Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-11 / 58. szám
Eierkes*t6ség és kiadóhivatal: Cla j, Calea Moţilor 4 fiókkifidóhivetal és könyvosztály: Piata Unirii 9 dm. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80 JLVIÎ. ÉVFOLYAM, 5 8. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS SZERDA Előfizetés árak: havon« 70, negyedévre 210, félévre 420, évenWI C40 lej, — Magyarországra.: negyedévre 10, félévre 20, éyaite p* pengő. A többi külföldi államokba csak a portókül3nbÖ2e*taí ~jOA' I I Q 3 fi MáPf.llTC 11 TAXA POSTALA Pl* ITTA IN NUMERAR N«. 1.4x.tGţltn* Esat^mmmau Na ül össze a locamói hatalmak páris tanácskozása. — franciák csak a némái csapatok visszavonása után hajlandók Bsriinnel tárgyalni. — Támadásnak minösltendő~e a német lépést Dml&má€iai körökben a helyzet enyhüléséről beszélnek A rajnavidéki német lépések nyomán kialakult nemzetközi helyzet tegnap óta nem rosszabbodott. Ellenkezőleg, a közbejött események enyhébb színben tüntetik fel a további lehetőségeket. A Franciaország és Németország közötti ellentét változatlanul éles ugyan s a két hatalom álláspontja között semminemű közeledés nem állapítható meg. Eden angol külügyminiszter tegnapi beszéde azonban, amint előre látható volt, a helyzet kiélesitése helyett az ellentétek elsimítása mellé szegezte le az angol külpolitikát. Anglia külügyeinek vezetője erélyesen tiltakozott ugyan a locamói egyezmény felmondása és a hadmentesitett rajnai övre vonatkozó megállapodás megszegése miatt, hangoztatva, hogy ez megingatja Németország jövő kötelezett» égvállalásaiban való bizalmat is, de ugyanakkor kijelentette, hogy Anglia kötelessége keresni egy megbízható, uj európai rend alapjait. ,.Hajlandók vagyunk Hitler javaslataiban keresni ezt az uj alapot és hajlandók vágyniuk újra megvizsgálni, hogy milyen uj biztosítékokkal lehet ezt az uj alapot megerősíteni“ — jelentette ki Eden. A kijelentés első része határozott ellentétben áll Sar- raut és Flandin kijelentéseivel, hogy7 Németországgal az adott viszonyok között nem tárgyalnak. A második rész viszont, mely uj biztosítékokról szól, a franciák megnyugtatására törekszik és újabb garanciákat ígér Németország esetleges támadó lépéseivel szemben. Edén különben erős határozottsággal kijelentette, hogy Anglia a locarnói szerződésnek Németország által való felmondása ellenére is, minden erejével Franciaország és Belgium segítségére sietne egy német támadás esetén. Ennek a kijelentésnek is megvan azonban a mérsékelt oldala, mert Eden nyilvánvalóan nem tekinti még támadásnak a rajnai zónába való német katonai bevonulást, amint azt francia oldalról teszik. Az uj garanciákról szóló külügyminiszteri kijelentést Baldwin miniszterelnök húzta alá szintén erősen békés hangú beszédében, melyben hangoztatta, hogy a német felfogással szemben a béke egyetlen biztosítékát az államok kollektív kötelezettségvállalásában kell keresni. Ehhez a kijelentéshez még hozzátette, hogy az angol kormány első kötelességének a nemzetközi idegesség csillapítását, a népszövetségi alapokmány diadalrajuttatását és a Franciaország és Németország közötti közeledés létrehozását tekinti, melybe Anglia is belekapcsolódhatik. Az alsóházi ülés további folyamán egy, a külügyminiszterhez intézett kérdés jellemző fényt vetett a tervezett megoldások nehézségeire. Austen Chamberlain, volt külügyminiszter, akit az utolsó időben a kormánypárt legtekintélyesebb egyéniségének tekintenek, kérdést intézett Edenhez, hogy a német javaslat csak a nyugati és keleti határokra vonatkozik-e, vagy a németekkel kapcsolatban lévő más államokra is és hogy az angol kormány az esetleg megindítandó tárgyalásokban tekintetbe fogja-e venni azt az érdeket, melyet Ausztria függetlenségének megóvása képez Európa békéjének biztosításában. Eden válaszában kijelentette, hogy tudomása szerint a német ajánlat csak Németország nyugati és keleti szomszédaira van korlátozva. Austen Chamberlain második kérdésére, hogy az angol kormány Ausztria függetlenségének megóvását a tárgyalások céljának tekinti-e, Eden határozott „igcnr‘-nel válaszolt, Ezután még Sir Sámuel îţoare fordult erős szavakkal a német kérdés ellen, amelyet bűnténynek nevezett. Szintén hozzátette azonban, hogy Angliának nem az ellentétek kiélezésében, hanem a békés lehetőségek megteremtésében kell erősnek marad nia. /Eden szavaiból arra következtetnek, hogy az angol kormány igyekszik majd elkerülni azt, hogy Németországot kimondottan támadónak nyilvánítsák és ezzel a 16. paragrafus alkalmazása körül újabb bonyodalmak lehetőségét teremtsék meg. Valószínűnek látszik, hogy ugyanezt az álláspontot fogják támogatni az olaszok is. A francia kormánynak tehát nem lesz könnyű dolga a Sarraut és Flandin által hangoztatott gyökeres visszautasító álláspont érvényesítésénél. Párisi parlamenti körök különben azon ez állásponton vannak, hogy sem Eden, sem Baldwin kijelentései nem felelnek meg a mai tényleges helyzetnek, mert a loearnói szerződés kimondottan támadásnak minősiti a katonailag semlegesített rajnai zóna csapatokkal vaió ellátását. Valamelyes enyhülés mégis mutatkozik a németekkel szemben elfoglalt francia álláspontban is. illetékes körök nyilvánosságra jutott felfogása szerint Franciaország nem utasít vissza minden tárgyalást Németországgal. Ennek a tárgyalásnak azonban a Népszövetség kereteiben kell megtörténnie és az esetleges megállapodásokért pontosan körülírt módon harmadik hatalmaknak kell kezeskedniük. Minden tárgyalásnak előfeltétele azonban az, hogy Németország előbb vonja vissza csapatait a rajnai zónából. Följegyzésre méltó dolog, hogy Caillaux, akinek baloldali körökben is nagy tekintélye van, egy újságcikkben a francia —német megértés mellett száll síkra. A frontharcosok szervezete kiáltványt bocsátott ki a nemzeti egyetértés kormányát, a választások elhalasztását és sürgős katonai biztonsági intézkedések megtételét követelve. Neghlvtálf NemefarszAjW aNtpszftYefsc* siéssrc GENF. (Az Ellenzék távirata.) Avenol népszövetségi főtitkár tegna.p elküldötte a német kormánynak a francia kormány jegy zékét « német bejelentésekkel kapcsolatban^ 1kérte a német kormányt, vegyen részt a i péntekre összehívott népszövetségi tanácsülésen és ha elfogadja ezt a meghívást, arról értesítse a Népszövetség főtitkárságát. A loearnói hatalmak tanácskozása PÂRIS. (Az Ellenzék távlata.) Ma délelőtt fél 11 órakor a francia kül ügy-minisztériumiban a loearnói szerződés aláíró hatal mai között hosszabb tanácskozás lesz, amelyen az angol érdekeket Eden, a francia érdekeket Flandin képviseli, -mg Olaszország képviseletében Cerutti párisi olasz nagykövet, belga részről Van Zeeland miniszterelnök jelenik meg. A Népszövetség péntekre összehívott rendkívüli tanácsülésén a hatalmakat a külügyminiszterek képviselik. A német bejelentések általi keletkezett nemzetközi vihar az olasz—abesszin viszályt háttérbe sízorltotta. Különösen bonyolulttá teszi a helyzetet, hogy Olaszország, a loearnói szerződés egyik aláíró nagyhatalma most ugyancsak megtorlások alatt van és igy furcsa helyzetet teremtene, ha a Németország ellen minden bizonnyal megszavazandó megtorlásokban ő neki is részt kellene vennie. 4 Mussolini álláspontja RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Mussolini tegnap egymás után fogadta kihallgatáson az angol, francia, belga, lengyel és jugoszláv követeket, akikkel megbeszélte a német bejelentések által keltett nemzetközi helyzetet és a várható fejleményeket. Hivatalosnak tekintett olasz beavatott körökben hangsúlyozzák, hogy Olaszország mai hátrányos nemzetközi helyzetében nem képviselheti kellőképen a Népszövetség előtt a loearnói alapeiveket, minthogy ő its a Népszövetség által elrendelt megtorlások alatt áll. Anglia — és a német kérdés LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Eden angol külügyminiszter az ad sóház tegnap délutáni ülésén elmondotta a külügyi hivatal szakértői által megszövegezett beszédét a német bejelentésekkel kapcsolatban. A külügyminiszteri nyilatkozatot az egész világ osztatlan érdeklődése várta, mert a jelenlegi súlyos helyzetben önként adódott, hogy a helyzet kulcsa Anglia kezében van. Az alsóház ülésterme zsúfolásig megtelt képviselőkkel és tömve volt az újságírói karzat is. ANGLIA TELJES ERŐVEL BÉKÉS MEGOLDÁST KERES / amelyben a francia kormány tiltakozik Ne'e metország lépései miatt és a Népszövetség I tanácsának összehívását kéri. i A főtitkár a jegyzékhez kapcsolt átiratban Eflsn beszéde Eden azzal kezdte beszédét, hogy a locar- nói szerződés német részről' való felbontása és a rajnai hadmentesitett zónának katonasággal való ellátása szükségképen sajnálatos hatást váltott ki Angliában, de az angol kormány ennek ellenére hajlandó tárgyilagosan megvizsgálni Hitler javaslatait és az azok által teremtett uj külpolitikai helyzetet. >rKözöltem a londoni német nagykövettel — mondotta a külügyminiszter —, hogy Németország egy önként és szabad elhatározásából vállalt egyezményt tagadott meg, miután a versaillesi békeszerződés katortai záradékát egyszer már hatályon kívül helyezte. Ugyanezt fcefll mondanom most is. A német bejelentések bonyolulttá és súlyossá teszik a nemzetközi helyzetet és megrendíthetik a német kormányban a bizalmat, amely bizalom már amngyis csorbát szenvedett. Ennek ellenére az angol kormány nem látja szükségességét annak, hogy feltétlenül ellenséges magatartást olvasson ki a német kormány intézkedéseiből és nem is akarja félreérteni ezeket atz intézkedéseket. Le kell azonban szögeznünk a legnagyobb határozottsággal — emelte fel hangját Eden, — hogy ha az elkövetkező tárgyalások alatt Franciaországot vagy Belgiumot német részről katonai támadás érné, Anglia, tekintet nélkül a bekövetkezhető eseményekre, nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségei értelmében, elsőrendű kötelezettségének tartI ja, hogy a megtámadott fél segítségére siessen — A német bejelentések — folytatta Eden külügyminiszter — a nyugateurópai béke fontos alapját semmisitették meg, igy tehát ezt ai békét uj alapokra kell helyezni. Hajlandók vagyunk Hitler javaslataiban keresni ezt az uj alapot és hajlandók vagyunk megvizsgálni, hogy milyen uj biztosítékokkal lehet ezeket az alapokat megerősíteni. Egyetlen alkalmat sem szabad elszalasztani, amely biztositná a békét — fejezte be óriási tapsviharral fogadott beszédét az angol külügyminiszter. Baldwin a béke megvédéséről Ezután Baldwin miniszterelnök ismertette a kormány honvédelmi javaslatát és kijelentette, hogy a honvédelem és külpolitika a mai feszült nemzetközi helyzetben elválaszthatatlanul szoros összefüggésben van. Az angol kormány célja: megvédeni a birodalom határait minden külső ellenséggel szemben és az egyetemes biztonság és barátság szelleméiben munkálkodni a béke érdekében. Az angol kormány kötelessége csillapítani a nemzetközi idegességet és diadalra jutattatni a népszövetségi alapokmányt. Baldwin a honvédelmi javaslat megokolásában kifejtette, hogy Angliának komoly szándéka minden erőfeszítést latba vetni a nemzetközi szerződések be nem tartóival szemben. Ebben a munkában erős hadseregre van szüksége, de Anglia kész arra is, hogy a nagyhatalmakat a békés megegyezés utján leszerelésre birja. (Folytatása a 10. oldalon)
