Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-08 / 56. szám
«* h \&U ‘loqo&v-. kwmib nQrtiyri «MiÄi}j\ 0 Sk olűU)?0 , 1 á»<0 orviou uaVí^ ■ 1ß\J£ ß'io m ■u k nhiu \ zM'í; j >ţ3A Jots; § '^TOÄO í 'rt ^>s i 'Aoö : ^dtslá inim •susu irtö 3 Aíx i t HmV> üyiam isuau lakion un K »/4,iV.\ ö mÁli\ ArA n } lört >Í i\\\ isnb rtdöz. Mo\ hasa Adz-o art n h\)3l Asm Vrtnp k \í\in ra ?. i nrt 3 n nini no A T dhu nü\ i\oA • • r \)Z‘s. ran bír Z3\ kv. nh ilii m ja n 31 »G rn 193 6 március 8. HARSÁNY! ZSOLT: — reg — A szavak, ha testetlenek is, éppen úgy élnek, mint az emberek. Születnek, szaporodnak, meghalnak. Némelyek hatalmas családokat alapítanak, valóságos dinasztiákat és kiterjedt családjuk anyagiban is hasonlít a magasrangu famíliákhoz, hogy tagjai átszármaznak más országokba. Az a gondolatom támadt, hogy megcsinálom egy szó-ős családfavázlatát. Csak a vázlatát, mert az egészre nehéz volna vállalkozni; az megtöltene egy egész könyvet. És inkább csak a magyar földön is használt leszármazottakra akarok figyelni. A „reg“ szótövet választottam erre. Latin szótő ez a családalapitó ős. A vezetés fogalma rejlik benne. Legidősebb fia a „rex“. /I legfőbb vezetőt, a királyt jelző szó. A klasszikus ókorból származik, de ma is él, noha egy holt nyelv szava, még nálunk is. Sok kutyát hívunk Rexnek, az üzleti életben is elég gyakran használatos, mint cégek, vagy árucikkek hangzatos neve. Őbelőle származik aztán az uj szavak egész sora. Több melléknév is, például „regius“, vagy regcúis“. Az elsőt ismerjük a politikából a ,,homo regius néven, valamint a „placeturn regiuni“ cgyházjogi kifejezésben. Ismerjük a növénytanból is a Victoria Regia nevét. A másodikat, amelynek szintén „királyi1'az értelme, még tovább követhetjük a családfán. A régi világban, mikor a királyt illette az adószedés joga, a sóból és egyéb ilyesmiből származó királyi jogot regálé-jognak nevezték. Ezt az elnevezést az állami egyedárusitás később is megtartotta. A falusi kocsmá- rost, aki dohányt, szeszt és sót is árul, ezért nevezik regále bérlőnek, mintha csak most is királyi jogot bérelne, mint a hajdani sókereskedők. Aztán ennek a regále szónak is vannak további gyermekei, mint például a Regádia és a Regali túsz szivarnevek. A rexnek testvére a „regina“, a királyné. Ezt mint keresztnevet ismerjük. S mint az emberek közt is az unoka néha teljesen más embertípus, mint az ős, a Gina keresztnévben is nehéz megtalálni már a „reg“ külsejét, pedig, vérrokonok egyenes ágon. Testvére a rexnek a „régens“ is. Továbbá a „regnum“ szó, amelyet jól isme- rünk az inter reg numb ól, meg a „regni- koláris bizottság“ kifejezéséből. További testvér a „rektor“. Ennek származékai közül megemlítem a magyar falun használatos ,,rektram“ szót, amely annyit tesz, hogy „rektor uram“'. Másik 'származéka a „prorektor“. A családfán leányok is vannak, olyan leszármazottak, akik más családból való szavakhoz feleségül mentek. Egyik leány ezen a családfán „Korínhoz (eredetileg „cum“-hoz) ment feleségül. Gyermekeik: korrekt. korrektor, korrektúra. Egy másik leány a „di-‘ igekötőnek lelt a felesége. Boldog házasságukból a direkt, direktor, direkció, direktíva, dirigens, directoire és más gyermekek származnak. Ahogy a gyermekeket becézni szokás, ezek között is van, akit „diridnek dédelgetnek a családban. De ki gondolná, hogy a világháború ?lőtti magyar baka „rexum“ szava is ebből, a családból származik? Apja „rechtsum“, ennek apja a német „recht“, ennek apja a latin „rectus“. Ugyanezen az alapon tartozik a rokonsághoz az angol „right1 is, vele együtt a „copyright“. Van egy mulatságos angol kifejezés, az „óké“. Az is idetartozik. Angolul igy írják: O. K. És körülbelül azt jelenti, amit az „all right“. (Szintén rokon.) Története az, hogy az Egyesült-Államok bölcsőkorának egyik elnöke, aki kitűnő ember létére nem nagyon ismerte a helyesírást, az angol „all correct“ kifejezést a maga önkényes módján „oil korrect“-nek irta s azokra az aktákra, BLtBNZŰK amelyeknek intézkedéseit helybenhagyta, ennek a két hibásan irt szónak kezdőbetűit biggyesztette oda: O. K. Ahelyett, hogy ezt irta volna: A. C. Az amerikaiak az elnökkel együtt szerették helyesírási hibáit is és mindmáig tréfásan megtartották. Spanyolul a rex igy hangzik: „rey“■ Náluk „a király“: el reg. Mexikóban van egy város, amelyet még az ö spanyol gyarmat korukban alapítottak. Neve magyarul Király hegy, spanyolul: Mont El Rey, mai formájában Monterrey. Volt egy francia királyné, XII. Lajos leánya, 1. Ferenc felesége, akinek Claudia királyné volt a neve, franciául „reine Claude“. Róla neveztek el egy akkoriban kitenyésztett szilvafajtát, amely francia nevével együtt mindenütt elterjedt. Nálunk is. Ringlót — szilvának nevezzük most. Ez a szó is a nagy családfába tartozik. Ilyen mulatságos világ a szavak birodalma. Genealógusok és filológusok egyaránt elszórakozhatnak benne. A tanár ur becsukta a noteszét, még egy pillantást vetett az osztályra felállott és kiment. A hátamügött óriási üvöltés maradt, ő fáradtan arra gondolt, hogy haza kell menni. Utolsó óra, nem lehet tovább huzni a dolgot, haza kell menni. Még bement a tanári szobába. Tett-vett, rendezgetett, a kollégák már eltűntek, neki sem volt semmi dolga. A pedellus megjelent s várt, hogy a tanár ur elmenjen. Az iskolaépület is elcsendesedett, a fiuk már az utcán rohantak, mint a kiszabadult csikók. Elindult. Lassan ment le a lépcsőkön, ki az utcára. A keskeny mellékutca szürke volt a téli ködtől, nem érdemes rá sem nézni, nem is nézett Kiment a körútra, felült a legelső villanyosra és ment, ment vele a villanyos a távoli Rózsadomb felé. Rózsadomb: neki kálvária. Nemcsak azért, mert olcsóbb lakása volt a Teleki tér közelében, hanem azért, mert mióta itt vannak, azóta a felesége egészen hasznavehetetlen. Addig sem sok öröme volt benne. Hallgatnia kellett mellette. Az asszony csak négy polgárit végzett, ő a szépségébe szeretett bele. A szépség elmúlt, a tudás nem gyarapodott. A tanár ur filozófus ember volt, szeretett volna beszélni, de nem volt kihez. A felesége nemcsak a görög filozófusokat nem ismerte, de nem érdeklődött semmi iránt, ami elméleti. Egy rózsadombi villának a két kis földszinti szobájában laktak. A szobák oly parányiak voltak, mint a kalitkák. De Rózsadomb. És az ablakok egy négy méter mélységű kertre nyíltak. Tavasszal szép lesz, ha a jázmin virít, most a gyenge tél nedvessége áradt be az ablakon. Ha kinyitották. Becsöngetett. A felesége nyitott ajtót s már abban a pillanatban szaladt is viszHáláé, Nátha. & RzamaJúkuA .J sza a konyhába. A tanár urnák nem volt ideje köszönni. Csak annyi ideje volt, hogy meglátta a felesége szájában a cigarettát. Savanyúan elhúzta az orrát s betette maga után az ajtót. Itthon volt. Lerakta a kabátját, botját, kalapját a parányi előszobában a modern világ fogasára: ennyi volt az uj beszerzés a költözködés alkalmával. A fogas foga mozgott, nem könnyű volt ráakasztani valamit, de fehéren csillogott. Egyik ajtó a konyhába nyilt, a szemközti a szobába. Kicsit habozott, melyiken menjen be, akkor mégis a szobába nyitott. A konyhában ott van a felesége és a cigaretta a szájában... a szobában senki sem volt. Senki sem volt, csak egy bizonyos szobaillat, amit ki nem állhatott. Az első szoba volt az ebédlő, társalgó és az irószoba. A bibliotéka, ahogy apjának, a papnak a dolgozószobáját hívták valaha. Itt volt egy könyvpolc, tele csak bekötött könyvekkel. A felesége ki nem állhatta azokat a kötetlen könyveket. Szemétdomb. A belső szoba a felesége hálószobája volt. Az első szobában, a „Mindenes Gyűjtemény“-ben volt egy heverő, ő ezen szokott aludni. Itt szokott reggel felkelni, rendesen arra ébred, hogy a felesége átmegy a szobán, aztán visszamegy, azután megint átmegy, egyáltalán megérthetetlenül sok jövés-menése van. Persze, a felesége akkor készíti ki az ő holmiját. Külön hozza be az inget, külön a gallért, külön a cipőit, amiket ő maga takarit ki. Külön a fát és a szenet és inig tüzet rak, azalatt háromszor megy gyufáért, papírért gyújtónak, uj papírért, mert nem gyulladt meg. A felesége a legönfeláldozóbb nő, cselédet sem tart, csak takarításra hiv asszonyt. Angyali feleség: hogy ezt éppen ő fedezte fel. Hogy ezt a drága lelket senki sem csípte el az orra elől. Az asztal már meg volt teritve. Hófehér abrosz, gyönyörű porcellánok. Ezüst evőeszköz... Már ki van fizetve minden. Talán azóta elégett a cigaretta: kiment a konyhába kezet mosni. Átlép az előszobán, benyit a konyhába, ettől huzat lesz, a gyufa elalszik. A felesége éppen uj cigarettára gyújtott. — Jaj, szivecském, de nagy eugot csinál. — Legalább nem gyújtasz rá. A feleség mosolyog, mint aki érti a tréfát s rágyújt. A tanár ur a csap alá áll és megereszti a vizet s hozzáfog kezet mosni. Van egy pici fürdőszoba is, de oda \,AiÁÖ)y^K-ír*-35?.-* 2$#*. "°'4rr«8ga __ , \ eLé'”sé9f' ..bér. Co'e° :-*uv- 3U f;>='- f \ cne^ese°78 te ■ . nem lehet belépni, mert nem fér át a feleségétől, hát csak itt szokott kezet mosni. A konyha oly kicsi, nincs benne sparhert, csak egy gázresó; garszónla- kás, nem is akarták nekik kiadni, csak mikor bebizonyították, hogy nincs gyermekük és burkolt Ígéretet tettek, hogy nem is lesz. — Na, mi az ebédecske? — Valami jó. Örülni fog a • uki. A tanár ur gondolja, ez ő: a cuki — Mi történt az iskolában? — Az iskolában?... Ma csöndes nap volt... Sikerült a fiuk figyelmét lekötni .. . — Jaj, ne fröcskölje ide a vizet. — Pardon. — Az igazgató már kibékült a feleségével ? — Az igazgató? — Jaj, el is felejtem mondani, milyen afférem volt. Felizentem a házmesterrel a felettünk lakóknak, hogy ne muzsikáljanak éjfél után és ne dobogjanak annyit. De micsoda szemtelenek. Még nekik állott feljebb, csak úgy ordítottak. Piszok nép. — Miniszteri tanácsosék. — Akkor már minden szabad?... Maga persze nem is bánja, ha a feleségét akárhogy megsértik — Megsértettek? — Hogy ők azzal nem törődhetnek, hogy az alagsoron visszhang van. A tanár ur csüggedten nézett maga elé. — Utóvégre, ha ők lélekben prolik, én nem vagyok a valóságban az. A tanár ur még erre sem nyilatkozott. — De hát velem akárhogy bánhatnak. Nekem nincs védőm. A tanár ur felől akár fel is nyársalhatnak... No, menjen már be, már viszem az ételt. A tanár ur szó nélkül kitakarodott a konyhából. Be a szobába s leült a helyére, engedelmesen, mint egy jó diák. A felesége csakugyan hozta az ételt. A tanár ur fájdalommal látta, hogy nincs leves megint. Valami hideg francia salátát kapott: talán ez az, aminek ö örülni fog. Nő folytatta: — Az én boldogságom, az nem számit. — Nem szabad az embernek szivére venni minden csekélységet. — Az én boldogságom, az csekélység. S az asszonyka elővette a retiküljét s kivette belőle a ruzsrudacskát és ő, borzalom, ebéd előtt végigfestette a száját. De oly izgatott volt, hogy ilyenkor egy asszony igazán nem tehet enné! okosabbat. A tanár ur kinyitotta a száját, de mielőtt szólott volna, már be is csukta. Bölcsen tette, mert ezt akarta mondani: — Egy nő számára nem az a boldogság. hogy a férje boldog legyen, hanem az. hogy ő legyen boldog. Illetve, egy í férfi .számiára nem az a boldogság, Budapest, IV., Egyetem-utca 5. sz. 100 modern, kényelmes szoba. Liftek. Kidsg-inaieg íoiyúviz. Központi fűtés ESET KIRÁLYNÉ SZÁLL Az étterem és kávéházban minden este szalonzene. Menü : P60 P. Er- yséhet-ni neéhen ev vni ncérren d szer A nő és a boldogság Irta: MÓRICZ ZSIGMOND
