Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-11 / 58. szám

RLI.FINZflK /936 március II. mammammm Kisértetek kastélyában telepedett le a Lindbergh-család MIT ÍR A ROMAN SAJTÓ Mkotmány Ügyvédek. ktty­bank. Két kcrdé' Háború, DREPTATEA: Gulencu bc'/édc során egy •' kormány jogi kérdés merült teil u síenátusb**!. G encu a kormány tivo/úsír kövrtelte, mine Ii. Ivralis padsorokból fcUjr kiált ott k: „Hogy ma­riik )ó|jenek. uralornr.it" Ere C.ifcncu ti követke. vő választ adta: „Nem -űről l>es,'éhem. hogy ki kel! következzék, rnerr cvt nem lehet tárgyalni a p: rámentben. — Erre nézve egyedül cuk J nép és uv uralkodó h-Káro/hji.“ Ez alkotmányos rend alór>i/\ Ennek dacára jorga is kdzl>e szó3:: . Nem kérem! Az uralkodó határoz é. utókig megkérdi o népet erre vonatkozóan Tehát nem ;1 nép és az uralkodó határoznak.“ Gafencu nem akart szemé: vekedni és a vitát *bba hagyta. Meg kell azonban állapítani, hogy az alkotmányt r/vesek különöskop értelmezik Jellemzó ez. po­litikai hclyzeriinkre lélektani szempontból. Gaícn- cu felfogásának helyességét :cnki sem tagadhatja, relesVge> 1 Jupuit év Esmans t.inukénti felhívás-*, elegendőnek tart)uk„ lva Taurercura hivatko­zunk. aki >>A holnap kormány«“ c«nü röpira- t.ibitn következőket irta: .Akin olyan rendelke­zés, mely szerint az uralkodó nevezi ki es ejti el minisztereit ez azonban csak formiság a mi al­kotmányunk szerint, meri hiszen o kinevező« és elejtés a parlament mtt go tartása tó függ Midőn kormányválság esetén az uralkodó ■ parlamentre vaié tekintet nélkü- dönt, ez mindig « válasz, tók elé kerül. íven volt eddig nálunk «7 akot. mánvjogi gyakorlat.'“ Akik mást mondanak. cs«k saját magukra gondolnak. NATIONAL NŐD: A politikában kétségkí­vül legnagyobb befolyásuk van az ügy védőknek. Nehéz tehet szerzett jógiikat megnyirbálni Ez magyarázza, hogy évek óta öes harc folyik « je* lenlegi és jövőben ügyvédek között Ez av.tán « fiatalok kiképzésé: hátrányosan befolyásolja s ;-7- ellentétek az ország lelki egységének is ártanak. Ha valaki önállóan képes dolgozni, meg kell en­gedni. hogy boldoguIhásson Az érvényben 'evő ügyvéd-törvényt módosítani kdl. Nem azért, hogy hiányos tudüstfal rendelkező elemek jussa, rak a kamarákba, de cgv osztály kedvezményei­nek megszüntetése végett. mely nem egyeztet­hető össze a humanitással. Legyen több vizsga, rostálják jobban meg a jelölteket, de ne tegye­nek fiatal és öreg között különbséget. EXCELSIOR: Fonton reformokat vezetnek be a jegybank belső életében. Mitita Constantinescu bznkkormányzó kérdőíveket küldött « jegybank összes fiókjaihoz,, melyekben a tisztviselők vég­zettrége. nyelvtudása és egyéb képessége után ér­deklődik. Azt is meg akarja állapítani. melyik tisztviselő képes vezetésre s melyik való egysze­rű irodai munkára Nagy változás előjelét látjuk ebben. A jegybank ismét ekt-intézmény lesz, mert az ország érdeke igy kívánja. Kinevezések, előléptetések, áthelyezések vannak tervbe véve, hogy szüntessék meg az eddigi rendszeri, mely ennyi kárt okozott Sokat nyerne az ország, ha az állami tisztviselő munkája «z angol tisztvise­lők munkájának színvonalán mozogna. Ehhez azonban az i? szükégex. hogy jobban fizessék az alkalmazó troli alt. EPOCA: Több megjegyzést lehetne fűzni a nemzeti-parasztpárt és nemzeti kereszténypárt parlamenti harcához. Mindenekelőtt: — nem volt helye gz ilyesminek a kamarában A parlament törvények hozatalira én a kormány ellenőrzésére van hivatva. Teljesen ujjszerü, hogy teret nyújt két ellenzéki párt leszámolására. Az elröpült sza. vak között Lupu egyik kijelentése nagyobb fi­gyelmet érdemelt. Azt mondta: „Én nem hord­tam vörös lobogót, de okibb vörös, mint ho. rogkereszte.q német zászlót viszek.“ Rosszul teszi,, hogy előnyben részesíti a vörös zászlót Mind. kettő egy-egy nagyhatalom sajátos jelvénye, me­lyek közül tehát egyik sem érdekelhet bennün. két. Jobban kell meggondolni az ilyen kijelenté, seket. Orosz szomszédunknak vörös zászlójával gizdosogi terjeszkedés érdekei vannak Keleten és Kőzépeuropában. Lengyelországban, a Balti-álla­mokban, Romániában,, Georgiában a kommuniz­mus nemcsak társadalmi éy politikai, de nemzeti kérdést is jelent. Aki itt vörös zászlót hord. az fejét és nemzetét elárulj* És a német revíziós törekvések? — kérdik erre többen Ez külpoliti­kai kérdést jelent. A németekkel nincs sem poli­tikai, sem etnikai határunk, A nemzeti szocializ­mus fajpolitikát jelent, ami ennek átültetérét, nemzetköziségét kizárja Amennyiben tehát Lu. pu dr. pomön politikus akar maradni, minden le. heg csak nem kommunista1. LUPTA: Berlin ismét nagy kérdőjel: Az újabb változás mit hozhat? A francia nép kész vo*r kezet nyújtani 51 németeknek, hogy a világ- békét a Népszövetség keretein belül szolgálja. Áz egymásután következő elutasítás folytán a béke hívei nem hisznek többé Németországban Két kérdés merül fel: Vagy hajlandó Németország őszintén a béke-politika szolgálatára, vagy to. vább folytatja kihívó politikáját, aminek súlyos következményei majd el nem maradhatnak, mert a világbéke forog kockán. RAZA: Mindig vallottak, hogy a németek nélkül hiábavaló minden nemzetközi számítás. Szükségesnek tartottuk a német nép boldogulá­sainak biztosítását, ez azonban nem jelentette, hog7 elismerjük a régi imperialista politikát, mjely a világháborút kirobbantotta Hitler pedig az imperializmus politikáját szolgálja a jogegyen­lőség örve alatt. Felfogása szerint addig nem vesz részt semmiféle nemzetközi munkában, mig a Versailles! békeszerződés nincs módosítva. Más szóval, Németország fel akar fegyverkezni s igy-' óhajt visszatérni Genf be, hogy ott kedve szerint 'târgyaiijon. Ez nem történhet meg háború nél­kül. különben fölényt nyer a majd elkövetkező háborúban,, mely egyszer okvetlen elkövetkezik. A nagyhatalmak vájjon engedni fognak? Kötve hisszük. Az igazság nemsokára ki fog derülni. Reya'iis.háború következik, mely ui áldozatokat követel. Minden engedékenység csak öngyilkos­ság volna. Az ELLENZÉK a haladást szolgál {a. A* kUebbségi és emberi jogok eiöfcarco**» JAJNDON. (Az Ellenzék tudósító jót ól.) Lindliorgh ezredes hosszabb angliai tartóz­kodásra bórlx'veMe Harald Nicholson, ismert iró és képviselő vidéki otthonát, mely Lon­don közelében a kent megyei' Seveuoaks mel­lett fekszik. \z ősrégi, gerendás udvarház, melyet négy kisebb ház egyesítéséből építettek, a hagyo­mány szerint (lux tonnáik, az angol könyv­nyomtatás atyjának születési helye volt és n környékbeliek még ma is készek meges­■SATU-MARE. (Az Ellenzék tudósítójától.) Rövid gyászjelentés közli, hogy Marosi Ger­gely kőművesmester 58 éves korában el­hunyt. A rövid, egyszerű gyászhir mögött évekre visszamenőleg oly események húzód­nak meg, melyek annak idején felkavarták a város nyugalmát. Marosi Gergely kőmű­ves ugyanis mintegy kéthárom évvel ezelőtt megjelent a polgármesternél és elmondta, hogy Satu-Maré városa alatt alagút húzó­dik, melynek egyedül ő ismeri a bejáratát. Az alagút Marosi szerint II. Rákóczy korából származik, ki a Satu­Mare-i békekötés előtt ebben az alagutban tartotta fenu az összeköttetést csapataival. Marosi szerint ugyanis az alagút Budapest Pozsony, Cluj, Satu-Maré városokat és Ar- dudot kötötte össze s egy lovas lóháton nyugodtan végigmehetett az alagutban. mely­nek fala olyan vastag volt /Marosi szerint hogy semmiféle ágyúgolyó azt át nem jár­hatta. Marosi Gergely annakidején előadta a pol­gármesternek, hogy az alagutat a város ki­javíthatná gázvédelmi célokra s 200 ezer lejért hajlandó lett volna elárulni az alagút bejáratát. A polgármester és a városi tanács nem sok hitelt adott (Marosi szavainak, aki azon­ban olyan körülményesen, világosan adta elő a dolgokat, hogy a városatyák sok huza­vona. alkudozás után arra a megállapodásra jutottak, hogy az alagút tényleg jó lenne gázvédelmi célra. Marosi enged a 200 ezer lejből A városi tanács egyik nap elutasította a kőművest, a másik nap tárgyalt vele. Végül is sok hozzászólás, mérnöki szakvélemények kiülni, hogy Cárion szélit iné kisért rrz (»ion házban és hogy holdvilágos éjszakákon kezdetleges nyomdász szerszámaival dolgo­zik épyen abban a szobában, nméig John­nak, a hároméves Livdbrrgh-fincska háló­szobája lesz. Ezt a szobát, egyébként azért választották a .szülök gyermekiy/.obának, mert nincs külön bejárata és csak az apa vagy anya szobáján át Debet majd a fiúcskához jutni. ] elhangzása után a város abban állapodott I meg Marosi Gergellyel, hogy hatvanezer lejt fizet az alagutért. de a mester köteles az alagutat a saját költsé­gén niegnyittatni és egy kilométeren sza­baddá tenni. Marosi, akit éjjel-nappal nem hagyott nyugodni a nagy terv, minden feltételt elfo­gadott. Elindul a munka 1935 március elején a városház előtt ha­ladó Regina Maria-utca virágágyait felbon­tották és Marosi kora reggeltől késő estig verejtékezve dolgozott a munkásaival. Már két méterre is lefurtak, de a Marosi Gergely által jósolt alagútnak még mindig nem ke­rült elő a nyoma. A ásatást állandóan fel- zaklatott, ideges tömegek nézték, akik fel­váltva ócsárolták és biztatták a munkálato­kat vezető kőművesmestert. Az alagút „megnyitásáról“ az összes erdé­lyi, sőt külföldi lapok beszámoltak. Sőt egy német gomba tenyésztő cég ajánlatot tett az alagutban létesítendő ehampion- gombatelep létesítésére. Marosi az ásatásba beleölt egy csomó pénzt és a végén talajvíznél egyebet nem talált. A főmérnöki hivatal betiltotta a to­vábbi ásatást és a város az ,,aíagut“-kcrdést levette a napirendről... Csalódás és halál A város lakossága napirendre tért a dolog felett, mert: „minden csoda három napig tart“. A hatalmas termetű, életerős Marosi Ger­gely azonban nem birta el a csalódást, egyik napról a másikra összeroppant és beteg em­Állami 0?ztálysorsjáték 10- ik ját lkának első húzása március 15. Sorsjegyek árai : Negyed 200, fél 400, egész sors­jegy 803 lej. 200 lejjel lehet milliomos ha sorsjegyet Banca Română de Comerţ kollekturáből vesz ! Próbálja ki szerencsé­jét nálunk vett sors­jeggyel ! Vidéki ren­deléseket a pénzés 71ej portóelőzetes beküldése mel­lett intézünk ! CLUJI KÉPVISELET: ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYA Cluj, Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám : 109. Sorsjegyek március 14-én este 8-ig vásárolhatók Siessen, mert a március hí) 15-i húzáson a szerencse sarja int! Édes lányai agyonrugták a 81 éves aggastyánt GYŐR. (Az Ellenzék ludósitójától.) Meg­döbbentő gyilkosságot fedeztek fel a győr- megvei Alsóvámos községben, ahol borzal­mas sérülésekkel, boltim találták meg ágyá­ban Szigeti Imre 81 éves gazdálkodói. A boncolás megállapította, hogy Szigetinek öt bordája tört el a súlyos bántalmazások kö­vetkeztében. számos kül és belső sérülése van' és testét össze-nisszn rugdoslak és agyonti­porták. A nyomozás megállapította, hogy az öreg­embert saját lányai verték agyon. Szigetinek négy gyermeke volt és az idős gazda: már évek óta egyik leányával, a 28 éves Jolánnal élt együtt. Másik leánya, aki Győrött szolgált, pár nappal ezelőtt tért ha­za és ekkor az öregember kérdőre vonta, hogy miért hagyta ott szolgálati helyét. He­ves szóváltás támadt közöttük, amely dula- ■ kodássá fajult s a két leány azután együttes erővel támadt az öregemberre, akit a földre tiportak és összerugdaltak. Szigetinek még volt annyi ereje, hogy az ágy­hoz vánszorgott, de pár perccel később be­lehalt sérüléseibe. A két leányt a csendőrség letartóztatta é.s elkísérte a győri ügyészség fogházába. Meghal! a Sf:?u-M^re-i alagitl „felfedezője4 Marosi Gergely kőművest a kánál vitte a siröa, mert nem találta meg a Rákóczi-alagnt kefâratât bei lelt belőle. Egyre ;i/t hajtogatta, hoy, megtalálta volna a/ alagutat, ha a város ntéy egy napig hagyja fúrni. Ismerősei gúnyok ták, az utcagyenm kek utána kiáltoztak, vG giil elmehaj tünetei Ii-zdtek mutatkozni raj. ta. Egy évj gyötrődés után Marosi Gergely, amint a gyászjelentés mondja: „csendesen, elhunyt“. ■Meghalt és sr-nki sem emlékszik rá. V/ alagutjura sem amely valahol a föld niejyénl siratja. (v. m.n / Küzdelem (Meg sem lepődik az ember, hu az éther hullámain jövő hírek vagy a nap különböző szakaszaiban megjelenő hpok, egy-egy bo nyodalomról számolnak be. Nem csoda. Hi­szen a levegő oly feszültséggel teli, hogy bármely percben várhatni a mindent elsöp­rő vihar kitörését. E bonyodalmak nem egyebek, mint a kitörőben levő vészes orkán előfutárai. A nehéz időt megelőző kisülések. Nem találni az egész földön egy helyet, egy részt, egy országot, hol a hangulat bizakodó volna. A talaj mindenütt inog és mozog az emberek lába alatt. Ennek oka végelemzésben nem egyéb, mint a megélhetés lehetőségének hiánya. A népek, valamint a népeken belül levő egyedek élni «karnak. A megélhetésnek azonban akadá­lyai vannak, melyek nem természetesek, ha­nem mesterkéltek, emberek készítették őket Egyes népek és aztán minden népen belül egyes egyedek jól vannak, mig a többség sínylődik. A társadalom ugyanis fura és embertelen felfogásoknak a rabja. E felfogások követ- kezményeképen természetszerűleg termelőd­nek ki aztán azok a mérges gázok, melyek a társadalom kazánját, a robhanó-ponton túl­feszítik. Ilyen felfogás, egész természetes do­lognak találja, hogy az emberek életsora, a véletlentől függjön. Pedig a társadalomnak az volna a rendeltetése mindenek előtt, hogy minden világra jöttnek biztosítsa a verseny­hez szükséges megfelelő feltételeket. Már pe­dig jól tudjuk, ettől a követelménytől mily távol állunk és ennek következtében az. a helyzet áll elő, hogy a versenyzők közül egyesek teljesen felvértezve indulnak a küz­delembe, mig a többiek anyaszülte mezte­lenül. I v Csak természetes aztán, ha ebben az egyen­lőtlen küzdelemben, a teljesen felkészülten indulók győznek, míg a több ek közüli csak egyesek futnak be kivételesen, a nagy több­ség azonban elbukik. A társadalom arca egy cseppet sem pirul, még kevésbé mozdul meg annak láttára, hogy tagjainak egy része hiá­ba folytat reménytelen küzdelmet az élettel. Két ellentétes világszemlélet és a mögöt­tük álló erőtényezök összeütközése rázkód- tatjí, mostanáig a világot. Azok a kisülések, melyek hol Spanyolországban, hogy Japán­ban, hol Németországban, hol Görögország­ban, hol meg Délamerika államaiban, avagy Bulgáriában jelentkeznek, mind-mind azt bi­zonyítják, hogy az élet életre-halálra menő küzdelem az ő rettenetes, méreteivel, egy per­cig sem szünetel. Az önzés ösztöne nem akar behódolni a józan ész felsőbbségének, intelmeinek és ta­nácsainak. Azok, ak két illet, nem akarják tudomásul venni mindenkinek az élethez va­ló természetes, le nem tagadható igazságát. Vakságukbau meg elbizakodottságukban azon igyekeznek, hogy a többé már le nem leplez­hető elégedetlenséget, a világ figyelmének másfelé való elterelésével vezessék le, ahe­lyett, hogy neki fognának az elégedetlenséget előidéző okok megszüntetéséhez. Keres’k a kivezető utat és mert más kint nincsen', mint a föld valamennyi népének és aztán & népeken beiül valamennyi egyénnek a testvéries ki béka lése, inkább választják a pusztulást és a mégnagyobb nyomort és za­vart hozó háborút. Innen az a vad és zabo­látlan iramban folyó fegyverkezés, mely a legtöbb nép gyermekeinek kiveszi a legutol­só falatot is szájából, azoknak dicséretére, akik nem tudnak megegyezni. Pocol Victor A GYAKRAN VISSZATÉRŐ FEJFÁJÁS ÉS SZÉDÜLÉS sok esetben megszűnik, ha a beteg naponként reggel éhgyomorra és e-°ce lefekvés előtt egy félpohár természetes „FERENC JÓZSEF^ keserüvizet iszik. Az orvosok ajánják. AUTÓBUSZBAN. Egy utas áll a kocsiban szétterjesztett karral. A kalauznő kéri a jegy árát. — A kabátom zsebében van — szól az utas. — Rosszul van? Valami baj van a kar­jával? — kérdezi csodálkozva a kalauznö. — Dehogy. Ez az ablaküveg szélessége, amit vennem kell az eltörött helyére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom