Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-02 / 26. szám

IS L L b N 7 ft K 193 6 február 2. O* —»mmg—ww or «mm—mm AM'!' IR A ROMAN SAJTÓ litJ'viu. rüjtkvptk. 1 .merők, — Bun«. — 1 cgiók. Vidék. LUPTA: A ^.dasú«r v alsón tdbukkaiutától' kc/dve néhány cv ócsv ólkuuló pénzügy.' <> '.’u/ iL.wqtí tá rev állmakor folytatuni a fftbo ruiop.u .illumokiknL Hoi u/ ;\5îUtu, hoi .• nvig.viu.ino- ?. isoík ügye kerül nţvpirondrc vagy inimi lectio egvüuoesrn. A hicdczó d'1 Wnok egyedül csuk s«- jit érdekeikre gondolna.k» kettős gana’.ici;V'tii’t köveseinek, hogy bztosi’tsóik polgáruk követe- lls^t s nyugalmat s'Wrr/senrk masuknak. Muv) j teljes s gyors fizetést kíván. I üdült hog\ a ' kell megteremteni sui-n koltwţpvn sük rg yen sú­ly _ít, ugyanokkor íff-Onivm nem .ikarnmk iiulni arnSk h^gv nekünk is even leiudatunk v'jn. kh- , e ésrőí ' m s 6> na : ak«t ák tudni nojsv eyv országc-ctk nincs más liz»rési eszköze, mint 1 , < port ja. sietve az * pénz Janit exportja utján j < •-•rezhet ív agának. Hctele/őank gondoskodtunk j arról, hogv nemcsak n háború elolt", ír j'álx)- ; rs tartozó sa,i.:\kmt> x uiuayban rcoalonzujík s j nem akarjak clámemi hogy termékeink ara ne. gyedére csitt a vpevftilonzaü. ótc. Am>g1 92 i"ben j közel 460 ezer vagon román termékből több, mint 2n ini^.'árd left. vetcJeztthik tv- ami vigonon-kénr átlag 62 ezrr leje, árnak felek int*; •— addig az 1014-ben kiszállított ezer va- J gon termékért csak 1 > es fel milliárd lejt ItsiP- runk s igv körü'ix.Tü! 11 ez or le[ jutott egy va­gon termékre Amíg telür kettőzött munkával Románia kivitelét megkenőztc^ csal; negvedré- s'/cx tudta cifrái i9~S. 'v' Ebben van az igutzsi^a lanság; lefektetve. A rainan rer. rnékek árát kc^At volna megjelölni wnanv he- ly^ţţ A hitelezők jól tudtak, hogy Romania nem «sitlir tokét és a tan var külföldre, gondos­kodnunk kellett volna. hogy piacra találjunk s i'-v tegyünk eleget kötcilczettscgeinknek. DIMINEAŢA: Egv ismert író három évvel előbb mondta nekünk: ,,A demokrácia ellensé­gei össze lógnak 1 ogn , hogv háború iran is megszerezzék a hatalmat.' ■ Ezzé: trsaigyárazzuk a demokrácia romániai ellenségeinek benirii r> romot útját. melynek során lemásolták a Iottq- ridVná cejnreket. Midőn visszatértek következő­ket mondták heveiknek: 1. Legyetek nyugodtak. Berlin srácért kivan nekünk, Berlin velünk van. Meg beül tehát szerezzük a hátaimat. 2. Legye­tek nyugodtak. Roma sikert kívánt, örökön yank, a fascista Róma együtt van velünk. Szerezzük j meg tehát az uraimat. Az utazások első látható j következménye x katonai jellegű aJakuîaţokb«- sz.jnes ingben történt tömörülés. A második, a rémet és olasz fítscizmus dicsérete. — Berlin rgv-an-2'kkor így szól: „Mcgfulunk jelenlegi ha­tár' niton bem’, szükségünk van újabb területre s német cs mac-ver panaszok orvoeiiísárj hó­dítsuk rr.eg a barbár Keletet.“ Ugyanilyen o*n«z | o’ó.i’on is a helyzet. A román faxokat- tehát j Bérli';. v;tgy Róma eszköze különben Légy vesz- í tett. 19tgaben egy Ivan Detcev nevű bulgar ívre- j ;:-be utazott, midőn visszatért nemzeti égiókar ; Írott fel s 40 ezer tafd>ó; álió ticko- roham- j c>-'jpatot lércsitett horogkereszttd s hitleri kö. : s-önréas.l. A bo gár fasejstáknak pedig követke. ző céljuk van: i. A Délszláv állam megterem­te se. 2. Macedónia és Dobrogaa megszerzése Német iránwezerés » külpolitikában. A bulgár í kormány néhány nappal ezeroftt íejoszta£*-a azt a szervezetet. H-'. uralomra kerültek volna, ít romín fascisták tímegatásávu": folytatnák ucvé- ketLységüket? Detcev nem titkolja a césnet tö- j rekvést melynek jelszava: „Drang nach Os- j ten!“ CURENTUL: Uj gyásza van az iskolának, ţ Az egyik Bucu’vsti-i 'leányiskolában egy VII. j osztályú növendék hkarca életét eldobni mtafÁ- j tói. A dsámába szomorúan fioajpcsoíódik Motoc j tanárnő szentélye, aki igazaátrtalíünságiban addig j ment, hogy az öngyilkos növendék oyndijfizeté. sét is letagadta. Nem egyszerű öngyilkossági hit ez. Olyan ügt'rőá van, szó melybe a tanárnőn kívül azok is bele vannak keverve, akik, kine­veztek az intézetbe. Eljött az ideje, hogy ille­tékes helyen a dolgok mélyére nézzenek. Mé­lyen kél bevágni a húsba alapos ellenőrzésre van szükség a népneveiásben. Az ilyesmi a be. csülepes tanárokra, is árnyékot ver. Nem tűrhet­jük az olyan tanerőket, akiit kártya mellől, ré­szegen, álmosan jönnek az iskolába s akit aztán sohasem érthetnek meg a gyermekek. Ezért nem járnak a növendékek » nsemzoti ünnepekre. Volt r! eset, hogy azért csaiptak ki egy tanulót az iskolából, mert „jónapotraí“ köszönt ;;van szerencsém í£t helyett. A miniszter felelősséggel tartozik ha meg nem felélő embert nevez ki va- kymsly tanszékre, EPOCA: Nem vonjuk kétségbe Sassu dr. jó- s/.án dókáit mezőgaz dad gi törvény javasat ■; kö­rül ha nem mondta volna mag, mi im célja ez­zel. Azt mondj*, hogy szükség van áBami köz­belépésre a mezőgazdasági termelés „perében.“ Majd azt áRitja, hogy a törvény alkalmazásá­val 0 mezőgazdaságból ..tudomány1 lesz. Hó. kus-pókus s vége a régi időknek. Jon Nastgsc földműves eldobja faekéjét s tudományos-föld­műveléshez kezd. Tisztában van vájjon ezzel? Sassu miniszter megál'iaipitotta, hogy &z általa tapasztalt hiányokat pótolni kell a „Coc! Az- rar‘f-t ezért teremtette. Jón Năsoase a barázdák 1 között kiveszi maid tariszíiyájából m törvény- könyvet — vájjon mennyibe fog ez kerűin:? — s tanulni fogja a rendelkezéseket. Volt idő, m>- kor nem volt ilyen törvényünk és agronomunk s a buza az arannyal ért egyet. Ma mindenünk vám caak ilyen búzánk nincsen. NAŢIUNEA ROMANA: Ahányszor _ Bucu- rest-„be utalunk, mindig megábapitjuk hogy a főváros mily szépen fejlődik. Nem állítjuk, hogy e, szükségtelen. Gazdasági, társadalmi és pokt»- tikai erőink itt vannak össttpontositva s egye­dül itt lehet megállapítani, mennyit fejlődött Románia. Cluj, Chisinau Timisoara, stb., csak kísérleti állomások, melyük csak közvetítésből élnek. Bucurastiből táplálják őket, onnan jör. a divat, a könyv, a szórakozás, minden. Szeren­csétlenségre üres vagonok mennék. Bucureşt, fe­lé, honnan aztán telve éreznek vissza a _ vidékre, mély mind jobban veszti erejét. A vidék idő előtti halaira van Ítélve.  hé< vilagpoäNik ága Ui utakon ? (i yör,’y nn^ol kiitVly bujái la úllul okozol I rövid sziiiwl ulcin ujrn lelljes ino/gnlmu.ssúg í.ihí ul t meg ;i kiil|H>lilókál>}iJi. A köz vélemény érdeklődve lvs/i Tol :i (kerdőst, hogy vúllozást H'h'ide :i Irónvúltozftö ;i l>rit v i Ilól^po! i I i k A - bún is, mely <1/. utóbbi hónuipoklHin nngv ó nilületlrl vette iit wz e-semények vezeUNél. I Iméletileg ;i király batnlnui AngliáboJi xn n- denri' kiterjed. A gyakorllatl>un ez a niiiulen- liutósug azonban csak szhiibólitmi, a/ angol alkotnia' íyo.s kormányzás egységének a sziin- bólnina. Inkább az angol királyi hatalom személytelenségét, mint miiKlonhatóságát 1‘e- jezi le . György kirtáfly eblWÍI a szempontból egyike volt a legtökéletesebb maik odóknak. \ babilii által okozott általános, nagy rész­iét. is azt bizonyitju első sorban, hogy al­kotmányos szőrnélyteleíiségóbmi ö vol't az igazi kötelék az. angol anyaország és a biro­dalom többi tagjai között1, «öt, hogy köte­lékül szolgált Anglia és a civ Jizált viliig kö­zött is. Mert az események bizonytalansága közepette György királyidul mindenfelé olyan, megbízható, szilárd pontot láttak, amelyre biztonsággal lehet építeni. Az olasz királlyal együtt ö volt az egyedüli uralkodó, aki országa élén élte ál a világháború tra­gédiáját s akirö.1: föl leheteti tételezni, hogy a borzalmas szeremésétlenstlgbő] levonta a gyakorlati következményeket. Nem volt nagy ember, de erős, szilárd egyéniség, kiegv-en- sulyo7-ot1. biztos moralitásu gentleman, aki­ről joggal lehetett föltételezni, hogy nyugta­lan napjaink változásokat magokban rejtő lehetőségei között a nélkülözlietetíen stabi- tizrMó erőt képviseli. A BRIT VILÁGPOLITIKA UJ ÚTJA Uleie utolsó hónapjaiban az angol külpo­litika uj tevékenységbe kezdett, melynek kö­vetkezni énye.i még belátbutatlanok. A brit re-ádizmusba ez az uj külpolitika olyan nagy mértékben kewri bele a népi idealizmust, amilyenre taián még soha sem volt példa. Eimek következtében döniö fontossági*, ellia- tározások elé áliitotta Európái, sőt az. egész világot. Kollektiv együttműködésbe akarja belekényszeríteni a löbbé-kevésbé hnzcido/ó népeket azzal u céllal', hogy a békét bizto­sítsa, ba kell háború kockáztatása árán is. Az angol külpolitikái lényegileg a londoni kormány irányítja. A világ közvéleménye mégis súlyos Iránynak érzi, hogy a józan, kiegyensúlyozott, békés György király éppen akkor hait meg, mikor a londoni külpoliti­ka ilyen, nagyjelentőségű uj utakra tért ál. Változások elölt állunk s a jövő bizonyta­lanabb, mint valaha. Anglia élére uj király került, aki külpolitikai tekintetben egyelőre fehér lap. Csak a«uy«t lehet ebből a szem­pontból biztosan tudni róla, hogy fiatal. Annak a generációnak tagja, amelyből a lon­doni kormány uj utakra terelésében vezető .szerepet játszó két miniszier, Eden külügy­miniszter és Duff Cooper hadügyminiszter származnak. A FRANCIA VÁLTOZÁS És az Anglia kidpohtikájában már jóideje beállt változásnak megfelelőleg. most Fran­ciaországban is bekövetkezett a változás. A Latxfl-kormdny bukása kissé megkésett, de még mindig párhuzamos jelenség azzal a londoni külpolitikai válsággal. melynek Sir Samuel Haare esett áldozatni. Laval hely­zete már ebben a pillanatban taT thatatlan- nak látszott. A francia parlament azonban hagyományszerüen vigyáz arra, hogy a kor­mányok ne külpolitikái kérdésekben buk­janak meg. Akikor sem, ha külpolitikai okok idézik elő a velük való elégület'lenséget. Rö­vid pár hét azonban elég volt a belpolitikai alkalom megtalálására ahhoz, hogy* a kül­politikailag már megbukott kormányt refor- mitag is megbuktassák. Az uj francia külpo­litika a szagom népszövetségi elvek érvénye­sítését és az Angliával való szorosabb együtt­működést tűzte k céljául. Surrant minisz­terelnök, Finndin külügyminiszter és Bon- cour népszövetségi miniszter közismerten egyaránt ezt a politikát képviselik. Samuit és Fiandin az angol or entáció ismert hivei, Paul Boncour pedig régi officiáns papja a genfi hitelveknek. Az uj francia kormány is igyekszik azon­lsm nn'gfizx‘tt<‘tm Iyondonnal :i szigorú nép- szövetségi politikát. Fhindin már megpróhál- la fölhn.sználni az ajkaimat, hogy biztosítsa magának Anglia .segítségét arra »/ cselre, ha Németország a dcmilitanizált rajnai Iddárzó- nát újra katonákkal akarná lnaiepi-siteni. A némelek ugyanis, abból az alkalomból, hogy Anglia és I'randaor.szág között a szankciós lehetöségekke'D kapcsolatban újabb katonai megegyezés jött létre, .sokat emlegetik, hogy ez. a megegyezés lényegileg a locarnói egyez­mény megsértését jelenti. A rajnai zóna ka- tonamenlességénok további fensitarlás;írn pe- j dig szintén a locarnói egyezménybtMi \ál- lalt ík'rlin újabb kötelességet. Abból a uieg- á.llapitasból tehát, hogy franciák é*s angolok megsértették a locarnói egyezmény!’, párisi felfogás .szerint a németek azt a következte­tést akarják levonni, hogy a dem liturizált határterületre vonatkozó kötelezettségük töb­bé nem áll fenn. Flandin kívánságával kap- csolalban Eden angol kiiJiigyminiszter rög- b'vai föl is tette az erre vonatkozó kérdést a Londonban tartózkodó Neurath német kül­ügyminiszternek. Neurath kijelentette, hogy Németország a maga részéről továbbra is el­ismeri a locarnói szerződést, a rajnai zóná­ra vonatkozólag azonban külön nyilatlcoziriot nem tett. A választ angol részről ugv fogják fel, hogy a németek ezzel közvetve a loear- nói szerződésben lienne foglalt rajnai köie- lezettségeket is elismerték. Ez minden esetre lehetővé teszi az angoloknak, liogy a kato­nailag .semlegesített, rajnai zóna kérdésével kapcsolatban se legyenek kénytelenek a kon­tinensen újabb katonai kötelezettségeket vál­lalni, amitől szine ősztönszenlen húzódoz­nak. AZ OLASZOK ELLENI KÖLCSÖNÖS SEGÉI,YNYUJT.ÁS ÁLTALÁNOS ITÁ SA Az angol gyász bizonyos fokig eltakarta a közvélemény elöl a szankciós politikával j kapcsolatos fejleményeket is. Az. utolsó genfi , tanácskozásokon azonban éppen Eden ki» 1- ; ügyminiszler magatartása mutatta, hogy An­glia, ha tisztán csak elvi szempontból is, j de szigorúan ragaszkodik a szankciós poli- > ti ka további kiépítéséhez. Azok a beadvá- ; nyok, melyek a szankciós politikával kap- i csolíitos együttműködési megállapodásokat jelentik be a Népszövetség titkárságnak, kétségtelenül Eden külpolit kajának eredmé- ! nyes voltát bizonyitják, bog}’ ez. az eredmény 1 a jövőben milyen következményekhez vezel­1 i bet, az természetesen más kérdés. Annyit azonban meg lehetett állapítani, hogy az an­gol leül politika egész sor nép együttműködé­séből hatalmas ellenálló gyűrűt vont Olasz­ország körül, nemcsak vizen és levegőben, hanem a szárazföldön is. Ha vaáiaha is lehet­séges voll, többé igazán nem valószínű, hogy Olaszország ezzel a rendkívüli hatalmat kép­viselő együttműködéssel kockáztatná meg a fegyveres összetűzést. Eden azonban, tovább ment Genfben annál, hogy tisztán csak az olasz háborús vállalkozás ellen- érvényesítse <az ágy létrehozóit, együttműködő hatalmi gyűrűt. Abban a bejelentésben, mely a 13-as bizottságot értesíti, hogy a Földközi-tenger keleti országai szintén hozzájárulnak a Fran­ciaország és Anglia között létrejött tengeré­szeti megállapodáshoz, egyúttal rámutat ar­ra is, hogy a most sikerült megállapodást általánosítani kell, az olasz—»bessz.in hábo­rús kérdésről ki kell terjeszteni minden eset­leg később adódó, hasonló kérdésre s. Az angol, kormánynak — mondja beadványában Eden — leghőbb kívánsága, hogy a Népszö­vetség összes tagállamai között olyan általá­nos kölcsönös segélynyújtási megállapodás jöjjön létre, amilyen most a: olasz háborús 1 támadással kapcsolatban létrejött. Eden hangsúlyozta azt is, hogy a megegye- ! zést Szigorúan a népszövetségi alapszabá- 1 lyokhoz ragaszkodva szeretné létrehozni az ; angol kormány. Részletesen meg is magya­rázta, hogy ez alatt mii1 ért. Az alapszabá­lyoknak a szankciókra vonatkozó pontja pénzügyi és gazdasági megtorló rendszabá­lyokat ir elő a háborús támadó ellen. A szankciós pont harmadik bekezdése azonban „különös intézkedéseikről“ is beszél, melyek­re akkor kerülhet sor, ha a szankciókkal sújtott állam katonailag lép föl valamelyik Budapesten a. 1 l<aphat minden ÁRUSZOBÁT igényt kielégítő, MÉRSÉKELT | i Teljes kényelem, központi, fűtés, ál- 9 landó meleg-hideg folyóvíz, lift, tele­P w VI* Podmatfisczky-ifi. ionos szobák. Telefon 202-43, 294-34 i CHAlA ■ I Alii i?K l)ö SZT. RÓKUS LÁBSÓVAI HELYREÁLLT A HÁZI BÉKE Az asszony már alig győzte hallgatni a sok panaszt. Férje ideges és rosszkedvű volt, mert egész napi munkája után elgyötört égő lábairól alig tudta a cipót lehúzni. A lányát kínozták a bütykök és a feltörések. Kisfia nyügűskiödött fa­gyos lábujjaival. Barátnője tanácsára vett egv csomag vilódi Rókus sót, melyből néhány dekát meleg vizbe beleszórt. Ebben áztatták lábaikat vagy 15—20 perdg. Mintegy varázsütésre meg­szűntek a fájások, fagyások; az egész család vi­dám lett. A leány kézzel kiemelhette tyuk ze- ineit, annyira megpuhultak. Férje aznap különö­sen kedves volt hozzá. Azóta hetenkint kétszer bevezették a családi lábfürdőket a valódi Rókus sóval; a lehangoltságok okai megszűntek és hála a Rókus fürdőnek, az egyetértés és jókedv ismét a házba költözött. — Kapható mind n gyógyszer- tárban és drogériában. — Főlerakat: Roznyay gyógyszertár Arad, Piaţa Avram láncú. olyan állam ellen, amelyik a Népszövetség utal előirt büntető rendszabályokat vele szemben érvényesíti. A szemérmes megfogal­mazás aHú rejtett népszövetségi szabály lé­nyegileg a közös katonai föllépés lehetősé­gét foglalja magában az elleni a háborúsko­dó állam ellen, mely a szankciók érvényesí­tését nem hajlandó békésen elviselni. Eden tehát intézményesen akarja leszögezni, hogy a népszövetségi tagállamok nemcsak az olasz —abesszin háborús konfliktussal kapcsolat­ban, hartem a jövőben is készen állanak ar­ra, hogy szükség esetén a Népszövetség ren­delkezésére bocsássák a Genf irányítása alatt együttműködő katonai erejüket. Anglia eb­ben az együttműködő nemzetközi politiká­ban nyilvánvalóai* vezető szerepel kíván a maga részére. Es fölhasználja az afrikai há­borús válsággal kapcsolatos külpolitikai ese­ményeket, hogy a szankciós politika terén elért eredményeit általánosítsa. Ez az álta­lánosítás látszólag diplomáciai megállapodá­sokban érvényesül. A 'valóságban súlyos katonai tények állanak mögötte. A kollektiv genfi együttműködés ugyanis 1 IkeriiLhetétle­nül szintén katonai szövetséget jelent a genf: politikával ellentétbe kerülő államokkal és egyik-másik népi népszövetségi állammal szemben is. Az ágyuk, ha eldördülnek, mln- denképen veszedelmesek, akár a béke érde­kében gyilkolnak le majdnem mindig ártat­lan tömegekéi, akár a háború érdekében te­szik ezt. A genfi antinómiák, melyek a ’vi­lágpolitikának ősrégi antinómiái, nem vál­nak megoldhatóbbakká az által, hogy ezút­tal a brit vi'lághatalöm áll teljes erejével mögéjük. SZÁMOS Női BAJNÁL reggel, éhgyomorra félpohárnyj természetes ..FERENC JÓZSEF' keserűvjz végtelen niagy megkönnyebbülést sze­rez azált*!, hogv a belek tartalmát felhígítja és akadálytalanul kiüríti, azonkívül az emésztő­szervek működését lényegesen előmozdítja. A nőgyógyászati klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy az igen enyhe hatású FERENC JÓZSEF vizet különösen a szülészeti osztályon, a legjobb eredménnyel aikaímázzék. Mozgószinházak műsora: SZOM BAT—V A SÁR S 4P: CAPITOL-MOZGÓ-ban világsláger premier! CASTA DIVA. A legszebb szerelmi re­gény. Csupa művészet, pazar kiállítás. Fősz. Eggerth Martba. Zenéje: Bellini- től. EDTSON-MOZGÓ: I. CANALIA. (A kutya.) Dráma. Harry Baur-al. 11. ÉDES KE­RINGŐ. Operett egy meseországról. Fősz. Camilla Horn, Luis Garenzi. Hans Rühmann. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A REJTELMES ASZ- SZONY. Főszerepben: Gilbert Roland és Monn Barrie. II. CHARLIE SCHAN LONDONBAN. Fősz. Warner Olarul és Druce Leyton. Előadások: 3. 6 és 9. Helyárak: 10 és 12-j-3 lej. Vasárnap este 9 órakor a szünetben fellép MORANDI, a gumiember. ROYAL-MOZGÓ: Páratlanul ragyogó világ­sláger: OCCI CIORNTA (Fekete szemek*. Fősz. LIarry Batir, Simone Simon, Jean Pierre Aiimont. Film előtt uj Journal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom