Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-15 / 62. szám

-VĂMI MIT IR A ROMÁN SAJTÓ UNIVRRSU1 : A Vj .Molvam-i moRSvilárduJt utóbbi íiW>'j\, u*tm uxnlik tovább uz á'ilo- vunva V.Tel szcmbrn azonban ci7 irak tovább liuHűnzanak s a Tr.i>;is.iV. tovább rin minden vonak’n .? a vívf'ö rs nyugdija*; «vviilyr vő a va c 1 svV\vrb;i Fv a körülmény kcdvt*/x>t ltfcnül hat a ncni7jetjs.i2d*s.ißr2, mert .i jövedelmek v,vbk.kené'\c éfc a drí^asug emelkedése WVy.iri okoz. Az volna teli .itt a kötelesség, hogy veget vessenek ^ nyugtj'ansagruik különböző rendv/eibá- IvoJtkul. Mégis ellenkező irányban fejwk ki munkájukat. Csak néhány esettet említünk: >2 :\ ázalékoK uj taksát róttak >' bob 07.aJtU.hu Is mi­.■ .1 ékos felárat irtok eló u behozott áruk kifize­tésére szükséges idegen valuták kiutalására, emekék -t ..cifra tie afacerit4' s a vámtételek öt több árura vonatkozóan. Megdrágultak a mono- pe»!-cikkek a vyrsuti rarifa, az útlevél s számos uj taksát vezetlek be a nagyvárosokban. — Alig volt olyan törvény, meV valami uj taksál ne je­lentett volna így az állam maga követ el drá­gítást, midón képtelen emelni a fizetéseket. — Mindez * Irtilyre.len gazdasági és pénzügyi poftită- lc* következménye. EPOCA: Lu.pti dr. taszteldcére nagy vacsorát adtuk Bucureşti-l>en abból az. alkalomból,, hogy elnyerte a Mehedinţi-* mandátumom. Sok a be­széd s a tüntetés Mehedrnt: mfoatt. Úgy 1 Áriáik, félnek, hogy megbuknak, ezért örülnek annyira. A fehér asztalnál1 Mvhalache nagy beszédet mon­dott s hangsúlyozta hogy a dem ok rác iát ün­nepli Lupubin .,Az. ig.azsiíg ■az — rette hozzá, hogy nálunk még nem volt demokrácia.“ Tchad olyan demokráciát; ünnepeltek, verni nincs a va. lóságban. Miért nem beszélt az össze? erők ös­szefogásról? Héven ez. az igazé demokrácia. A választási demagógia sohasem lehet az igaza jel­lemek oskolája. VIITORUL: A nemzetközi helyzet továbbra is rulyos. íöereszicunnál állnak. ettól függ „ vi­lág nyugalma. A víagháboru után >azt hittek, hogy magukba térnek s többé nem viszik pusz. mlísbí a vjlágot Ez a gondolat hozta létre a Népszövetséget. Franciaország, Anglia és Itáli'i fogtak össze, aztán ntások ír csatkűccrztak, mind a béke ferm«artáv.m:k gondolatival. Mindenki tudtte hogy a háború a győzőt és legyőzőidet egyformán sújtja Azonban gyanús kilépések tör­téntek.. melyeknek most következett be a hatá­sa A kilépésnek s a Genf elleni munkának » Nép'zövetség <4pusztitásta voh a célja. A 22 év­vel ezelőtti állapothoz térítünk vissza1. midőn egyszerű papírnak voltak tekintve a- sztrződések. Ez robbantott» ki annak idején a világháborút. Ezért nem akar Franciaország alkudozni. Min­den affeu a Néonzöveuség sírját jelene mert a szerződések sérthetetlensége az alapja ennek, — Oak egy ut van. reméljük, azt fogják válasz­tani. TARA NO ASTRA: Sok magyarázás kiséri Stalin legutóbbi nyilatkozatát Kijelentette hogy nem ^ehet szó ,-a bolseviké forradalom exporti. ’ Tárói.“ A kommunista felfogásban az utóbbi időkben tok minden megváltozott Midőn hoz- /'kezdtek Marx elveinek megvalósításához, meg­dőlt a vil.'gtesrvériség gondolata. Ez a tévedés n bo’sevizmus bukását okozta A marxisták igen messze mentek. Forradalmat dkarrdc minden '>*szágban, gz oro;z forradalomhoz hasonlóan. A gazdaggá és pénzügyi íLbootok azonbati nem egyformák s igy a külnböző törekvések meg­hiúsultak. A gyakorlat tehát azt mutatja hogy nem lehet exportálni forradalmat Mindig su. iyos zavarokkal jár, !va le akarna!» máso°Vu érv ’degen mozgalmat. Nem lehet ugyanis lelki témn átfpl'mtifrv érzéseket és brzonyo- gondola­tokat. Ne feledjük azonban. hogy egyetlen for­radalom sem áll meg valamely ország határánál. Mindegyiknek egyetemes céljai vonnak A kom­munizmusnak azért nem volt visszhangjuk mert ez speciális orosz gondolat. Ida’ már a kommu­nisták antifarista propagandát folytatnak. Tisz. ttí-ik a nemzeti érzést, melyet régen megtagad­tak. PREZENTUL: Nem minden kereskedő pa­naszkodik. Van. aki hitellel rendelkezik külföl­dön, ennek jól megy dolga. A jókedvű kereske­dő azonban csak kivétel Nagyrészük szenved s nem kellemes dolog ma elbeszélgetni egy keres­kedővel. Erős idegekre van szükrég hogy a pa­naszt és igazságtalanságot ember végighallgas­sa. Egy egész életen át dolgozik a kereskedő, míg mesterségében megöregszik s kénytelen fog­lalkozásával! felhagyni. Ekkor koldus lesz belőle, aki csak terhet jelent a társadalomban. Nincs módja ahhoz hogy uj üzletet nyisson, mert eh­hez áru kell, amit nem oud beszerezni a sok tá­lalom mi-árt. A kereskedők maguk oka' anrfak, hogy nem tekintik,,tisztességesnek“ foglalkozásu­kat. Nem tudták megalkotni az,t a társadalmi o;zt-Fyt mely tiszteletet követelt volna. Nem tudták bizonytcmi öfszetárásukat. ROMANIA NOUA: Ismét hirek keringenek arról, hogyan fogják megoldana a válságot. Fő a sátán üstje azokkal! a titkos gyökerekkel, melye­ket a dfezkrét öreg asszonyok hoznak Olyan büdös szaga va® ennek, hogy zsebkendőnket or­runkhoz kell szorítani. Benne vian a b'zantizmuí minden ülaa-. Azt mondják „személyi kor­mány'4 fog következni. Mi olvastuk a listát, ki­váncsiak voltunk, kik előítt kell meghajolni? A sátán, üstjéből azon bt n régi politikusok kerültek elénk szép lányok helyett Az egyik 65 ées, a másik pírrtközi cinikus utazó harmadik tehetet­len ambíció. Ez 3. tavaszi sző? fuj most a törté- nei'má órákban,, midőn egy nép lelkét Hamlet .szerepéhez méltó kínos kérdések tépdesik. Rövi­desen megtudjuk, mi ig;z ebből. Nemzetközi té­ren viharfel ők tornyosulnak s ágy megszabadul­nak az öregséggel1 járó reumától, alattomosságtól S személyiségektől, akik évszázadokon át szier- metet dobnak utunkba. A mi népünknek más ® hivatása', nem az, hogy a személyiségeket támo­gassa. NŐI DIVATSZALONOK divatlapjaikat leg­olcsóbban és legnagyobb választékból a* Ellenzék könyvosztályában, Cluj, P. Unirii vásárolhatják. ELLENZÉK A héi világpolitikája A rajnai bevonulás és ami utánna következik A német csapatok bevonulása a katonai­lag senil égési teli rajnai övbe nem jöll várat­lanul. mégis meglepetés voll. És hogy meg­lepetés lehelen a dologban leginkább érde­keli diplomáciai körök számára is, nz két­ségtelen bizonyítéka annak, bogy milyen kevéssé lebet szilárdan megalapozottnak te­kinteni a mai Európában még az olyan kétségtelenül szoros csoportosulást is, amely­nek központjában Franciaország és Anglia áll. Olaszország afrikai hadjáratának meg­indítása óta alig volt európai külügyminisz­térium, amely ne lett volna tisztában, hogy a helyzetével olégiiletlen és tevékenységtől buzgó német kormány föl fogja használni az alkalmat Németország valamilyen irányú kötöttségének megszüntetésére. Minél fel­tűnőbben volt tartózkodó Berlin az olasz lépés által keltett viharos diplomáciai viták­ban, annál biztosabbnak látszott, hogy a tervezett német lépés elmaradhatntlanul jön­ni fog. Egy idő óta már teljes bizonyosság­gal lehetett sejteni azt is, hogy miben fog állani ez a lépés. Több mint egy hónapja, hogy Berlinből kísérleti léggömböket bocsá­tottak világgá, melyek a francia—szovjet­orosz kölcsönös segélynyújtási szerződésre adandó válaszképen a semleges Rajna-vidék megszállását adták hírül. A területi veszte­ségeken kívül, ez volt az utolsó, még fenn­álló kötöttség, amelyet a békeszerződés a bi­rodalom szuverenitásának keretén belül Né­metországra rótt. A nem hivatalosan világgá bocsátott hírekre késedelem nélkül megjött a francia válasz. A berlini francia nagykövet tudatta a birodalmi kormánnyal, hogy Fran­ciaország a legerélyesebben szembeszállana a semleges terület militarizálásával. Tárgya­lások indultak ebben a kérdésben Paris és London között is s a Laval—Hoare béke- terv legalább olyan mértékben szolgált vol­na a német lépés megelőzésére, mint az afri­kai háború befejezésére. Valószínűtlennek tartották ugyanis, hogy London, Paris és Róma szoros együttműködés vei szemben Né­metország rászánja magát erre a lépésre, mely elsősorban a franciákat érinti súlyo­san. A Laval—Hoare-terv nem sikerült, de a francia külügyminisztérium az. angolokkal való tárgyalások folyamán állandóan felszí­nen tartotta a Rajna-vidék kérdését. De mint az események mutatják, megállapodás nem jött köztük létre s a német csapatok bevonulása a Rajna-vidékre az. erre vonat­kozó hosszú tárgyalások után is meglepetés­szerűen érte a párisi és londoni kormányo­kat. A Laval—Hoare-terv elővigyázatossá telte a berlini politikát, mely a népszövet­ségi tizenbármas bizottságnak Olaszország és Abesszínia által elfogadott békefelhivása után nem akarta elszalasztani az esetleg utolsó alkalmat arra, hogy tervei megvaló­sítására fölhasználhassa az olasz-—abesszin konfliktust és a népszövetségi hatalmak együttműködésének ezzel járó meglazulását. A felmondott locarnói szerződés Hogy a békeszerződések és a locarnói egyezségnek a Rajna-vidékre vonatkozó pontjait ne sértették volna meg, azt vég­eredményben német részről sem vonják két­ségbe. Csak magyarázzák azt a francia— szovjetorosz kölcsönös segélynvuitási szerző­dés létrejöttével Az a kérdés tehát első sorban, hogy a mostani szerződéssértés milyen következményekkel fog járni és hogy ezek a következmények nem lesznek-e arány­talanul súlyosak nemcsak Európára, hanem a szerződést megsértő félre is. A locarnói szerződést, melyet Hitler kancellár most egy­oldalúan felmondott, 1925-ben Írták alá. A szerződést Németország részéről a jobboldali irányzatú Luther kancellár és Stresemann miniszter, Franciaország részéről Briand, Anglia részéről Austen Chamberlain kötöt­ték meg. A szerződés biztosította Németor­szágnak, Franciaországnak és Belgiumnak egymás felé eső határait. Ugyanakkor köte­lezettséget vállaltak ezek az államok arra is, hogy háborút nem üzennek egymásnak, egy­más területére, vagy a versaillesi szerződés 42-ik és 43-ik szakasza által előirt semleges zónára nem vonulnak be. A megállapodást Anglia és Olaszország garantálták olyatén- képen, hogy az egyezség megszegőjével szem­ben a népszövetségi tanács utasítására a sér­tett fél mellé állanak. Sőt, flagraus támadás esetén ez a segélynyújtási kötelezettség élet­be lép a népszövetségi tanács utasítása előtt is. A szerződés határozott tilalmat foglal magában az ellen, hogy a katonailag men­tesített zónába bármelyik fél is csapatokat küldjön be. Ha ez mégis megtörténik, 0 kérdés azonnal a Népszövetség tanácsa elé viendő, mely a vétséget megállapítja és érte­síti erről azokat a hatalmakat, amelyek a locarnói paktumot aláírták. Ezek a hatal­mak pedig kötelesek a sértett fél mellé ál­lani és annak nyomban támogatást nyújtani. Az egyezmény egyoldaliikig nem bontható föl, felmondási idő előtti felbontásra csak a népszövetségi tanács jogosult. Mit tehet a Népszövetség? Tisztán a nemzetközi jog szempontjából tehát a felmerült vita megítélése nem kétes. Jogilag támadhatatlan az a francia állás­pont is, hogy Németország, ha a francia— szovjetorosz paktumot a locarnói egyezmény megsértésének látta, ezt a kérdést ugyancsak az egyezmény előírásai szerint döntőbíróság elé vihette volna. Austen Chamberlain, a locarnói szerződés egyik megteremtője, a francia érvet még azzal is kiegészíti, hogy Belgium nem kötött szerződést a szovjet- oroszokkal, a németek mégis csapatokat küldtek a belga határ előtt fekvő semleges övbe is. Nagy nemzetközi adottságokon azon­ban jogi megállapítások nem sokat változ­ódnak. A népszövetségi tanács rendelkezé­sére nem igen állanak fegyverek ahhoz, hogy a megtörtént tényeket megnemtörténtté kényszerítse vissza. A háborús lehetőségeket ugyanis előre ki lehet zárni a Népszövetség tevékenységének eszközei közül. És majd­nem teljes bizonyossággal ki lehet zárni eze­ket a locarnói hatalmak rendelkezésére álló lehetőségek közül is. Az angol kormány óva­tos lépései mögött a számára adott lehető­ségek egész biztos ismerete rejtőzködik. Ne­hezen lehet ugyanis elképzelni, hogy az an­gol népet háborúba lehessen vinni azért, mert német csapatok a német birodalom te­rületén nemzetközi szerződések által eddig eltiltott pontokra vonultak be. És majdnem ugyanilyen nehéz elképzelni, hogy a francia népet is ilyen megokolással háborúba lehes­sen vinni. A párisi politika mereven vissza­utasító és érthetően visszautasító a rajnai német lépéssel szemben. Ugyanakkor azon­ban az intranzigens külső alatt talán hálás is az angoloknak a kénytelen fékezésért, amelyet nyíltan ugyan kifogásol, de a való­ságban arra használhat fel, hogy közvéle­ménye előtt a mereven visszautasító maga­tartásnak végeredményben elkerülhetetlen feladását indokolja. A semlegesített öv A rajnai semlegesített öv, melybe Német­ország csapatait beküldte, meglehetősen nagy terület, amint Hitler legutóbbi beszédében mondta, tizenhárom és félmillió német lakó­helye. A holland határtól a svájci határig terjed le és legszűkebb részén is túlhaladja az 50 kilométert. Tágabb részein. Frankfurt és Trier között például eléri mélységben a 170 kilométert. Minthogy azonban a rajnái megszállás beszüntetése óta teljesen német fenhatóság alatt álló területen a birodalmi hadvezetőség titokban minden bizonnyal megtette eddig is a nélkülözhetetlennek tar­tott katonai lépéseket, a terület nyilt meg­szállása aligha változtat sokat az adott stra­tégiai helyzeten. Csak Strassburg város hely­zete válik ezáltal katonai szempontból külö­nösen fenyegetette, mert Strassburggal szem­ben a Rajna másik oldalán már német terü­let van, ahol az elzászi fővárossal szemben fekvő Kehi városkát kétségtelenül erős né­met csapatok fogják megszállóm. A német lépés különben Franciaországon és Belgiu­mon kívül bizonyos fokig Svájcot, Hollan­diát és Luxemburgot is érinti, mert a sem­leges zóna megszüntetése után német csapa­tok kerülnek ezeknek az államoknak eddig német katonaságtól szintén mentes szomszéd határterületeire is. Mi lesz a német lépés közvetlen követ­kezménye? A világközvélemény ezt a kér­dést egyszerűbb és kiélezettebb alakban teszi föl; lesz-e háború? Magunk részéről az igy feltett kérdésre legalább pillanatnyilag hatá­rozott nemmel válaszolhatunk. A helyzet fe­szült, szinte feszültebb, mint az 1914-es há­ború előtti legkritkusabb pillanatokban. És ezúttal nem a vezető hatalmak védettjei ál­lanak egymással szemben, mint 1914-ben, hanem közvetlenül a két nagy7 ellenfél, me­lyek az akkori ellentétnek is főmozgatói voltak. Mégis az a helyzet, hogy éppen a világháborús tapasztalatok miatt mindkét részről világosabban látják a kiszámíthatat­lan kockázatokat és ugyancsak a világhábo­rús tapasztalatok alapján, összemérhetetle­nül nagyobb hatályossággal állnak közbelé­pésre készen a fékező erők. A háborúba való öntudatlan belecsuszás veszélye, amely Lloyd George szerint az 1914-es katasztrófa főoka volt, ina jóval kevésbé fenyeget, mint akkor. Rövidebb-hosszabb viták után meg fognak \ / 9 3 () m irctv a I fi. Solt mindent nem tudunlt mcg... Minden olyan nncgííeurgcrJövnek, armly nél a kórokozó idegen testet kimutatni nem liehet, oka .17. elfojtott emlék-anyag. A Jdki ■alkat, a jellem kialakulása pontos ktmulatáu ad azokról az indulat-orkánokról, amelyek, mögött állandó, kiír//) belső ingerek folytán av. organizmus meg^xrtego/Lk, -öt sorozatos megbetegedéseket hoz létre különböző for­mában, úgymint gyomor-, bél-, epe-, vese és májbajokuft és az ezzel járó hányingereket, álmallmságot, fejfájást és szédülé-scket. Az Am mkálxtn nemrég; felfedezett gyógy, növényből készült világhírű „Gastro I>“ mindezeket a tüneteket azonnal megszünteti, sőt makacs, 10—15 éves gyomor- és bélre kényeket 3—4 üveg elhasználása tökéletesen kjfiyógyit­Kapható: Császár E. gyógyszertára, Bu­cureşti, Calea Vicloóci 124. Vidékre Lej 130 utánvé-trtel küldi. egyezni valamilyen megoldásban, mert rnás kivezető ut nem kínálkozik. Hitler merész rajnai lépését meglepően Ixikés indítványok­kal igyekezett ellensúlyozni, melyeket más körülmények között alighanem örömmel fogadtak volna nemcsak Londonban, hanem j Parisban is. Valószínűnek látszik, hogy a túlságosan durva akadályok elhárítása után, amelyben Angliára vár az oroszlánrész, tár- j gyalások fognak végül mégis megindulni j ezeknek az indítványoknak alapján. A németekkel többé-kevésbé szemben álló j hatalmak politikai vezetői, akik előtt nem maradt rejtve Hitler békés kötelezettségvál- 1 lakisi ajánlatának egyetlen olyan hiányos- I sága sem, amelyen át a német imperializmus újabb utat törhetne, bizonyára ellenindit- 1 vánnyal fognak védekezni ezek ellen a , hiányok ellen. Ez az elleninditvány már jó ideje szerepel is vitákban: kollektiv béke- I biztosítás a kétoldali megegyezésekkel biz­tosított német béketerv helyett és az európai béke, sőt a világbéke egységének elve, amely­nek védelme alá mindenik államot besoroz­zák. Eden külügyminiszter legutóbbi parla­menti beszédében szintén ilyen terv mellett szögezte le az angol külpolitikát. Valószínű, hogy ezt a tervet fogják szembeállitani Hit­ler békeajánlatával, mely csak a német biro- j dalom közvetlen szomszédaira vonatkozik. Hogy milyen eredménnyel, az a jövő kér­dése. Meg kell állapítani azonban, hogy úgy Hitler negyedszázadra kiterjedő békeajánla­ta, mint a vele szemben hangoztatott meg­oldási mód a mai európai államelhelyezke­déseknek aránylag tartós stabilizálását von­ná maga után. Nem csoda tehát, ha komoly izgalmakat vált ki minden érdekeltnél. A SERDÜLŐ ILFJUSÂGNAK adjunk heten, ként legalább egyszer reggel felkeléskor egy-egy kis pohárnyi természetes „FERENC JÓZSEF“ keserűvizet^ mert gyomor- bél- és vértisztitó hatásának, fiuknál? és leányoknál egyaránt, igen fontos eredményeket köszönhetünk Az orvosok ajánlják. Haladékoi kaptak büntetésük kitöltésére a mezőgazdasági munkások CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az iguz- ságügyminiszter körrendeletét küldött az or­szág összes ügyészségeihez, igy a helyű ügyészséghez is, hogy május 1-ig függesz- szék fel azoknak a mezőgazdasági és kézi- munkásoknak büntetését, akiket 6 hónapra ítéltek el és függesszék fel azokét is, akiknek pénzbírságát hat hónapig terjedő fogházbün­tetésre változtatták át. Ezt a körrendeletét az az igazságügyminiszer azért adta ki, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkálatok elvégzésé­ben a mezőgazdasági és kézimimkások ne le­gyenek megakadályozva. Petróleummal öntötte le és meggyujtotta a feleségét. Constantin Bolea Amaresti-i föld­műves veszekedés közben petróleumot ön­tött feleségére s ruháját meggyujtotta. Az asszony égő fáklyaként szaladt az udvarra, hol a szomszédok eloltották a lángokat. A Craiova-i kórházba szállították, ahol égési sebeibe rövid idő múlva belehalt A gyilkos férjet a csendőrség letartóztatta. Continental Szálloda BUDAPEST I j Az a hely, | 1 hol a ió kő- fi i zönség iol 1 Dohány-u. 42. ■ érzi magát p 6 1 IMMI1 UH .... Legmodernebb szállodai kényelem, els rangú étierem, zene, tánc, színházak, s: rakozó helyek és a kereskedelem közp jában. Mérsékelt árak! Garage a hizb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom