Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-27 / 47. szám

BI TPNZPK 10 3 0 február 27. 2 RIPORTSOROZAT A SZÉKELYFÖLDRŐL. ( íudrtlos cici, ni£iw*szef ci szóhclyeh között Felszentelték az Orbán Balázs-emlék serleget Szövetkezet a len és kender feldolgozására rrúg bőrét a nedves rs hideg ^ időjárás érdessé teszi, tlö/ze ezt meg, és meg ma vegyen EA-OÖÉME-t fl£. A mindennapi t>őrhpoláa Nr/r:i lerrrrvm'-t, bőrét bárány-, puhává («t> üdeyr testi. !. G. DUCA. (A/ Ellenzék tudósítójától.) 1./ a Kis székely város igen fontos szerepet tölt he a székely nép kulturális és gazda­sági életében. Mar helyzeténél fogva is erre van utalva, földrajzi fekvése is erre kötelezi, tűért itt találkozik össze a három nevezetes székely vidék, a Nvikó völgye, liagv völgye es Nagykükiillü völgye. A három folyó ösz- szefolyásánál fekszik a város és ide seregük össze a három völgyben elhelyezett falvak lakossága. A szombati hetivásárokon 40—óü kilométeres körzetből gytil össze a székely- s g, ki deszkát, ki gabonát. Ki fát. meg ese- répedényt hoz eladni, valóságos ..sokada- lom“ van minden héten. Ha az ember körül­néz a vásáron, nem lát csak harisnyás szé­keivé a városi szem alig hiszi el. hogy iga­zat lát. hogy igy is lehet vásárt tartani, leltet kereskedni. Pedig igy van. egyszerit ősi élet folyik itt. a székelyek egymás szükségletére hozzák el áruikat. A város tulajdonképen három falu össze­olvadásából keletkezeti, az egykori Timo- falva és Szitáskeresztur nőtt össze vele. An­nak idején iMária Teréziától kapta a város cimel. de amikor az újabb magyar közigaz­gatási törvényt meghozták, lemondott a vá­ros jellegről. Hivatalosan azonban ma is ..város-nagyközség“ címen szerepel. Egy igazi kaszinó A kaszinóknak valamikor kimondottan kulturális jellegük volt. ezt a szerepüket azonban a legtöbb helyen ma már elveszí­tették. Ezért örvendetes látni ezt a munkát, amit az itteni kaszinó kifejt, mert ez meg­tartotta igazi jellegét, ma is százszázaléko­san a művelődés szolgálatában áll. Nemcsak a város, hanem az egész vidék kulturális központját képezi s ennek itt kétszeres je­lentősége van, mert rajta kívül kulturális és művészeti életről alig lehet beszélni. A székelyföldi festők itt állítják ki képei­ket, aki pedig irodalmi müveket akar ol­vasni, csak a kaszinóban juthat hozzájuk. \ vidéki embereknek nincs pénzük arra, hogy könyveket vásároljanak, a mai nehéz v iszonyok között a legfontosabb megélhetési cikkek beszerzésére is alig telik a szűkös jövedelemből. Ez az oka annak a vádnak, ami napról-napra elhangzik, hogy a vidéki magyar intelligencia nem olvas könyveket, nincs szellemi igénye, kulturális tekintetben elmaradott, aminek aztán meg vannak a gyászos következményei az élet minden te­rén. Az erdélyi magyar irók hiába írják meg munkáikat, nincs közönség, amely olvassa. Itt, vidéken nézve a dolgokat, azt látjuk, hogy a közönség bizony megvolna, csak le­hetetlen számára hozzájutni a könyvekhez. Mindenki olvas, többet olvas, mint ezelőtt, olvas unalmából, olvas gondfelejtőnek. szó­rakozásból. lelki szükségletből, valami mó­don mindenki olvas, de csak azokat a silány, ponyva dolgokat, ame­lyekhez olcsón, egy pár lejért hozzájut. Bizony, ezeknek az embereknek számára ünnep, ha valamiképen jó könyv kerül a kezükbe. Nincs olyan hálás közönsége a jő könyveknek sehol, mint vidéken. Napról-napra példával szolgál erre az it­teni kaszinói Párezer kötetes könyvtára kéz- ről-kézre forog, a hetenkénti két könyvtári napon reggeltől estig tele van a kikölcsönző szoba. Minden értékes uj könyvet beszerez­nek, elsősorban pedig az erdélyi irók munkáit, mert ezeket kere­sik a legtöbben. A vezetőség a kaszinó kulturhivatásának tu­datában a nem kaszinótagok számára is megengedte a könyvek kikölcsönzését s igy az egész vidék székely falvaiba innen árad szét a művelődés és az irodalom. Orbán Balázs emléke Érdekes hagyománya van a kaszinónak. Közgyűlését minden évben február máso­dikén. Orbán Balázs születésnapján tartják, és értékesítés, 420 lap, 251 kép L. 330 Psílgakoffer: Szőlőművelés 432 lap, 224 kép Lei 330‘— H-jas (O. M. Méh. Egyl.) A sikeres máhészkedés. 450 lap, 445 kép, Lei 264-— Postán utánvéttel. i í Mf£ŢZ-nâl I Kérjen gazd. Císí/ .U jegyzéket. — akinek névéi a kaszinó szép könyvtára is viseli. A közgyűlésen minden egyes alkalom­mal előre kijelölt szónok Orbán Balázs em­lékei idézi, .bitben az évben még külön jelen­tősége volt a február másodikén megtartott közgyűlésnek, ugyanis most szentelték fel az Orbán Balázs em- lékserleget, amellyel minden évben pohárküszüntöt fog­nak mondani. Az első felszentelő ünnepi köszöntőt lEle- kes Béla szövetkezeti föellenőr tartotta lel­kes ünnepség keretében. Orbán Balázs szellemében folyik a Szé- kelyfftldön a kulturális munka. Annak a tragikusan székely sorsi) Orbán Balázsnak a szelleméhez ragaszkodnak, akit itt, testvérei részéről éri a legnagyobb csaló­dás. amikor szülőföldjén kibuktatták a kép- \ iselöválasztáson, de aki igazi nagy lélekre valló fordulattal ekkor tette szép alapítvá­nyát az itteni unitárius gimnáziumnál a szé­kely kultúra érdekében. Példát mutatott akkor az utódoknak is, hogy a kultúra, a szellem művelése fölötte áll minden egyéb­nek. A kaszinónak nincs kimondottan magyar jellege. Pár évvel ezelőtt egyformán voltak benne román és magyar tagok. Két évvel ezelőtt aztán megnyitották a városban az .,Astra'“ román kaszinót, amikor a román tagok nagyrésze oda iratkozott át. Érdekes azonban, hogy a magyar kaszinónak ma is vannak román tagjai. Azért nem hangsúlyozták ki soha a kaszinó magyar jellegét, hogy a más nemzetiségűek - kel való együttdolgozásnak nehogy valami akadálya legyen belőle. Most az ,.Aslra‘ kaszinó a községtől is segélyt kap, de a ma­gyar kaszinó működése és további fejlődése is biztosítva van a lelkes vezetőség és első­sorban Elekes Domokos elnök odaadó tevé­kenysége révén. Gazdasági élet A székelyföldi gazdasági élet is ide össz­pontosul. Ennek a vidéknek elsősorban az állattenyésztés felel meg s valóban ez is van a legjobban kifejlődve. Az állattenyésztés szempontjából ez a város jelentékenyebb szerepet tölt be a megye életében, mint maga a megyeszékhely. Evről-évre itt tartják a tenyészállalvásá- rokat és kiállításokat. Különösen a háború előtt voll hires az illeni bikakiállitás és bikavásár, amelyre a Bánságtól Bukovináig jöttek ide a vásárosok. Érdekes hagyomány volt abban az időben, hogy a kaszinó bálját a bikakiállitással egy- idöben tartották, meri ekkor volt a legna­gyobb forgalom a kis városban. Ezen a vásá­ron mindig csak magyar szarvasmarhafajtá­kat lehetett kiállítani és ez volt az ok, amiért később meg kelleti szűnnie ennek a hires vásárnak. A román kormány, mint ismeretes, j<> pár évvel ezelőtt betiltotta a magyar szarvasmarhafaj tenyésztését és helyette a simmentálit rendelte el, mint gazdaságosab­bal. Azóta nem engedtek be több bikát és nem lehetett több kiállítást tartani. Az állattenyésztéssel kapcsolatosan most hatalmas vajfeldolgozó központ léte­sítésén fáradoznak a városban, amely hivatva lesz az egész vi­dék tejtermelésének irányt szabni és értéke­sítéséről gondoskodni. Ez a vidéki tejter­melők régi kívánságának lesz teljesítése. l)c egyéb fontos szerep is vár rá. A tej- feldolgozó telep ugyanis alkalmas lesz arra is. hogy a városban lévő egyetlen székely­földi gazdasági iskola növendékeit vajmes­terekké képezzék ki, akik aztán beláthatat­lan szolgálatokat tehetnek a falvakban a lejipar fellendítése érdekében. Az Unitárius Gazdasági Iskola maga enged át ingyenes helyet a telep részére és ez a nagy fontosságú terv rövidesen megvalósul. bankba, a „Piculás“-ba is hiába mennek bár egyetlen piculáért is a székely atyafiak. A művészet vidéken Ezzel kezdtük, illő is, hogy ezzel fejezzük be cikkünket. Mert sok érdemes dolgot lehet mondani erről ezzel a várossal kapcsolato­san. Neves művészek élnek itt, akiket nem a vidék ismer el nagyságoknak, hanem a hiva­talos magyar kritika. Az erdélyi magyarság körében kevesen tudják, hogy itt él Dadav Gerő, az iró Daday Lóránt testvére, aki pol­gári állapotára nézve állásnélküli tanítókép­zői tanár. Valamikor az itteni állami tanító­képzőben tanított s mióta elvesztette állá­sát, csak a festészetnek él. A kaszinó egyik termében lévő képe vonta magára figyel­münket. Hamarosan a legnagyobb lelkese­déssel kezdtek róla beszélni, hogy nagy te­hetség. csak rendkívül visszavonultan él, ezért nem ismerik. Lelkesedéssel mutattak egy fényképet, ami éppen aznap érkezett Budapestről. Daday Gerő egyik monumen­tális nagy képét ábrázolja :,,Báthori elfo­gadja a lengyel koronát“ a címe és a Ma­gyar-Lengyel Társaság most vásárolta meg Budapesten. Felesége, Nagy Erzsébet festő- művésznő, akinek nemrégen volt sikeres ki­állítása Erdély fővárosában. Bene József rajztanár igen sikeres kiállítást rendezett pár hónappal ezelőtt a kaszinóban képeiből és posztóból kivágott iparművészeti dolgai­ból. Ugyancsak itt élt sokáig és itt tartott kiállítást az ismert székely festő, a félig őstehetség Vas Albert és mondhatni, innen indult el pályájára. A kaszinónak még há­rom értékes képe van Vámszer Gézától, egyik egy régi székely kiskocsmát, másik az egykori városházát, harmadik pedig a város határában lévő sóskutakat örökitetle meg. Élet van, művészet van, munka van ebben a kis városban. b. gy. Néhány óra aíaié megianuíhat könyvelni, ha megveszi és áttanulmányozza a Neulän­der—Maroevich-féle .,Utmutató a kettős könyvvitel gyors és könnyű elsajátítására" könyvecskét. Kapható 30 lejért az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa. Unirii. Vidé­kiek 35 lejt küldjenek be pénzben vagy pos­tabélyegben. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Mandátumok. — Pártok. — Egység. — Orvosok. — Tisztviselők. PATRIA: A vúisztási törvényben biztosított „prima electorala“. — a kormánypártnak aján­dékként járó mandátumok — fonákká tette egész alkotmányom rendszerűnket. Szegény parh’“ mernünk, ez a keleti palánta* készületlenül, tra* dició s a tömegek kellő nevelése nélkül a kéz. det nehézségeivel küzdött. A „prima electorala4* aztán megakadályozta fejlődését s azt, hogy ele. get tehessen hivatásának A végrehajtó hatalom és a törvényhozó hatalom között az előbbi emel­kedett túlsúlyra. Ennek példáját legjobban az i8jo január 30-án kelt porosz alkotmány mutat, ja. A porosz királyok sohasem engedték meg ré­gi előjogaik érintését ' a világháború kitöréséig személyi politikát folytattak. A miniszterek ügy­nökei voltak a királyoknak, akik csak uruknak tartóztak felelőséggel. Három szerve volt a törvényhozásnak: A porosz király, a parlament és a Herrenhaus, a főrendiház. A népképv;telet hatáskörébe i pénzügyi ellenőrzés, a költségvetés helybenhagyása és a kormány által tett adója­vaslatok fölött való döntés tartozott e hősor ban. A három törvényhozó szerv között az győzött, amelyik erősebb volt. Ezzel ellentétes rendszert találunk az északi és nyugati demokrata álla­mokban, főleg Angliában, Belgiumban és Fran­ciaországban Ezekben az orrzágokban a népkép­viselőt van túlsúlyban a végrehajtó hatalommal szemben. A miniszterek a parlamentnek tartóz, nak politikai felelőséggel s az alkotmányos ural­kodó a parlament többségéből kell kinevezze kormányát. Van aztán egy harmadik módszer h. midőn a köztársasági államfőt maga1 a nép választja, amint ezt az 1919. év: wemarj alkot, mány előírta ázz*!, hogy nézeteltérés esetén, az államfő a kérdést népszavazás alá bocsátja. Vizs­gáljuk meg ezekután, milyen helyzetet teremtett nálunk az 1926. évi választójogi törvény. A par. lament nem mutat még elegendő önállóságot. A végrehaijtó hatalom kellő c-rzközt nvert a „prima electoroJa“-val túlsúlyának Bztos-tására, mey- nek révén a 40 százalékos kisebbségi párt több­séghez juthat. ROMANUL (a liberális párt „fiatal“ képviselői­nek lapja): A román demokrácia és parlamentariz­mus s ennek formája sok v:tára :d alkalmat. A de. rr.okrácía s parlamentarizmus révén korcs közin. tézményekhez és társada;mi berendezkedéshez jutatunk. A népszavazás, parlament, szétválasz­tása bizonyom részében még ma :s csak egyszerű formát jelent a va óságban — Előrehaladásunk ózonban mégis figyelemreméltó, mert hiszen csak egv évszázad választ el attól, m:dőn a mo­dern élet útjára tértünk. Nézzük csak meg, mi­lyen volt két. három, vagy négy évtizeddel előbb a helyzet, akkor forga mat alkothatunk arról az útról, melyet megtettünk. Minden józaneszü ember tudja, hogy a demokrácia én a parlamen­tarizmus estik hasznára lehetnek országunknak. Elbukik az, aki ezt meghatnis.tja. Nyílt pro­gramra van szükségük, a pártoknak, úgy, mint Angliában és Franciaországban, csak igy lehet beszélni a népakarat igazi megnyilatkozásáról. — Bt Írói-jobbra pontos megoldást keli ajánljanak. Nálunk azonban másként van, mindet meghiúsít a demagógia. A pártok nem eszméikből, de ab­ból élnek, miként kanyarodnak el program­juktól. UNIVERSUL: A Cluj-i Primăria rendeletére eltávolítják azokat a cégtáblákat, melyek nin­csenek helyes román szöveggel ellátva. Most kezdik -alkalmazni azokat a rendszabályokat, me­lyekre az egyesülés után nyomban szükség lett volna. Most Timisoara.ról jelentik, hogy a ro­mán ügyvédek politikai pártállásra való tekin­tet nélkül összefogtak. Rét nagyváros intellek- tueljei mozdultak meg a csatolt területen. Ha míiden vonalon igy tettek volna; gyorsabb lép­tekkel közelednénk célunkhoz. Ha nem pakriL- tak volna a magyar pártokkal, a román jelleg jobban kidomborodhatott volna a lefolyt válasz­tásokon s az irredentizmus s a határon túli buj- togatás is kisebb lett volna. Nemzeti és kultu­rális szempontból egyformán helyes a felszaba­dított területek román egység gyakori megnviL vánuH-ra. Általánosítani kell az ilyen példákat. CURENTUL: Több zben intéztek felhívást a fiatal Orvosokhoz, mentenek a falvakbaj, kezd­jék meg ott pályafutásukat, ne szaporítsák az or­vosok számát az amugyis túlzsúfolt városokban. Jutalmat én egyéb kedvezményeket helyeztek ré­szükre kilátásba. Nézzék meg mily eredménnyel járt ez? Szegény és szomorú eredmény minden vonalon. Elismerjük, nem szabad csupán egye­sektől kérni áldozatot. Nincs ehhez joga az ál­lamnak, A faluban való letelepedés ügye teljesen egyéni dolog s igy tág tere nyílik az egoizmus­nak. Bíznunk- kell abban, hogy nemsokára elvi­selhetetlen lesz a verseny az orvosok között a városokban és akkor kénytelen-kelletlen vidékre költöznek, hogy a földművesektől szerezzék: meg kenyerüket. Ma még büntetésnek tekintik a falusi gyakorlatot. Regényt lehetne írni arról, hogyan kezelik az orvosi rendelő építésére szol­gáló alapokat. A falus: letelepedés első feltétele og orvosok éj. a közigazgatási hatóságok közötti viszony megjavítása. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok eiobarcoas* Ä székeiy szövőipar Nem érdektelen dolog, hogy ebben a kis városban van az egész Erdélyben páratlanul álló lenfeldolgozó gyár. Eveken keresztül működött ,,Fiedler11 név alatt, de az utóbbi időkben lehetetlenné tették tevékenységét a kormány külkereskedelmi rendeletéi. A gyár hiába készítette el lenszöveteil, értékesíteni nem tudta, mert nem volt lehetősége arra, hogy a külfölddel kapcsolatokat tartson fenn. Hiába kötelezte magát arra, hogy a kivitt áruk értékét pénzben, vagy más áruk­ban, nyersanyagokban visszahozza, a hónaponként változó „rendszer“ min­dent tönkretett. Több mint egy évig állott a gyár, mig most szövetkezet létesült a len és kender fel­dolgozására és ez a szövetkezet „Voluntas“ név alatt ismét üzembe helyezte a gépeket. A gyár ma úgy szerepel, mint a Hitelszövet­kezeti Központ egyik fiókja. Régen, amig csak kizárólag lent dolgozott fel. egytelen volt Erdélybn ebben a tekin­tetben. Most a kender feldolgozása került túlsúlyba és egy éves működése már is igen szép eredményi mutat fel. Az elinull évben több mint 140 vagon kender került feldol­gozásra és sikerült a termelőket is meg­szervezni a gyár körül. ■Már Turda vidékéről is bekapcsolódlak a gazdák és ide szállítják terményüket. A szövőgyár 30—40 munkással dolgozik állandóan és így közel ennyi családnak nyújt megélhetést. A székelyföldi gazdasági élet kiépüléséhez és fellendüléséhez nagyban hozzájárul ez a szövetkezet. Az Első Takarékpénztár... Hogy milyen vezetőszerepet töltölt be va­lamikor ez a város, arra nézve jellemző, hogy itt alakult meg a mult század végén az „Első Székely Takarékpénztár“. Ugrón Gábor, a nagy székely közéleti vezéregyéni- ] ség hiába lakott a székely anyavárosban, a takarékpénztárat még sem ott állította fel, habár amellett megyeszékhely is volt az a város, mert belátta, hogy a székely falvak szempontjából ez a másik hel 3r a megfele­lőbb. Az egykori magyar függetlenségi párt három oszlopának, Bartha Miklósnak, Ugrón Gábornak és Orbán Balázsnak közgazdasági tevékenysége mind ide, erre a kis székely városra irányult. Azóta sok idő telt el, az Első Székely Takarékpénztárt is tönkretette a válság, mint annyi más kisbankot s ma már a másik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom