Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-13 / 60. szám
] 9 ii»s2 iii:* •ceia âţswţan lîroWhixS wtiiiabVo iîl botei ä1 ttbl's id qnhá barrainA' «wümd 3» t ®> â J5\\big «8$ SO rra\ b&g ftsnoiö ■Öi jK <5 nöio?, -ou>S. ß sdsthL o ■ ndbsra taterm rQod ,ci ÍMT^ftob c \brt*A o ^ara fctii\szia raUimßt »■sqaTasi 1 fc-a. söVráári \tßl rrbi ►% — •"tirÄtry zţsţmtn iZBCVOß jrodro\ a zsş sAcîţo?. so od yü\5rmn MtZOqßf ■yt nad sînis?. .•Âozk o \bd ÄnuVtet si man M W> 6 SA ‘Aa~?. « jsm'isrA ^fnalla jüiom c Aan Inirn i ast&Rö i'Ä'Acso aodbd D£ßi\ a inni ~3yţ\>a lüA z rgada\-n ?.aţ> bbom *?snv ,cibî mri~ laba: áazi’A moH \z — man lil ß y\ißl MŰD AaA a ins?. Oüb :au zä »iaj X>ß P»\ ;ou fc Í9Í aq MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS 'm 'af^arf^—r*iMas«vaiMBffggWS^flM^6^^ iwtfăjMHfigWH8HywiInm>li^g PÉNTEK g^i Ám LEI Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 410, rreatal 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 2a, frenta ţa pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküldnbÖMsrci ^b&? 193 6 MÁRCIUS 13. Szerkesztőség és kiadó hi vatal: Qa j, Calea Moţilor 4 F:ókkiadóhiv«tal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 sz£m. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80, tv 11. évfolyam, 6 0. szám. TAXA POŞTALA PLĂTITĂ EN NUMERAR No. X4r.tt$fv9f4 Franciaország a Népszövetségből való kilépéssel fenyeget, ha elismerik a németek által teremtett bevégzett tényeket  iépszovetség jövője f©a*og kockán a iondeisi tárgyalásokon. — Hitter tegnapi kiieíentései enyhítették a párisi hangulatot is. — Austen Chamberlain támadása a németek ellen „A határvidéki csapatok riadókészülíséghen állanak“ — jelentette ki a banda hadügyminiszter Londonban ina kezdődik a loearnói hatalmak képviselőinek a szerződést felmondó Németország kivételével tartandó értekezlete. A helyzet az értekezlet előtt változatlanul feszült, mert az eddigi jelek szerint Franciaország erélyesen kitart álláspontja mellett, hogy bármilyen ajánlatot is tett légyen Németország jövendő kötelezettségvállalásai tekintetében, a párisi kormány mindaddig nem hajlandó tárgyalni vele, amíg az általa megsértett nemzetközi megállapodást helyre wen« állítja, illetve csapatait nem vonja vissza a rajnai semleges zónából. A franciákat ebben az álláspontjukban teljes erővel támogatják a kisantant államai és Oroszország is. Az utóbbiak azonban csak a népszövetségi tanáes tárgyalásán vesznek részt, a loearnói hatalmak megbeszélésében nem részesednek. Itt a helyzetet főleg Anglia dönti el, mert Olaszország előreláthatólag inkább a megfigyelő szerepére fog szorítkozni, Belgium pedig kiegyenlítő megoldást keres Anglia és Franciaország között. Az angol álláspontról egyelőre a legszigorúbb titoktartást őrzik meg. A sajtóhangok után Ítélve azonban London közeledik Páris álláspontjához, amit egy olyan mérsékelt és erősen békés hangit nagy angol sajtóorgánum, mint a „Manchester Guardian14 is kihangsúlyoz tegnapi számában. A parlamentben pedig Austen Chamberlain, volt külügyminiszter, a kormánypárt egyik vezére adott tegnapi beszédében hasonló álláspontnak kifejezést. Chamberlain szerint a németeknek nincs joguk az orosz—francia megegyezésre hivatkozni, mert Belgium nem kötött megegyezést Oroszországgal, mégis megszállották a belga határ felé eső semlegesített zónát is. Párisi vezető körökben mindamellett valamelyes enyhülést lehet megállapítani a németekkel szemben elfoglalt álláspont terén. Ennek az enyhülésnek főokát Hitler tegnapi kijelentései képezik, melyek a negyedszázéves német megnemtámadási kötelezettségvállalást kiterjesztik Ausztriára és Csehszlovákiára is. Ma már az a helyzet, hogy a franciák elvben nem zárkóznak el a Hitler indítványai alapján megindítandó tárgyalások elől. Feltétlenül kívánják azonban, hogy a tárgyalások előtt a megsértett nemzetközi jogi helyzetet visszaállítsák régi állapotába. A közvetítést kereső angolokra vár tehát a hivatás, hogy erre az „integrum restiíutio“-ra megtalálják a módot. Viszont párisi kijelentések szerint sem a franciák, sem a velük menő többi országok nem hajlandók arra, hogy bármilyen ügyeskedő formulák árán is a németek által teremtett bevégzett tényeket elismerjék. Ezzel kapcsolatban szélső lépések hangoztatásától sem riadnak vissza. A londoni Reuter-ügvnökség tegnapi jelentése Párisból már azt a hihetetlenül hangzó hirt közölte, hogy Franciaország, ha biztonsági követeléseit nem teljesítik, kész kilépni a Népszövetségből is. Ugyancsak Reuter-jelentés szerint Franciaországot ebben a lépésében követnék úgy a kisantant és a Balkán-szövetség államai, mint Oroszország is. Parisban mindenesetre az a vélemény, hogy a most meginduló londoni tárgyalásokon az egész biztonsági rendszernek és a Népszövetségnek jövője forog kockán. A népszövetségi tanács londoni tárgyalásaira meghívják Németországot is. Genfi jelentések szerint ez a távirati meghívás már el is ment Beriinbe. Nem lehet azonban még tudni, hogy a németek képviseltetni fogják-e magukat. Valószínűnek látszik, hogy erre vonatkozólag csak a loearnói hatalmak értekezlete után hoznak döntési. Hitler egyik bizalmi embere, Hanfstengel külügyminiszteri sajtófőnök napok óta Londonban tárgyal. Ha az események megfelelőleg alakulnak, meglehet, hogy Németország képviseletében Neurath külügyminiszter utazik Londonba. Olaszország álláspontjáról illetékes körökből azt jelentik, hogy a loearnói hatalmak megbeszélésén a legnagyobb tartózkodást fogja tanúsítani. Olaszország szankciókkal sújtott állam lévén, természetesen ellenfele minden szankciós politikának. Elvileg azonban nem tartaná igazságosnak, hogy Olaszországgal szemben a Népszövetség szigorú szankciókat alkalmazzon, ugyanakkor, mikor Németországgal szemben ezeket a szankciókat nem alkalmazza. A francia katonai csapatösszevonások tovább folynak, bár hivatalos kijelentés szerint, mozgósításról nincsen szó. Maurin tábornok hadügyminiszter a sajtó képviselői előtt hangoztatta, hogy a határszéli védő rendszabályok feltétlenül biztosítják Francia- országot minden támadással szemben. A helyzetet a következő rövid mondatban jellemezte: „A csapatok riadókészültségben vannak“. A kamara tegnap megbízottakat küldött a határra, hogy a helyzetet megvizsgálják. A szenátusban ma kerül tárgyalásra a francia—szovjetorosz kölcsönös segélynyújtási egyezmény, melyet az események hatása alatt valószínűleg egész rövid vita után nagy többséggel el is fogadnak. Franciát csapatok riadók észüiisége Fém napsugár —* Rasa '■— ez a neve orma]: a szabadelvű párti napilapnak, mely a kisebbségek oldalára áNt az angemgelv használatáért folytatott nehéz parlamenti harcban, midőn Juca belügyi almimszter örvendetes bejelentése előtt leszögezett bizonyos igazságokat. Néhány héttel előbb indult meg et a lap Bucu- resti-ben. Azt mondják, Dina Bratianu és Temered Constantinescu s a többi „öreg“ liberálisok szócsöve, a hirt azonban a Raza cáfolja s rámutat arra, hogg pártokon felül áll s az áTtampolgárok üdvét egyformán szolgálja. Ezért vette fel bizonyára nevét is, mert ctz igazságok épp úgy, mint -a napsugár vHú- gitó fényt, meleget adnak s életet, ragyogást, örömöt visznek mindenüvé, ethotHt eljutnak. A közigazgatási reform parlamenti vitája során vívott kisebbségi harc adott ajkaimat a Raza-nak arra, hogy szabadelvű felfogását a kisebbségi kérdésben akkor hangsúlyozza, midőn nem hangzott még el Juca belügyminiszter nyilatkozata. Felhívta a figyelmei arra, hogy asm oly egyszerű az anyanyelv kérdésének rendezése, mintha „jónapot“ köszöntésről vokna szó a faluban. Igaz — állapítja meg a Raza — volt elég idő az államnyelv elsajátítására hasz év alatt, mikor románul tanulhattak volna azok, akik közigazgatási szerepre uáRalkosnctk. S mégis . . . Két székéig megyében járt a lap ismeretlen cikkírója s azzal dicsekszik, hogg igy is 'sztárt látja <i dolgokat. Nyíltan megmondjt — Nem szabad bántani a világháború „tragikus“ nemzedékét, melynek lábai alatt földrengésszerű robajjal mozdult meg a föld, a borzasztó történelmi igazságszolgáltatás napjaiban. Nem lehet, nem szabad, nem szükséges a nyelvhasználatot kerékbe törni. Igaz- ságiakat, lehetetlen (abszurd) eljárás lenne, ha az államhatalom vasakaratával ennek az annyira korbácsolt nemzedéknek lelkét agyontaposná. A Ciuc-megyei székelyek különben sem rossz emberek, csendesen élnek a szinte v ált oz hatatl an szegénység átka alatt. Azok, akik községi tanácsosok lehetnek, abból a nemzedékből valók, melyről említést tettünk. Tragikus-nemz ed ék ez, találóbb szót nem lehet reájuk vonatkoztatni. Befejeződött egy fejezet s uj korszakhoz értek életükben. Az ismeretlen — Ignotus — két évig élt a székelyek között s megfigyelte, hogyan alkalmazkodnak. Drámai átmenetet látott, az ellentéteket azonban a közös sors lassan elmosta. Csöndben folyt le a lelki harc, melynek végén az öregek ma már megértőbbek, mint a fiatalabbak. Látták, hogyan dőlhet össze egy egész világ s megfizették ennek árát azokkal az áldozatokkal, melyeket a négyéves háború folyamán hoztak. — Miért kell ezeket — kérdi a szabadelvű Raza — arra kényszeríteni, hogy románul írni és olvasni tudjanak? Nem volna összeegyeztethető ez a román nép nagylelkűségével s különbem sem szolgálná a szemünk előtt lebegő célokat. Üldözőkké válnánk felesleges módon. A háborús nemzedék lezárta számadását. Amit ma tesz, nem egyéb, mint természetes törekvés létfeltételeinek biztosítására. A román nyelvet fokozatosan kell bevezetni arra az időre, midőn a jelenlegi nemzedék kikerül az iskolapadokból. Ma már a kisebbségi iskolákban is románul tanulnak. Holnap — mikor majd felnőnek a tanulók — sió lehet a nyelvtudás előírásáról, midőn nem kell tekintetbe vennünk, mivel tartozunk a régebbi generációnak. Csak egy kis jóindulatra van szükség, hiszen két hónappal előbb Ciiic-megyében igy köszöntőitek a gyermekek: — Sanatate l ... Jó egészséget! Egy kis jóakaratot, napsugárt hozott a szabadelvű lap s huszonnégy óm sem telt el, Juca belügyi almimszter a közigazgatási tervezet eredeti szövegét módosította. A magyar és német kisebbség összefogásának sikerét jelentette ez. Nagyszerű bizonyíték a nyugodt lelkiismerettel, érvekkel, tényekkel fel- fegyverzett parlamenti munka eredményére vonatkozóan. Két megyét látott Erdélyből a Raza tiszteletreméltó vezércikkírója s igy is világos képet alkotott magának. Jöjjön közénk, járja be a többi erdélyi megyéket is. PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Az Intran- sigeant közli Maurin tábornok hadügyminiszternek az amerikai sajtó részére adott nyilatkozatát. Az amerikai újságírók a fran- 1 cia részleges mozgósítással kapcsolatban kértek bővebb felvilágosításokat a hadügyminisztertől, aki kijelentette, hogy mozgósításról nincs szó ugyan, de a francia—német határon messzemenő biztonsági óvintézkedéseket léptettek életbe. A határszéli csapatösszevonások feltétlenül biztosítják addig minden külső támadás megakadályozását, mig a tartalékok beérkeznek. Ez semmiesetre sem vehet többet igénybe néhány óránál. Általában a határvidéki helyzetet legjobban igy jellemezhetem: A csapatok riadókészültségben állanak. Hitler legújabb nyilatkozatának hatása A francia kormányhoz közelálló körökben kijelentették, hogy a helyzet változatlanul súlyos és Franciaország megy tovább a maga kitűzött utján. A francia kormány íeghőbb kívánsága, hogy az angol álláspontot a franciához közelítse. Megállapítják hivatalos körökben azt is, hogy a feszültség Hitler újabb nyilatkozata után, amelyet Ward-Pricenak, a Daily Mail politikai szerkesztőjének adott és amelyben a megnemtámadási szerződéshálözatot kiterjesztette Ausztriára és Csehszlovákiára Is, némileg enyhítette a helyzetet. A francia sajtó cikkei a megváltozott hangulat ellenére sem vesztettek élükből. A Paris Soir szerint Franciaország nem zárkózik el az elől, hogy a Népszóvestég keretében tárgyalásokat kezdjen, de követeli, hogy a nemzetközi jogrenden esett csorbáért kapjon elégtételt. A légkör már kevésbé feszült, mint volt tegnap, de azért nincs ok a túlságos bizakodásra — állapítja meg egyöntetűen a francia sajtó, amely szerint London véleménye az, hogy a rajnai zóna megszállása nem gátolhatja meg a béketárgyalások megindulását, mig Páris ugv véli, hogy addig lehetetlen leülnie a tárgyaló asztalhoz, mig a rajnai zónába német katonaság ásta' be magát. A Liberté szerint a francia és; angol álláspont csak a kivitel módozataiban, és eszközeiben különbözik egymástól, célja: mindkettőnek ugyanaz. Lázas tanácskozások Londonban LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Eden külügyminiszter Halifax főpecsétőr kíséretében tegnap visszaérkezett Londonba. Eden megérkezése után azonnal minisztertanácsot tartottak az alsóházban, amely másfél órái tartott. Párisból visszaérkező miniszterek részletesen beszámoltak tárgyalásaikról és az ezzel kapcsolatos helyzetről. A miniszter- tanács a nemzetközi helyzettel kapcsolatban semmiféle határozatot nem hozott. Ma reggel újabb minisztertanácsot tartanak. Politikai körökben a legkülönbözőbb feltevések keltek szárnyra a politikai helyzettel kapcsolatban. Egyesek szerint Anglia azt fogja ajánlani Németországnak, hogy jelképesen ürítse ki a rajnai övét és hogy vállaljon kötelezettséget, hogy nem épit erődítményeket ebben a zónában. Ezeknek a feltevéseknek azonban egyelőre semmi hivatalos jelleget nem tulajdonítanak. (Folytatása a 10. oldalon)
