Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-01 / 76. szám

ÁRA 3 ÍSS

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS

SZERDA

iü 1^.1, d»:-.si

Ma-nspjMíaiKiUHoa***, Mm iu. mmk mm

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente S40 lej, — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 4a pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több

1V 3 6 ÁPRILIS 1.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Plata Umrii 9 színi. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók So.

JLVÎÎ. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM.

TAXA POŞTALA PLÄTTTA IN NUMERAR No. T4i.iíi/i<3e5

11a adják ét

Németország végleges válaszát a locarnói hatalmak határozatára

4m§oI4raiici<2*be!ga vezérkari tanácskozások indulnak meg rövidesen. — Kedvező berlini válasz esetén a németeket is bevonlak a tárgyalásokba

Francia népszavazás a békés megoldások mellett

Nenrath báró német külügyminiszter ma nyújtja át Sir Eric Phipps berlin! angol nagykövetnek a német birodalmi kormány végleges válaszjegyzékét a locarnói hatalmak londoni határozatára. Ezt a határozatot Eden angol külügyminiszter parlamenti beszédében indítványnak mondta, mellyel szemben a németeknek elleninditványai lehetnek.

Francia részről viszont egységes és megváltoztathatlan határozatnak jellemezte Flandin, aki azonban később hallgatólagosan szintén eltért ettől az állásponttól. A francia külügyminiszter álláspontváltoztatásának hátterében az angol katonai kötelezettségvállalás újabb megerősítése állott, mely egyszerre, legalább hallgatólagosan engedékennyé tette a párisi külpolitikát. Londoni hirek szerint angol részről igyekeznek ezt az engedékenyebb párisi hangulatot továbbra is biztosítani, ezért a tegnapi angol minisztertanácson elhatározták, hogy az angol, francia és belga vezérkarok tárgyalásait minden körülmények között megkezdik, bármilyen legyen a német válasz. Viszont, amennyiben a német válasz lehetővé teszi, a régi locarnói egyezményhez hasonlóan, a németek bevonásával szerveznék meg a támadás esetén kötelező kölcsönös segítségnyújtás katonai lehetőségeit s ebben az esetben a német vezérkart is bevonnák a tanácskozásokba. A londoni kormány szeretne a kérdésben teljesen nyílt kártyákkal játszani, mert azt hiszi, hogy ezzel egyrészt a katonai kötelezetiségválialáscu.oí idegenkedő angol közvéleményt megnyugtathatja, másrészt Németország lekötöttségét is erősebbé teheti az esetleges megállapodással szemben. Ha a német válasz viszont nem kielégítő, akkor az angol kormány a francia és belga kormányokhoz intézendő levél formájában fog a kollektiv megoldás lehetővé válásáig kötelezettséget vállalni a két ország Németország felé eső határainak katonai megvédése tekintetében is. Ezzel a levéllel kapcsolatban, amint londoni lapok jelentik, egész sor kérdés merült föl. Egyik az, hogy Anglia a katonai kötelezettségvállalás terén egyedül járjon-e el, vágj’ karöltve a németek által felmondott locarnói szerződés másik garantálójával, Olaszországgal. A másik kérdés, hogy ha Hitler javaslata nem jelent teljes visszautasítást, hanem áthidalást tesz lehetővé a végleges megoldás felé, a közvetítés meghiúsulásának tekintsék-e ezt, mely a tervezett levélben vállalandó katonai kötelezettségekkel járna. A harmadik és legfontosabb kérdés, mely a közép- és keleteurópai helyzetet is erősen érinti, az, hogy az Anglia által vállalandó katonai segélynyújtás kötelezettsége csak a Rajna-vidékre vonatkozik-e, vagy a Franciaország elleni háborús kihivás más eseteire is. Végül pedig az a kérdés is, fölmerült, hogy Anglia a viszonosság alapján katonai segélynyújtási kötelezettségéért milyen viszontbiztosité- kokaí kérjen a franciaktól.

A londoni kormány tehát elég nehéz és következményekkel teljes kérdések eldöntése előtt áll. Angol vezető körökben azonban remélik, hogy a német válasz lehetővé fogja tenni a sikeres tárgyalások felvételét, melyekkel szemben, komoly jelek szerint, francia részről sem helyezkednek ezúttal a merev visszautasítás álláspontjára. Az angol kormány elhatározásának mindenesetre megvan a diplomáciai manőver-oldala is, mert kétségtelenül nyomást akar gyakorolni az utolsó pillanatban a berlini válasz megfogalmazóira. A franciaországi hangulat különben, amint egy vidéki lap által rendezett és Parisban jellemzőnek tartott népszavazás bizonyltja, meglehetősen békés és egyáltalán nem zárkózik el az európai helyzet újabb rendezésére vonatkozó megbeszélések elől, sőt a németekkel közvetlenül folytatandó megbeszélések elől sem. Időnként természetesen rémhírek zavarják meg a rövid idő óta tartó diplomáciai fegyverszünetet. A német népszavazás eredménye folytán tegnap azt a hirt terjesztették, hogy Hitler most már rövidesen meg akarja valósítani Ausztria beolvasztását Németországba. A helyzet hideg mérlegelése azonban teljesen valószínűtlenné teszi, hogy a berlini diplomácia ebben a pillanatban ilyen lépésekkel akarná szorossá kovácsolni maga ellen Franciaország,

Olaszország és Anglia viszonyát.

Az angol felsőházban tegnap rövid vita volt az olaszoknak abesszin falvak és nyílt városok elleni állítólagos gáztámadásaival kapcsolatban. A vita érdekesen világította meg az eddiginél jóval nagyobb óvatosságot, mellyel ma Londonban Olaszországot kezelik.

Az interpellációt a gáztámadás kérdésében Lord Robert Cecil, a népszövetségi ligák vezére intézte a kormányhoz. A megindult vita folyamán azonban kétségbevonták az abesszin állítást és egész sor olaszbarát felszólalás hangzott el. A kormány nevében pedig Lord Halifax jelentette ki, hogy a kérdés nem Angliára, hanem a népszövetségi tizen- hármas bizottságra tartozik, ami után Robert Cecill lord is visszavonta interpellációját.

A nemei válasz

BethlenGyörgy

tíz évvel ezelőtt lett a magyar párt elnöke. 'A feszült légkörű gheorgheirii közgyűlésen, amely felé az Averescu—Goga-lcormány idejében és hélső viharok miatt páratlan izgalommal tekinteti az egész magyar kisebbségi közvélemény, de a román közélet is, egyhangú lelkesedéssel választották meg, miután a súlyos interregnum alatt, mint alelnök kivezette a pártot a súlyos politikai válságból, amibe a csúcsai szerződés felmondása s a Bratianu Ionel bukófélben levő kormányával, sajnos, váratlanul csupán az első közigazgatási választásokra összezsugorodó egyezmény miatt került: sikerük ugyanis az uj kormánnyal választási megegyezést kötnie. Nehéz és szakadatlan munka napjai következtek. A magyar párt elnöki székét sohasem vetették rózsaszirmokra, mindig tüskés volt ez, de talán sohasem jelentett akkora és fokozódó áldozatot, mint Bethlen György tiz éve alatt és jelenteti olyan férfiúnak, aki férfi-kora kezdetén állott, a régi politika izgalmaitól érintetlenül nyugodt és gondtalan magán életbe merülhetett volna. Jogcímet vagy hímet könngen varrhatott bárki közöttünk; sajnos érthetően és óhatatlanul elég sok hivatott erdélyi tényező hagyta el szülőföldjét önként nagy kényszerből, sajnos, érthetetlenül és áhilva kevesen voltak, főleg az irodalom és művészet megszállottjai, akik fordított irányt választották és a viszonylagos boldogulás nyugodtabb területéről hazaköltöztek dolgozni és küzdeni. De az iti:maradtak jó része is nem bujt elő vagy aztán vonult vissza. Bethlen György habozás nélkül vállalta el a magyar kisebbségi életben lehetséges ’etj.ta gyobb kitüntetést, egyben legkínosabb felelősséget és legfájdalmasabb munlcaf el adatot, hogy jóakoratu ereje tökéletes megfeszítésével feleljen meg neki. Ezért illik őt ünnepelni. Tiz év múltával, ha igazságos sorstestvérek akarunk lenni, meg kell állapítanunk, hogy párééletünket eredményesen keresztül vezette azon időszakon, amelyet a locarnói szettem korának nevezhetünk, sőt a gazdasági válság szomorúságain is jobbadán átvészelt vele a közös csapások és fájdalmak hűséges vállalkozásaiban. Csűggedés nélkül, örök reményben.

Ilyenkor nemcsak a vezérletről és a táborról, Iranern az elnök személyéről is illik szókat ejteni, viszont a kisebbségi élet zordon- ságában viszonylagos és átmeneti eredmények értékelését félretenni. Bethlen György kálvinista komolyságához és egyszerűségéhez, amely főúri születésével és magatartásával mindig összhangban maradt, nem alkalmasak az alanyi érzelmesség forró és heves szavai, de még sem kerülhetjük el a méltányló jelzőket, a tárgyim igazság sugallatait. Bethlen György az elmúlt nehéz tíz esztendő alatt soha egy pillanatra nem volt következetlen és nem változtatott munkájának a szellemén, még kevésbé hánytorgatta egyéni fájdalmait. Minden fölismert és reárótt kötelezettséget pontosan teljesített, személyének súlyos egyszerűségével mindig tiszteletet ébresztett a többségi nemzetben s a testvér kisebbségek ben. Szorgalma és érdeklődése szinte példa nélkül ált, majdnem bürokratikus méretekig terjedt panasz és hivalgás nélküL Bizonyára ez az áldozatos, ez az áhitatos magatartás ■ szerezte meg neki a legtöbb tiszteletet és elismerést a magyar társadalomban is. Mindenki tudta, hogy a vállalt munkának, a vállalt kötelezettségeknek, a vállalható reményeknek minden erő megfeszítésével akar eleget tenni, felelősséggel, melyet másokért is elvállalt. A munkán túl az időt sem kímélte. Mindent önzetlenül tett. Még a külső elismerést sem kívánta igénytelenségében. Fölötte állott még a józan elvnek is: a magán érdek és közérdek szép és becsületes összehangolása mindig a legjobb reálpolitika. Magán érdeket, még a politikai hiúság érdekét sem láttunk benne. Tiz éven keresztül sóim egy pillanatig sem vádolhatta meg senlci, hogy a hagyományok s főleg érzésekből táplálkozó, sajátszerüen határolt erdélyi szabadehüségtől, sőt a minőségi demokráciától egy hajszálnyira is elhajlott volna. Igaz férfi, derék magyar, tiszta ember. A tiz esztendős vezérlet érdemeire s értékeire pillantva sorstestvéri szer: tett el és melea elismeréssel köszöntjük Bethlen grófot.

PÁRIS. (Az Ellenzélc távirata.)' A Havasügynökség jelenti, hogy Neurath báró ma nyújtja át a német békejavasiatokat tartalmazó válaszjegyzéket a berlini angol nagykövetnek. Angol politikai körök szerint, amennyiben ez a bókejavaslait olyan lesz, hogy a (vezérkarok tárgyalásain, a német kormány is részt vehet,

azonnal helyet biztosítanak számára és így kiegészítve folytatják a tárgyalásokat.

A Havas-ügynökség továbbá tudni véli, hogy az angol, francia és belga vezérkarok a német választól függetlenül is tárgyalásokat

I folytatnak egymással, amelynek célja a nyugateurópai béke katonai téren való biztosítósa. Az angol kormány egyébként levelet intéz a francia és belga kormányokhoz, a levél szövegét azonban csak a német válasz megérkezése után szerkesztik meg és juttatják el Parisba és Brüsszelbe.

Hir szerint az angol kormány által intézendő levél a kölcsönös segélynyújtás kérdéséivel van kapcsolatban, de annak érvénye csak a Rajna-vidékre vonatkozik és független a többi határvidékek biztosításának kérdésétől,

' Franciák és a német kérdés

PÁiRJS. (Az Ellenzék távirata.) A német népszavazással párhuzamosan rendkívül érdekes és figyelemre méltó népszavazást rendezett olvasói között egy vidéki francia lap, az Indepedenoe de Pyrénóe Orientale cimü francia lap, amely véleménynyilvánításra szólította fel a franciákat a német kérdéssel kapcsolatban. A lap által rendezett válaszra tömegesen érkeztek be a feleletek, amelyek általában nagy békülékenységről tesznek tanúbizonyságot. Legtöbbjük a jelenlegi szerződések békés utón való megvál.toz tajtását látja szükségesnek az európai béke végleges biztosítására. A beérkezett szavazatok közül 5.000 nagy nemzetközi értekezlet összehivása utján’, nemzetközi szerződések módosítása által véli megoldhatónak a kérdést, 5.560 szavazó a németekkel való közvetlen megegyezés szüksége mellett tört lándzsát és 6.568-an kívánták az Olaszország elleni meg- torlásos politika azonnali megszüntetését, mert szerintük ez is nagy mértékben hozzájárulna a nemzetközi légkör ki tisztulásához. Ezt a részleges népszavazást a közvélemény ismerői jellemzőnek tartják a francia nép gondolkozására.

Munkában az angol diplomácia

LONDON. (Rador.) Nagybritannia diplomáciájának egész aktivitása e héten az Edén beszédében kifejezésre juttatott álláspont érvényesítésén fog dolgozni. Anglia kötve von- a locarnói szerződés által és nem fogja megtagadni aláírását'. A tegnapi minisztertanácson mindenesetre megállapították, hogy a várt német ellenjalvaslátok nem fogják befolyásolni a három vezérkar tanácskozásait és terveit.

Hitler és az Anschluss

PÁRIS. (Rador.) Politikai körök két indokkal magyarázzák benyomásukat, hogy Hitler a közel jövőben megkísérli az Anschluss megvalósítását.

J Az egyik ama gazdasági és pénzügyi nehézségek, amelyek Németországra sulyosod- I nak, a másik a Németország és Olaszország I közötti kapcsolatok hirtelen elhidegülése. A londoni és amszterdami piacokon állandóan, a német márka devalorizációjáról beszélnek- Schacht miniszter minden ellenállása dacára. Mintegy 15 napja Németország felfüggesztette a nyersanyagszáll tást Olaszországba és követeli, hogy az előző szállítások ellenéi lékét fizessék meg aranyban. Olaszországnak késedelem nélkül félmilliárd Urát kell aranyban fizetnie.

„Békét akar a német nép“

London. (Az Ellenzék távirata.) A nyugati nagy államok sajtója nagy terjedelemben tárgyalja a vasárnapi német népszavazás eredményét. Általában megállapítják, hogy ez a népszavazás újra igazolta, hogy Hitler kétségbevonhatatlan hatalom ura Németországban

és minthogy a szavazás céljául a német nép békeakaratának megnyilvánulása volt kitűzve, megállapítják azt is, hogy a német nép óriási többsége békét akar, de Németország teljes jogegyenlősége alapján. Fölteszik azonban a kérdést, hogy ennek az akaratnak érdekében Hitler milyen lépéseket tart szükségesnek.

(Folytatás« a 10. oldalon}