Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-05 / 80. szám

E bcí:bn iák 1936 iprl/J« 5. A héi világpolitikája Szövődmények A külpoL tikai hozzáértésnek me-stere le­gyen az, aki log alább nngyrésziikbcn ina t '/Ián tudja látni a nemzetközi válság Szö- vodmenyónck összetevő szálait. V pillanat­nyi válság -kon.sUvMáció nagy vonalaiban a rnjnavidéki események által újra előtérbe ke­rült nemet francia ellentétből, a/ osztrák általános hadkötelezettség behozása által föl­vetett dunat kérdésből es az. olasz—abesz- szíji háborúskodáshoz kapcsolt 'vj'dságcsopor- tokból tevődik össze. De mennyi uras nagy kt rdés .szövődik át ezeken kivid a nagy kül­politikai válság gazdag szövedékén. 11a csak a orosz kérdésre és a brit világbirodalom érdekhálózatának szinte áttek nthetetlen szö­vedékére gondolunk, már is alig kilúgozha­tó nehézségek alkui ok előttünk. Kz.t a két kérdést azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha a mai európai válság menetét nyomon akarjuk követni. Különösen az an­gol világbirodalom érdekliálóztutának kérdése az, mely rendkívüli jelentőséget nyer abban r. pillanatban, mikor elkerülhetetlenül Lon­donban összpontosul az európai válság ren­dezésére irányuló fáradozások központja. Az angol világbirodalom vezető érdekei Miben állanak az angol világbirodalom ve­zető érdekei? Eden utolsó nagy beszédében elég világosan körvonalaztál ezeket Nyugat- európára vonatkozólag. ..Ebben a tekintet­ben — mondta Eden — nemcsak a locarnói szerződés ir elő határozott kötelezettségeket Angli a számára, hanem Nyug»teurópa egész története Marlborough és Erzsébet király­nő korától kezdve a mai időkig. Mint a tör­I SELECT-MOZGO! Zsákbamacska SZILÁGYI és EISEMANN operet je. — Főszerepekben Söfaneider* Magda, Theo I Lingen, Wo!f A. Retty I I biztosíthasson magárnak kelet én középeuró- }»u>i tervei számára. Kollektiv kötelezettség­vállalást nélkül ugyaii'.s Németország és ke- ; Jeti szomszédai között olyan arány ki ihm az erőviszony, hogy kétoldali szerződéseit a gyengébbnek alig biztosítanak valamelyes vé­delmet. \ gyengébb országok leszorítása [Mi­dig, francia felfogás szer űt, megnyitná Né­metország részére a terjeszkedési ütni két nagyobb versenytársa, Oroszország és Olasz­ország felé. Es ezzel a két nagy versenytára­sul kapcsolatban egyáltalán aiom párhuzamo­sak Anglia és Franciaország érdekei. Anglia olasz és orosz versenytársai Anglia met 'veszedelmes riválisokat Iát úgy az olaszokban, mint az oroszokban. Olasz­ország Abesszinai háborújával és ezzel pár­huzamos imperialista manifesztáció vaj két­ségtelen bzonyitékát adta London számára, hogy veszedelmes versenytársat kell benne látnia a Földközi-tengeren és « Vörös-ten­geren, melyek pedig a brit világbirodalom közlekedési írtjainak csomópontját, a biro­dalom főütöerejét képezik. Olaszország Etió- pa után Abesszíniában is elhelyezkedve, ko­molyai veszélyezteilleti Egyiptomot, Szudánt és az Afrikát észv.któl délig keresztül szelő, Kairótól Fokföldig vezető nagy angol közle­kedési utat. Egy nyugatról végleg visszaszo­rított, erős Németország azonban olyan erő­vel nehezedhetik a Brenner vidékre, hogy az olaszoknak ellensúlyozás kéj>en minden ere­jüket ossz. kellene szedniük és nem marad­na lehetőség számukra- egy nagy afrikai biro­dalom kiküzdéséhez is. Sok tekintetben ha­sonló a helyzet Anglia számára » mai Orosz­- ÜÍUÍIA-MOZGÓ! A DIKTATOR î I Egy szenvedélyes szerelem 8 története. Főszerepekben : k MADELEINE CAROLL I ÉS CLIVE BROOK! I téneti időkben, ma is életkérdés Anglia szá­mára, hogy Belgium, Hollandia és Francia- ország terület' integritása minden lehető tá­madással szemben biztosítva legyen“. Eden ezért pontosan körvonalazta is a kötelezett­ségeket, melyeket öz adott helyzetben Anglia vállalni hajlandó és vállalni is fog. Beszé­dében a Franciaországgal és Belgiummal szemben vállalt kötelezettségeket három pontba osztotta be. Ezek: 1. A most várható tárgyalások alatt, melyek a béke jobb meg­szervezésére irányulnak, Anglia, Franciaor­szág és Belg um vezérkarai között tárgyalá­sok lesznek, hogy közösen szervezzék meg a védelmet a „nem provokált“ külső támadá­sokkal szemben. 2. Amennyiben a jobb béke megszervezésére irányuló tárgyalások siker­rel járnak, Nagybritánmia minden erejével rendelkezésére áll egy uj Locarnó megszer­vezésének. 3. Ha pedig a Németországhoz küldött „kibékülési indítvány“' és a későbbi tárgyalások sikerteleneknek bizonyúlnának, akkor Anglia a régi locarnói szerződésből származó kötelezettségeit Franciaországgal és Belgiummal szemben tartósan tovább is érvényesnek ismerné el. Az a két kezességi levél, melyet Eden tegnap adott ál Francia- ország és Belgium londoni képviselőinek, ki­mondottan a fenti körvonalazott kötelezettsé­gek vállalását jelenti, még pedig olya>n for­mában, hogy Anglia számára ez a dolog be­fejezett tény. melyet a Németországgal előké­szített tárgyalások többé nem érinthetnek. A kötelezettségvállalásban nincs szó Hollandiá­ról, mely nem volt részese a locarnói egyez­ménynek. Nyilvánvaló azonban, Fogy tsz- tán a saját érdekei által vezéreltetve, Anglia adott esetben épp úgy segítségére sietne Hol­landiának. mint Belgiumnak és Franciaor­szágnak. Német kötelezetségvállalás kelet és nyugat felé Ha Nyugateurópárai vonatkozóan így szinte kényszerű párhuzamossággal halad Anglia külpolitikája Franciaországéval, Keleteuró- pára, Középeurópára és Déleurópára vonat­kozólag viszont nyilvánvalóan eltérnek az érdekeik. Ez világosan látható a különböző hatásból is, melyet Hitlernek Keleteurópára vonatkozó indítványa1 Londonban és Páris- ban keltettek. Németország vezére csak Nyu- gateurópára vonatkozólag hajlandó bizonyos fokig elfogadni a kollektiv békebiztos-tás el­veit. Keleteurópára vonatkozólag erősen ra­gaszkodik a kétoldali szerződések rendszeré­hez. És emellett békekonferenciájának kere­teiben említést sem tesz Oroszországról. Pá- risbaai ebből azt következtetik, hogy Német­ország csak olyan kötöttséget akar vállalni nyugaton, mely lehető ellenfeleit mozdulat­lanságra kényszeríti, hogy ezzel szabad kezet országgal szemben is. A szovjetoroszok roha­mosan erősödő katonai szervezettsége és azok a diplomáciai eredmények, melyeket Törökországban, Perzsiában, .Afganisztánban, Kinai-Turkesztáhban és Kiilső-Mongóliáhan elértek, meglehetősen nyugtalanítják a brit világbirod <lom vezetőit. Egész sor mohame­dán és buddhista ország, óriási területek bir­tokosai kerültek már sok tekintetben Moszk­va irányítása alá. Es a moszkovita befolyás terjeszkedése változatlanul folyik tovább, holnap talán döntő szerephez jut Irakban, Jemenben és Arábiában is. Emellett a bolse- vizmus elvei szintén nagy gyorsasággal ter­jednek nemcsak. Kina tömegeiben, hanem In- d ában is. Ha Szovjetoroszország európai ha­tárán mentesitődik minden erősebb nyomás­tól- akkor kibírhatatlan súllyal nehezedhetik rá az ázsiai angol érdekekre. Viszont, ha Né­metország kellő erővel támogatott és szünte­lenül élénk kele'i terjeszkedési törekvéseitől kell tartami, akkor ereje jórészét nyugat felé kénytelen összpontosítani és enyhíteni kény­telen azon a nyomáson, melyet akaratlanul is szüntelenül gyakorol a brit világbiroda­lom kelet érdekeire. A klasszikus egvensulyozási poli­tika Természetesen nem megy addig az angol birodalmi érdek, hogy egy esetleges német támadás sikerét kívánja akár Oroszország, akáir Olaszország felé. London épp úgy, mint a világháború elolt, ma is egyetlen igazi ve- télytársának Berlint látja: Európában. Távol áll tehát attól, hogy bármennyire -s elő akarná segíteni ta német imperializmus világ- uralmi céljait. De szüksége van arra, hogy világbirodalmát, megfelelő erő hijján, a ve- télyíársak erejének ügyes szembeállításával, a tradicionális angol egyensúlyozó művé­szettel védje meg. Ez a politika természetesen hallatlan ügyességet igényei, mert nemcsak a fenti vázolt lehetőségek állanak nyitva az el­lenjátékosok számára. — Franciaország, amint Pánisból az utóbbi napokban többször hangsúlyozták, ha igényei London részéről teljes visszautasításra találnak, közeledhetik végül Németországhoz is és ebben az eset­ben Anglia egyensúlyi játéka az európai szá- raaföttdön egyszerre bel áthatatl amul nehézzé válna. Franciaország és Olaszország Anglia elleni szoros közeledése a Földközi-tengeren szintén lehetetlen helyzetet teremtene a br-t birodalom számára. Szovjetoroszország, bi­zonyos, nem lehetetlen áldozatok árán. szin­tén kiegyezkedhetik Japánnal, sőt Németor­szággal szemben is enyhíthet a fönnálló fe­szültségen. Mindezt tekintetbe kell venni, hogy az angol külpoli tika lépéseit vaJameny- nvire is megértsük. Ennek a külpolitikának egyetlen szilárd elve, hogy nyugaton. Belgi­prilis 15-ig nem kell felszerelési illetéket fizetni, az előfizetési dijat pedig HAVI RÉSZ­LETEKBEN is lehet fizetni. • Ha egy havi előfizetési dijat lefizet, azonnal megkapja a tele­font irodájában, lakásán, vagy üzletében. • Ez a rendkívüli kedvezmény emlékezetes dátum lesz az üzlete reaktiválásában, az érintkezés kényelmének és gyorsaságának a növelésében. Minden érdeke megkívánja a Ujefont. Használja ki a most nyúj­tott rendkívüli előnyöketl um, Hollandia és Franciaország határai felé | minden körülmények között útját vágja a német nyomásnak. Keleten és délen azonban fönntartja a manőverezés lehetőségét, mert a birodalmi érdekek szövevényessége semmiféle messzebbmenő kötöttség vállalását meg nem engedi számára. A Duna-vidéki helyzet A nagyhalaim] erőjátékoknak ebbe a kere­tébe kell beállítanunk a duna vidék: hely­zetet is, melyekkel kapcsolatban két fontos eseményről, a' római hármas megegyezésről és az osztrák hadkötelezettség bevezetéséről kell beszámolnunk. Diplomáciai körökben a két dolog között kapcsolatot keresnek. Ne­héz is volna elképzelni, hogy az osztrák kan­cellár ilyen fontos lépésről ne számolt volna be római tanácskozó társainak. A tanácsko­zásról kiadott jegyzőkönyv szerint a három állam ezután szoros csoportot, olasz kifejezés szerint ,,gruppa“-t alkot, mely szigorúan egy­séges álláspontot fog elfoglalni külpolitikai kérdésekben 's. A „csoport“ kifejezés vala­hol' közbül áll az Tantant“ és a; „blokk“ kö­zött. A blokk zártabb, újabb belépést alig enged meg, mig a „csoport“ nyílt alakulás, mely hasonló törekvések számára nem zárja el kapuit. A római megállapodásról szóló hivatalos jelentés hangsúlyozza is, hogy a megállapodás nyitva áll milden őszinte csat­lakozó számára. A három állam kötelezett­séget vállalt, hogy minden fontosabb külpo­litikai kérdésben csak közös tanácskozások után foglalnak állást és ennek az állásfogkn- lásnak értelmében egységesen lépnek fel. Gazdaságilag 'viszont bizonyos egyéni szabad­ságokat adtak egymásnak. Mindenik állam köthet külön kétoldali gazdasági szerződése­ket anélkül, hogy ez a csoport többi államait is hasonló gazdasági megegyezések vállalá­sára kötelezhetné. Ausztria például fönntart­hatja Csehszlovákiával legutóbb kötött szer­ződését, Magyarország is változatlanul ra- gaszkodhatik Németországgal kötött gazdasá­gi megegyezéseihez. A római megállapodás azonban pillanatnyilag elsősorban az osztrák hadkötelezettség váratlan bevezetéséért ér­dekli a külpolitikát. Ezen a ponton, esetleg újabb feszültségek támadhatnak, amelyek kö­vetkezményei még előrelálhatatlanok. —s. Tűz a faraktárban. Bucuresti-ből jelentik: A „Drajna“ cég Obor-i faraktárában tűz ütött ki, melyet csak három órai munka után tudtak a tűzoltók elfojtani. A fatele­pen lévő irodai épületek leégtek és nagy­mennyiségű készáru elpusztult. A kár jelen­tékeny. Az eljárás folyik. SZÁMOS NŐI BAJNÁL reggel, éhgyomorra félpohárnyi természetes ,;FERENC < JÓZSEF“ keserű víz végtelen nagy megkönnyebbülért sze­rez azáltal, hogy a belek tartalmát feáhiga ja és akadály talanul kiüríti, azonkívül az emésztőszer­vek működését lényegesen előmozdítja. Az orvo­sok ajánlják. Gázvétlehni folyosókat építenek Galati- ban. Bucuresti-ből jelentik: A Raza Galati-i tudósítása szerint a Galati-i városi tanács hárommillió lejt helyezett az uj költségve-! tésbe gázvédelmi földalatti folyosók épitésé-*; re. A fedezékeket a város körüli hegyeken épitik fel. PÉKEK DAGASZTÓ-GÉPEKET TÉSZTAELOSZTÓ-GÉPEKET KIFLISODRÓ-GÉPEKET, HENTESEK reazere KUTTEREKtT HUSFARKASOKAT KO LBÁSZTÖ LTŐ - GÉPEKET BÉLTI5 ZTITÓ-GÉPEKÉT szállít elsőrangú kivitelben: RIEGER AMD. Gépgyáraié R--T-, Ajánlatok,képes ismertetők bér- mentve, szakemberláto- gatás INGYEN !

Next

/
Oldalképek
Tartalom