Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)
1936-05-10 / 107. szám
o TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ v IN NUMERAR No. 141.163/1923. iî;fr ABA 5 IBS se ii is* Szerkesztőség és kiadó hi vatal: Cluj, Calea Moţilor Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 8c LVII. ÉVFO I V 4 íj MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS VASÁRNAP ■a Előfizetérd árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440s events 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 4a pengő, A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több 1936 MÁJUS 10. EiWJACUWMWBU CHi iáim is? Az angol kérdőív p&ntiai. — inog a Aimekiáiia-a Ofaszoi'sxág A licill ítépszővetségl tanácsülésen nem fârggalfâfe § szanciOKai A hétfői népszövetségi tanácsülés közeledtével a szankciók kérdése foglalkoztatja újra a külpolitikai közvéleményt. Az angol kormányban a baloldal nyomása ellenére megvolna a hajlandóság a szankciók megszüntetésére, előbb azonban Mussolini részéről megfelelő engedményt akar elérni, mely legalább külső formáiban lehetővé teszi az ebben a kérdésben számára amugyis elkerülhetetlen visszavonulást. A Rómából érkező hírek, melyek szerint a fasiszta nagytanács egyszerűen Alíesszánia aunexióját akarja elhatározni, meglehetősen súlyossá teszik a helyzetet ebben az irányban. Minden arra mutat azonban, hogy a megoldás érdekében kulisszamögötti tanácskozások folynak Róma. Paris és London között. Ezek a ta -'Wkozások még nem vezethettek eredményre, mert Genfl>en már megtalálták a kibúvót, mellyel a szankciók kérdésének tárgyalását levehetik a hétfői tanácsülés napirendjéről. A kibúvó annak felfedezésében áll, hogy a szankciók kérdésében nem a népszövetségi tanács illetékes, hanem a íizennyolcas bizottság, amelyet viszont még nem hívtak össze s amely sürgős összehívása esetén is a jövő héten már aligha ülhet össze. Az így nyert idő alatt tovább folyhatnak a tárgyalások, melyekre azonban, amint Londonban, Parisban és Genfben egyaránt hangsúlyozzák, igen kedvezőtlen hatással lenne, ha Olaszország egyszerűen kijelentené, hogy Abesszíniát annektálínak tekinti. Tegnap közzétették Londonban a Németországhoz intézett angol kérdőívet, amely feltűnő módon szót sem ejt Németországnak a nagyhatalmak gyarmati egyenlőségre vonatkozó kívánságáról. A rajnai öv kérdését is csak annyiban érinti, begy a bevezetésben kétségbevonja Németország álláspontját, melyet erre a kérdésre vonatkozólag Berlin emlékiratában hangsúlyoz. Ellenben a legtöbb német indítványra nézve pontos körvonalazást kér. Újra föíteszi a kérdést, hogy elérkezettnek látja-e Berlin már az időt, mikor az általa kötött nemzetközi szerződéseket nem tekinti többé kényszerszerződéseknek s amikor fenntartás nélkül teljesített] hajlandó vállalt kötelezettségeit. A légügyi egyezményre vonatkozó indítvánnyal kapcsolatban az angol jegyzék annak a kívánságának ad kifejezést, hegy ez az egyezmény ne csak egyes államokra, hanem egész Nyugaí-Európára terjedjen ki. Majd pontos kérdéseket intéz az iránt, hogy a keleti határállamokkal felajánlott kölcsönös megnemtámadási szerződést alátámaszthalja-e a német kormány felfogása szerint egy kölcsönös segélynyújtási egyezmény is. Ezután rátér arra a kérdésre, amely a legtöbb gyanúsításra ad okot a német tervvel szemben, hogy hajlandó-e a berlini kormány a délkeleti és északkeleti határok mellett fekvő államok meghatározását úgy értelmezni, hogy a kérdéses államok között legalább Szov- jet-Oroszország, Litvánia és Észtország is benne foglaltassanak. Az angol külpolitika így elejét akarja venni annak a vádnak, hogy Németország béketervezetével csak arra a célra akarja lekötni a többi államokat, hogy Szovjct-Oroszországot veszedelem nélkül támadhassa meg, sőt, hogy készen is állanak a tervei Ukrajna meghódítására. Az angolok által kívánt német kötelezettségvállalás igy kiterjedne egész Kelet-Európára és ekjét vehetné a Párisban állandóan hangoztatott aggodalmaknak. A jegyzék további kérdéseiben érinti azt az angol felfogást, hogy az összes kölcsönös megnemtámadási szerződéseket egységes békerendszerbe kell összefoglalni a Népszövetség keretein belül, ami a kollektív békebiztositás elvének érvényesülését jelentené. Az angol jegyzékkel kapcsolatban elterjedt a hír, hogy a német birodalmi kormány a válasz megadása előtt közvetlen megbeszéléseket szeretne folytatni és ezért szívesen venné, ha lord Halifax angol tárcanélküii miniszter, Eden munkatársa az eddigi megbeszélésekben, Berlinbe utazna. Londonból azonban megcáfolják Halifax utazásának hírét, ami* később Berlinből is azzal erősítettek meg, hogy ilyenirányú kérést eddig nem intéztek az angol kormányhoz. A béketervekkeí kapcsolatban kiegészítő tervekről is beszélnek úgy Londonban, mint Berlinben. A német birodalom gazdasági szakértői, hír szerint, nagyszabású tervet készítenek, mely az európai gazdasági és pénzügyi helyzet újraépítését volna hivatva elérni. Londonban viszont az európai biztonság kérdésében dolgozott ki állítólag Vansittart állandó külügyi államtitkár egy tervet, mely öt biztonsági körzetre osztaná Európát. Mindkét bír még nagyon bizonytalanul hangzik és megerősítésre szorul. Ellenben meglehetős határozottsággal szól az a londoni jelentés, mely a Baldwin-kormány megrendüléséről beszél. Baldwin ellen a kormánypárt jobboldali szárnya fogott össze, mely az uj kormány élére Neville Chamberlain eddigi kincstári kancellárt akarja állítani. Az uj kormányban résztvenne Sir Sámuel Hoare is, ellenben hiányoznék belőle Eden külügyminiszter. A mozgalom sikere nagyrészben a jövő hét külpolitikai eseményeitől függ. Mi lesz a szan Balogh Arthap .0^ 70. éve mellett nem szabad hangtalanul és sím érdektelenül elsurranni. Kongó léptekkel, rc- 8°\iö 9U°9° pillantásokkal a lelki és szellemi disznóm menetet kell fölvonultatni előtte. A 70. élet- t U3 év nem vidám és boldogító jelenség rende- .n52 sen. A legtöbb érzékeny, vagy mohó embert i az élet elmúlására figyelmezteti, környezetét íz a a zsémbes zsarnokságra. De a kivételes em- »V3Ü berek tekintélyes kora fény és hatalom, az JVJö : öregek üldözésének mostam évadjában is: az fal; élet megteljesedésének és elmalhatatlan értéül. keinek diadal ive. Körül veszik az őszi öröm jis'd dércsipte szüretével, némi bánat ötvezte ara- b\Ţi agával és az öregség birodalmába készülődő, aim mint az elégedett szüretelő a darazsakkal, uşa nem szokta a fiatalabb ünneplőket elhárítani l o a keserűség fáradt taglejtésével. A Balogh Ltik Arthur 70. életévénél egyenest diadalmi han- iov> got is szabad megütni. Nincs itt kor, csak idő- *Í9\ jelzés. Testben-’lélekben és ami ennél többet 3Í3\ jelent, szellemi eredményekben sehol az öreg- ség fájdalmas jelensége: csupa férfias erő, rugékonyság, mozgás, kezdeményezés, mun- lo’A kaképesség, siker s emellett az élet ikdám üm művészetének, szép és nemes szenvedélyek r,3\ fényes hangulata köröskörül, melyben*halk óin mosolgu és édesen csípős irónia vagy bájo- iD?. san bölcs humor fölénye szikrázik. Ha még Í3 kellenek rendülnie pillanatra, a gondoktól fényes és kínos emlékekbe meri- hét, fiata- <.oi los kedvteléssel a szépirodalom, a történe- .T: lem, q politika, a tudomány gyümölcseit csipegeti és főfemeikedhetik a legközpontositot- 'tü labb magányban kerítő ,,királyné“ a hegedü- V\ je, segítségévei a legmagasabb s legtárgyiatla- on nabb elvontság kéjébe, a zene mennyei vég- IM telen&égébe. Úgy rémlik, mint csupa lehető- j3v ség: a magyar jogpolitika irodalma, a ki- 3 sebbségi élet gyakorlati és elméleti utmuta- M fása, genfi érdekek szolgálata tömérdek re- m méinivalója van Balogh Arthurtól. Az adat részletek sokadalmával bizonyit- hatnák a rideg kedélyeknek, a kevésbé be- hírharangozott szívós munka nem ismerői- >n nek, a kitűnő ember fölséges szolgálatait és w valódi törlesztésre képtelen adós voltukat. IL Mint városunk egyetemének országos hirü H jogtanára kezdte meg máig özönlő jogirását, u mintegy 25 mély és kristály tisztaságú kong- 10 vet a magyar szellemi kincstárban, a tavul- n mányok és cikkek tömege mellett. Mikor erdélyi irodalomról“ írnak, az ének és szépei próza udvarlói nem látják a kertek mellett 3 e hatalmas épületeket. De nagyobb érdem '■\ pillanthat el a szellemi könnyűség és nyegle- ség mellett fölényesen: az uj megpróbáló élet \ pillanatában köziró, zsurnaliszta, szerkesztő birt lenni s a pillanat és az örökös folyamat > egyszerre tudós és egyszerre gyakorlati nézésével ebben a „tealjasodásban!t az erdélyi sajtó valamennyi munkásának példaképe, tanító mestere s ennél még többje, a: áldozatos munkára, a kitartásra, nem csöggedésre, újra rohamozásra, derűlátásra, remény, hitre, minden ostoba álomtól és minden szétfoszló ködtől való tartózkodásra vezérlő bölcse lett. A tudós önkéntelen és hideg tartózkodásának végül a sűrített idő is parancsolt: kiemelték Balogh Arthürt a cselekvő és gyakorlati politika terére. Nagyszerű tény volt. Mint szenátor, a törvényhozói cselekvés bölcs tanácsadója lett és tudjuk, hogy a magyar pártban a komoly, tárgyilagos igazságra való törekvés háttérben maradó kcilauzn. Bölcs politikai tudata elhárít kell ellenségeket a többségi nép felöl, ezer karú hősisége megmenti oktatásügyünk egyes lehetőségeit vagy a csíki magánjavak romjait. Aztán az egyetlen erdélyi világhír, amit a nagy nyelveken is megjelent nagy kisebbségi védelmi könyve aratott? Készitenek-e külső ünneplést Balog Artúrnak? Méltót, nagyol? Mi, újságírók, nem va- nyunk feledékenyek és hütelenek. A belső ünneplés, hála, tisztelet, elismerés, a szeretet fák’yásmenetét sorba felgyújtjuk , , , LONDON. (Rador.) A szankciók kérdése foglalkoztatja ma is az angol sajtót. Mialatt a konzervatív sajtó mindinkább a szankciók . fenntartása ellen emel szót, a baloldal kitart I amellett, hogy a népszövetségi alapokmányt i fokozott szigorral keli alkalmazni. A baloldali lapok hangsúlyozzák, hogy már nem áll I fenn az a kifogás, hogy a szankciók balsikere j Franciaország együttműködése hiányának tu- 1 lajdönithaitó. A hivatalos lapok a kormány I várakozó álláspontról imák. így a Daily Telegraph rámutat arra, hogy a népszövetségi tanács nem hozhat döntést a szankciók ügyében, mert az o JS-as bizottság ^hatáskörébe esik, amelyet viszont nem hívtak össze. Nagybritanma nem fogja kezdeményezni « szankciók felfüggesztését. Hivatalos körök szerint a helyzeten nem szabad változtatni, legalább addig, amig Mussolini részletesebb kije'entéseket nem tesz abessziniái szándékairól. A News Chronicle szerint Parisból érkező hirek arra vallanak, hogy Franciaország kész inkább, mint valaha, támogatni a népszövetségi alapokmány elvein alapuló politikát. A lap egyébként szenzációs cikket közöl', amely szerint Baldwin ellen erős mozgalom indult, amely valóságos összeesküvés' formáit öltötte. A mozgalom célja a jelenlegi nemzeti kabinetet tiszta konzervatív kormánnyal felváltani, amelyben a jobboldalt konzervatívok nyernének többséget. Sir Sámuel Hoare lenne a pénzügyminiszter, Neville Chamberlain pedig a miniszterelnök. Eden és Baldwin nem kapnának helyet az uj kormányban. Ez az összetétel nem mutatna tül zott lelkesedést a Népszövetség iránt. A kormány ellenfelei szerint ai szankciós politika balsikere Baldwin csődje, tehát neki távoznia kell. Nyilvánosságra hoztak áz angol kérdőív szövegét LONDON. (Rador.) Ma hozták nyilvánosságra az angol kormánynak a német kormányhoz intézett kérdőpontjait Németország békeszervezési javaslatai ügyében. A kérdő- pontokkal egyidőben Eden táviratot küldött Anglia berlini nagykövetének, amelyben többek között ai következőket mondja: — Elsősorban tisztáznia kell, hogy lehet-e arra számítani, hogy Németország őszinte 1 szerződéseket kössön. Az angol kormány kedvezően fogadna olyan nyilt nyilatkozatot, mely a bizonytalanságot eloszlatná ebben a kérdésben. Jóllehet az angol kormány nem óhajt vitába szállni a német emlékirat hatodik pontjában foglalt történelmi események interpretálását illetőleg, kötelességének tartja nyíltan leszegezni, hogy nem fogadhatja el a német kormánynak itt leszegezett álláspontját A kérdés hatodik pontja az 1918-as fegyverszüneti szerződésre utal, amelyet a Wil- son-i 14. pont alapján kötöttek, melyek nem beszéllek Németország rajnávidéki szuveréni- tásáról. A Rajna-vidék had mentesítése klauzuláinak a versaillesi szerződésbe való beiktatása a Németország által nyújtott biztosítékokban való kételkedésen alapult és igy a német emlékirat szerint ezeknek a klauzuláknak egyet’en jogos érve az erőszak volt. Ami azt a mémet nyilatkozatot illeti, hogy a birodalmi kormány a német nemzet ünnepélyes megbízását teljesítette, az angol kérdőpontok a kérdést, hogy Németország akarja-e tiszteletben tartani Európa máj politikai és területi helyzetét. A német kormánynak légügyi egyezmény kötésére vonatkozó javaslatára a kérdöporttok megállapítják, hogy az angol kormány sajnálna olyan határozatot hozni, amely a légi fegyverkezések mérséklését állapítaná meg anélkül, hogy ez a korlátozás Nyugat-Európára vonatkozó légügyi egyezménnyel járna együtt, (Folytatása a 16. oldalon)
