok tehát arra, bogy a tanácsban ne hallgassák meg és megkérdezte, hogy a miniszterelnök szerint vájjon nem volna-e helyes Abesszíniának visszafizetni a tagdijat. Angol politikai körök különben azt remélik, hogy a francia politika fejlődése rövi­desen szorosabb angol—francia együttműködést fog lehetővé tenni. Parisban ugyan a szocialisták sem mutatnak nagy hajlandóságot a megtorlási politika továbbfolytatására Olaszországgal szemben, de nem marad észrevétlenül, hogy Aítlee őrnagy, az angol munkáspárt parlamenti csoportjának elnöke, aki hosszasan tárgyalt Párisban Leon BÎummal, Londonba visszatérve a szankciók megtartása, sőt megszigorítása mellett tör lándzsát az angol munkáspárt lapjában. Ausíen Chamberlain viszont levelet intézett a választókén!leiében megjelenő „Birmingham Post‘£-hoz, melyben azt fejtegeti, bőgj’ szakítani kell a múlt tévelygéseivel és a lényeg most az, hGgy a Népszövetséget, mely­nek okulnia kell a lefolyt eseményekből, minden lehetőség felhasználásával megment­sék. A Népszövetség lassan és határozatiamul dolgozik ahhoz, hogy céljait szankciók utján érhesse eL Abesszínia függetlenségének helyreállítása csak egy európai háború utján volna lehetséges. Kérdem azonban — vonja le a következtetéséi Chamberlain — kockáztathat-e ma Európa egy ilyen háborút? Nincs más hátra tehát, minthogy a sze­rencsétlen múlttól a jövő felé forduljunk. GENF. (Rador.) A népszövetségi tanács délután 17.15 órakor ült össze zárt ülésen Eden elnökletével. Még az ülés megnyitása előtt Wolde Mariam abcsszin főmegbizott be­ment és helyet foglalt a teremben. Ez a tény bizonyítéka annak, hogy a Népszövetség az abesszin delegátust úgy tekinti, hogy meg­bízatása érvényben van. Aloisi azonnal je­lentést tett Rómába és utasításokat kért. Miután az ülés kezdetét vete, az abesszin kérdés kerütt azonnal szóba és Eden, mint el­nök tt szokásnak megfelelően felkérte az abesszin delegátust, foglaljon helyet az asz­talnál. Aloisi erre az olasz delegáció többi tagjaival kivonult az ülésteremből, miután a következő kije"entést tette: — Van szerencsém kijelenteni, hogy az olasz megbízottak nern engedhetik meg az úgynevezett Abesszínia delegátusának jelen­létét a tanácsasztalnál. A valóságban semmi­lyen abesszin állami alakulat nem létezik, az egyedüli felségjogot Abesszíniában Olaszor­szág gyakorolja. Ennek következtében min­den vita az abesszin viszály ügyében tárgy­Â raépszüvelség ülése taktn. Kénytelen vagyok tehát ezennel az ülésről távozni és a vitában nem venni részt. Aloisi távozása után Eden rámutatott ar­ra, hogy az egyedüli kérdés, amit a tanács­nak meg kell oldania, prooedurális jellegű és pedig dönteni afelett, szerepel jen-e az olasz—abesszin viszály a tanács jelenlegi ülésszakának napirendjén. Madariaga spanyol és Munch dán megbí­zottak azon véleményüknek adtak, kifejezést, hogy a-kérdésnek szerepelnie kell a napiren­den. Mivel ekervtétes vélemény nem merült fel, Eden megállapította, hogy a tanács egy­hangúlag napirenden tartja az olasz—abesz- szin viszály ügyét. Ezután a tanács nyilt ülésre tért át Aloisi, hogy megmutassa, hogy a tanács­osai csak az olasz—abesszin viszály ügyében van ellentétes véleményen, visszatért a ta­nácsasztal mellé. A tanács ezután a többi napirendre tűzött kérdéssel foglalkozott. Wolde Mariam elejétől végig résztvett az ülé­sen, annak zárt, majd nyilvános részében is. A népszövetségi tanács határozatából, hogy az olasz tiltakozás ellenére napirendre tűz­ték az abesszin kérdést, genfi körökben azt a következtetést vonják le, hogy a népszövet­ség változatlanul egyenjogú tagállamnak te­kinti a legyőzött Abesszíniát. Az abesszin kérdés napirendre tűzésével kapcsolatos sza­vazáson egyébként csak Dánia és Spanyol- ország képviselője szavazott határozottan az abesszinek mellett, mig a többi tanácstagok Elhatároztuk, hogy véget vetünk a legtör­vénytelenebb, legigazságtalanabb és legem­bertelenebb háborúnak, amely a modern időkben lefolyt. A száműzetés útját válasz­tottuk, hogy elkerüljük az abesszin nép ki­irtását és bogy szabadon és háborítatlanul Abesszínia évezredes függetlenségének szen­telhessük tevékenységünket s végül, hogy megmentsük az egyetemes biztonság eszmé­nyét és a nemzetközi kötelezettségek tiszfe- letbentartását, amit Olaszország fenyeget. Elejétől fogva mindent megtettünk a béke fenntartása érdekében és lojálisán védtük meg földünket egészen addig a pillanatig, amíg az olaszok gázokat nem használtak, megmutatva, hogy ennek az ellenállásnak eredménye az abesszin nép kiirtása lehel csupán. Kérjük a Népszövetséget, folytassa erőfeszítéseit a paktum tiszteletbcntartásá- nak biztosítása érdekében és határozza el, hogy nem ismer el területi terjeszkedéseket vagy állítólagos felségjogok gyakorlását, melyek a fegyveres erőkhöz való törvény­telen folyamodásból erednek és a nemzetközi kötelezettségek számos Ízben való megszegé­sének következményei. LONDON. (Rador) Abesszínia nagykövete a külügyminisztériumnak tiltakozó jegyzéket nyújtott át Mussolininek május 9-én elhang­zott nyilatkozata ellen, amelyben Viktor Emanuel olasz királyt Abesszinia császárá­nak, valamint az országnak az olasz biroda­lomhoz való csatolását jelentette ki. ílitilescsa tárgyalásai GENF. (Rador) Titulescu külügyminiszter megérkezett Genfbe, ahol a pályaudvaron Rusdy-Arras török külügyminiszter, Purici jugoszláv, Kunzl Jizerski, Subotici, Antó­niádé stb. várták. Titulescu közvetlen meg­érkezése után hosszasan tanácskozott laká­sán Rusdy-Arrassal és Purici-al. A népszö­vetségi tanácsülés után a román külügymi­niszter Paul Boncour francia, Litvinov orosz és Kunzl Jizerski csehszlovák népszö­vetségi főmegbizottakkai folytatott megbe­széléseket. Az este folyamán pedig Avenol népszövetségi főtitkár lakásán Edennel, Bon- courral és Litvinovval folytatott eszmecserét. Olaszország mellett ir a német sajtó BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) A német sajtó csak most foglalkozik részletesen Abesszíniának az olaszok által való beke- belezéséveL A Berliner Tageblatt szerint az olasz biro­dalom területi előfeltételeit karddal kellett kicsikarni egy régi világtóL Ez a régi világ azonban kénytelen beletö­rődni ebbe a megoldásba, mert amúgy sem tehet ellene semmit. Különben is Abesszinia csak egy része az olaszok területi követelé­seinek. A Deutsche Allgemeine Zeitung ezzel a kérdéssel kapcsolatban a következőképen ir: „Mi németek annál szívesebben fogad­hatjuk el ezt a megoldást, mert kezdettől fogva érdekteleneknek jelentettük ki magun­kat az ügyben és mindvégig szigorúan meg­őriztük semlegességünket“. Az Angriff azt irja, hogy a négus azért nem mondott még le, mert reméli, hogy An­glia még tenni fog érte valamit. Majd igy folytatja: „Lehetséges, hogy a Népszövetség a megtorlások továbbfó'ytatása mellett fog dönteni, de mit számit ez, mikor amúgy’ sem változtat semmit a jelenlegi helyzeten. Sem­mit sem árt Olaszországnak és nem használ a négusnak“. Nem szüntetik meg a szankciókat LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Attlee őrnagy, az angol munkáspárt vezére vissza­tért Franciaországból, ahol Leon Blummal, a jövőbeli francia miniszterelnökkel folyta­tott beható tárgyalásokat. A munkáspárti ve­zér nyilatkozatot adott franciaországi útjá­ról a Dai!’y Herald-nak, melyben többek kö­zött a megtör’ások további érvényesitésének szükségét hangoztatta. Felfogása szerint még a szankciók növeléséiül sem szabad vissza­riadni, ha a nemzetközi érdek és a népszö­vetség léte igy kívánja. Egyes lapok Addis-Abebaból érkező jelen­tés szerint az olaszok megkezdték a lakos­ság összeírását az abessziniai benszülött olasz hadsereg megalakítása érdekében. (Folytatása a 10. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom