Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)
1936-05-23 / 117. szám
.1 ÄRA 3 LEJ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. gm ■I—III—IHll—liWH ís-s3 Sz-erkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Colé® Mocüotr 4 á&iíj Fiókk i a dóhi v* tai és k ön y voisz t á.ly : Piaca Unirii 9 « szám. — Teiefonszim: 109. — Levélcím: CJuj, postafiók So, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési 840 lej, — pengő. A inaik: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente ■ Magyarországba: negyedévre 10, féievre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több ...... ............. ...... .1—mmm—mjmacsgBWgga ‘IVJXíVIÍ. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM. SZOMBAT 1936 MÁJUS 2 3. A hősök ){i üiqcapja volt. .A hivatalos ünnep szokás szerint :r[Si^vagyarányu külsőségekkel folyt le. Minden, -D irami az emlékezetet alaposan föl frissíti és nininden, ami a nap jelentőségét kifejezi, meg- M^Hörfénf. .4 lelkek mélyén bizonyára megha- 'őhztíottság csillámiott, főleg a közelebbről érde- 1 "A3íWeltek részéről. .4 háborús emberöltő még él; °Aoíí háború okozói és résztvevői intézik sor- ^'Xrazunkat, sok még az élő áldozat, a]<i gyerme- 'z < ikrét, szülejét, férjét, rokonát, jólétét, bizton0 faágát adta a hősi halál paradicsomának aján- ÁirÁViékul. Ámde föl lehet vetni a kérdést, helye- 23 113:en és joggal, lelkiösmeretesen és következen333 esen méltányolja-e az emberiség a hösök- vtapját. Elvégre a jobb időkért, az emberiség Ni \íu / boldogságáért és kim on d ottan a háború !-'ú\>'Siímegbuktatásáért haltak meg, hol a jobb idők, Uj :car uj boldogság, a hosszú béke? A hatalom ^söSközéfeti, erkölcsi, társadalmi, gazdasági föl- h*ßio^forgatást rendezett, az ifjú nemzedék maga- Q&hatiartása Labouchére, Shcav és mások ÁsvKxkkőveti, hogy a gyermeknek legfőbb köteles1 ^jhzsége tönkretenni az apák szellemét egészen. Áa l.4 világtörténelem egyik legnagyobb oálságá- Q lottó/ a világtörténelem kétségtelen legeslegna- éoyp gyobb válságává alakítják. Uj világháború >S3üA küszöbére tárdoryunk. Joggal kérdezheti a i&iöz sötétenlátó és lelkiösmeretével viaskodó em'•i3i bér: ezért haltak meg ezek a hősök? Hát rasn nem utolsó áldozatok, hanem úttörői végső ■-'iuq pusztulásunknak? Ha ünnepeljük őket. tem n»m hiány zik-e valami az ünnepségünkből? Meg- ftÖT3 erősítése az eszközöknek, amelyek, ha nem 2! is fojtják meg a háború ösztönét, de legalább 'gam megfékezik jó időre s biztosítják egy nemze- A^b dék menekedését a jól rendszeresített ember ' 2^ és rendszerölés kínjaitól, mely a fejlődés és A ti a haladás lehetőségébe vetett hitet átörökíti k>Hj utódaira. Vagy mégis csak történik valami? Visco- Irus unt Rovert Cecil of Chelwood, aki Angliában Ara megrendezte a hires népszavazást a béke és Ibii háború ügyében: a „peace ballot“-ot, most Ara megszervezi a nagy világbékeértekezletet, rnn amely szeptember 4-én nyílik meg Genfben. Szent meggyőződése, hogy nem késik el ve- le, mert most nem lesz háború. Meggyőződése :n az előjelek alapján, hogy az egyházak, vezéreit államférfiak, a frontharcos, munkás és béke- 122 szervezetek óriási méretű munkát, erőfeszi- íM tést fognak végezni. ,,Miközben a kormányok ra mindenféle béketervekkel kínlódnak, mi egész R3 egyszerűen megszervezzük a világbékét“. Nem a Népszövetségen át, mert az nem rendőrség, amely minden ország rendjét biztosíthatja és nem vámhivatala a világ összes szerződéseinek, elég neki a maga okmánya. Uj szervezet és ut kell, amely a jövőre minden támadást megakadályoz, még a jogosat is, hiszen nem találták meg a módját, hogy a jogos háborúban kevesebb ember essék el, mint a jogtalanban. Nem pacifizmus ez, mert nem a pacifizmust kell akarni, hanem a béke megszervezését, nem az elméletet, hanem a gyakorlatot, mint ahogy az ágyukirályok és lőszergyárosok sem szervezték meg a halálnak egy társalgó-klubját, hanem igenis, a hadál nemzetköziségét kézzelfogható alapokra helyezték. Lord Robert Cecil szerint a szeptemberi világértekezlet a népakaratot fogja megszervezni, hogy a népek kényszerítsék a kormányaikat a békepolitikára. Ezt minden országban a megfelelő módon kell megcsinálni, ahol lehet, népszavazásokkal. A Briand—Kcllogg-egyezmény elveit fogják erősíteni, a lefegyverzés uj alakját megtalálni, a Népszövetséget megerősíteni. — De vájjon lesz-e valami ebből a „gyakorlati álomból“ és nem tesz-e igaza Moltkénak, aki szerint a békeszeretet addig nem érhet el sikert, mig egy jóravaló tábornokot nem szerez magának? És ez „a párbaj a népek nevében a kormányok ellen“, vájjon letszik-e a másvilágon a hősök nemes árnyékainak, akiket évenként egy nap fölriasztunk? Anglia megtorlással élne egyiptomi érdekeinek veszélyeztetői ellen“.— Baldwin miniszterelnök erélyes nyilaikoz&ie2 az Aisóházban. — Ahesz- szmiában összetalálkoztak az északi és déli olasz csapatok Pliiiilinl az "i|ii cs francii iiplomâcial képviseleteket őrin csapatok visszahívását kívánta Abesszíniából Az európai nemzetközi válság még mindig a megoldások halogatásának jegyében áll. Miüd több jel mutatja azonban, bogy a halogatási taktika megoldhatatlan nehézségek elé kerülhet egyik napról a másikra. Az olaszok türelmetlenül szeretnék érvényesíteni nemzetközi szempontból is Abesszínia fölött deklarált felsőbbségi jogaikat. Ennek nemzetközi elismerése első sorban abban állana, hogy a többi országok vonják vissza abessziniai diplomáciai képviseleteiket. Ilyen lépésre azonban még sehonnan nem látszik hajlandóság. Különösen nem mutatnak hajlandóságot rá a két legfontosabb ponton, Parisban és Londonban. Olasz részről most megtették az első, óvatos lépést annak kitapintására, hogy milyen válaszára várhatnak, ha Olaszország a követségek visszahívásának formális követelésével lépne fel. A londoni és párisi olasz nagykövetek azzal a kívánsággal fordultak a két kormányhoz, hogy a diplomáciai képviseleteik őrzésére Abesszíniában tartott katonai erejüket vonják vissza, mert alattvalóik védelméről Olaszország is gondoskodik. Még nincs hir arról, hogy az angol és francia kormányok a kérésre milyen választ adtak. De a londoni alsóházban szüntelenül tovább folyik a kérdés és feleletjáték, melyben az angol kormánytól a birodalom veszélyeztetett érdekei védelmének ügyében kérnek választ s amelyben a londoni kormány feltűnően szűkszavú válaszokat ad. Az angol hadügyminiszter pedig a fenyegető lehetőségekre való tekintettel kérte az alsóháztól a szükséges hitelek megszavazását, mert Angliának úgy az esetleg együttes fellépés miatt, mint saját érdekei védelmében erős hadseregre van szüksége. „Ki gondolhatta volna még csak a múlt évben is — tette hozzá kijelentéseihez — hogy olyan kipróbált baráti állammal, mint Olaszország, a mostanihoz hasonló viszályba kerülhessünk“. Parisban Paul Boneour helyettes külügyminiszter az abesszin kérdésről sokkal óvatosabban beszélt, de a Harrar-hól kiutasított francia püspök ügyével kapcsolatban kijelentette, hogy nem hiszi, hogy „ez elfogadható okhói történt volna“. Rómából viszont a feszült helyzetre jellemző módon magyarázzák azt, hogy az abessziniai alki- ráílyá kinevezett Badogiio marsai] tegnap repülőgépen Rómába indult. „Jólértesült körök szerint — mondja a magyarázat — a marsall addig marad Olaszországban, amíg elmúlik a szankciók alkalmazása miatti európai háború veszélye“. Másrészt komoly fáradozások is indultak meg az angol—olasz ellentét enyhítésére. A belga király, akit az olasz udvarhoz közeli rokoni kötelékek fűznek s akinek Londonban is kitűnő kapcsolatai vannak, tegnap váratlanul az angol fővárosba érkezett, hogy közvetítsen a két nagyhatalom között. A kezdeményezés ennek a közvetítésnek kérdésében állítólag a Vatikán részéről történt volna. Diplomáciai körökben elterjedt hirek szerint a belga király az olasz kormány ajánlatát hozta magával, melyben Olaszország garanciákat ajánl föl Anglia afrikai és földküzáteegeri érdekeinek tiszteletben- tartására és egy földközitengeri paktum megkötésére. Az angol kormány válaszáról még semmit sem lehet tudni. Londonban elterjedt a hir, hogy az utóbbi napokban Róma és Moszkva között is közeledés jött létre, ami még fokozza a nyugtalanságot. A szovjetoroszok hir szerint elejét szeretnék venni annak, hogy Olaszország az abessziniai kérdés következtében túlságos szorosan közeledjék a németekhez. Parisban a jövő francia kormány vezetője, Leon Blum tegnap fogadta Avenol népszövetségi főtitkárt, akivel szintén az abessziniai háborúval kapcsolatos válság lehetőségeit vitatta meg. Abesszíniában a délről és északról előnyomuló olasz hadseregek tegnap Addis-Abe- bában összetalálkoztak. Graziam tábornok, a déli hadsereg vezére ebből az alkalomból Harrarból Addis-Abebába került, ahol Badogiio marsalltól átvette a megszálló hadseregek főparancsnokságát. Badogiio, amint már irtuk, a találkozás után repülőgépen Olaszországba indult. LipM Belga üríü líleüsciiü LONDON. (Az Ellenzék távirata.) III. Lápét, belga király vár a titan londoni útját az olasz—angol—abesszin viszály megoldásának kérdésével hozzák kapcsolatba. Elterjedt hirek szerint, a tulajdonképeni kezdeményezés ezúttal; a Vatikán részéről indult. Eszerint Olaszország hajlandó a legkomolyabb biztosítékokat nyújtani ctz afrikai és földközi- tengeri angol érdekek tiszteletbentartásával kapcsolatban és készen áll arra is, hogy földközitengeri egyezményt kössön. Az angol kormány még nem döntött a megoldási módozat elfogadása fölött. Az utóbbi napokban elhangzott kamarai felszólalások és válaszok jellegzetesen rámutatnak az angol külpolitikai körökben felmerült elleniétekre. Anglia nincs megelégedve az angol kérdőívre adott német válasz kérdésével sem, ezért alig valószínű, hogy Halifax lord berlini útjára nem kerül sor. Élénken tárgyalják az angol fővárosban a hirt, hogy Olaszország és SzovjetoTOSzor- szág körött közeledés jött létre, amit a német fegyverkezésekkel magyaráznak. Ellenzéki körökben azt hiszik, hogy hamarosan általános választásokra kerül sor, ami csak sietteti az abessziin-k érdes gyors elintézésének szükségét. Anglia megvédi egyiptomi érdekeit Az Alsóházban tegnap egy szabadelvű képviselő interpellációt intézett Baldwin miniszterelnökhöz. Az interpellációban két dologra kért feleletet. Egyik az, hogy szándékában van-e az angol kormánynak legerélyesebb mértékben tiltakozni Abesszíniának az olaszok által való bekebelezése ellen és ezt meg nem tűrni, mivel az uj helyzet Angliának afrikai érdekeit a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A másik kérdés az volt, hogy az angol kormány figyelembevéve a repülőtechnika óriási fejlődését, milyen lépéseket szándékszik tenni a Sznezi-csatoma és környékének megerősítése és megvédése érdekében. Baldwin miniszterelnök részletesen felelt az interpellációra. .Ami az első kérdést illeti — felelte —• Palesztina és Egyiptom külön elbírálás alá esnek. Egyiptomra nézve Anglia már a múltban is kijelentette, hogy mindazt, ami érdekeit veszélyeztetné, barátságtalan lépésnek tekinti s igy minden ilyen irányú külföldi lépés ellen a legnagyobb tiltakozással és megtorlással fog válaszolni. Palesztinára nézve pedig Anglia garanciát vállalt: és igy következésképen felelős annak közigazgatásáért. A miniszterelnök a szuezi csatornát illető kérdésre vonatkozólag azt felelte, hogy ebben az ügyben megbeszélések folynak Anglia és Egyiptom között, ' Mussolini követelése LONDON. (Rador.) Grandi olasz nagykövet tegnap kihallgatáson jelent meg az angol külügyminisztériumban. Beavatottak szerint, az olasz nagykövet az Abesszíniában levő angol csapatok visszavonását kérte, ígéretet téve, hogy az olaszok gondoskodni fognak az angol állampolgárok élet- és vagyonbiztonságáról. A francia kormányhoz Gerutti olasz nagykövet hasonló kérést juttatott el. RÓMA. (Rador.) Mint a Ştefani ügynökség jelenti: Egyes lapok szerint Olaszországnak Szovjetoroszországgal szembeni magatartásában az utóbbi időben lényeges változás történt. Jól értesült politikai körökben a lapok híreit annál inkább kétségbe vonják, mert Szovjetoroszország is a megtorlást alkalmazó államok közé tartozik. RÓMA. (Rador) Etiópia alkirálya, Badog- lio marsall repülőgépen Rómába indult. Jólértesült körök szerint a marsall addig marad Olaszországban, amíg elmúlik „a szankciók alkalmazása miatti európai háború ve- szélyec‘. Úgy vélik, hogy ilyen körülmények között a Duce maga mellett akarja tudni Abesszínia meghódítóját, hogy szükség esetén véleményét meghallgassa. Ki lesz a francia külügyminiszter? PÁR IS. (Rador) Herriot elutasító válasza után politikai körökben Flandin utódját illetőleg különböző kombinációkat táplálnak. Paul Boneour és Camille Chautemps neve van előtérben. Chautemps azonban valószínűleg nem lesz hajlandó elvállani a külügyi tárcát. Ebben az esetben, ha Leon Blum nem akarná maga irányitani a külügyeket is, Boneour marad az egyedüli esélyes jelölt. I 1 (Folytatása a 8. oldalon)
