Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-13 / 60. szám
LUPTA (CluH Vp.vQ): F.rcWv yjzd.ifr.ÎRi h<4v~ rrtf av’iVVtl' Ipâretrkkel <n HlmcgoUl.ii’okkal nem 'ehrt .» válni got ügvozivi. 1 gr'-- uvtivkc. lU'M-krc van w.ilk.si’ft, mdyrk a Ku gyökerein hatnak. A mi bűnünk. hogy' nem történt meg előbb. Ay erdélyi ii>t cl leik tűrlek oVrében nem tudjuk ,i ’rlkiivmemes crdeknUnW. iránt vo. na lit lelea Aim, csuk a politika «!l.vrát<'rr//\ik.^ A gyöngéket könnyen meglH'>di'oir.a a politika Sa j. nos, sok erdélyi gyönge leiekkel találkozunk. — K.igv volt a svMTiiuk azoknak, akik személyi érdeket szolgáltak ® nem törekedtek kuli uráli«, és t'.a/das.ú>aá célra. Most uj korátok kel. követkéz, zék Harcot kell kezdeni Erdélyünk niegmen. téléért Regional izmust otkmmk. Nem kell felni en61 a szótól, mert mi épitó-regionalizmust *ka- nink, hogy így biztosítjuk ennek j tartománynak fejlődésé*. Az ország fejlődését ugyanis a tartományok fejlődésé bÍHCOSfcja. A Cluj.i g-'z- daaéti kongresszus csak megjelölte ay. utat Ha mindnyájan, kivétel nélkül összefogunk, akkor megszerezhetjük azt Erdélynek, amire szükségé v n. A Cluj-á gazdasági kongresszus csak riadó vök. Akik egyszer ellőttek, másodszor is cliön. nek arra a kongresszusra, mely minden gazdaság, kérdéssel foglalkozni fog Ez jciz Erdély gríz. dasági parlamentje, mely gazdasági és kulturális életünket, is irányítani fogja. Ettől a munkatol függ Erdély sorsa. Ha a kormányok nem tesz. nek semmit talpraállitásunk érd'okcben, akkor ini __ akik rot születtünk es itt elünk vagyunk arra kötelezve, hogy késedelem nélkül megsegitiük drága Erdélyünket. PATRIA: Ax erdélyi falvak ma is ott álmák, ahol ioo évvel előbb voltak. A városok pedig magyarabbak, mint a trianoni békeszerzodes aláírás"; «lWmával. Az. ipar és kereskedelem Er. dé'yben idegen kézben van s remény sinc: arna, hogy román lesz valajnikor. Az Ali>a-Tulia-i pon. tokba a városok kapuinak mcgnyinisa is bele volt foglalva-, hegy az évszázadokon át kizárt ro. mán elemeket is elhelyezzük azokban. Igaz, hogy az első években észrevehető mértekben folyt a falusiak bevándorlása ez. azonban nem jelentett sokat, mert nem napszámosokra va-n szükségünk. Nagyobb és gyorsabb eredményt vártunk. Ezért volt fontos az erdélyi ^ bankok működése, melvek bevonultak a kereskedeicmbe és iparba 19:0-ban valósággá-1, hivatalos jellege volt ennek a munkának. — Az akkori erdc.yi kormány, a Conrikul Dirigent nagy összegeket bocsátott az uj román vállalatok rendelkezésere, melveknek az volţ- a hivatása, hegy Erdély egész gazdasági életét felszívja. Ilyen volt Erdélyben a Banca Agrara' Bonca Centrak és Forestiera. A Consiliul Dirigent megszűnése után aztán ex a célkitűzés nem részesül; hivatalos támogatás, ban. Az átvert erdélyi vállalatok elviselhetetlen terhet jelentettek & a bankok htelt vettek igénybe. Egyik nagy pénzintézet igazgatójától hallottuk: Előtte minden követelés egyforma. Aki váltót ír alá. fizessen. A nemzeti érdek figyelembe vétele a kormány dolga.“ A vállalaktok pedig nem viselhették el az évente négy ízben szedett 4 százalék kamatot s ügyvédi dijakat. Igv minden lejáratkor uj kölcsönt kellete igénybe venni a kamatok fedezésére. Rájöttünk arra, hogy- magunk kell fJHami támogatás nélkül segítsünk, magunkon Magyarország ipara cs kereskedelme idegen kézben volt. városaiban idegenek laktak 1867-ben és mégis sikerült magyar unalmat teremteni so év múlva. Ez nagy erő feszi test és fantasztikus pénzáldozator követelt. Jól körülírt nemzeti programjuk vök a magyar kormányoknak. Magyar szempontból nwiden személy, minden darabocska föld részese volt a nemzeti eszmének. Óriási bankokat alapítottak. melyek kamatot szedtek, melyekre mindenütt .‘zimitot. tak. Mi nem ismerjük a nemzeti hitelt és uímo- gatásK. Szépek voltak az Alba-IuUari pontok, de mj hasznunk van belőlük, ha nem gondoskodtunk eszközökről is, hogy végrehajtsuk ttokat. így van ez ma, nem lesz erdélyi román iparunk s falusi pogányok maradunk, ZORILE: A pénzügyminisztérium kimutatásából megállapíthatjuk, hogy 78 millió lejt költöttek február hóban rendfenntartási célokra A legrövidebb hónapban a rendfenntartás ennyibe került. Két választás volt s az állam viselte a lfc er állás pírt választási költségeit. Hunedoara-n a jelenlegi vármegyei prefektus voţt a kormány- párti jelölt. Néhány nappal a választás előtt lemondott, aztán a sikertelen vállalkozás után helyét ismét elfoglalta. A pálinka és bor folyt, a pénzt úgy kezelték, mintha csomagoló papír volna. Mehedinţi-ben nem -is volt jelöltjük. A fasista jelöltet támogatták, leülör,vormokat adtak, kétezer kortes kapott napidtjat. — Most újabb válasznál következik ■ Aradon márciusban. Ismét milliós kiadással. Kis türelmet kérünk. — Április első napjaiban megtudjuk, mennyi pénzébe került az aradi választás az országnak. ROMANIA NOUA: Hiába vonult vissza Ma- niu a nemzeti-piraszpárt élérő:. Hiába mondott le tevékenységéről ugv amint ezt taktikája kívánta. Hiába dicsekszik a hallgatás erényeivel. Hiába. — Barátainak és ellenrége.inek nincs más gondjuk, csak vele foglalkoznak. Megy? Hová!? Mit akar? Jön? Kivel beszélt? Több detektív figyeli minden lépését. A Skoda-ügy éle és utolsó fejezete is neki van szánva. Azt hiszik szegények, hogy Maniut el lehet ilyen szeméttel buktatni Megmondta Maniu Bads cin .ban, hogy az akadályokat el fogja távolítani. Csaiódak, h: azt hiszik, hogy őt meg lehet felemlíteni. Nem kér senki kegyelmet. Igazág az, hogy a, Skoda- ügy szerencséden koholmány, hol a vádlók fantáziával dolgoznak. Eljön az idő, midőn felelősségre lesznek vonva s példás büntetést kapnak. DREPTATEA: Érdekes jelenséget figyeltünk meg *a parlamentben Inculet beszéde alkalmával, midőn a belügyminiszter közölte, hogy sohasem fog Románia elszakadni szövetségeseitől. Go. ea is azok között volt, akik. tapsoltak. A. cu. zistíik azonban nem tapsoltak. Ez a körülmény figyelemre méltó Ök a Népszövetség, Francia- ország és Titulescu ellen vannak. Még tapsolni sem akarnak. A két szövetséges _ csoport _ között ellentét stan, ami eiőbb-utóbb ki fog roobanm. Cuza elméleti programját, Goga besározta politikával. Ne feledjük ei. ami Inculet beszéde után ■történt. Újabb bajtohoz ÂiigteclcscH misiiszlcrisSsoSo renddete A $,iki>Miirr-i i/iilfil* or»il<)ot morrjdlmnf înJilannli ar uj remitier SATU MARII. (A/ Kllon/ók tudósítójától.) Néhány nuppa.1 ezelőtt, mint ismeretes, An- ghelesou közoktatásügyi miniszter uj rendelőiét adott ki, melynek értelmében ;i középiskola kivim lievc/eiendö ;i délutáni tanitá». vagyis :i diákok ix*ggel 8-tól fél 12-ig, dél- irtán 3—5J,g járnának iskoláim. A rendelet szerint n tanórák 60 percesek lesznek. Az uj iskolnrcndelet nagy megdöbbenést kellett n szülök között, mivel nagyon sok gyermek az iskolától távol 'lakik. De a. falusi gyermekeket, akik vonaton járnak iskolába, míg svlijosobban őri irt i n remidet. Satu-Maré megyélien ugyanis az a helyzet, hogy a falust gyermekek legnagyobb része vonalon jár l>e iskolába, ami lényegesen kevesebbe kerül a szegény szántó-vető .szülőknek. mintha a városban kontaktusokba, vagy magánliázaknál helyeznék el gyermekeiket. Az eddigi ónabeosztájysa,! a gyermekek utazása lehető volt, viszont, ha Amgheleacu mi- nászter rendeleté életbelép, a tanulók csak az esti vonattal járhatnak haza, ami teljesen lehetetlenné teszi, hogy feladataiknak megfelelő időt szenteljenek és az órákon kifogástalan felkészültséggel feleljenek meg. Az L'skolarendelelnek másik hátránya, hogy a tanuló szabadidejét nz esti vonat indulásáig kénytelen csavargással tölteni, ami a nevelésügyei nem szolgálja. Abban az esetben tehát, ha a vidéki szülök mindezt el akarják kerülni s a gyermek élelmezési költségeit nem tudják viselni, kénytelenek a tanulói! kivenni aiz. iskolából. A Satu-Mnre-i szülők és a tanárok, akik szintén tisztában vannak a rendedet hátrányaival, mozgalmat 'indítanak az uj rendszer ellen. A mozgalmat országszerte ki akarják terje.s7.teni. mert nem egy intézet tanulóit, hanem többezer gyermek iskoláztatását s jövőjét érinti a sérelmes rendelet. Hogyan fogadták Genfben Hitler váratlan tépését? A Népszövetség — és a német álláspont. — Győzni fog a mérsékelt irányzat 'GENF. (Az Ellenzék tudósítójától.) Mi lesz, ha Németország érvénytelennek nyilvánítja a locarnói szerződést és megszállja a Rajnavidéket? Az unalomig ismételték ezt a kérdést hónapokon át. Sir Sámuel Hoare szeptemberi nagy beszéde óta, amelyben hitet tett a kollektiv eljárás mellett, állandóan folytak a tárgyalások a nyugati hatalmak között arra a bizonyos hipotetikus esetre, ha Németország ezt vagy azt cselekedne. Még azoknak is. akik közelről figyelik a külpolitikai eseményeket, nehezükre esett észben tartani a temérdek jegyzéket, ellen jegyzéket, kérdést is viszontkérdést, amit a nagyhatalmak egymáshoz intéztek.’ A beavatottak közül sokan tudni vélték, hogy messzemenő diplomáciai és vezérkari megállapodások létesültek a nyugati hatalmak között, amelyek azonnal érvénybe lépnek, mihelyt Németország megmozdul. Azután isméi elölről kezdődött a kérdezősködés. A középtengeri megállapodás, a petróleumzúrlat lehetősége mindig újabb alkalmat adott Franciaországnak, hogy Anglia ellenszolgálatai felöl érdeklődjék. Miközben a szankciós gépezet Genfben működött és az albizottságok legaprólékosabban tanulmányozták a megtorló intézkedések lehetőségeit és módozatait, a szankciókat helyeslő körök egyik főérve mindig a precedens értéke volt: ami kísérlet Olaszországgal szemben, bevált gyakorlat lehet majd Németország ellen. A meglepetés Március 7-.e, mikor a németek bevonultak a Rajna-vidékre, mégis éppen akkora meglepetést keltett, mint tavaly március 16.-a, amikor Németország nyilvánosságra hozta az általános védkötelezettség elrendelését. 'Ezért hallgatott Németország ilyen sokáig, tűnődtek az utólagos jósok, akiknek mindig igazuk van. Ezért maradt példásan semleges a keletafrikai konfliktus kérdésében. Ezért nem tárgyalt eddig légügyi paktumról és keleti szerződésről. Ezért újabban a sok látogatás a római német és a berlini olasz követ részéről a külügyi hivatalokban. A lélektani pillanatot Hitler kitűnő érzékkel választotta meg. Nem Olaszországnak akart kedveskedni, hanem az általános helyzetet mérlegelte. Hogy Olaszország is lényeges előnyt nyer az uj helyzetben, az szinte méltányos, mivel a keletafrikai konfliktus nélkül egészen más lett volna az általános visszahatás. Igv egyszeriben háttérbe szorul az egész keletafrikai kérdés és azzá lesz, aminek az olaszok kezdettől fogva minősítették. vagyis gyarmati kérdéssé. Mussolininak, bár bizonyára szándékában volt elfogadni a tizenhármas bizottság felszólítását, Hitler nyilatkozata mégis megkönnyítette a választ. A Népszövetségnek csak úgy, mint az egyes hatalmaknak azonban lényegesen megnehezítette a helyzetét. Hitler szándékai A locarnói szerződés értelmében a Népszövetség másodfokon lép közbe. Kimondottan támadó jellegű cselekedetre valamelyik szerződő fél részéről, a többi szerződő országnak jogában áll az automatikus ellenintézkedés is. Első felindulásában a francia kormány egy része részleges mozgósítást és megszállást követelt. Ez az irány azonban nem érvényesült. Nemcsak Anglia, de a francia nép nagy többsége sem kapható preventiv, vagy megtorló háborúra. Ugv Angliában. mint Franciaországban mind többen belátják, hogy a Rajna-vidékre. mint német területre vonatkozó ellenőrző intézkedéseknek előbb-utóbb amugyis meg kellett szűnniük. De nem fogadják el a módot, ahogyan Hitler eljárt. A locarnói szerződés bizonyos feltételek mellett felmondható volt, amenv- nyiben pedig az orosz—francia szerződés volt a legfőbb szálka Németország szemében, Flandin felajánlotta, hogy a hágai bíróság elé viszi a két szerződés összeférhető- ségének kérdését. Kétségtelen, hogy' a francia—orosz szerződés Hitler szemében csak ok volt, vagy7 szívesen látott alkalom a locarnói szerződés felbontására. Egész sereg más szempont is közbejátszott. Bármennyire érthető is például, hogy7 Franciaország újabb biztositéko- kat kért Angliától arra az esetre, ha a petróleumszankciók életbelépnének és Francia- ország kénytelen volna ismét csapatokat állítani déli határaira, ami által keleti határainak védelme gondot okozna. Angliának, mint a locarnói szerződés egyik kezesének egyoldalú biztosítékai Franciaországgal szemben érthetően kellemetlenül érintették a németeket. Nem alaptalan tehát az az álliÁliami 0-ztáiysorsjáték 10-ik játékának első húzása március 15. Sorsjegyek árai : Negyed 200, fél 400, egész sorsjegy 800 lej. 200 lejjel lehet milliomos ha sorsjegyet Banca Română de Comerţ kollekturcból vesz ! I róbáija ki szerencséjét nálunk vett sors- jeggyel! Vidéki rendeléseket a pénzés 7Iej portóelőzetes beküldése mellett intézünk ! CLUJI KÉPVISELET: ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYA Cluj, Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám : 109. Sorsjegyek március 14-én este 8-ig vásárolhatók Siessen, mert a március hó IS-i húzáson a szerencse várja Önt! JAVOL a legideálisabb idegcsillapitó1 Szüntet, gyógyít: Hülést, Grippát, fej- és fogfájást! tás, hogy a kelctai rikai konfliktus, helyesebben a nagyhatalmak magatartása ebben a konfliktusban, lényegesen siettette a német eljárást. A mód felett, amelyet Németország választolt, természetesen lehel vitatkozni. Azonban alighanem téves azt hinni, hogy Hitler azért járt úgy el. amint tette, hogy minden évben valami meglepetést szerezzen a nemzeti szocialista harmadik birodalomnak, vagy mert öncélú befejezett tények elé akarná állítani a világot. A tulajdonképeni elvi okot másutt kell keresni. Hitler kétségtelenül ismét be akar kapcsolódni az európai politikába, amiro éppen elég felszólítást kapott, de nem akart, hogy sportkifejezést használjunk, hendikeppel indulni. Nem engedményként akarta megkapni, ami szerinte természetes joga egy nagy nemzetnek és uj kötelezettségeit valóban önként kívánja vállalni, minden kényszertől menten. A kérdés az, hogy elérhette-e volna ugyanezt az eredményt szabályos tárgyalásokkal? Igen sokan azt hiszik, hogy igen. De a leszerelési és a későbbi tárgyalások rossz emléke úgy látszik más következtetésekre vezette Németországot A mostani eljárásnak hátránya az, hogy a németekkel szemben amugyis gyanakvó Franciaországban a legnagyobb bizalmatlanságot váltja ki a felajánlott uj szerződésekre vonatkozóan is. Mi célja van uj szerződéseknek, ha az önként aláirt locarnói szerződést, ami annakidején lényeges előnyt vagyis a rajnavidéki megszállásnak idő előtti megszüntetését biztosította Németország részére, Hitler egyoldalúan felbontja? A maga biztonságát féltő, magát könnyen kijátszódnak érző és amellett jogászian gondolkozó francia ember elsősorban a jogtalan és ránézve veszedelmes eljárást látja. Ha a mozgósítástól és a katonai megtorlástól el is tekint, ösztönösen a Népszövetségre gondol, mert Genfben egészen az elmúlt őszig elsősorban a francia biztonság őrzőjét látta. Az Olaszország ellen csak nagyon nem szívesen alkalmazott 16. szakasz egyszeriben ismét hasznos és életképes eszköznek tűnik fel sok francia szemében. Mit hozhat a jövő? Mit tehet azonban a népszövetségi tanács? Elitélheti Németországot, úgy amint tavaly is tette, ha jónak látja. De tavaly friss volt és egységes a strézai front, inig ma az a tagja, amelyik egy évvel ezelőtt a legszigorúbb és a legelutasítóbb magatartást tanúsította Németországgal szemben, most hónapok óta a vádlottak padján ül. Ugyanaz a Franciaország, amely Olaszország ellen csak nehezen és kedve ellenére csatlakozott a szankciós eljáráshoz, követelhet-e most jó lélekkel megtorló intézkedéseket Németország ellen nem is háborús cselekedet, hanem olyan szerződés felbontása miatt, amelyiknek helyébe Németország nyomban uj szerződést ajánl? A tavalyi tanácshatározat értelmében jogában van a Népszövetségnek gazdasági és-pénzügyi megtorlásokat alkalmazni egy szerződést bontó országgal szemben is. De ami lehetséges jogilag, még korántsem keresztülvihető politikailag vagy gyakorlatilag. Anglia azt kívánja, hogy a megtorló intézkedések Olaszország ellen ne szűnjenek meg a befejezett békekötésig. Tehát egyidejűleg kellene Németország ellen is szankciókat alkalmazni. : És milyen méretű gazdasági kényszert kellene Németország ellen alkalmazni, hogy csakugyan kiürítse ismét a Rain a-vidéket? > < „ Hitler beszéde nemcsak negatívumot tartalmazott hanem pozitív ajánlatokat is. Németország visszatérését a Népszövetségbe nem köti merev feltételekhez, csak érintette a gyarmati kérdést és az alapokmánynak bizonyos irányú megváltoztatását ami nem sajátos német kívánság, hanem igen elterjedt felfogás az angolszász és az északi országokban is. Ameddig Németország kívül állt az európai közösségen, látni való volt hogy mint oldotta meg a problémáit. Semmivel sem látszik veszélyesebbnek, ha ezentúl résztvesz ismét az európai kérdések intézésében, sőt józanul nézve ez az egyetlen kilátásos ut. Nagyon valószínűnek látszik, hogy ha az első felindulás lecsendesedett, uj, nagyszabású tárg3'alásókba kezdenek a nagyhatalmak és végre hozzányúlnak a központi európai kérdésnek, a német—francia viszonynak a rendezéséhez. Remélhetőleg a politikai józanság felülkerekedik és ha lassan is. de megindul Európa az igazi boldogulás felé. Szekula Ágnes.
