Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-23 / 117. szám

-------------------GARA ERNŐ RIPORTJA:

Tizennégyemelet alján ülök egy kávéházi terraszon és hallgatom a történeteket.

Ott szemben például:

az öreg Ferechidének volt egy kertes háza itt a Bratianu bulevardon. Három évvel ezelőtt még itt lakott jó „vidéki“ kényelemben a Ferechide-család. Elől vasrácskerités, mélyen benn a ház. Egyemeletes kis villa, román stílusban, amit néhol egy kis barokk- cifraság gazdagított. Talán tiz szoba is volt a házban, amely egy családnak jó ..bojáros“ otthont nyújtott. Most tizenkétemeletes hatalmas háztömb áll a kertes kúria helyén. Ahol egyetlen család lakott, azon a helyen most száztizenhat lakást építettek fel.

Blokkház. Ez a divat most Bucuresti-ben. A Bratianu bulevárd. amely pár évvel ezelőtt a kertes kúriák Bulevárdja volt, most két sor óriási égig nyúló blokkház. Es nem csak ezen a bulevárdon, hanem a szűk Calea Victoriein és másutt is. kis mellékutcákban. nagy térségeken blokkházak emelkedtek szinte boszorkányos tempóban két- három esztendő alatt. Azt mondják, hogy több mint kétszáz legalább tiz emeletes blokkház épült. Ha egy kis gyors statisztikát csinál az ember: átlag 50—60 lakás egy házban, átlag öt-hat lakó egy lakásban — háromszáz lakója van egy ilyen blokkháznak. Két-három év alatt tehát: hatvan-hetvenezer lakos helyezkedett el blokkházakban.

imobilia rt.

Egy fiatal építészmérnök és egy öreg ház története kapcsolódik egymásba. A történet „amerikai izü“ romantikája jól beleillik a felhőkarcolók bulevárdjának a miljőjébe.

— Az a ház ott ni — akarja hallani a történetét?

Akarom. Hogyne akarnám, amikor ez a történet olyan érdekesen kezdődik, hogy „a százmilliós ház százezer lej kezdőtökével indult. ..“

Nos:

. . . Egy fiatal Cernăuti-i építészmérnök, odahaza nem bir elhelyezkedni, eljön a fővárosba szerencsét próbálni .. .

Nincs hiba, jó „amerikaiasan“ kezdődik. Elindul az ifjú mérnök „szerencsét próbálni“. És — pereg a karriér film:

... az ifjú mérnök megáll az öreg ház előtt és azt mondja magában: all right! . . . Talán nem ezt mondja, talán azt mondja e helyett „gemacht!“ — de mindenesetre a nagy elhatározás megszületik és az ifjú mérnök megindul. Kutatom ezt a történetet és igy kapom meg a fejezeteit:

... a mérnök nagyon szegény ördög, de valahogy családi összeköttetések révén ösz- szehoz egy kis részvénytársaságot, amelynek hangzatos cime „Imobilia“. A részvénytársaság alaptőkéje százezer lej. Aminek nem kell éppen befizetve lenni. Elég a törvényes 33 százalék.

... az „Imobilia“ részvénytársaság jelentkezik a kiszemelt öreg ház tulajdonosánál és ajánlatot tesz: megveszi a házat és épít helyébe hatalmas palotát. A ház ellenértékéül a palota földszintjét és első emeletét ajánlja fel a részvénytársaság. Az ajánlat kecsegtető a tulajdonos számára. Az öreg rozoga ház helyett kap egy pompás uj egyemeletes házrészt. Rendben van. Mit törődik azzal a tulajdonos, hogy a feje fölé még tiz emelet épül? ö a földszintes viskó helyett kap egy emeletes palotát.

... az „Imobilia“ részvénvlársaság immár telekkel rendelkezik. Most máj egy komoly

BLOKKHÁZ

részvénytársaság; ha valaki utánanéz, most már nem a be nem fizetett százezer lej alaptőkét látja Többmilliós értékű lelek van már a részvénytársaság kezén

... az ifjú mérnök ur most már bizakodással hirdeti a hatalmas palota lakrészeit. Négy szobás, három és kétszobás lakások, garzonlakások. Nagy akció sodródik a tervrajz körül és gyűlnek a pénzek. iPotom árak: a négyszobás öröklakások hétszázezer lejbe kerülnek, a garzonlakások negyedmillióba. A feltétel szerint a vételár harmadrésze előre fizetendő. Gyűlnek a milliók...

... az építkezés megindul. Az. „imobilia"

hatalmas vállalkozás — milliókkal dolgozik. Most már minden az ügyes akvizíció kérdése: nyolc, tiz, vagy tizenkét emelet. Az. üzletszerzés során az a tapasztalat, hogy a garzon lakások mennek a legjobban. Tizenötmillió jött be garzonlakásokból, ez pedig úgyszólván „melléktermék“, mert a nagy lakások kis maradék helyén elhelyezhető.

Ez a ház például: egy esztendő alatt „be- szerveződött“ annyira, hogy meg lehetett kezdeni az építkezést. Egy év alatt a névleges százezer lejes alaptőke százhuszmillió- ra nőtt fel. Az „Imobilia“ azóta a harmadik házat építi.

Generálisok és öreg magánzónők viharos vitái a mosókonyháról...

Benézünk egy blokkházba.

A házmestert itt intendánsnak nevezik és szépen berendezett irodában végzi ennek a monstrumnak az adminisztrációját. Segéderővel, gépirókisasszonnyal dolgozik a blokkház „házmestere", aki ebben a házban például száztizenhat lakásban összesen 680 lakó ügyeit intézi. Az ügykezelést még bonyolultabbá teszi az. a körülmény, hogy 87 tulajdonosa van a háztömbnek, amely, mint csaknem valamennyi blokkház, az. úgynevezett öröklakás rendszerével épült fel.

Nem érdektelen probléma, hogy nyolcvanhét háztulajdonos — egy fedél alatt: hogyan férnek meg egymással?

Természetesen a dolog nem menne másképen csak úgy, hogy a résztulajdonosok jogi személyiséggé alakulnak és alávetik magukat az alapszabályoknak. így például a kezemben egy kis füzet: „Statutul imobilului din Strada Carol II. No. 52" — a Strada Carol 52. számú ház tulajdonjogi személyiségének alapszabálya. Ezek az alapszabályok viharos közgyűléseken készülnek és módosulnak. A közgyűléseken együtt ülnek: generálisok, adóhivatalnokok, rövidárukeres- kedök, orvosok, ügyvédek, magánzó öregasszonyok, jól szituált színésznők és a társadalom minden rétegéből azok, akik egy ilyen hatalmas blokkházban összekerültek. Nem éppen homogén társaság és a legnagyobb fegyelem szükséges hozzá, hogy a közgyűlések viharaiból határozatok kerüljenek ki. Van az alapszabályoknak egy pontja, amely úgy intézkedik, hogy „az összeférhetetlen résztulajdonos tulajdonrésze a közgyűlés háromnegyedes szavazattöbbségének a határozatával kisajátítható“.

Ilyen információkat kapok például egy közgyűlés tárgysorozatából:

. . . arról van szó például, hogy a liftet meg kell javítani. A földszinti és elsőemeleti lakók élénken tiltakoznak, „mi közünk nekünk a lifthez?“ Vagy ha az kerül sorrendre: a mosókonyha körül kiadások merültek fel. A garzon tulajdonosok lamentálnak, „nem érdekel bennünket a mosókonyha!" Nagyon nehéz az embereket rászoktatni arra a kollektiv szempontra, hogy a ház „közüzemi“ költségei mindenkit egyformán köteleznek. Van például, aki az ellen tiltakozik, hogy a folyosói világítás költségeihez köze volna, „jó nekem a sötét folyosó is“. Egy tábornoknak és egy magánzó öreg hölgynek nagy vitája volt emiatt — mondja az informátorom.

Az alapszabályok például arról is intézkednek. hogy a választott vezetőségnek a renitens lakót joga van pénzbüntetésre ítélni. Ezek a büntetésösszegek a közös kiadásokra fordítandók. A közös kiadások nem éppen jelentéktelenek: ez a ház például, amelyről most a „mértéket veszem föl" — másfélmillió évi tatarozási és személyzeti kiadással dolgozik.

A blokkház tápláléka: évenként egy emeletes ház ...

Másfélmillió lej karbantartási összeg: az épület értékének arányában ugyan csak másfél százalék, mégis akkora összeg, amelyért emeletes házat lehet vásárolni valamelyik vidéki városban. Évenként egy emeletes házat fogyaszt el a blokkház. így megnőnek a számok az épületkolosszus dimenzióiban. Legfeltűnőbb számadat például: azon a helyen, ahol egyetlen család lakott, legfeljebb hat-nvolc személy tehát, most hétszáz lélek — annyi, mint egy népes község lakossága.

Néhány statisztikai adat, amelyek a ház méreteit bevilágítják:

Elfogyasztanak e házban naponta:

két mázsa húst, három mázsa kenyeret, öt hektoliter tejet, elszívnak a valószínűség szerint 5—6000 cigarettát. . .

Elköltenek a házban havonta a háztartások:

kétmillió lejt, mert azt kell tekintetbe venni, hogy egy Bucuresti-i háztartás 12— 20 ezer lejbe kerül.

Érték van a házban bútor és ruhaneműben :

ötven-hatvanmillió, persze csak felületes valószínűségi számítás szerint, úgy hogy egy

közepesen jómódú család bútor és egyéb belső értékeit átlagosan félmillió lejre becsüljük.

Kilencven telefon van a házban: a telefontársaság tehát évente közel egymilliót inkasszál innen csak telefondíjban. Kiszámítottam hirtelenében, hogy ha egy ügyes pék beszervezné a ház lakóit arra, hogy a reggelihez tőle vásárolják a kiflit: közel egy millió lejt árulna itt egy évben. És igy tovább: ki lehet számítani, hogy újságra közel egy milliót költ el egy évben a blokkház.

„.Nem lehet reggel aludni!“ — ez a Bucuresti-i emberek legfőbb panasza a blokk- házra. Reggel: megindul a gázfűtés, megnyílnak a vizvezetékcsapok, kinyílik hat- hétszáz cselédszobaajtó — reggel felébred a blokkház és megkezdődik a dübörgő lélek- zetvétele. Két-háromszáz szőnyeget porolnak például . . .

Az öreg tábornok, az öreg magánzónő, akik régi jó Bucuresti-i módra eddig kertes lakásokban laktak — ezzel a problémával együtt sirnak a közgyűléseken, „nem lehet aludni“. Dübörög a blokkház . . .

SELECT-KOZGÖ

S!A, PESTEKEN

GYERMEKRABLOK

Izgalmas kalandorfilm, akíuál's társadalmi témával, a fősze; epekben : Chaster Morris, Sally Eiiers. — 9 órai előadás közben az összes nemzetközi spo.teredmények vetítése. — Nyári helyárakkal, 20 —j— 3 Lei.

SIKKASZTÁSOK SZOVJETOROSZORSZÄG- BAN. Moszkvából jelentik: A szovjetbiróság tizenkilenc magasratngu szovjettieztviselőt vád alá helyezett egymillió rubel elsikkasztásáént és kétezer szanatóriumi beutalás csalárd értékesítéséért. amivel további félmillió rubel kárt okoztak a :zovj«tnek. A csalárd műveleteket kilenc hónapon ájt folytatták a, vádlottak, akik között szerepelnek a társadalombiztosítási népbiztosság szanatóriumi és üdülőosztályának főnökei és az ukrán népbiztosok tanáciának több tagja. Az üzelmek leleplezéséhez meghamisították a hivatalos könyveket és iratokat a könyvvezetők közreműködésével, A tárgyalást június első hetére

tűzték ki,

ANGINA PECTORISNÁL, a rohamokban fellépő nyomasztó szivtáji fa-jdaílmaknáll reggelenként Ví, esetleg Y\ pohár természetes

„FERENC JÓZSEF“ kererüviz is elegendő

ahhoz, hogy a belek működését elrendezze és kielégítő emésztést biztosítson. Az orvosok ajánlják.

CIRKUSZBAN.

— Szóval maga Abdulah Ramanput- rát, a nagy indiai mágust akarja látni?

— Igen kérem. Tessék neki megmondani, hogy a testvére Mariska van itt, Kiskunmajsáról.

Mikor unalmassá váliif az élet

Az étnia'karáfl, <»/ élőt javainak é|v<-/<- » én létünk meghosszabbítása ősszel üggésb*-j van lelkiállapotunkkal, ezért a derűs hang lat elviselhetővé lesz mindent, de egy|>en áj reményt is kelt bennünk. Mikor azonban a élninkarási vágy elhagy, akkor pesszitnisfá leszünk, az élet már semmi vonzót nem nyújt, az élet pedig fölöslegessé tűnik. Fásultak és lehangoltak leszünk, a zárkózol!* ság, egyedüllét tűnik egyetlen oltalmunknak. Lzt a beteges állapotot nem kell tétlenül nézni: hanem energikusan közbelépni gyors kiközösítésére. Kezelések és a súlyos ideg-’: gyengeségi cseleken n „Tonoglobine Irradié" Utolérhetetlen erősítőnek és kitűnő, az erkölcsi egyensúlyt visszaálütónak bizonyult.

MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ

Válasz — Hazafiság — Gépek

összefogás

m

ö

VIITORUL: lnculet belügyminiszter Chisi- náu-i beszéde válasz volt a nemzeti-paraszt- párt elfogult támadásaira. A közvélemény tudja, mit valósított meg a kormány két év alatt, bár legnehezebb örökséget vett át a nemzeti-parasztpárttól. Megteremtette a kollektiv megélhetés feltételeit minden irányban. A mérleg erkölcsi és anyagi szempontból egyaránt kitűnő eredményt mutat. A liberális párt mindenekelőtt rendet és nyugalmat teremtett az országban, ami nélkülözhetetlen feltétele az eredményes munkának. Megszüntettük az anarchiát, különben a nemzeti-parasztpárt pusztulásba vitt volna. Következetesen, energikusan, a jog és igazság fegyverével békét teremtettünk. Uj törvényekkel oldottuk meg a legnehezebb kérdéseket s a hitelező és adós között nyugalmat teremtettünk a konverzióval. A ki- egyensulyozott költségvetés, gazdasági újjászületés, hitelélet életrekeltése s a pénzügyek rendezése mind a Tătărescu-kormâny érdeme. A nemzeti-paraszpárt meg akar akadályozni a további munkában, gyanúsít s le akarja rombolni az eddigi eredményeket. A törvények keretén belül üldözzük a szélsőséges mozgalmakat, hogy a rendet és nyugalmat biztosítsuk. A liberális párt anélkül akarja felemelni a románságot, hogy üldözné a többi népeket a rend és nyugalom, országában.

ADEVERUL: Stelian Popescu azért játszik nagyobb szerepet, mert a hazafiság mesterségét gyakorolja. A mai világban kitűnő alkalom kínálkozik erre, ilyenkor a hazafiak meghíznak. Többfélekép lehet értelmezni a hazafiságot. A modern Románia megalapítói például nyugati mintára demokrata-nacionalizmus alapján álltak. Alba-Iulia-n is ilyen szellemben határoztak. A demokrata nacionalisták ma is többségben vannak az országban. Néhány év óta azonban itt is felütötte fejét a fasizmus és szélsőséges mozgalmakkal találkozunk, melyek a nacionalizmus nevében egyedül szeretnének beszélni. Ez természetesen a vezető osztályt is befolyásolja, mert senki sem óhajtja, hogy haza- fiatlanság vádjával illessék.

ORDINEA: Az „International Harvester Corporation“ gyárvállalat mezőgazdasági gépek javítására műhelyt akar építeni az országban. Nagy gyárüzemről van szó, melynek felállítása kockázattal járna. így tett Ford is, amiből aztán semmi haszna nem volt az országnak. Van elég mezőgazdasági gépgyárunk és Isten tudja, milyen küzdelmet folytatnak ebben a mezőgazdasági országban. Az „International Harvester Corporation“ olcsó és jó gépeket ígér, valódi célja pedig az, hogy kedvezményeket kapjon és megkerülje a vámtarifát, tehát egoista célkitűzésről van szó. A mai viszonyok között minden lejre szüksége van a kincstárnak, vámkedvezményeket tehát nem adományozhat.

PREZENTUL: Kezdetleges földművelést folytatunk. Mint Abesszíniában, nálunk is gazdasági kerületek vannak ipari, kereskedelmi és bankár rasszok vezetése alatt. Ezek a rasszok felosztják maguk közt a közhivatalokat, földeket, hitelt s minden oxigént magukba szívnak. Részükre nincs törvény, kötelék, nélkülük száraz kenyérhez sem juthatsz. A fosztogatók és kifosztottak egyformán hibásak. A fosztogatók: hozzáértés nélkül fosztanak s kárt okoznak a nemzetgazdaságnak. Előbb a fa gyökereit rágják el, aztán fűrészelik le a fa koronáját. Lelketlenül mindent kihasználnak s a tőkét pusztítják. Oly felületesek, hogy ezért külön büntetést érdemelnek. A kifosztottak szintén hibásak, megbocsáthatatlan nemtörődömséget mutatnak. Nem akarnak tulajdoni erejükből magasabb életnívóra emelkedni. Ezért nincs kereskedelem és ipar. A rasszok nem tűrik a legkisebb versenyt sem. Össze kell fogni ellenük gazdasági alapon.