Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-27 / 47. szám
I f & Bra’S p ?7,' mmmmm Í5 ek&renxJii kereknek,. A “J A Z. Z“ púder egy kölnivíz nevét viseli, amelyet a “LA D Y“ gyár Kjobban hozott forgalomba — és amelyet édes és finom diata miatt nagyon kedvelnek. Néhány csepp a kölnivízből egyéniségének kimondhatatlan varázst kölcsönöz, felüditi Ön körül az egész PUDER KÖLNIVÍZ Számtalan szépitőszer áll a hölgyek rendelkezésére, hogy szebbé, bajosabbá tegye őket. Az összes szépítőszerek között a púder a legelterjedtebb, a leghasználatosabb — valóban általános —, nem csoda tehát, ha a nagy illatszergyárak minden törekvése ebbe az irányba terelődik: minél finomabb, minél jobb pudert készíteni, amely megfeleljen minden követelménynek. ’’JAZZ“ a neve egy uj, a "LADY“ gyár által kreált púdernek, amelyen több mint egy évig dolgoztak, mindig más és más anyagokat vettek, mig létrehozták ezt a csodás pudert, amely tökéletes tisztaságú és keményítőnek még a nyomát sem tartalmazza. A hölgyek, akik olyan pudert keresnek, amely ideálisan harmonizáljon arcbőrükkel és vonásaikkal, tegyenek egy próbát a JAZZ” púderrel, amely ’’LADY” gyártmány. A "JAZZ“ púder tiz modern árnyalatban kapható. Bünhánat... TURDA. (Az (Ellenzék kiküldött munkatársától.) A Vulpeanu-ügy szerencsés kimenetelű változata? .. . lEire a kérdésre ma már bátran „igen“-nel felelhetünk a Pinciu- féle méregkeverési üggyel kapcsolatban, amely még ma is lázas izgalomban tartja nemcsak Turda közvéleményét, hanem túlnő a helyi kereteken és egész Erdélyben nagy feltűnést keltett. Mint már tegnapi számunkban megírtuk, Pinciti Eugen kereskedő, akinek a Turda-i üveggyári telepen van jólmenő füszerüzlete, arzénné! megkísérelte eltenni láb alól Bocos Emil nevű üzlettársát, akivel azelőtt éveken keresztül természetellenes viszonyt folytatott. Bocos életét közös házvezetőnőjük éberségének köszönheti, aki tudomást szerzett Pinciu tervéről és az ügyészségen feljelentést tett a méregkeverő kereskedő ellen. A vizsgálat azonnal megindult és ma már többé-kevésbé tiszta képet alkothatunk a bűntény lefolyásáról és azokról az okokról, amelyek az elvetemült kereskedőt tettének elkövetésére ösztönözték. Pinciu Eugen már közel egy hete az ügyészség foglya és már leszámolt bűnével, mert tudja, hogy emberéletet akart kioltani, amiért súlyos büntetés jár. Öngyilkossági komédia A Tnrda-i csendőrparancsnokságra folyó hó 10-én rövid jelentés érkezett, amely szűkszavúan számolt be arról, hogy Bocos Emil = kereskedő ellen üzlettársa, Pinciu Eugen j merényletet kísérelt meg, amely azonban nem járt sikerrel. Bocos Emil az ételébe csempészett méreg következtében rosszul lett, erős szervezete azonban kiheverte a betegséget. Pinciu őrizetbevétele után öngyilkossági komédiát rendezett: ecetszeszes üveg- ’ bői vizet ivott és késsel jelentéktelen karco- i 3ást ejtett mellén. Turda szenzációja Eddig szól a nyomozó hatóságok rideg, szenvtelen megállapítása, amely mögött j azonban szörnyű emberi tragédia húzódik j meg. Egy nyomorúságos emberélet vergő- J dése, kínlódása és kivetettsége, akivel a természet mostohán bánt el. Bizonyára ez a [ testi fonákság vezetett abhoz a lelki meg- '■ hasonuláshoz, amely végül is ebben a szörnyű bűnben oldódott fel. Az üveggyári kolónia lakosai már régóta rebesgették, hogy az üzlettársi viszony mögött sokkal mélyebb kapcsolatok fűzik Pinciut a fiatal Bocoshoz. A szóbeszéd azonban csak most, a gyilkosság! kísérlet után nyert döntő, megfelebbez- heíetlen bizonyságot. Az utóbbi hetekben Turda-nak bőven kijutott a szenzációkból. A méregkeverési ügy azonban még a nagy „eseményekhez“ szokott városka lakóit is izgalomba hozta. A kávéházban, utcasarkon, mindenütt, ahol két ember összejön, a beszélgetés a méregkeverési ügy körül forog, amely felkavarta a kedélyeket. Az „áldozatinál A csendőrségtől szerzett felvilágosítások után kocsira ülünk, hogy kimenjünk a halál torkából megmenekült Bocoshoz, aki — amióta üzlettársa letartóztatásban van — egyedül vezeti a füszerkereskedést. Kocsira azért van szükség, mert a külvárosi utcát, ahova utunk vezet, olyan sártenger borítja, amelyen nehéz lenne átvergődni. Közben pedig kitartóan szitál az eső. amelynek szürke fátyolán keresztül a távolból kirajzolódnak az üveggyár épülettömbjei. A sárlenger félelmet nem ismerő merészséggel úszik a város felé, elborít mindent, mindössze a főtér aszfaltburkolata képes vele megbirkózni. A gidresgödrös utón a kocsi sokszor tengelyig besüppedve halad a kitűzött céi felé. A Pinciu—Bocos-féle fü,szerüzlet utcasarkon álló takaros uj épületben van elhelyéz- ve és belülről sem hasonlít a szokásos külvárosi butikokra, ahol a munkástömegek vásárolnak. Az üzlet pultja mögött mintegy 18—20 éves komor tekintetű, idő előtt megöregedett, nyers fárfiac fogad. A fiatalembertől Bocos Emil üzlettulajdonos után érdeklődünk. — £n vagyok az, parancsoljanak az urak. Rövid köntörfalazás után elmondjuk, mi járatban vagyunk, kihangsúlyozva, hogy a szerencsés végű merénylet „áldozatától“ szeretnénk megtudni, miként történt az eset és mi az igazság azokból a hiresztelésekből, amelyeket ezzel az üggyel kapcsolatban uton-utfélen hangoztatnak. •Bocos minden látszólagos feszélveztetés j nélkül, tört magyarsággal adja meg a fel- Ş világositásokat. Szenvtelen hangon beszél, mintha nem is őróla volna szó és csak olyankor jön lázba, amikor a gyilkossági kísérletről határozottabb formában esik szó. ilyenkor bizony nem egyszer nyersen kifakad. — Éppen jó, hogy jönnek az urak, mert szeretném elmondani én is egyszer, hogyan történt a dolog. Kissé keresgél gondolataiban, majd elkezdi mondókáját. A különös üzlettárs — Mintegy hat évvel ezelőtt üzlettársi viszonyba léptem Pinciuval. A családom 70 ; ezer lej bankkölcsönt vett fel és 80 ezer : lejes garanciát vállalt értem. Az üzlet az I első időben rosszul ment és már-már úgy i látszott, hogy odavész a pénz, amely csalá- I dóm egyetlen vagyonát képezte. Ebben az időben kezdődött közöttünk „a jóviszony“, amelybe a kényszerűség kergetett bele, mert üzlettársam azzal fenyegetőzött, hogy kitesz az üzletből, ha nem fizetem meg neki a részesedésemhez szükséges további ösz- szegeket. Később aztán ez a viszony tovább folytató- j dott közöttünk. Bárhogy is igyekeztem el- I lenállni üzlettársam akaratának, fenyegető- I zéseivel és jeleneteivel arra kényszeritett, hogy engedjek természetellenes hajlamainak. A helyzet állandóan rosszabbodott. Pokoli Ionokat álltam ki, mert Pinciu állandóan üldözött, beteges szenvedélyével. Végül is nem birtam tovább. Tudomására hoztam, hogy kilépek az üzletből. Elhatároztam, hogy megházasodom, ami valósággal kihozta a sodrából. — Ezelőtt két héttel bent járt Cluj-on — folytatta a beszélgetést a kereskedő — ahonnan csak vasárnap reggel érkezett meg. Reggel elkészítettem teámat és bementem vele a másik szobába. A többit közös gazdasszo- nyunktól tudom. Cukorpor helyeit — arzén ■— Pinciu a teámhoz előkészített fánkot arzénnel hintette be, amit — tekintve, hogy cukorpornak látszott, nem vehettem észre. —• A gazdasszonynak, mikor odaadta neki, hogy elhozza nekem a fánkot, igy szólt: „Vigyázzon, nehogy odaadja ezt a fánkot a gyermekének, mert meghal tőle. Ezt Emil számára készítettem el“. — A gazdasszony nem értette a dolgot és átadta nekem a fánkot, amit jóízűen el is í fogyasztottam. A fánk elfogyasztása után ! azonnal jelentkezett a rosszullét: irtózatos I gyomorgörcseim voltak, kinok között fet- 1 rengtem az ágyamon, amig sikerült a bevett mérget kiadnom. — Nem gyanakodott ekkor valamire? — vetjük közbe a kérdést. — Nem — válaszolta Bocos — nem is mertem volna feltételezni, hogy ilyen aljas merénylet készül ellenem. Ha tudom, hogy meg akar mérgezni, abban a szempillantásban agyonütöm — tör ki belőle az indulat. — A gazdasszony csak akkor ébredt tudatára, hogy mi készült ellenem, mikor a gyilkossági kísérlet meghiúsulása után Pinciu egy kis csomag port adott át neki, arra kérve, hogy csempéssze az ételembe. — „Ettől a portól meg fog halni“ — mondotta a gazdasszonynak. — „Mi ez a por?“ — kérdezte tőle rémülten a gazdasszony. — „Ez egy olyan por, hogy Bocosnak már csak két napja van hátra az életből...“ — felelte elszántan. — Erre már a gazdasszony is gyanút fogott, aki eddig azt hitte, hogy csak tréfáról van szó, hozzám sietett, és elmondotta nekem a dolgot. Ugyanakkor a csendőrségen is je1 lentést tett a történtekről. — A többit már bizonyára tudja. Még csak annyit akarok elmondani, hogy mikor megtudta a gazdasszonytól a feljelentést, megtört és bocsánatot kéri, hogy őt akariss eszközül felhasználni sötét tettéhez. — „En már készen vagyok“ — mondotta I lemondóan. Mikor letartóztatták, rosszul- ; létet tettetett és befeküdt az ágyba. (Előzőleg I azonban egy eceíszeszes üvegbe vizet töltött, aminek kiitla a tartalmát. Ugyanakkor késével megkarcolta bal melléi: azt a látszatot akarta kelteni, hogy öngyilkosságot kísérelt meg. Megdöbbentően különös ez az ember. Nem is lehetne megérteni, ha az ember nem szerI zett volna előzetes értesüléseket életkörül- ! menyeiről. Bocos Emil állítólag lakatosinas i volt és mint ilyen ismerkedett meg Pinciu- ) val, akinek az üzletébe társként belépett. Í ' Egyszerű, primitiv ember: van benne valami ősemberi, amint minden kétely, habozás és szemérmesség nélkül feltárja életének bűnös I titkát. Az ő számára csak az élet fontos. I Mikor arról van szó, hogy „Ma már rég a Ş koporsóban volnék“ — felhevül, szitkokat í szór társára, akire nem azért haragszik, mert I berántotta abba az erkölcsi fertőbe, amely I örökre megbélyegezte, hanem kizárólagosan I csak azért, mert életére töri. Most sem törő- j dik semmivel, örvend az életnek, ameljíi I csak a szerencsés véletlennek köszönhet. Karács Andort * * • Hwhitestatóráén yszékCr&iova-í uri’án? mega»Hko':ésétsrk gvanula alatt letartóztatott BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Szenzác’ót keltett, hogy Craiova-ban a vizsgálóbíró Timotei Berceanu nyugalmazott őrnagyot gyilkosság gyanúja miatt letartóztatta, A törvényszék jóváhagyta a határozatot. Az Ellenzék részié tea tudósításban, számolt be Florida 0présen érettségizett Craiova-i urileány tragikus haláláról. A gyanús haláleset után eszközölt boncolás során megállapítást nyert, hogy a szerencsétlen, vrágzó szépségű fiatal leányt szublimóttal megmérgezték s az okozta halálát. Florica Opreseu buga volt Berceanu őrnagy feleségének. Néhány évvel előbb még diáklány volt, mikor nővéréhez költözött és viszonyt kezdett sógorával. Később ráunt az idős őrnagyra és egy fiatal fényképész udvarlását fogadta, majd kijelentette, hogy feleségül megy ud- vanlójához. Ily körülmények között következett be a rejtélyes haláleset. A mérgezés idején Florica Opreseu sógorának lakásán tartózkodott, hol kettesben beszélgettek az őrnaggyal a szalonban. Hogy mi történt köztük, még nincs tisztáznia, csupán annyi bizonyos, hogy velőtrázó sikoltással kirohant és iszonyu görcsökről panaszkodott. Az őrnagy erre kórházba szállította, ahol egy napon át feküdt eszméletlen állapotban s a. súlyos mérgezésbe belehalt. A vizsgálóbíró két idézést bocsátott ki Ber- eoanu őrnagy részére, aki beteget jelentett és az idézés dacára sem jelentkezett kihallgatásra. így rendelték el elővezetését s u kihallgatás után letartóztatták. A gyilkosság gyanújával terhelt nyugalmazott törzstisztet fegyveres őr vezette fel a fogházból, midőn a Cra:ova-i törvényszék tegnap «i letartóztatás ügyét tárgyalta. Az őrnagy tagadta, hogy ő okozta volna Florica • Opreseu halálát. Beismerte, hogy a leányt kórházba szállította: s azt hitte, hogy egyszerű gyomorbajról van szó. A vádat az Oprescu-csaJád bosszújára vw- zeti vissza, miután elvált feleségétől. Banescu ügyész szerint egyedül Berceajiu lehet a gyilkos. Rámutat a gyanúsított vallomásában észlelhető ellentmondásokra s megállapít- ja, hogy a gyilkosságnak halálos féltékenység volt az oka, miután a lány a- fényképészsegéd udvarosait fogadta. A törvényszék a vád és védelem meghallgatása után Berceanu őrnagy letartóztatását helybenhagyta. A védők felfolyamodást jelentettek be s igy a letartóztatás kérdésében még e hét folyamán a Craiova-i Ítélőtábla vádtanácsa fog ! végső fokon határozni. Tupda ssensáeiéjat — íielyszini megjviláigitás— bau» — Nyilatkozik az „áldozat“
