Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-05 / 80. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. 0P ÁmI 5 ££J Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea.' Motalor 4 Fiókkiadóhiv®tal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 sz^m- — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, _posta fiók So. LVII. ÉVFOLYAM, 8 0. SZÁM. mmam MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS VASÁRNAP nmwiWiiwBa^ca ;®ra;..; ^asaei Előfizetés ának: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente S40 lej — Magyarországba: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő, A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több 193 6 ÁPRILIS 5. részről Budapestről határosait an cáfolják, a maavar Ausztria példáiét sséndékozna követni, -lafen beszámolóin a lran€ia-an$oÍ-helaa vezérkari tanácskozásokról A francia nagykövetek párisi Értekezletén ellentervet dolgoztak ki Hitler megoldási tervével szemben A Rajna-vidékkel kapcsolatos válság változatlanul feszfilt toYábbzajlása mellett a külpolitikai események előterébe tegnap az osztrák általános védkötelezettség behozatalának kérdése kerüli. A bécsi lépés eLső pillanatokban aránylag kis ellenállást váltott ki. Páris és London nem láttak benne különös veszedelmet és kisantant részről az osztrákok iránt több-kevesebb rokonszenwel viseltető Prágából szintén megértő és békü- lékeny kijelentések hangzottak el. Tegnapra azután kisantant részről, Prágát is beleértve, teljesen megváltozott a hangulat. Bue uresti-ből és Belgrádból egyaránt erélyes kijelentések hangzanak el Ausztria ellen, bár hivatalos megnyilatkozásra ebben az Irányban itt sem került még sor. Nem érdekessé'-nélküli dolog, hogy Bneuresti-ben a vészharangot legerélyesebben Maniu kongatja. Mama kijelentette, hogy Románia helyzetét nagyon komolynak tartja s azt hiszi, hogy elérkezett a komoly elhatározások és tettek pillanata. A kisantantnak — jelentette még ki Maniu — ebben a tüzpróbában életképességének bizonyságát kell szolgáltatnia, meg kell tennie minden lépést, szükség esetén egészen a mozgósításig, hogy álláspontját megvédje. Maniu szerint a veszélyt az osztrák lépés precedens voltában kell látni, minthogy az ő hozzá érkezeti hirek szerint, Ausztria példáját rövidesen Magyarország is követni fogja, aminek az erdélyi román vezérférfi sokkal súlyosabb jelentőséget tulajdonítana, mint az osztrák védkötelezettség behozásának. Budapestről érkező táviratok viszont azt mutatják, hogy Maniu apodal mainak nincsen a valóságban gyökerező alapjuk. Amint ugyanis egyik budapesti Rador-távirat jelenti, hivatalos magyar körök azzal a hírrel szemben, hogy a budapesti kormány Ausztria példáját szándékoznék követni, ismételten kijelentik, hogy Magyarország nem gondol arra, hogy „fegyverkezésével kapcsolatban bármilyen konkrét akcióba is kezdjen“. A távirat még hozzáteszi, hogy ez a cáfolat nem jelent annyit, hogy az ezirányu egyenjogúság elvi követelésének kérdésében a magyar kormány megváltoztatta volna álláspontját. A rendesen jólértesült budapesti „Az Est“ szintén azt jelenti, hogy vezető magyar politikai körök szerint a magyar kormány nem fogja követni az osztrák lépést, annak ellenére sem, hogy a katonai egyenjogúság elvi követelésében továbbra is fenntartja eddigi álláspontját. Az osztrák lépéssel kapcsolatos események érdekes árnyalatai közé tartozik, hogy Becsben Puaux francia követ éppen tegnap irta aíá Schuschnigg kancellárral és Berger-Waldenegg külügyminiszterrel a kulturális és gazdasági közeledés érdekében Franciaország és Ausztria között kötött egyezményt. Az aláírás pillanatának megválasztása mindenesetre arra mutat, hogy Párisban az utóbbi napok ellenére sem néznek ellenséges szemmel Ausztria felé. Az európai válság központi kérdésében, a Rajna-vidékkel kapcsolatos vitákban tegnap kormánykijelentések hangzottak el Londonban, Párisban pedig még nyilvánosságra nem hozott elhatározásra jutott Franciaország nagyköveteinek Fiandin külügyminiszter vezetése alatt tanácskozó értekezlete. Eden külügyminiszter kijelentette, hogy Anglia biztosítani akarja a Németországgal megkezdett tárgyalások folytatását, ehhez azonban szükség van arra, hogy Németország is hozzájáruljon a bizalom légkörének megteremtéséhez. Ezután beszámolt a vezérkari tanácskozásokkal kapcsolatban francia és belga követeknek átadott okmányokról és hangoztatta, hogy ha a békéltető erőfeszítések med- dőek maradnának, Anglia felújítaná a locaruói egyezményben Franciaországgal és Belgiummal szemben vállalt kötelezettségeit. A francia nagykövetek Fiandin vezetése alatt tartott párisi értekezletén elsősorban szintén a rajnai kérdést vitatták meg. Kiszivárgott hirek szerint az értekezlet határozatai máris hozzájárultak ahhoz, hogy Illetékes francia körök a helyzetet kevésbé feszültnek ítéljék meg. A nagyköveti értekezlet pozitiv eredménye, bir szerint, egy uj francia javaslat az európai helyzet megoldására. Ez a javaslat, melynek még nem adtak végleges formát, kiszélesíti a kérdést és a loeamói hatalmak tanácskozása helyett egy nagy európai konferencia elé akarja vinni a vitát. Francia álláspont szerint ugyanis ma többről van szó, mint tisztán a rajna vidéki vitáról és ezért szükséges, hogy olyan tervet állítsanak össze, mely az egyeteme* biztonságot a Népszövetség keretei között tudja megvalósítani. Fiandin ezt az indítványt előreláthatólag már a loearnói hatalmak szerdára tervezett értekezletén előterjeszti. A francia kormány azonban a kérdés nemzetközi megvitatását csak a választások utánra, tehát május elejére tervezi. Eden tegnapi beszédében szintén a tárgyalások „túlhajtott ritmusa“ ellen beszélt, amiből arra lehet következtetni, hogy angol részről ugyancsak számítanak az érdembcli tárgyalások elhalasztásával a francia választások utánra. Mawlu éleshangu nyilatkozata lenül háború kitörésére fog vezetni. Amikor Az embertelens csúcsteljesítménye, ami az Egyesült-Államokban a szerencsétlen Hauptmann körül történt. Halálra ítélték, föltétien bizonyíték nélkül. Az ítélet végrehajtását lépten-nyomon elhalasztották, legutóbb a szadizmus legszörnyübb fajaira emlékeztető módon, amikor már előbb siralomházba ült, családjától elbúcsúzott, a hóhér meg nyírta és fekete ruhába öltöztette. Sírva és dühöngve kiabálta és irta, hogy most már vagy gyorsan \ végezzenek vele, oagg pedig engedjék szabadon, ártatlansága elismerésével. Amikor igy tökéletesen és a végsőkig megkinozták a lelkét, a teste minden idegszálát pedig reszketős beteggé nyomorították, ma éjszaka talán mégis csak megölték, ha igaznak bizonyul az utolsó ígéret, amit a rádió vliággá hirdetett. — Mi kivétel nélkül mindenkinek parancsoljuk: Ne öljl Se testet, se lelket. De ha nem lettünk volna már eddig az abolutio hívei, most szigorú hívévé szegődtünk volna ennek a förtelmes eljárás láttára. Ezt végig élni, ezt végig- \ szenvedni, pedig csak mása volt, amit j egy pár esztendővel ezelőtt két olasz j forradalmárral csináltak éveken át az j Egyesült-Államokban és aminek tű. utó- rezgései még ma sem szűntek meg az j emlékeztető és vádoló szélsőbaloldal ré- ! széről, érthetően mást nem szülhetett, mint a felelős polgári tiltakozás lázadását. Íme, az ó-kor és a közép-kor szörnyű igazságszolgáltatásai nyomában még ma sem tudunk megszabadulni a bennünk lappangó vörös köntösű gonosztól, a hóhértól. Halálra ítélünk, jogászi okoskodással, föltétien bizonyítékok nélkül, csak úgy „körülbelül“ és bizonyítékok esetén, halálra Ítélünk, mintha jogunk lenne ilyen embertelenül és istentelenül beavatkozni a természet rendjébe. Szörnyű kínok közt fetrengő halálos betegektől megtagadjuk álszenteskedés- böl a könyörületes és megváltó halál irgalmát, sőt a kevésbé szenvedőt sem részesítjük mindig az eathanázia végső örömében, ám de bitoroljuk az isteni hatalmat, hogy életerős, talán megjavítható, olykor rokonszenves bűnösöket, — hányszor csupán politikai gazságból, — a másvilágra küldjünk. De még a halál hagyján. Rövid válság ez. A legtöbb ember képtelennek érzi, de lassanként beletörődik a halál gondolatába és végül mindenki megtanulja módját. De ami a kivégzést megelőzi, a lelki halál! Az embertelen rendszeresség, a pontos szertartásosság, aztán az elbúcsúztatás álembersége és a végső alakiság! Ez mind lassan és lassan, izről-izre öli meg a szellemet és a lelket, mielőtt a testet a: ördög birtoklásába veszi. A közvélemény szava nem mindig az igazság szava. De most az igazság szava, mikor egyetemlegesen megbotrán- kozik azon a lélektani kerékbetörésen, amellyel az uj inkvizíció Hauptmann idegeit fölapritotta, a benne lakó isteni szikra összetaposásán, végül a testi elpusztítás rituáléján és kegyetlen módszerén. Napjainkban soha igy világossá nem vált talán a juztizmord lehetősége és a lelki autódafé bizonyossága, minden ilyesmi gazsága, még ha százszor is bűnös volt az illető és borzasztó volt a Lindberghék gyötrődése. Hát ez is U11- rselés, az állam és a társadalom lassú és óvatos lincselése, ez is gyermek rabi ás bár felnőttekre vonatkozik — ez is öles, még ha százszor is fájdalommentesen, villamossággal történik. BUCUREŞTI. (Rador.) Maniu Gyula, volt miniszterelnök, tegnap fogadta a román és a külföldi sajtó képviselőit és hosszabb nyilatkozatot tett előttük, melyben egyebek között a következőket mondta: — Újból megsértették a békeszerződést és ez a tény mutat rá arra a teljes anarchiára, amelybe az államok jogi kapcsolataikban és együttélésükben jutottak. Az államférfiak félénksége és az előrelátás hiánya következetesen büntetlenül hagyta oe egyezmények és szerződések megszegését, úgy, hogy az ezekkel való visszaélés szokássá vált. Ez az em- i berlséget káoszba dönti, amely elkerülhetet- 5 Németország legutóbb megszegett egy szerződést, amely közvetlenül érdekli a világ legnagyobb államait, az 'aláíró hatalmak megelégedtek tiltakozásokkal ós plátói jogi formulákkal, teljesen elfeledkezve, hogy igy befejezett tények lettek valósággá, amelyeket utóbb el kell ismered vagy legalább is tűrni. — Ehhez az uj nemzetközi rendszerhez tartoz ik Ausztria lépése is, 'amely egyoldalúan és meglepetésszerűen szegett meg egy szerződést, amelynél Középeurópa és a kisantant közvetlenül vannak érdekelve. Nagyon jól ismerem At^ztria helyzetét és adott pillanatban indokolható hadserege erősítése. De ezt Ausztria nem ’valósíthatja meg egy szerződés erőszakos felbori tájával, hanem csak az érdekelt államok meggyőzésével, hogy a szóbamiforgó tiltó klauzulák megváltoztatása abszolút szükségesség Ausztriára és a középeurópai nemzetközi egyensúly fenntartására. Ausztria tudhatta, hogy birja az összes érdekelt államok jóakaratát és különösen Anglia, Franciaország és Olaszországét függetlenségének megmentésére. Érthetetlen tehát, miért szegte meg azt a szerződést, amely végeredményben' épp Ausztria függetlenségét biztosítja1. Aiz osztrák állam ezzel az eljárással nem a béke ügyének tett szolgálatot, de még kevésbé saját függetlenségi érdekeinek. Románia — és az osztrák lépés — Ami Románia helyzetét illeti, igen komolynak tartom. Azt hiszem, elérkezett a komoly elhatározások és tettek pillanata. Románia külpolitikája válaszuthoz érkezett. A szerződések megszegésének egész sorozata és a különböző sérelmes magatartások láncolata közvetlenül érinti Románia érdekeit. Sújtják nagy szövetségeseink tekintélyét is, ami rendkívül veszteség ránk nézve 3s. MindI ezen okokból külügyminiszterünk mindig védelmébe vette a szerződéseket. A konkrét esetben azonban ezeknek a szerződéseknek a megszegése közvetlenül érinti a kismintámtól is bármilyen jóakarattal viseltessék Ausztria irányában Románia és a kisantant, nem elégedhetünk meg deklarációkkal és plátói manifesztációkkcfl, hanem azonnal konkrét nemzetközi akciót kell végrehajtanunk a jog elvének védelmére és gyakorlati következményeinek megőrzésére. Mit tesz Magyarország ? Mamiin ezután hozzátette, hogy biztos információ/ szerint Ausztria lépését követni fogja Magyarország hasonló lépése, nyilván nem defenzív célokból, mert senki sem gondol Magyarországon egy Anschuluss fenyegetésére, hanem abból a célból, hogy Közép- Európa jeiendegi területi státusa megváltoztass ék. Ez merényletet jelentene a trianoni béke által megvalósított igazságszolgáltatás ellen és egyúttal gi béke ellen is. Milyen er kölési és poétikai erővel tudjuk majd vi - szautasitani Magyarország gesztusát, ha teliének maradunk Ausztria gesztusával szemben? (Folytatása a lő. oldalon
