Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-17 / 89. szám

i. I ! 0T MM 3 IEI ■Î3^2 scg îiva Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Gale» Moţilor 4 Fiókki ad Ó h i vata! és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 szám. — Telefon szám: 109. — Leválcim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS LVII. ÉVFOLYAM, 8 9. SZÁM. PÉNTEK WBM '■ -po Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440^ évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több 1936 ÁPRILIS. 17. Haragszik a terntészet reánk és bosszút akar áUani. legalább is látszat szerint. Riasztó hírek ad­ják indtul az emberiség sorozatos szerencsét- l érts égőit. A tavasz „a forradalmi évszak’* rendszeresen, és szórványosan halmozza min­dig rémitéseit és pusztításait, de most ez a hivcdkazás hatástalannak tetszik. Sokkal* 1 több a tömeg és egyéni szerencsétlenség, semhogy a rejtehmességre hajló ember valami elvont célzatot ne kutathatna benne. De mindegy: tervszerűség, vagy vételien tavaszi rendelle­nesség vagy természet fölötti elrendelés lap­pang-e tapasztalatainkban? Egy tagadhatat­lan: az ember mind esi képen súlyos veszély­ben forog most és megint érzi, hogy a termé­szet óriási erejével és hatalmával szemben mily kicsing és mily gyámokdlan, főleg, ha magára marad, hogy mindenképen halandó és szinte nyom nélkül elenyészik a névtelen és emlékeden semmiségben. Talán ezért em­legetik sűrűn a kisértéküség szaváé? Ne kí­vánják a bizonyítékokat, hogy most szemlét végezzünk a nagy elemi és a sűrű egyéni sze- s: er estes éti enségek fölött, hogy fölsoroljuk a tűzvészeket, az árvizeket, a földrengéseket, a tengerparti szélviharok pusztításait, a halász­bárkák és egyéb vizi jármüvek rendszeres el­süllyedését, a repülőgép zuhanásokat, a jár­ványokat, hogy oknyomozzuk az egyre foko­zódó öngyilkosságokat, a gyilkosokat és egyéb bűnöket, amiket az öngyilkossággal együtt a lelki eggermüy fölbomlása vagy az anyagi terheltség okoz, hogy eltűnődjünk hossza­sabban a gyorsított tömeghalál különböző válfajairól, amelynek hírei most a keletafri­kai harcdérről és Ázsia széléről hátborzon­gatva szállanák seregestől hozzánl;. Mindenki tudja, mily fokozódó tömegben, mily szeren­csétlenségek öveznek és hogy írják önkénte­len a haragoó, a figyelmeztető, talán bosszul álló természet' számMjára. Szinte kortörténelmi jelentősége, értelme, célzata van egy fenyegető katas zt ró fának, amelyet talán el tudunk hárítani, de amely­nek a puszta kezdete és lehetősége borzasz­tóan összegörcsöli minden müvek és szép- érzékű ember szivét. Hónapokon keresztül olvastuk a lapokban a csiklandozó híreket a Londonban rendezett mütörléneti kiállítá­son fülhdlmozott kínai remekekről, a Krisz­tus előtti évezredekből is származó egyes példányokról. Mielőtt elszállították volna őket, hazulról, a csomagolásukra készített lá­dákat külön szerkezetekkel lóbálták külön­böző iránybem és ejtették le, hogy igy álla­pítsák meg a veszélytelen szállításuk föltéte­leit. Hajúrajok ldsérték a tehergőzösöket, hiszen 40 millió angol font —sokmilliárd lej — értéket képviselt Keletázsia legrégibb mű­veltségének ez a „hallatlanak1 és fényes kül­döttsége. A képeslapok heteken keresztül mu­latták be a kiállítás remekeiből a legreme- kebbeket; mindenütt a csodálat és irigység láza borzongatta meg a szemlélőket. Most ezt a gyűjteményt hazaszállító hajó a tengeri viharokban zátonyra került s ma óriási pá­nik tombol Kínában, a biztosítási társasá­gok irodáiban, a mütörténeti emlékek iránt rajongók nagy társadalmában: mi lesz, ha ez a kincs most elpusztul, miért, hogy el kell pusztulnia számos nagy emberöltők cso­dálatos alkotásainak? Eszünkbe jut a hires szólam: büszkén halad a gálya, de mégis alatta tenger az ur. Igen. a haragvó termé­szet fenyeget igy bennünket: nemcsak a. jelen életedet, de a mait hagyományaidat is egy lehellefiel el tudom pusztítani, balga ember. _ Nw&m&m a haissuSai &®m§h@n. — Hirns őrültségnek ' nevezi &§ri»glamia a Imtd&m vezérkari tárgyalásokat Surrant mlnlszterelriiík a francia hadsereg minden lehetőségre való készenállásárúl beszél Közvetlen a genii tizenhármai; bizottság ülése előtt meglehetősen reménytelen a han­gulat a népszövetségi fővárosban. A gyakori hangulatváltozás azonban, mely ezeket a tárgyalásokat állandóan kiséri, most sem zárja ki, hogy e sorok megjelenésekor a reménytelenség enyhe derűlátásnak ad már helyet. Komoly reménykedésre azonban a fölmerült vitás kérdések gyors elintézése ügyében egyelőre számítani sem lehet. Mada­riaga tizenhármas bizottsági elnök alig kezdte meg tegnap tárgyalásait Alois! báró olasz kiküldöttel, rögtön kiderült, hogy gyors megegyezésre egyáltalán nines remény. Aloisi- nek nincs megbízatása arra, hogy a békéről tárgyaljon, küldetése tisztán felvilágosító jellegű, Olaszország álláspontját akarja Genfben kifejteni a keletafrikai háborúval kap­csolatban. Ugyanakkor Rómában megint azt irja a hivatalos álláspontot is képviselő sajtó, hogy olasz részről nevetséges volna a genfi feltételeket elfogadni akkor, mikor BadogÜo marsall hadserege Dessziébe vonul Le és rövidesen elfoglalja Addisz-Abebát is. A népszövetségi főváros hangulata ilyen körülmények közölt érthetően nyomott és a genfi gépezet szinte automatikus működése szerint most már minden bizonnyal sor fog kerülni a szankciókkal foglalkozó tizennyolcas bizottság összehívására is. Csak az a kér­dés, hogy az adott viszonyok között, mikor Olaszország döntő győzelmét Abesszíniában már nem lebet meggátolni és a népszövetségi tanácstagok túlnyomó nagyrésze sem haj­landó oíaszellenes szankciókra, mit tehet még ez a bizottság. És a nagy kérdés az, hogy Anglia, melynek kezében még komoly kényszerítő eszközök állanak az olaszokkal szem­ben, elszánja-e magát ezeknek, a háború kockázatával járó eszközöknek alkalmazására is. A rajnavidéki válsággal kapcsolatban újabb esemény nem sok történt. Az angol, francia és belga vezérkarok megkezdték tárgyalásaikat Londonban. A tárgyalásokon tisz­tán stratégiai kérdésekkel foglalkoznak, a Franciaországot vagy Belgiumot érő várat­lan német támadás esetén szükséges lépéseket beszélik meg. Újabb politikai kötöttséget ezek a tárgyalások Anglia és tárgyaló felei között nem hozhatnak. Berlinben a vezér­kari tárgyalásokat sértőnek érzik Németországgal szemben és Göring miniszterelnök saj­tóorgánuma a „bűnös őrültség netovábbjának14 mondja a londoni vezérkari tárgyalásokat. Sarraut francia miniszterelnök tegnap a vidéki újságírók bankettjén nagy beszédet mondott, mely külpolitikai részében Franciaország őszinte békülékenységét hangoztatta, de ugyanakkor fenyegető módon emelte ki a minden eshetőségre készen álló francia katonai felkészültséget is. Sőt beszédében nem tartózkodott célzásoktól arra sem, hogy Franciaországot bizonyos csalódások a Népszövetségből való kilépésre késztethetik. „A diplomáciai zűrzavar — mondta Sarraut — busz év óta nem volt nagyobb, mint mostan. Franciaországban mindenki a békét akarja. Ha külföldön is a békét akarják, akkor nem lehet megérteni, hogy miért vádolja egyik fél a másikat a háború akarásával. Esz­ményünk az együttes biztonság — jelentette ki Sarraut — mindenki békéje mindenki által. Franciaország ehhez az eszményhez való csatlakozásra szólítja föl a többi népe­ket. Az ilyen eszményt azonban nem lehet megoldani a nemzetközi szolidaritás teljes érvényesülése nélkül. Hajlandók-e Európa népei ilyen szolidaritásra? Ez a kérdés súlyos drámai események magvát hordhatja magában. Nem nekünk kell félni ezektől az ese­ményektől — mondta Sarraut a francia hadsereg erejére célozva — hanem azoknak, akik nem elég erősek az ilyen lehetőségekkel való szembeszáilásra. Ezt tudják külföl­dön, jó lesz tehát, ha mi is tudjuk. Országunk szabad utón halad, kényszerítés előtt nem hajol meg, csak azok előtt hajlandó meghajolni, akik jogos érdekeiket védik és kisebbek, vagy gyengébbek nálunk4'. Beszéde végén még kijelentette, hogy Franciaor­szág hatalmas és erős nép, mely az anyaországban és gyarmatain százmillió lélek fölött rendelkezik, hadserege pedig annyira eriís és tökéletesen felszerelt, hogy bármikor végre tudja hajtani a rábízott feladatokat. Ezek a kijelentések meglehetős fenyegetően hang­zanak. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a francia kormány közvetlenül választás előtt áll és ilyen körülmények között a miniszterelnöki beszédeknek akkor Is megvan a belpolitikai céljuk, ha súlyos külpolitikai kérdésekkel foglalkoznak.- Alois! genfi tanácskozásai GENF. (Az Ellenzék távirata.) Aloisi báró olasz kiküldött tegnap este megbeszélést foly­tatott Madariaga-val az eljárás módozatait illetőleg. A tanácskozásokon azonban nem sikerült megegyezéshez jutni. A két államférfi ma újból megbeszélésre ül össze, még a 13-as bizottság összeülése előtt. Vajszínűnek látszik, hogy az olaszok egyelőre tartózkodnak a fontosabb vitáktól, mert azt remélik, hogy hamarosan bevonulnak Addis-Abeba-ba és ekkor előnyösebb fel­tételek mellett tárgyalhatnak. A katonai helyzet ténylegesen olyan, h-ogy Desszié elfoglalása után legkésőbb tíz napon belül aa abesszin főváros is az olaszok ke­zébe kerülhet. Az olaszok április 21-re Róma 1 alapításának évfordulója napján szándékoz­nak bevonulni Addis-Abebaba. Egyes hírek arról számolnak be, hogy a négus az abesszin főváros közelében fek­vő barlangba vonult vissza és ott rejtő­zött el, mert nem hajlandó a szégyenletes békekö­tésre és abban bízik, hogy az olaszoknak még sokat kell harcolniuk, amíg sikerülni fog nekik az elfoglalt abesszin területek tény­leges meghódítása is. Nagyfontosságu kijelentéseket tett Sarraut P-ÁRLS. (Rador.) Sarraut francia minis zier - elnök tegnap este a vidéki lapok egyesülete által rendezett ebéden nagy beszédet mon­dott, amelyet rádión is közvetiteitek. Sarraut beszédében többek között kijelentette, hogy Franciaország továbbra is hü marad a Népszövetséghez és a kollektiv biztonság eszméjéhez. Ugyanakkor azonban célzást tett F ranciaországnak esetleges kilépésé­re is, amelyre egyes tagállamok kötelességmulasz­tása, másoknak túlzott követelései állal oko­zott csalódások késztethetik. A locarnói egyezmény megsértésével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Franciaországnak jogában lett volna fegy­veres megtorlásra, ezt azonban azért nem tette, mert bizik a jog erejében, bár ez nem je­lenti azt, hogy katonailag gyengének erezné magát1. Hatalmas és erős nép vagyunk — folytat­ta a francia miniszterelnök — az anyaor­szágban és gyarmatainkon 100 millió lélek felett rendelkezünk. Gyarmataink lakossága kitartó szeretettel! áll mellettünk a nehéz órákban. A légi, tengeri és szárazföldi hadseregünk annyira erős, jól kiképzett és tökéletesen feliszerelt, hogy bár­mikor végrehajthatja a reá bízott feladato­kat. A Népszövetség napirendje GENF. (Az (Ellenzék távirata.) A Népszö­vetségfőtitkársága tegnap tette közzé at május 11-én kezdődő népszövetségi tanácsülés na­pirendjét. Eszerint a tanácsülés három kér­déssel fog foglalkozni és pedig: 1. Fenntart­ható-e a locarnói szerződés ma is és ha igen, milyen változtatásokkal'? 2. Az olasz—abesz- szin viszály kérdése. 3. A danzigi népszövet­ségi főbiztos személyének kijelölése. Gőring lapja a londoni katonai ér­tekezletről BERLIN. (Rador.) Az angol, francia és belga vezérkarok közötti tárgyalások megkez­dése élénk elégedetlenséget vált ki Németor­szágban. Az Essener Nationallzeitung, Göring orgánuma, igy ir: Az a tény, hogy két1 euró­pai nyugati nagyhatalom háborús előkészüle­tekkel" felel egy olyan béke javaslatra, aminőt még sohasem tettek, a jövő történetíróinak szemében úgy fog feltűnni, mint a bűnös őrültség netovábbja. A francia sajtó és a szankciók PÁRLS. (Rador.) A francia sajtó az olasz-— abesszin kérdésre vonatkozó genfi tárgyaM- sohkaJi kapcsolatban mérsékletre int. A la­pok egyöntetű véleménye szerint nem lehet szó a szankciók súlyosbításáról. A Petit Pá­risién megállapítja, hogy a Németországgal szembeni tanúsított engedékenysége után Nagybritannia nem fog szigorú rendszabályo­kat követelni az olaszokkal szemben. Viszont az olasz kormánynak a maga részérőll megér­tés és mérséklet tanujelét 'kell szolgákat ni a a legyőzőitekkel szemben. (Folytatása a 10. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom