Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-15 / 62. szám
ellenzik 3 »sil si n ÜXID Isii ibd ürí riad ÍYn<>?-o ^1(^9 m oéiqen «9bnsi friliieâi) n IíroI 1 t^nái fi síim ffafimüf flßaonT tn ;«ab fid nad rT A 5 fi ÍÍ9.\ 'Vnéggl •ííslst ißilob M ,89t ósdién fi ÍÍOV nri őr gáeaoj •sifóíi fi ilâd ílfiínA uíUsB idFisB tyjgş látnod 9}rrem ?ü se fi .dg} lodim B8ß}ß} 9ÍS97Í évi 3S JO géaíío ►Ü9Z9 *18" xrgd z»ÍA ŰT)C'd ) xc íy?i) :A errig réz EÍ9V £>97 zob .ib >fe>b !9m loq •na Jo?. ISV tei 89 isq o'A 9íí )Í9 fi A iSZ 3V 9f e B II T > 5 f * 1936 március / 5. Elégtétel! adóit a tábla a káivár iái járt Caiaras-í református papnak. Tizenöí évi fcgyfi'iz heíyeití — íelmeniés. ““ MegtáHozíaüa a íábla a Iííiáa-á íöívényszélí nagy megJöS)benésí keltő ítéletét CL'U.l. (Az Ellenzék liidósitójától.) A helybeli ítélőtábla második szekciója tegnap délben hirdetett ítéletet a Calarns-i véres karácsonyi táncmulatság ügyében. Többször megírtuk már, hogy 1934 karácsony másodnapján a falu magyarsága táncmulatságot rendezett a kulturházban, amelyet a verekedésükről hires ínocan-testvérek és Serban Iosif megzavartak. Az ittas legények botrányt rendeztek és több embert leütöttek, mire a teremben jelenlévő legények nekik- támadtak és oly alaposan elverték őket, hogy Tnocan Vasile még a helyszínen kiszenvedett, niig Serban Iosif a Turda-i közkórházban halt bele sérüléseibe. A Turda-i törvényszék első fokon ítélkezett a gyilkosság citnen perbefogott verekedő legények és 'Biró János református lelkész felett, akit gyilkosságra való felbujtással vádoltak. A Turda-i törvényszék, mint ismeretes, feltűnően szigorú ítéletet hozott, ameny- nyiben Biró János lelkészt, aki jelen sem volt a verekedés alkalmával, mint felbujtót 15 évi, Moldovan Iuliu községi birót, a gyilkosság fővádlottját szintén íő évi fegyházra ítélte. Ugyanakkor a verekedésben résztvett báli fiatalság közűi Szász Gerőt 10, Bartha Antalt 12, Kovács Gyulát, Bárocz Gábort, Bartha Andrást és Bartha Bénit 10—10 évi, Bartha Pált 12, Bartha Jánost 8, Nagy Gergelyt 4 és Mandula Istvánt 3 évi fegyházbüntetéssel sújtotta, több vádlottat pedig felmentett. Az ítélet ellen úgy az elítéltek, mint az ügyész a helybeli Ítélőtáblához felebbez- tek, amely múlt hó 28-án tárgyalta az ügyet, mikor a védelem uj bizonyítékok felsorakoztatásával teljesen más megvilágításba helyezte 37 ügyet. Az ítélőtábla tegnap délre tűzte ki az ítélet kihirdetésének időpontját. Az ítélőtábla második szekciójának tanácstermét ma H órakor zsúfolásig megtöltötte a vádlottak hozzátartozóinak és érdeklődőknek tömege, amely lázas türelmetlenséggel várta az Ítélet elhangzását. Tizenkét óra után néhány perccel Davidescu elnök vezetésével bevonult a bíróság, amely először a vádlottak névsorát olvasta fel, majd kihirdette Ítéletét, mely szerint Biró János református lelkészt, valamint Mandula Istvánt és Bartha Jánost jogerősen felmentette a vád és annak következményei alól, mig a többi vádlott büntetését a következő- kép mérsékelte: Moldovan Iuliu büntetését 7 évre és öt évi jogvesztésre, Szász Gerőét 3 évre és 3 évi jogvesztésre, Bartha Pálét 6 évre és 3 évi jogvesztésre, Bartha Béniét és Kocsis Gyuláét .3—3 évre és ugyanannyi ideig tartó jogvesztésre, Bartha Antalét é$ Nagy Gergelyét 5—ő havi elzárásra, beszámítva a vizsgálati fogságban eltöltött időt is. Az ítélet ellen az elítéltek, valamint a magánvád képviselője felebbezést jelentett be. HA FÁJ A FETE ÉS SZÉDÜL, ha tőséget, béfogalmat gyomorégést, vérródulást, szorongást vagy szívdobogást érez, igyék minél előbb valódi „FERENC JÓZSEF“ keserüvizet, mert ez « gyomor és & belek működését előmozdítja' ez epökiválasztást fokozza, az anyagcserét megélén- kiiti és a vérkeringést felfrissíti Gyomor- é? bél- bajok szakorvosai ágaizolják, hogy a FERENC JÓZSEF to remek cermészetailkotta hashajtó, rrreüty méltán megérdemli a legmelegebb ajánlást. Nyilatkozik az ügyvédi kamara dékánja a küszöbön álló és az ügyvédek gazdasági helyzetéről Ha az ügyvédtörvényt módosítják: kitör á sztrájk CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az az j elkeseredett harc, amely az ügyvédtörvény esetleges módosításával kapcsolatban, az ; ügytvédek és ügyvédjelöltek között készülőben van, arra indított, hogy felkeressük Alexandra Dragomir dr.-t, a helybeli ügyvédi kufmara dékánját, akihez kérdést intéztünk az Országos Ügyvéd Szövetségnek ebben az ügyben elfoglalt álláspontjáról. Az utolsó pillanatban; érkezünk a Str. Regina Ma-ria-n levő irodájába. A déli gyorssal Bucurestibe utazik, hogy az ügyvédszö- veíség szombat délutáni ülésén rész tvehessen. — Dékán ur — mondotta munkatársunk — szeretnénk hallani valamit a készülő ügyvédsztrájk okairól és az ügyvédtörvény módosítása elleni indokokról. — Egész elölről kell kezdjem — felelte dr. Alxandru Dragomir. — Mi erdélyi ügyvédek még az iimpériumjváltozás óta igyekszünk megértetni regáti kollegáinkkal a mi álláspontunkat. Rámutattunk arra, hogy a nálunk érvényben levő ügyvédtörvény és jogszokások szerint sokkal mtaigasabb kívánalmak vannak előírva, hogy az egyetemet végzett ifjak az ügyvédi kamarába beiratkozhassanak és később pedig ügyvédek lehessenek. Ezek pedig: a jogi doktorátus, a háromévi gyakorlat és az ügyvédi vizsgái voltak, amelyekhez még kétévi ügyvédhelyettesi minőségijén előirt feltétel járul. Ezzel az álláspontunkkal természetesen egész más szabályokkal, szokásokkal találtuk szembe magunkat. De végre is, 10—11 év eitel tével munkánkat teljes siker koronázta, 1930-ban. az egységesített törvény által. Regáti és erdélyi Ügyvédjelöltek helyzete —- Mi volt a helyzet a regálban —- kérez- zük Alexandru Dragomir dékántól. — A regátban jogtudományi államvizsgái alapjain két évi ügyvédjeiöítösködés után, automatikusan mindenki ügyvédi diplomát nyert. Ezt a két évi jelöltösködést is egészen máskép kell értelmezni, mint nálunk. A regátban a jelöltek ez alatt 'aiz idő alatt önálló gyakorlatot folytathatott, de nem minde- ník bírói fórumon. Tehát a jelölt kész kenyérkeresettel birt. Nálunk, amint tudjuk jól, szó sem lehetett, a jelöltek főnökeiktől kapnak fizetést. A fenti rendszerrel álltunk szemben egészem 1921-ig, amikor az ügyvédtörvény egységesítésében sikerült a jelöltöskö- désj éveknek báromra való felemelését és hozzá az ügyvédi vizsgát egységesített törvényt elérni. 1930-ban pedig az erdélyi állájs- pont teljesen győzött. Az egységesített törvény módosításában kimondották az ügyvédi gyakorlathoz a jogi doktorátus szükségességét. Mi robbantotta ki az egyetemi hallgatók elégedetlenségét? — A dékáni ur az mondta, hogy jó pár évvel ezelőtt már előírták ezeket a követelményeket. Miért tőit: hát ki a diákok tiltakozása csak most, ennyi idő elteltével-? — A dolog nagyon érthető. A törvény al- kalmjazásábajn bizonyos átmeneti időket engedélyeztek, azaz az uj törvény hatálya csak azokra vonatkozott, akik még nem voltak beiratkozva akkor az egyetemre. Mikor pedig a határidő lejárt, ®unak újabb meghosszabbítását kérték. Úgy, hogy a közel 15 éve megszavazott egyesitett törvény mind- ezideig nem lépett hatályba. Ebben az évben lett volna erről tehát szó, mire most nemcsak az átmeneti idő meghosszabbítását, hanem az egész ügyvédtörvény újabb módosítását kívánják az egyetemi hallgatók. Tiltakoznak a jogi doktorátus kötelezővé tevése ellen, a jelöltösködést két évre akarják leszállítani, de különösen és egyöntetően tiltakoznak az ügyvédi vizsga ellen. Statisztikai adatok Az ügyvédi szövetség élénk tiltakozásának indokolásául dr. Dragomir Alexandru többek között statisztikai adatokat sorakoztat fel. El- m and ja, hogy nemrég rendelte el a helybeli kamaránál egy statisztika készítését, mégpedig a lakosság szaporodásához viszonyítva. Ezek szerint 1920-tól a m>ai napig az ügyvédek és ügyvédjelöltek száma 300 százalékkal emelkedett a lakosság 20—30 százalékával szemben. Ez a szaporodás pedig különöm- sen a legutóbbi három évben mutat ntagy emelkedést. Jelenleg 117 jelölt van beiratkozva a helyi, kamarába, inig 1928-ig alig volt 60—70 a cluji ügyvédjelöltek számla. Az ügyvédek száma pedig az impériumválto- zás előtti 90-nel szemben ma 260-at mutat. A kommunizálás veszélye Ezek után áttereljük a szót az ügyvédszövetség által benyújtott egyik legutóbbi tiltakozó memor an dumára, — A memorandum egy helyen azt említi, hogy a jelölteken mindenképen akarnak eemmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmramamammamm grtoüi és ezért a bélyegek alkalmazásának ellenőrzésére bizottságokat alakítottak, kizárólag jelöltekből, akik munkájukért több ízében nagyobb összegű dijakat kaptak. Városunkban is segítettek ily bizottságok megalakításával a jetóltek helyzetén? — Sajnos, erre nem voltak anyagi alapjaink. Nem lehetetlen azonban, sőt egész biztosam sor kerül; majd erre és elő kell teremtsük az erre a célra szükséges összeget. — A szövetség többek között az ügyvédi kamarába «adó beiratkozás megkönnyítésé ben annak kommunizálásától tart, az ügyvédi fölösleg és elszegényedés következtében. Milyen te pásztóiatokat észlelt ezen a téren a dékán ur? — Egynéhány ügyvédi kamara területén bizony érezhetők voltak olyan mozga-lmak, •bizonyos véleménycsoportosuiások, amelyek az ügyvédi hivatás szocializálását kívánták. A honoráriumoknak egyenlő arányban való elosztásával. Ezeknek az eszméknek az ügyvédek egymás között felhívásokban csináltak propagandát. Az én véleményem szerint ez teljesen lehetetlen s a mai szociális berendezkedés mellett teljesen* romboló hatású lenne. Mert ha egy ilyen magas szervezetben ez gyökeret verne, annyira elharapózna, hogy az egész állam szervezetét veszélyeztetné. Királyi meghivó Dr. Alexandra Dragomir a következőkben végzi nyilatkozatát: — Az ügyvédtörvény módosítása a meglévő kritikus helyzettel szemben katasztrófát jelentene. Az ügyvédek és jelöltek közt keletkezett harc most konkrét formát vett fel. Megrökönyödve vettük tudomásul, hogy az igazságügyminiszter elfogadta az egyetemi hallgatók javaslatait és azt a parlament elé terjeszti, de mi nem adjuk föl a harcot és a szombati ülésen fogjuk megjelölni azokat az eszközöket, amelyekkel harcolni fogunk. Dr. Dragomir dékán íróasztalára ebben a pillanatban névreszóló meghívót hozott a posta. A királyi udvarban kedden délután ünnepélyes keretek között szentesitik az uj büntetőtörvénykönyvet, amelyre az országból a törvényelőkészítő bizottság tagjai, a felsőbb biróság elnökei és a táblák mellett működő ügyvédi kamarák vezetői hivatalosak. Dr. Dragomir Bucuresti-ből való visz- szatérését nagy érdeklődéssel várjuk, amikor is bizonyára újabb fejleményekről adhatunk hirt az ügyvédek és ügyvédjelöltek között folyó harcban. I. Z. SELECT vasarnaP délelőtt 11, délutál 3, 5, 7 és este 9 órakor HfOZlSÓ minői CM Chaplin egyetlen FILME : Minisztertanács foglalkozott a kiütéses-tífuszjárvánnyal BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megírta az Ellenzék, hogy kiütéses tífuszjárvány tört ki a Vacaresti-i fegyházban. A Raza jelentése szerint a félelmetes járvány terjedése a kormányt is foglalkoztatja és a minisztertanács a következő határozatot hozta: — A belügyminisztérium segítségére lesz az egészségügyi hatóságoknak az egész országban az egészségügyi rendeletek végrehajtásában. Össze kell fogni és orvosilag meg kell vizsgálni az összes csavargókat A betegek nyomban kórházba utalandók. A hadügyminisztérium saját egészségügyi szervei utján teszi meg a járvány leküzdésére szükséges intézkedéseket. A közoktatásügyi minisztérium fürdőt és fertőtlenítő gépet szerez be minden iskola számára a járványnyal sújtott területeken. A papok és tanitók széleskörű propagandát fejtenek ki a tisztaság mellett megmagyarázva, hogy a járvány megelőzésére mily óvintézkedések szükségesek. Tanasescu dr., Bucuresti-i tiszti főorvos megállapította, hogy a betegségnek a külvárosi, úgynevezett Gherasie-gödörben van tűzfészke, hol hét kiütéses tífuszban szenvedő beteget találtak. Azonnal fertőtlenítették az iskolákat és középületeket. A villamoskocsikat is ellenőrzik s a legszigorúbban hajtják végre az elővi- gyázati rendeleteket. Nagy erővel folyik a Vacaresti-i fegyház celláinak és a fegyencek ruháinak fertőtlenítése is. A börtönőrük sem hagyhatták el az épületet. Azokat, kiknek büntetése lejárőfél- ben van, a inegfigyelőosztályra küldik s csak húsz napos orvosi megfigyelés után szabadulnak. Romanescu dr. öt újabb tifii- szos beteget talált a fegyházban, akik közül egy a női osztályra való. A Zorile jelentése szerint Besszarábia északi vidékén, Hotin környékén egy kiüté ses tífuszban szenvedő beteget találtak s Lupeasca község felől is megbetegedéseket jelentettek. A Besszarábiából érkező vasúti kocsikat fertőtlenítik és mindent megtesznek a jár vány továbbterjedésének megakasztására.