Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-09 / 6. szám

£ BLLBNZBK 19 3 6 január 9. A',IT 1K A ROMÁN SAJTÓ Tervek. I jthatár. Piri'. ARttlfS: (Stiivovui Bucium * 1 * 1 * p-t wim-rii i*.u. cikke): Senki -v j;otuU>lhojp ■* kfrc.vki** idem ej, ipar ehunteu.vr vol; • ccija a kv*rm.my­*k. midőn ntcgsv .»ptó l endelkr.’esx'it kiadta. A/ ;' <nu föjüvcdeliuét u külkereskedelem és ipar n»l u, citvv tur.e xr arvwigbes/er/.. x rs n t.vvivjselók tL'ttvnr A? »lkwn crJek, tehát ;w-, hogy v tor. pdoen emdkcvlKn minél olcsóbb legyen „t nu*g- ilhctéy lux- a legnagyobb prtvKi;-nu: */ il­xim érd oké kivonj». iiog\ így tegyen és mégis mást ká! oenuje. Az állam tdi.it .vaját érdekei el leni harcra *«n kényszerítve. Fájdalmas meg illa. }Vtás esr, hiszen i lelkesedés hiányát igazolja azok. kai szemben, akik. eveknek, a.' intézkedéseknek toganacosttis-áiyi vannak kötelezve. Hogy más- v-iK * hehetne cselekedni? Ehhez non íér ket- sx-g, csupán cg\ 'm- bátorság volna szükséges, K- licsooy e’.ott kot tors enytervezetet kapott a Bu cüreséi.i kereskedelmi es iparkamara betekintés­re. At. egvjk ^ kereskedők és iparosok dók esze treére, a másik a kereskedelmi oktatás újjászer­vezésére vonatkozik. A kanxira mégis elutasítót, tu az első tervezetet es csak fenntartással járult hazra a másodikhoz. Alapjában véve jc>t akart nundkét javasku, mert a kereskedő és iparos osztály színvonalát akarja emelni. Az erre ve­zető utak azonban különbözők. A munkaügyi minisscer vizsgát kér a kereskedőktől es iparo. soktól s ez a közoktatásügyi miniszter lv>táskö- rebe tartóittk. Más a vizsgaügy s ismét mis a vállalatok s alkaimuzottak segítése, összezavarja tehát a hatásköröket. A tervezetek egyébként d- kocmányellenesek. mintán uj terhet s taksát Ivp- tetack életbe. VIITORUL: -Az elmúlt év mérlege a béke szempontjából deficittel zárult. Ez a. legelső saj­nálatos megiilapitárunk. Nem keressük ennek okát s nem akarunk senkit ieklőssé tenni. — A kérdés igen bonyolult, egyébként pe<k§ élénk emlékünkben vannak még afc események. Ezek bírálatát átengedjük a történelemnek. Mi estik . következményeket vizsgáljuk s logikus összefüg­gést keresünk a jövendővei. Az 1914—1918. évek­ben lefolyt világháború után a népszövetségen át remény nyílt hosszú békére, tekintet nélkül győzőre, iegyözöure, vagy semlegesekre, «kik mind órjáfu gazdasági és pénzügyi válságnak vol­tak kitéve, mert hiszen a háború semmit sem hagyott épen. Ez az egyenlőség a Népiszövétség­ben a- háború után balzsamot jelentett a nyi­tott sebekre. A nagy államférfiak, köztük Bn. and, mindent elkövettek 3 Népszövetség tekin­télyének emelésére, hogy legyen egy oly nemzet­közi szerv, mely meghatározza a szankciókat és ugyanakkor a felelősséget a tárnadóvöl szemben- Mégis különbségek mutatkoztak felfogásban és al­kalmazásban e téren. Nem akarunk rámuta-tm arra, hogyan gyöngült ennek a nemzetközi szerv­nek alapja s nem foglalkozunk ennek okaivd 'em. Elég ha megállapítjuk, hogy a békeegyez­ményei gyorsan e! vök ék feledve s az emberiség néhány hónappal előbb az okata—abess zen hábo­rúra ébredt. Azc hittük, hogy a. háború végkép ekünt s újra aktuális lett, anélkül, hogy a világ­háború évfolyamra előrehaladott koránál fogva fel lehetne mentve s nem kerülne sor ismét 1 lö­vészárkok. megtöltésére. Egyelőre csak Afrikában van háború. Európa ,.direkt“ nem vesz részt eb­ben, osupán az olasz csapatokkai! a Angiéi és Franciaország néhány rendszabállyal. Az ideges­ség mégis emelkedett s feltűntek azok is, akik a zavarosban szeretnek halászni ilyen esetben. A láthatár sötét, fekete felhőkkel van telve, melyek vihart jelentenek. Ilyen viszonyok közt üdvö­zöljük az újévet. EPOCA: Francia államférfiak igv jellemzik a helyzetet: — Tizenöt éve a baloldali pártok tervszerű harcot folytatnak a francii nép erköl­csi lefegyverzésére. A választók szavazás alkal­mával meg voltak győződve, hogy a háború el­len szavaznak, ha a baloldali pártok segítségére sietnek. Néhány hónapja áthelyeződött ennek a politikának súlypontja. A jobboldal midőn látta, hogy a demagógikus béke.politika jelszava haté. konyább, maga i-s ezt irta zászlajára s sajtója nagy hangon megállapítja: „A szankciók háború­hoz vezetnek! Nem kell tehát szankció, mert Franciaország nem kíván háborút és a béke hí­ve!“ Ebből a helyzetből véleményünk szerint csupán a németeknek lehet hasznuk, akik azt állítják, hogy .3 francba közvélemény nem egysé­ges s ez akadályt képez; egy mozgósítás esetén, ami meghiúsíthatja ,a kölcsönös segítségre vonat­kozó egyezményeket. Midőn a kisanttnt garan­ciákat kért Parisban Mussolini revíziós törekvé­seivel szemben azt felelték, hogy reálisabb em­bereknek képzeltek, miért vesszük komolyan a Mussolini ajkáról elhangzott kijelentéseket. A háborús Itáliát mégis komolyan ítélik meg. Molnár Ferenc: Nagy szerelem c. legújabb színdarabja könyvalakban 79.— lejért kap­ható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Flata Unirii. Vidékiek pénzben, vagy f&Oäta- bélyegbea 86.— lejt küldjenek be. Béniéi lianţi a magyarországi ^seiiSiségi RsSioSaiiţjyi rendelerfről Berlinitől jelentik. A IVntsclh* DipTomn- j iím-Ii IVIíiím In' Korréspondenz a többi között ezeket Írja az uj magyar ki«él>l«ógi iskola - j ügyi rendeletről: 1! kérdés uj rendezését az a rakon.s7.e«- j vesen ható törekvés jellemzi, hogy figyelem- , Ív vegye valamely kisebbség természetes élet- ; jogát ex lehetővé tegye számára örökségül kapuit knl túrjává inak ápolását. Olyan idő- Ix-n. amikor a kisebbségiek életének útja a legtöbbször nehéz, kétszeresen kell üdrözöl- : ni és feljegyezni minden olyan intézkedést, I amely az idegen népcsoportok érek-kei iránt belátásról és megértésről tanúskodik. Az a gyakorlat, amelyet nem ogv állam ma a ki­sebbségi kérdésben folytat és a minden irott i s Íratlan jog ellenére sokhelyütt gyakorolt elnyomási és kiszorít ősi módszerek nemc.sak az ország belsejében idéznek fel áldatlan fe­szültségeket, hanem szükségkópeji ártsrimára vamioft. :» nemzetek közötti kajzcsolatokirak is mert az ilyen elnyomási politika hallásai nem maradhat <-l ott, ahol W*nr»észet1öl adott kapcsolat áll főim az elnyomóit népcsoport­tal. Ha inndeniitt s/cin előtt tartanák, hogy a lojális kisebbségi politika lényeges eszköz a nemzetek közötti jóvLszony kialakulására és a népeknek a bizalom légkörében való közeledésé-re, altkor máris sok viszály anya­gát küszöbödnek ki a világinál. Nem utolsó sorban ennek a ténynek elegendő indító okul kellene szolgálnia mindazon államok számá­ra, amelyekre idegen népcsoportokat bizlak, hogy jól felfogott saját érdekükben hasonló módon felépítsék az államok közötti megér­tés hidjai, amir<- elsősorban ők vannak hi­vatva. Ily szemszögből nézve, a magyar ki­sebbségi iskolaiügyi rendjeleteket Németor­szágban is örömmel iidvözJik. Betörő a fürdőkádban, vagy őnagysága kalandja BUDAPEST, január hó. Izgalmas rablóöl­el özé-si kalandlran volt ré-sziik két \Vesse!ényi- uIcai lxrpalota lakóinak. Az egyik Wcsselé- nvi-trtcai lüizbaxi a lakók észrevették, hogy betörök járnak a padláson. Egy cselédlcány ugyanis ruhát ment szárítani a padlásra és akkor vette észre a rablókat. Azonnal fellár- mázta az egész házat, rendőrt is kerítettek é*s a lakók, u házfelügyelő, a cselédek s a rendőrök megrohamozták a padlást, ahol azonban a rablóknak inár <zcak hűlt helyét talál ták. Sokkal nagyobb ..szerencséje' volt ebben a tekintetben a szomszédos házban lakó Gold- mann Fülöpnének. aki bement a fürdőszobá­ba. ahol már elkészítve vári rá a kellemes meleg fürdő s éppen he akart lépni a fürdőkádba, amikor észrevette, hogy a kád mögött két brtö- röszcrszámokkal fölszerelt alak kuporog. (ioldmanné rémült sikollyal rohant ki a fürdőszobából é*s segítségért kiabált. A 1.1 kők közölt valóságos pán k keletkezett, végül is valakinek eszébe jutott, hogy a szomszédban betörőket keresnek, áthivták a szomszéd ház. ból a rendőröket, akiknek sikerült Ls GoJd- manné-.k fürdőszobájában elfogni az egyik rablót — mé-g pedig egészen különös körül­mények között. A rablót ugyanis a meleg irizzcl telt fürdő­kádból húzták ki. mig társa a nagy zűr­zavarban elmenekült. Izgaflmais. üldözés után azonban őt is sike­rült elfogni és csak az ö '-állomásából derült ki az a rejtély, hogy hogyan került a másik betörő a fürdőkádba. Ez ugyanis abban a pillanatban, amikor Goldmanné sikoltozva kirohant a fürdőkádból, biztos kézmozdulattal belevágta társát a fürdö- kádba. Ö maga pedig Goldmanné után ki­rohant a fürdőszobából, egyenesen a lép- csvházba futott és ö is segítségért kiabált. A rendőrségen kiderült, hogy az egyik be­törő 20. a másik 22 esztendős notórius pad- lásfos/togató gangszter. akik a vallatás elséj félórájában egy szuszra tizenhét padlásbe­törést vallottak be. EGY JÁTÉKOS. AKI NYER... Látogatás a „csalhatatlan“ rulett- szisztéma feltalálójánál Összehascnliíás az elmélet — és a valósál? között A napokban egy nagyobb társaságban Tú­léltről folyt a szó. Mi lehet érdekesebb téma a kincses városban, mint ez. Erről hallani, erről olvasni. És irigy, sóvár sóhajtásokkal gondolni a szerencse kegyeltjeire. Beszéd közben figyelmessé tettek, hogy van valaki a városban, aki hónapok óta a rulett for­télyait tanulmányozza. Maholnap iskolát ál­üt fel. Naponta nehéz ezreseket keres. Éjét nappala téve számol és pergeti a rulettgo­lyót otthon az asztalán. Pár nap telt bele, mig emberemet kinyo­moztam. Tisztelettel nyitottam be hozzá. El­végre havi egymilliót kereső ember. Nem megvetendő dolog, össze-vissza hányt búto­rokkal és papírokkal, egy legényszobában találtam magamat, a falakon óriási számok­kal, kockákkal. A nem éppen csinosan búto­rozott szoba padlóján pedig, színes kréták­kal kirajzolva, feküdt a rule Másztál. Mind­ezek között egy félelmetesen süppedő dívá­nyon ült a mester. Kezében pedig pergette a két cipőkrém dobozból és egy fácskatengely- ből összerakott, tökéletesen működő rulettet. Szemmel láthatólag kellemetlenül érintette az én betoppanásom. Sikerült azonban meg­győződnöm arról, hogy nem utolsó dolog, j amit csinál, sőt jó magam is, mint a többiek, j mióta meghallottuk, hogy mivel foglalkozik. 1 bizonyára nagyobbakat fogunk köszönni ne- j ki. Hiszen mit lehet tudni, holnap-holnap után : egv k:s kölcsönnel, egyébbel segíthet rajtunk, i Szavai nem tévesztettek hatást s miután ! megkért, hogy amíg bevégzi a számolást — amint ő mondta — esetleg elfuthatok egy kis borért a közeibe — persze a saját terhem- re — mindez megtörténvén meghitt beszél­getésbe kezdtünk. — Nincs egy cigarettája — volt az első szava. Csodálkozva nyújtottam át egy félig ösz- szetört pakk maros mentis . . . Nehéz ezre­seket keres és az én kapadohányom szívja? — Mondja kérem, játszott már sokszor klubokban? — kérdeztem érdeklődve. Úgy látszik élményeket idéztem fel benne, I mert szemében valami fanatikus tűzzel, iz- I gatottan kezdett magyarázni. * — l'udja. nagyobb eshetőségekkel indul­tam, mint a Do X, vagy az R. 1. léghajó. Csak pechem volt. Leszakadt egy szám a pa­pírról, amin a módszerem terve volt. Egyet­len egy szám! — Na és? — És na. Hát fuccs{ — De most meg van! Itt van a klubbot­nak egész vagyona, a milliárdok. a játékosok arany kézelőgombjaival együtt — kapott széles gesztussal az asztalra és egy formájá­ból kiment sárga félcipőt ragadott a kezébe. j Ijedt tisztelettel néztem a csónakra és lelki szemeimmel már ott láttam valahol a a fél­retaposott gumisarok mögött meghúzódni azt az összeget, ami adósságaimat egyik pil­lanatról a másikra rendezni fogja. Hatalmas ivpapirt húzott elő a cipőből. Nagy félve, gondosan, szinte attói tartva, hogy nehogy más felfedezze minden kincsé­nek rejtekhelyét. — Ezt ön nem érti. Nem, hiába! És nem is mondanám el — mutogatott a számok kö­zött. — Már egy fel éve próbálom. Soha egy számítási tévedés. Halálosan biztos. Amit az első héten egy nap alatt nyertem, az már a harmadik hét végén megháromszorosodott. — Szép, szép! — szóltam közbe —, de ha egy ilyen szám, mint a -múltkor . . . — Nincs sein-mi szám! Ettől ne féljen. Ez már tökéletes módszer! — hadonászott el­lenállhatatlanul. Bizonjrtalanul emeltem koccintásra a po­haramat. — Na, majd megpróbálom én is. Próba­szerencse. Most pedig igyunk előre a medve bőrére. — Nincs semmi medvebőr! Gondolja el csak háromezer lej kellene és meg lehet kezdeni. Mondja, véletlenül nincs magának? Hogy, nekem? Hogy én adjak önnek? Hi­szen ön rengeteget keres. mmmamaamammmmmmmmmmmsmmummmm Vagy csak uiuifh/t papíron'' szóltam akadozva un gh jx-téx* mbi-ii. Zavartan az ivpapir felé bujt. Utol ó mentsváraként újra hadonászni k<vdeli Sőt mái napjából haniünre/r« t I < < vek. Nézze, mint a/ előirt» i.s mondtam a számok beszélnek! « Igaza volt. A számok liexz.élpk liároin ezer lejt sikerült megmentenem, mert egvá! talán nem volt. de elfogyott négy liter bona az utolsó pénzem, húsz cigarettám <?s igaz » volt a medvebőrre nézve is, meri nem a medvének, hanem az én bőrömre -Iliink elő re —, d* azt heszem utoljára is. I. Z. Könyvolvasók Érdekes tanulmány lárgyát képezné an­nak rendszeres és beható megfigyelése, hogy az azonos politikai és társadalmi viszonyok között élő emberek milyen könyveket olvas­nak, milyen körülmények liefolvásolják az olvasót az olvasni való megválasztásánál. A karácsonyi ünnepeket megelőző napok­ban, amikor tudvalevőleg a ..könyvforgalom“ tetőfokát éri el, alkalmunk volt egy-kél köny­vesboltban és kölesünkön vvtár hun megfor­dulni. Az ott szerzett tapasztalatainkból máris bizonyos következtetéseket vonhattunk le, amelyek meglehetősen világosan mutatják, m k azok u tényezők, amik az embereket könyvolvasásra és vásárlásra késztetik. Hogy az emberek sokat olvasnak, kétség­telen. A könyvesboltok, kapualji ,,üzletek“ és kölcsönkönyvtárak mult évi forgalma ha­tározottan mutatja ezt. Az a kérdés azonban, hogy- mit olvasnak az emberek? A felehet könnyű: mindent, ami kezük ügyébe keiül. Nagyon kevés azoknak száma, akik bizonyos előismeretekre támaszkodva, határozott lé­péssé.! közelednek valamely tárgykörbe tar­tozó könyv felé. Ezek azok az olvasók és vásárlók, akik a még ki nem adott és néha még meg sem -irt könyvek iránt Ls érdeklőd­nek. Annál többen vannak azonban, akik ötletszerűen, a tulajdonos véleményét Ls ki­kérve, turkálnak a könyvek között. Számí­tásba jön itt rendszerint a könyv díszes kül­seje is. Ha kivitele, eltekintve az író szemé­lyétőd és belső értékétől, kifogástalan, alakja nagy és főleg olcsó, feltétlen nagy keresetre talál, okvetlenül örömet szerzünk annak, akinek minden számottevő megjelent könyvet megvásárolnak, már csak azért is, hogy az illető barátai és ismerősei előtt bizony-ságát adhassa nagy könyvszeretetének. Természete­sen ezt is csuk kevesen tudják megtenni, mert az ilyen nagyfokú könyvvásárláshoz pénz is kell. És jönnek a kölcsönkönyvtárak „fogyasz­tói“. Nem érdektelen belepillantani a felfek­tetett kimutatásokba. Az első pillantásra szembeötlők, hogy a könyveknek is meg van a divatja. Ha a világpolitika olasz—abess-zin háborút diktál, melynek zajától hangos a mindennapi élet, már az első héten az ösz- szes ebbe a tárgykörbe vágó könyvek a ta­gok kezébe kerül. Nem tisztán abból a szem­pontból. mintha olyan nagyon érdekelné az olaszok vagy abesszinek sorsa, de a társaság­ban, ahol az illető megfordul, be kell bizo­nyítania, hogy lépést tart a korral. Az idő­szerű és divatos kérdéseket tartalmazó köny­vek mellett első helyen állanak a legfelka­pottabb irók müvei, amelyek szintén clen- gedheíetlen csemegéi a társalgásnak. Termé­szetesen a kölcsönkönyvtárak tagjai között Ls nagvon sok komoly olvasó van, aki füg­getleníteni tudja magát a divatos ..áramlat­tól“. Végül a kapualjakban elhelyezett raktárak vásárlóiról tehetünk említést. A szegényebb néprétegek egészen olcsó áron nagy meny- nviségü olvasmányhoz jutnak itt. Pár száz lejért egész könyvtárat lehet ezekből beren­dezni. Azonban ennek is meg van a maga hátránya. Az itt felhalmozott olvasmányok között nagyon gyakran találunk igen túlsá­gos és hasznos könyveket is. Néha a leg­újabb irók müvei mellett a rég>i klasszikusok Írásai is helyet kapnak. Ezzel szemben a könyvek nagy részét a ponyvaregények és a különböző szélsőséges áramlatok könyvei képezik, amelyeg igen alkalmasak különösen a tudatlan, ifjú olvasók megfertőzésére. En­nek is nagy része van abban, hogy egyetlen Írás elolvasásával túl korán alkotnak ma­guknak „világnézetet“ ezek az olvasók. Természetesen a fenti kiragadott nagy vo­nalú meglátások csak hézagoson világítják meg a kérdést. Egy beható tanulmány igen érdekes adatokat tudna napfényre hozni. (L. Z.) BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZIK, kottaszükségletét az Ellenzék zenemüosztálga utján szerezze be! Olcsó árak! Nagy raktár­készlet! Minden külföldi kiadóval közvet'. ;:i összeköttetési

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom