Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-10 / 107. szám

ELLENZÉK 19 3 0 május 10. wh ratT’iga HHBUW MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Perek Nyugalom Kamarák Maulu UNIVERSUL: Két olyan ügyre akarunk rámutatni, melyek állami szervezetünk In­dáit igazolják. Az első: A Bucuresli-i Ítélő­tábla 111. szekciója helyt adott Marin iPo- pescu-Soreni dr. keresetének s arra kötelezte a kincstárt, hogy napi 500 lej kártérítést űzessen, inig visszahelyezik főorvosi állásá­ba. A második: Az állami csekkpénztár pert indított a Szövetkezetek Központja ellen 26 millió lej erejéig, mely összeget még 1932- ben hat hónapra folyósította. A kölcsön a földművelésügyi minisztériumtól járó ha­sonló nagyságú összeg lekötésével volt biz­tosítva. A szövetkezeti központ s a földmű­velésügyi minisztérium azonban nem fizej- tek. Ebből a két esetből is megállapítható, hogyan történik az igazgatás s milyen káros ez erkölcsi és anyagi szempontból az ország­ra, melynek adót fizetünk akkor is, ha a közhivatalok vezetői ilyen pereket okoznak. A bíróság helyt ad a kereseteknek, a kincs­tári közegek azonban ennek dacára tovább is fenntartják a törvénytelen állapotot s újabb anyagi károkat okoznak, szaporítva az országos terheket. Nem elég, hogy köz- tisztviselők perük az államot, de a közhiva­talok is perben állnak egymással, ami ter­mészetesen rontja tekintélyüket. Jó volna véget vetni ennek az állapotnak. EPOCA: Iorga professzor nemrég hosz- szabb utazást tett Moldovában és Bukoviná­ban s a következőket irta tapasztalatairól: .,Moldovában, Bukovinában és Erdély déli részén jártam és sok mindent, sok embert láttam a különböző népekből és társadalmi osztályokból. Beszélgetés közijén igyekeztem betekinteni lelkűkbe s azzal a benyomással tértem vissza, hogy az országban nyugalom van. Hiábavaló tehát a politikusok munkája a klubokban. Hiába a gyűlölet és rágalom. Hiába minden propaganda, ez csak a buták­ra és rossz emberekre hat, a többi sok ezer és ezer munkája után néz tudatosan. Szán­tanak. Barázda-barázda mellett halad és egy népből, vagy’ legalább is egy hazából valók azok, akik barázdákat vágnak. Ne higyje- tek másnak. Az igazság az, amit én mon­dok". így van. A parasztok nyugodtan élnek faluikban. így volt ez mindig és igy is ma­rad. Hiábavaló minden kísérlet, hogy uj utakra tereljék őket. Nem okos dolog azon­ban ebből tőkét kovácsolni kormány-zásra. Pedig igy tettünk eddig. Ha a barázdák nem adnak majd még annyit sem. amennyi az éhség csillapításhoz szükséges, nem lesz többé okosság és nyugalom, őrizkedjünk attól a naptól. Ne engedjük, hogy elérjen bennünket, amint máig közeledett hozzánk. Franciaországban azért győzött a szélső bal­oldal, mert válságtól sújtva elégedetlenek voltak az összes társadalmi osztályok. Ro­mániát alapjából kell újjáépíteni, ha kerülni akarjuk a bajokat. DIMINEAŢA: A szakkamarák és legfel­sőbb gazdasági tanács felállitásáról szóló törvény megjelent a hivatalos lapban. Két­féle felfogás állt szemben egymással. Az egyik szerint meg kellett volna gyöngíteni a kamarákat, hogy emeljék a legfelsőbb gazdasági tanács tekintélyét, a másik sze­rint ki kellett volna bővíteni a kamarák hatáskörét, hogy erődítései lehessenek a leg­felsőbb gazdasági tanácsnak. A tanács, a szakkamarák élelbentartása nélkül nem fe­lelhet meg hivatásának. A kereskedelmi ka­marák szövetségének erélyes közbelépése folytán a második felfogás győzött. Megerő­södve kerültek ki végül a harcból és amint az előjelek mutatják: meg vannak elégedve a reformmal. A törvénynek többek között az volt a célja, hogy mentesítse a politikától a kamarákat. A törvény fontos szabályokat foglal magában arra nézve, hogy a kereske­delmi és iparkamarák tanácsainak önkényes feloszlatását meghiúsítsa. A kamarák orszá­gos szövetségének kiküldötte is résztvesz a jövőben a tanács ellen indítandó eljárásban. Az inierimár bizottságok tagjait pedig a szö­vetség fogja kijelölni s a miniszternek csu­pán a megerősítéshez lesz joga. A kamarák hálával tartoznak Costinescu dr. kereskedel­mi és iparügyi miniszternek, hogy vissza­adta szabadságukat. ©udapasfl Nemzetközi Vásár utazási- és vizum- kedvezményre jogosító Másárfsazof^áissra Í20 feléri kapható az Ellenzék könywoszSátyában Ciuj, Piaţa Unirii 9. Vidékre 140 lej előze­tes beküldése melleit, ajánlva azon lalküldnik RAGADJA MEG A RITKA ALKALMAT A „bucurestí-i hónap“ alatt, májas 9 —juntas hó 9-?'fee között 50'Vos vasúti kedvezménnyel utazhat Bacureşti~be! AAinden péntek este 12 órától hétfő este 12 óráig, a közbeeső ünnepek előtti nap­tól az ünnep utáni nap este 12 órájáig 75 száraíéítos kedvezmény  fcéí viiá^p©iiáiicáia és ui remények Az utolsó hét dús bőségben szolgáltatta az eseményeket a világpolitika megfigyelői szá­mára. Tavaszi termékenységben jelentkeztek újra régi és újabb válságlehetőségek, anél­kül, hogy a megoldás lehetőségei is mutat­koznának egyidejűleg a íiáthatáron. ,,Nincs veszedelmesebb politika, mint az, mely nem a valóságokra épít“ — mondta Eden pár nap előtt a londoni alsóházban s az angol kül­ügyminiszter fájdalmas otlhoni tapasztalatok­ból a legjobban tudja, hogy az európai ál­lamok politikája iuár hosszú évek óta nem a való helyzetre épült. Pedig a valóság nap- ról-napra brutális ékesszó ássál jelentkezik az országok külpolitikai vezetői előtt. A dip­lomáciai események azonban hol elsiklanak felelte, hol csak olyan felületesen kapaszkod­nak bele. hogy tarlós gyökérverésről szó sem lehet. A jövő héten újra kezdődik a genfi tanácskozás, melyen szüntelenül sú­lyos és nagy nekifutamodások után is min­dig megoldás né kiil maradó nagy európai problémák kerülnek ismételten szőnyegre. A hét diplomáciai eseményei nagyrészben en­nek a genfi tanácskozásnak előkészítésére szolgáltak, de olyan tökéletlenül, hogy alig­hanem az érdemi megbeszé’ések újabb elha­lasztására kerül a sor. Minden jel arra mutat például, bog}’ az olasz—abesszin háborús válság kérdése, melyben a súlyos valóságot az abessziniaj ellenállás végleges összeomlása képezi, egyáltalán nincs kiérlelve még a meg­oldásra. A Németországhoz intézett angol kérdőivet is csak most nyújtották át Berlin­ben, a francia—angol ellentét rendezése és az uj európai szervezkedés kérdése tehát még szintén távol áll attól, hogy eredményes meg­beszélésekre kerülhessen. A Balkán-egyezség és a kisantant belgrádi határozatait ugyan világosan körvonalazott álláspontot hozlak létre, de ennek érvényesülése is sok tekintet­ben az általános európai helyzet függvényé­nek tekinthető, amelynek alakulása elsősor­ban a vezető nagyhaialmak megegyezésétől, vagy egymáshoz való viszonyuk további fe­szültségétől függ. A vasárnap végső ered­ményhez jutott francia választások ebből a szempontból bizonyos fordulatot jelenthet­nek, mert a baloldal az európai béke bizto­sítása és a nemzetek együttműködése érde­kében alighanem nagyobb áldozatokra lesz kész, mint a katonai körökkel szorosabb kap- cso’atban álló, eddigi francia középpárti po­litika. A belgrádi értekezletek A Balkán-szövetség és a kisantant belgrádi értekezllete a két csoportosulás egységes cél­jainak és együttműködésének erélyes hangoz- tásával ért tvéget. Különösen a kisantant-ál- lamok értekezletéről adtak ki szokatlanul ter­jedelmes és nagyon erélyes hangú jelentést. Amint hivatalos lapok előre jelentették, a kisantant-államok fővárosaiban az értekez­letnek már előre is rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak. A belgrádi ülésezés igj1- a kisantant egyik legfontosabb összejövetelévé alakult. Napirendjére a hivatalos jelentés által is bevallottan nemcsak a három álla­mot különösen érdeklő középeurópai kérdé­seket, hanem a nagy európai vitás kérdése­ket is kitűzték. A tanácskozást két olyan esc mén y előzte meg közvetlenül, mint az olaszok végleges győzelme Abesszíniában és a francia, baloldal választási sikere. Mindket­tő komolyan érintheti a kisantant érdekeit. Olaszország visszatérése Európába nem ma­radhat befolyás nélkül Középeurópa hatalmi egyensúlyára, a francia baloldal külpolitikája pedig kisebb merevséget jelent az eddigi eu­rópai szervezkedés feltétlen védelmében. A kLsantant-ál amoknak tehát, amint a prágai külügyminisztérium félhivatalos lapja írja, szükségük volt arra, hogy a létrejött válto­zásokat és válságokat a középeurópai hely­zettel kapcsolatban úgy a kisantantnak, mint egységnek, mint a kisantant-álamoknak ér­dekeivel kapcsolatban közösen tanulmányoz­zák. Ez a közös tanulmányozás tizenegy pontban összefoglalt határozathoz vezetett, mely a csoportosulásban résztvevő államok régi, jelen és jövő egységének kihangsulyozá- sára és érdekeinek, ha ke l, minden lehető eszközzel való megvédésére fekteti főleg a hangsúlyt. Az egység különös kihangsulyozásának nyilvánvalóan erős szükségét érezte a ljelgrá- di tanácskozás. Egy Bucuresti-i lap például, mely egyáltalán nem tartozik a külügymi­nisztérium irányzatának ellenzői közé. még pár nap előtt is azt irta, hogy a német be­folyás elhelyezkedése Jugoszláviában meg­lehetős nyugtalanító és hogy a jugoszláv kormány a kisantantta] kapcsolatban minden aktivitását úgy látszik bizonyos magyar és osztrák törekvésekkel szembeni ellenállásra és a kettős monarchia újraépítésével szem­beni közös föllépésre korlátozza. A francia sajtó még kimondottabb támadásokat inté­zett ebben az irányban, amire a belgrádi la­pok, a franciák olaszbarálságát hangoztatva, ugyanilyen é’ességgel válaszoltak. Az összekötő kapocs Meg kell tehát találni és újra kihangsú­lyozni azt az érdekközösséget, amely a há­rom államot szorosan összekapcsolja. Az uj európai helyzetben újra le kellett rögzíteni azokat a közös érdekeket, melyek a közbejött vá’tozások ellenére is szorosan összetarthat­ják a kisantant három államát. Meg is talál­ták ezt a Dunavidék háború után kialakult területi elhelyezkedésének védelmében, mely egyelőre háttérbe szőrit számukra minden más, divergáló érdeket. Ezek a divergá’ó ér­dekek azonban nem tűnnek el a közös érde­keket erélyesen hangsúlyozó hivatalos ko- müniké után. sem. A különböző földrajzi adottságok között élő három államra nézve nem lehet egyforma jelentősége az európai külpo itika minden egyes fontosabb kérdésé­nek. Az olasz hatalom megnövekedése első­sorban Jugoszláviát érinti érzékenyen. A né­met—francia viszony alakulása Csehszlovákia szempontjából elsődleges dolog, mert az óriási német tömeg nyomásával szemben Prá­ga tfővéde mét maradandóan Paris képezi. Csehszlovákia a legszélsőbb erőfeszitéssel is védekezni fog az osztrák—német csatlako­zás létrejötte ellen. Jugoszlávia részére ez a csatlakozás szinte kisebb kockázatot jelent, mint az olasz befolyás ellensúly nélküli el­helyezkedése Ausztriában. Olaszországnak el­sőrangú érdeke, hogy a német birodalom ne vethesse meg lábát az Olaszország felé eső Alpok németlakta területein. Ausztria függet­lenségének kérdésében tehát közös az érdeke Csehszlovákiával. Jugoszlávia viszont minde­nek előtt attól fél, hogy az olasz hatalom, mely szoros baráti kapcsolatokat tart fent Magyarországgal is, Albánián Olasz-Tirolon, Délausztrián és Magyarországon át szoros gyűrűt épi>t ki körülötte. Romániát, mely szintén teljes erővel védekeznék a volt mo­narchia minden újjáépítési lehetősége ellen, a fenti kérdések kevésbé közvetlenül érintik. Viszont szintén létérdekét látja a kisantant fennmaradásában, ami megmagyarázza, hogy minden bizonnyal tevékey részt vehetett a jelentésben hangoztatott egységes álláspont létrehozásánál. Amiből az egységes álláspont összetevődik Ez az egységes álláspont Prága érdekében kihangsúlyozza az osztrák függetlenség to­vábbi megvédésének szükségét, de ugyan akkor Belgrád kívánságára ugyanilyen tt( lyes hangon tiltakozik a Habsburg restaurá­ció minden lehetőségi- e len. Kihangsúlyoz/ hogy a kisantünt-állnmok egységesen és min den rendelkezésükre álló eszközzel állanái, készen a Dunavidék területi slatus-quojánal. megvédésére, de ugyanakkor hangoztatja, hogy tovább is keresik a gazdasági megegye zést a római megegyezés államaival, ami c sósorban a prágai politika céljai közé tartó zik és keresik a gazdasági megegyezést Né metországgal is, aminek kiliangsulyozása vi­szont inkább a ljelgrádi politika szájaizére való. Nem érinti azonban a hivatalos jelentés az oroszokkal való viszony kérdését. Pedig ez rendkívül fontos dolog Csehszlovákia számá­ra, amely a német katonaság rajnavidéki el­helyezkedése* után, nagy mértékben az orosz katonai hatalom védelmére kénytelen építeni Jugoszlávia azonban nem hajlandó közeledni a szovjetoroszokhoz, sőt a norma is diplomá­ciai kapcsolatok fölvételére sem mutat ed­dig hajlandóságot. Belgrád ebijen a tekintet­ben a legkonzervatívabb európai fővárosok közé tartozik és nyilvánvalóan nem nagy örömmel üdvözölhette a francia többségikoali- ciól»an résztvevő kommunisták vá!asztási sikerét sem. — A nagy közös érdek azon­ban, melyet a dunai elhelyezkedés vállo- zatlan fenntartásában kell keresni, feltétle­nül dominál a kisantant-államok jelenlegi ér­dekei között. Ebből a szempontból a belgrádi hivatalos jelentésbe foglalt együttműködés kihangsulyozását, minden kételkedés nélkül a mai európai helyzet olyan valóságának te­kinthetjük, melynek tudomásul nem vétele csak veszedelmes tévedésekhez vezethet. A ljelgrádi határozatok mindenesetre szám­bavételt kikényszerítő adalékot fognak ké­pezni a Genfben rövidesen megkezdődő ta­nácskozásokon is, melyektől az abessziniai vereséget leplezni óhajtó angol kü’politikz jobb és szilárdabb alapokra épített európai helyzet kialakulását várja. Az utolsó idők ta­pasztalatai után ezt a reményi természeiesen Angliában is sok kételkedés homályositja el. London mégis azt hiszi, hogy a zűrzavarból uj lehetőségek érhetnek ki, amelyeket siker­rel lehet fölhasználni egy békésebb, uj rend kiépitésére. Az uj lehetőségek közé tartozik, angol felfogás szerbit, a francia ba oldal győ­zelme is, Paris előreláthatólag az eddig: fenntartások nélkül fogja követni az Anglia által még mindig szívósan védett népszövet­ségi politikát. A győztes francia népfront legbefolyásosabb vezére, Leon Blum ebből a szempontból uj érát helyezett kilátásba az angoloknak. Kilátásbahelyezéstől a gyakorlati megvalósításig azonban külpolitikai területen még nagyobb a távolság, mint máshol. EMÉSZTÉSI GYENGESÉG, vérszegénység, le- soválnyodás, sápadtság, mirigybetegrégek, ekcémák, furunkulusok eseteiben a természeten „FERENC JÓZSEF* keserüviz gyorsan szabályozza a belek annyirí fontos működését és a vért biztosén fe - frisrití. Az orvosi tudomány számos vezérférfia meggyőződött arról, hogy a valódi FERENC JÓZSEF viz mint alapos és kellemes hashajtó mindig kitünően beválik, miért js szoptató nők­nél elválasztáskor kiterjedten alkalmazzák. $Z E NVODESEr és ;\T A óYSÁ (? A CC/UToUl&A f&d sz-va'sz.c nkó t és ÁRA 177-— LEI az ELLENZÉK könyvosztályában, Ciuj. Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom