Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-13 / 109. szám

■ r _______ MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Unióidul Pffnln irmrsnll >—* lihnii Pénx UNIVERSUL: A francia nacionalista sajtó belpolitikai és külpolitikai szempontból egy­formán veszedelmesnek tartja a kommuniz­mus győzelmét, minek első következménye mar tapasztalható a börzén es a bankokban. A frank árfolyama sülyed s hatalmas ará- nvokban veszik ki a jegybankból az aranyat. \ figyelmes szemlélő lelkét nem hagyja nyugodtan az, ami Franciaországra vár a jövőben. Alig Itália a győzelmes világháború vegén elégedetlenül nemzeti ujjáébredésben keresett menedéket, Franciaországot elkábi- tntta a demokrácia békepolitikája, a kollek­tiv biztonságba veteti hit és rábízva magát vakon azokra a politikusokra, akik a válasz­tók szeszélyeihez igazodnak. A most fejlődő események szemünk elé tárják majd a való­ságokat Ez pedig — amint Retain marsall mondja — nemzeti egységet parancsol. Ami Franciaországban történik, bennünket is ér­dekel, mert a kommunizmus akadálytalanul terjed a hatóságok szemeláttára. MIŞCAREA: iPétain marsall cikkel irt a i.e Journal cimü párisi lapba. Tisztán, pon­tosan ir s következőket jegyzi meg a nemrég kötött francia—orosz egyezménnyel kapcso­latban: „Moszkvának adtunk kezel, ami annyit jelent, hogy a kommunizmussal fog­tunk össze a valóságban. Eljön az idő. mi­dőn ezt még sajnálni fogjuk“. A most lefolyt franciaországi választások beigazolták, hogy igaza volt Pétain marsallnak, mert a kom­munisták annyi inandáumot szereztek, hogy döntő szavuk van a francia politikában. Mi fog következni? Erre a kérdésre így vála­szol Pétain marsall: „Elvesztettük magunk­ba vetett bizalmunkat. Iránytű s kormány- kerék nélkül haladó hajósok vagyunk. Mil­liók szenvedlek miértünk, akiknek joguk van kérni, haladjunk nyomdokaikon*-. Fele­lős politikusaink jól teszik, ha figyelemmel kisérik, mi történik most Franciaországban. Románia közvetlen szomszédságában van a szovjet, igy kettős jelentősége van nálunk iPétain marsall szavainak. Reméljük, azok is megértik ezeket a szavakat, kik az ország sorsát intézik. Az a benyomásunk, mintha nem a nacionalista érdekek, de más célok irányítanák munkájukat. Mindenekelőtt a határokra kel! ügyelni, abban az esetben azonban, ha bizonyos irányban vészéi}- mu­tatkozik, a figyelmei erre kell irányítani. A kormány nem tesz eleget kötelességének. A nép tudni akarja, milyen sorsot készítenek elő részére. ZORILE: Az egyik utcasarkon régi iskola­társammal találkozom. Mi tesz? — kérdi. — El kell válnunk Franciaországtól, ha Leon Blum alakit kormányt, nem maradhat meg tovább a szövetséges viszony . . . Csodálkoz­tam. Igaz, hogy barátom egyáltalán semmit nem ért a politikához, mérnök és kitűnő matematikus, aki jól megfelel hivatásának. — Mit tegyünk hát? — kérdeztem tőle. — Csatlakozzunk le Németországhoz! . . . Arra gondoltam, mi lenne, ha minden választó igy szavazna? Tehát: León Blum személye a román külpolitika irányát befolyásolhatja. Eszerint nem Franciaországgal, de Poincare- val, Herriottal, Lavallal voltunk barátság­ban. Nem országos érdek, de személyes te­kintet irányította politikánkat. (Furcsa fel­fogás. Leon Blum francia lehet hazájában, de nem az nálunk, Romániában. Bizonyára többen vannak, akik ugv gondolkoznak, mint barátom. Nem akarnak a békét szol­gáló Franciaországgal maradni, inkább ösz- szefognak a háborús Németországgal, mely ki akarja terjeszteni a Fekete-tengerig halá­rait. ARGUS: A franciaországi választások be­folyással voltak a börzére is és újból fel­merült a frank devalorizációjának kérdése. Bár a kormány az elterjedt híreket megcá­folta, mégis aggodalmaskodnak, mert egy baloldali kormány inkább ezt választja, mint azt az utat, hogy emelje az adókat. Bár a lej semmiféle szerves, vagy erkölcsi kapcsolatban nincs a frankkal, mégis ben­nünket érdekel a frank sorsa, mert a példa itt is követőkre találna s bátorságot adna azoknak, akiknek ez a célja. Pedig a lej értékcsökkenése kielégítette már ezt az óhajt. Hiszen maga a Banca Naţionala volt az, mely elismerte ezt s 44 százalékos valuta­felárat irt elő a devizaeladásoknál. Az uj stabilizációt csupán néhány politikus kíván­ja, akik ebből úgy akarnak bevételi több­letet elérni, mint a Tătărescu-kormâny, me­lyet jelentékeny haszonhoz juttatott az uj ércpénz kibocsátása. A lej árfolyamát a ki­vitel csökkenése kedvezőtlenül befolyásolta. A helytelen külkereskedelmi politikát nem lehet revalorizációval jóvátenni. Ez csak arra jó, hogy érzéktelenitsen és elkábitson. A lej árfolyamának leszállítása rossz leje­ket hozna az államnak. Okosabb lenne en­nél visszaadni a kereskedelem szabadságát. UJ PULLOWER DIVATLAPOK a ta. veszi és nyári szezonra nagy válasz* tékban kaphatók az Ellenzék könyvosz» tálcában, Cluj, Piaţa Unirii. BLLBNtÉK Krisztina királynő emlékiratait nem akarják kiadni Svédországnak a francia tudósok lovább tart a történelmi vila az értékes kéziratok körül CLUJ (A/ FMenzák ludósitójáilól.) A vi­lágsajtói hetek óta foglalkoztatja az a diplo­máciái bonyodalom, amely Krisztinának, a roma'iitikus sorsú svéd királynőnek emlék­iratai körül támadt. Az Ellenzék is beszámolt arrö'. hogy milyen tiltakozást váltott ki Franciaországban a? a hír. hogy a kormány Krisztina királynőnek a montpel'lieri orvosi fakultás által letétként őrzőit kéziratait föl­ajánlotta Svédországnak 100.000 franknyi összegért. A tudósok társasága most tartotta 00. kongresszusát a szép Montpellier város­ban, melyet az idei tavasz özönvizei és mis- 1ra!ja megfosztott virágaitól. A kongresszu­son szóbakeruitek a hires svéd királynő kéz­iratai s íi hivatalos körök azt hangoztatták, hogy a már többször lefölözött iratok nem különös érdekiiek. Ezzel szemben az igazság az. hogy a tizenöt infolio kötet a királynő­nek nemcsak a pápához és Európa uralko­dóihoz irt leveleit farta mazza, de rendkívül érdekes darabokat is: a királynő levelezését egy asztrológussal; a királynő által irt na­gyon kényes leveleket a „Nanti-edictum“ visszavonásáról; politikai gondolatokat; a ki­rálynő atyjának. Gusztáv Adolfnak egy ano­nim életrajzát a leánya kezétől származó pótlásokkal és javításokkal; Nagy Sándor életrajzát, melyet a királynő lemondása után irt. A tudósok társasága elhatározta, hogy minden erejéből megakadályozza ciy értékes kéziratok kiadását. Mindezekben a különféle írásművekben Krisztina királynő tanúságot tesz tudásáról és .szellemességéről. A kezétől eredő széljegyzetek bizonyítják hogy beszélt franciául, olaszul és latinul. Bírálata a ró­mai udvarról. Franciaországról tele van igaz­sággal és erővel. Nagyon fel indul Intik mutat­kozik XIV Lajossal szemben, akit elitéit. Az egyik kéziratban 'valaki „Nagy“ Lajosnak nevezi; Krisztina kijavítja: „Lajos, akit a bolondok Nagynak neveznek“. Egy másik helyen ezt találja: „Gusztáv hazárd volt, gyakran minden szükség nélkül* „Ez igaz, mert nem volt olyan gyáva, mint XIV. J>ajos király!“ Nem szabad megfeledkeznünk a gyűjte­mény ama leveléről, melyben a királynő le­mondása után azt tervezi, hogy Lengye’or- szág királynőjévé választassa magát. De a lengyelek ezt a tervet Monadelschi meggyil­koltatása miatt elutasították. A királynő en­nek a bűntettnek a dicséretével replikázlk. Ez a levelezés azt bizonyítja, hogy a kirá’y- nőnek többszőr támadt az az eszméje, hogy házához tartozó személyeket, akivel elégedet­len volt, megölessen. És mindez nem érne hőbbet százezer franknál . . .? lfözas$äg§i&lclgö borbclpegéű a ftiiflepcslB förvctipzcK döfi Kélcre-zöldre bobszolla „menyasszonyéi“ a modern idők lovagja BUDAPEST (Az Ellenzék tudósitójától.) j Csalás büntette címén vonla most felelősség­re a budapesti törvényszék Lempek Lajos borbélysegédet, akit Pékár Bona varrónő je­lenteti fel. azt panaszolva, hogy házassági Ígérettel körülbelül háromszáz pengőt csali ki tőle és mégsem vetle feleségül. A fiatal­ember tagadta bűnösségét. Elmondta, hogy albérlőként lakott a varrónőnél és amikor a mult évben egy más ügyből kifolyólag le­tartóztatták, Pékár Ilona meglátogatta a fog­házban többször is. Ragaszkodását látva, va­lóban szóbabozta előtte a házasságot, de mi­vel egzisztenciát akart egyúttal teremteni ma­gának. ahhoz a feltevéshez kötötte, hogy a leány némi pénz! bocsát rendelkezésére. Pé­kár I'ona mondta is, hogy 1500 pengő kész­pénze van. Apróbb kölcsönöket kért és ka­pott a lánytól, ez azonban csupán 150 pen­gőt tett ki körülbelül. ígéretének nem tehe­tett éleget, mert közben a lány feljelentette. Pékár Hona kihallgatására került ezután a sor, akihez «z eljáró biró a következő kér­dést tette fel: — A vádlott hot évvel fiatalabb, mint ma­ga, hogy gondolta tehát, hogy el fogja venni magát feleségűi? — Kérem, megtörtént ez már másoknál is — vonogatja a vállát a leány. Egy tanút hallgattak még ki, aki hallotta, hogy Lempek valóban ígért házasságot Pé­kár Ilonának, pénzt is kapott tőle, sőt a leány tárcájából egyszerűen kivette a pénzt. Ha történetesen a táska üres volt, akkor kékre-zöldre bokszolja a varrónőt mérgében. A perbeszédek után a törvényszék csalás vétségében mondta ki bűnösnek a borbélyse­gédet és öthóiKipi fogházra ítélte el. Enyhí­tő körülménynek vette azt, hogy abnormális viszonynak tekinthető, ha egy nő nálánál hat évvel fiatalabb egyénnel akar házasságot kötni. Az ítélet jogerős. Grész Jenő íovábhra is letartóztatásban, marad A Cagero egykori igazgatója a nagyipari vállalatokat támadja BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Ilfov-i törvényszék Grosz Jenőnek, a Ca- gero ismertnevü igazgatójának további 30 na­pos fogvalartásál jóváhagyta. A törvényszék előtt Grosz részletesen ismertette a vizsgálat [ eddigi eredményét. Rámutatott arra, hogy Niderboffer cégjogyző terhelő vallomásától eltekintve, semmi bizonyíték nem merült fel arra, hogy kiviteli okiratok hamisításában részt vett volna. Grosz ezután a „Blocul Importatorilor“ nevű társaságba tömörült nagyipari vállalatok ellen fordult, melyek állítása szerint tőle teljesen függet­lenül intézték üzleteiket megosztva jutalé­kaikat a Banca Romaneasca val. így azlán Grosznak a milliárdos kompenzációs üzle­tekből „mindössze“ 7—8 millió lej jutott. Grosz kihallgatása után Prosper Constauti- nescu ügyész tartotta meg vádbesz'édét. Rá­mutatott arra, hogy Niederhoffer vallomását számos bizonyíték valószínűsíti, igy nyilván­való, hogy Grosz volt az, aki parancsot adott a hamisításokra. A kompenzációs engedélyek lejárófélben voltak, ezért síeltek hamisítások árá<n érvényesíteni azokat. Constantin Solo- monescu védő tiltakozik Grosz további fog- vatartása ellen. Rámutat arra, hogy a „Blocul Importatorilor“ cégnek adott kompenzációs engedélyek érvényét a Banca Naţionala meg­hosszabbította s a szállítható áruk keretét ki tági tolta, megengedve, hogy a vállalatok az engedély­ben megjelölt petróleumáru helyett más kőolajterméket szállítsanak. * Nem volt érdeke tehát Grosz Jenőnek, hogy az engedélyeket megbamisittassa. So’omo- nescu védő felmutatja az eredeti engedélye­ket s részletesen ismerteti az árucsere és pénzátutalás módját, melyet Grasz törvény szerint pontosan betartott­— Ezt a módszert — folytatta a védő — a kormány jóváhagyta, mert csak igy volt ké­pes idegen valutát teremteni árubehozatalra. 19 3 0 májún 13. Évelt hosszú sorún út szenved« lem gyomor- és bélbajban, az első üveg „Gastro D“ eU használása után teljesen gyó­gyultunk érzem magam... írja Ikrjan loan CFR rak cári önök Terc-J bliacáról (Bucovina), — Bejan ur sorai annyi­ra világosak, hogy a „Gastro D“ hatásáról egyebet nem is kell írnunk, hiszen fenti rok mindenben megerősítik azt, orrút mi ed| dig cmc nagyszerű gyógyszerről közöltünk. Császár L. gyógyszertára, Bucureşti; Calc Victoriei 124., o „Gastro D“-t 130 dej után«] vértre! küldi és « kételkedőknek százszámr bocsátja rendelkezésére a beérkezett köszönj leveleket, amelyekből megállapítható, hogjl minden reklám tulszerény a .lelkesedéssel tt-» levelekhez és eme kiváló gyógyszer páratlan hatásához képest. Felolvasta a kormány vonatkozó rendeletéi az újságokból, majd bizonyítja, hogy a jegybanknak semmiféle kúra nem volt az áruszállításból. Ezután a a védő Grosz bécsi utazásaink célját tisztázza. Bemutatja az osztrák hatosa gok bizonyítványát, mely szerint Grosz, Jenő fontos üzleti ügyekben tartózkodott Récé­ben s az volt a célja, hogy megállapodó ;t létesítsen a Scherg-cég és az ősziről: jegy­bank, valrrmint a bécsi kereskedelmi és iparkamara között. Nem szökött tehát meg, amit az is igazol, hogy , Rucuresdi-ben Becsbe és onnan vissza való utazásra előre vasúti jegyet váltott. A vád és védelem meghallgatása után a törvényszék másfél órás tanácskozás után Grosz Jenő további 30 napra ixiló fogvatartásót jóvá­hagyta. A vizsgálat egyébként az ügyben nagy erél'lvel tovább folyik. Stanescu vizsgálóbíró legutóbb Al. Poli zu és Flor ea Amarescu ipar ügyi miniszteri főtisztviselőket hallgatta ki a kompenzációs üzletek jóváhagyására vo­natkozólag. A vizsgálóbírói kihallgatások egész héten ál tartani fognak s Bucuresti-i lapok jelentése szerint az ügyben újabb le­tartóztatások várhatók. I»1‘­* A VÁLTOZÁS ÉVEIBEN a rég bevált ter­mészetes „FERENC JÓZSEF* keserüviz nélkü’öz- hecctlen háziszer, főként, ha arra kell töreked- - nürtk hogy az agy, 3 tüdő és a szív felé Irányuló c vértódulást ellensúlyozzuk, valamint, hogy «z r emésztőszervek renyhe működése folytán a be- - lekben beállott pangást biztos és enyhe módon r megszüntessük. Az orvosok ajánlják. ci széhelgfoldí KeresMeM íparKamara isi litttârâf TG.-MURES. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megírta az Ellenzék, hogy a Targu-Mures-i Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárát: dr. Biró Józsefet évtizedes érdemdús működése után mult év folyamán nyugdijba helyezték. Biró József dr. nyugdíjaztatása után hóna­pokig látta el a kamara főtitkári teendőit, mig aztán végleg megvált hivatalától, bár a Targu-Mures-i kamara három székely vár­megye kereskedelmi és ipari életének irá­nyítója és annak a vidéknek középpontjá­ban áll, melyen a magyarság tömegben él. A megüresedett főtitkári teendők-et Russu Onisie vette át ideiglenesen, aki már 10 éve működött a kamaránál és érdemeit titkári kinevezéssel honorálták. Az uj kamarai tör­vény a főtitkári cimet eltörölte, igy a ka­mara három tisztviselőjét terjesztette fel a minisztériumhoz, akiket alkalmasnak talált a titkári állás betöltésére. iEzek: Russu Oni­sie, Veress Jenő dr. és leremia Antal dr. A megüresedett titkári állásra a kamarán kivid álló személyek is pályáztak. A felterjesztés folytán királyi dekrétummal Russu Onisiet nevezték ki a Targu-Mures-i Kereskedelmi és Iparkamara titkárának. Habár a székely­földi kamara élére az érdekképviseletek ma­gyar titkárt szerettek volna helyezni, mégis megnyugvást kelt, hogy az uj titkár a ka­mara tisztviselői közül került ki, aki műkö­dése folyamán a helyi viszonyokat megis­merte. minek folytán remélhető, hogy a ne­héz feladatokat közmegelégedésre fogja meg­oldani. Rádió Tmchmk® cinica uj magyar szakfolyóirat jelent meg. Az 1. füzet tartalmából: 4:2 csöves univerzális szuper. Rövidhullám adó. Rádiszervisz:. Távolbalátás. Te­kercs és kondenzátor táblázat, stb. A 2. füzet tar­talmából : Kétesöve;, telepes vevő. Autó-rádió. Rádjószervisz. Tanfolyamunk. Mit mond a cső- karakterisztika? Mi újság a piacon? Állandó rova­taink, stb. Egy-egy füzet ára 30 lej. Vidékiek egy füzet árában 33 lejt küldjenek be az EPlenzék könyvosztályához: Cluj, Piaţa Unirji. Előfizetési árak: negyedévre So, félévre 130, egész esne 300 lej. Az előfizetések ugyaniak az Ellenzék könyv- osztalyához küldendőik. .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom