Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-21 / 16. szám

...................... gktáWttf 21. ftlagyjeieradéíségsí áSÜáslfí&gliaiás az ipaiosolf íövajénck iüqyéWn. Lezagloátí a kisipari Ktongresszsis y i'jud telüiwftßqi 3201ßqi Xß dnol n£öp lOTÍSsay^gj nnoi ß gí, !äIii7^ßn OOXfi gé 9{ H rredut lélüv^T^gn ^néséikv dfisS iáim i&iCâmor •StSt9X ifiryi a ii9dy»d ß labairrexk t^IOJSJRXíí Í9(CÍ9«ÍV »re Liöaíí) bai iőaf 9 lA iSOTed tTtlflV ‘-Itt íinés £K)i A 83 Sgfim Soni iiön íIé ssieyr, }oá jdljp oqésői ß fsi iogoT striráriöi fid J13S9 í J9Í9S9V gőírrö xß r-ßiiiqßliß iqi irgân Seriöse itvaiviöí d JfoJuj 62á£í07n I ma iSGOk ÍÍ.79í9ÍÍví ósdimé firi3ÍSXí i -.—i i ‘ )Í Í37ÍI — iönfo Î ®5ű t ÍOT keÁli­ib sA írtibme a iriin r.ié-nöt L.lănci í vísmc n ^áég b[Ü 29 im t a Hl abts n T39íf .ßiiHJß légiid ioan îi? iá A j £ 20 IÖÍ599Í TÍÍÓ31 ts:öÍ9 9633": fnsi^i arc. : f >3“9íl JE*? ŰIAJJ. (Az Ellenzék tudósi tójától.) A helyi ipartestület országos nagygyűlésre hívta egybe az erdélyi kisipar képviselőit, hogy az iparosokat közvetlen érdeklő, életbevá­góan fontos kérdésekről, az uj ipartörvény­tervezetről, a társadalombiztosító intézetről és a munkakamarákröl tanácskozzanak A nagygyűlés az ipartestület helyiségében folyt le és azon negyvenkét ipartestület képvisele­tében 44 kiküldött volt jelen. Megjelent a nagygyűlésen a romániai kisiparosok szö­vetségének elnöke, Samuil szenátor, vala­mint Szabó Béni országgyűlési képviselő, a romániai magyar kisiparosok kimagasló ve­zetője. A gyűlést, fél 11 órakor Farcas Andrei, a helybeli ipartestület elnöke nyitotta meg. Szeretettel üdvözölte a megjelenteket Samuil szenátort, Szabó Bénit a városi tanács kép­viselőjét és a sajtó megjelent tagjait. Az elnöki megnyitó után Drasoveanu Peter al- elnök indítványára a kongresszus elnökévé Farcas Andreát alelnökké »Samuil szenátort, Vulcu aradi ipartestületi elnököt és Szabó Bénit választották meg. A kongresszus megalakulása után Farcas maga és társai nevében megköszönte az el­nöki megtiszteltetést, majd ismertette a tár­gyalás alá kerülő égető kérdéseket. Hangoz­tatta, hogy meg kell teremteni Romániában a középosztályt, amelynek többségét az ipa­rosok kell képezzék. Roman Valér ismeretes törvénytervezetével ezt a célt akarja elérni, ezért, ha tárgyilagosan birálják törvényter­vezetét, ki fog tűnni, hogy nem olyan fekete az ördög, mint ahogy a falra festik. Meg­állapítja, hogy az országban érvényben lévő négy ipartörvény egységesítésére feltétlen szükség volt Nagy vonásokban ismertette a törvénytervezetet s arra a meggyőződésre jutott, hogy bár a törvényjavaslatnak hiá­nyosságai vannak, nem szabad azt visszautasítani, hanem annak módosítását kell kérni. Kijelentette, hogy ő Roman Valernak váro­sunkban tartott propagandabeszéde után be­szélgetett a miniszterrel, aki megígérte, hogy a hibákat orvosolni fogja. Ilyen körülmé­nyek között — fejezte be megnyitóját az elnök — nem szabad a törvényjavaslat ellen mere­ven állástfoglaínf, hanem annak módo­sítását kell kérni. Éles bírálat a törvénytervezetről Az elnöki megnyitó után Samuil szenátor emelkedett szólásra. Bejelentette, hogy ez­úttal nem mint iparosvezér, hanem mint törvényhozó van jelen, hozzáfűzte, hogy a romániai kisiparosok országos szövetsége, amely huszonkét ipari szervezetet foglal ma­gába, már állást foglalt az ipartörvény ellen és kijelentette, hogy a munkaügyi államtitkár törvényterveze­tét még tárgyalási alapul sem lehet elfo­gadni. Ezután a bejelentés után rátért az ipartör­vény tervezetének a bírálatára s leszögezte, hogy már a törvénytervezet indokolása azt állítja, hogy a törvény a román elem erős- hitését tűzte ki célul, egy hajszállal sem javítja a romániai ipa­rosok helyzetét és azt még jobban rontja. A kisipar a nagyipar és a munkások malom­DC' Szabó Béni beszédének elhangzása után néhány jelentéktelen felszólalás hangzott el és a vita már kezdett kedvezőtlen mederbe terelődni, mikor Drasoveanu Petru alelnök indítványára elnök a vita bezárását és az előterjesztett két javaslat fölötti szavazást rendelte el. Megkezdődött a. szavazás Ú3 a jelenlévő kiküldöttek, a legnagyobb í partes- tőletek román vezetői mind Samui! szenátor javaslatát támogatták. Mikor a helyi ipar­testület szavazásának leadására került sor, heves jelenet keletkezett Farcas elnök és Samuil szenátor között, akitől Farcas meg is vonta a szíjt. Farcas elnök ismét hossza­sabban indokolta meg, hogy a helyi ipartes­tület miért tartja alkalmasnak a törvény­tervezetet módosítással elfogadásra. Cupa- rescu ügyvéd, az ipartestület uj ügyésze szó­lásra jelentkezett s kérte, hogy a kongresszus fejezze ki bizalmát Roman Vaier iránt, aki az uralomváltozás után először foglalkozott a kisiparosokkal. ■Samuil válaszolva Cuparescu beszédére, ki­jelentette, hogy a miniszter jószándékát nem vonja kétségbe senki, de a jószéíndék nem köve között őrlődik s a törvényben sehol sincs rendelkezés, amely a helyzeten jav­tana. Roman Vaier törvénytervezete nem más, mint a kisiparosok ellen irányuló nj büntető- törvény és adótörvény, amely az iparosok ellen a legszigorúbb büntető rendszabá­lyokat alkalmazza és njabb elviselhetetlen adókkal és illetékekkel terheli meg. iHa a kormány javítani akar a kisiparosok helyzetén és a román elemet akarja előbbre­engedni, megvan ehhez is a módja. Csak hogy a kormányoknak eddig alig volt gond­ja. A kormány azokat protezsálja, akik zse­bükben hordozták útleveleiket, Javasolja, hog}- a kongreszus egyhangúlag jelentse ki azt, hogy azt, amit az ország iparostársadaima kije­lentett, hogy a törvénytervezetet tárgya­lásra sem tartja alkalmasnak és kéri, hogy azt vonják vissza. Samuil beszédét általános tetszés kisérte. Ezután Chili Gheorghe szólalt fel, aki két­ségbevonta előtte szóló hazafias voltát. Sa­muil ingerült hangon és méltatlankodva utasította vissza a komolytalan kijelentést és azt, hogy a beszédével és elfoglalt állás­pontjával irredenta célokat szolgálnak. Szabó Béni beszéde Szabó Béni volt a következő szónok, aki román nyelven kezdte meg beszédét és arra kérte az elnököt, hogy beszédét magyar nyelven mondhassa el, mert beszédének lesz­nek olyan részei, amelyeket a legnagyobb szabatossággal akar előadni. Az elnök azon­ban kérését azzal az indokolással tagadta meg, hogy a gyűlés valamennyi résztvevője tud románul és ha beszédét magyarul foly­tatná, a jelenlévő újságírók nem értenék meg. Szabó Béni tovább is román nyelven beszélt s annak előrebocsátása után, hogy az erdélyi iparosok voltak az elsők, akik az ipartörvény egységesítését kérték, csodál­kozásának ad kifejezést, hogy egyes lapok azt állítják, hogy a magyar kisiparosok az egységesítés ellen foglalnak állást. A legerélyesebben tiltakozóit Roman Va­lernak az ellen a megállapítása ellen, hogy az ipartestületek irredentafészkek, ennek ellenkezőjéről mindenki meg van győződ­ve s azt nein is keli bizonyítani. A román elem a kisiparban tényleg nincs elegendő számmal képviselve, ennek oka azonban az, hogy az egyesülés óla az ifjú román nemzedék a tisztviselői pályán he­lyezkedett el s vonakodtak ipari pályán ér­vényesülni. Ha a tervezetből törvény lesz, még jobban vissza fog esni a román iparo­sok száma, mert a hétosztályu elemi iskolá­nak elvégzése, amely nélkül nem lehet ipari pályába menni, megakadályozza a román elemnek az ipari pályára való özönlését, mert az ország legtöbb községében nem hogy hét, hanem még négy osztályú elemi iskola sincs. Ünnepélyes nyilatkozatot tett és hang­súlyozta, hogy a magyar kisiparosok, mint a múltban, a jövőben is és a jelenben dolgos polgárai az államnak, hűséges barátai a többségi kisiparosoknak. Felhívja a többségi ipa­rosokat. hogy békés együttérzéssel dolgoz­zanak együtt a magyar iparosokkal, mert csak igy lehet a közös bajokat orvosolni. elég, mert hozzáértés is kell, Több felszóla­lás után a nagygyűlés azt a határozatot hoz­ta, hogy kéri a minisztert, készítsen olyan iparttír- vényt, amely kizárólag a kisipar szabályo­zásával foglalkozik, válassza el a kisipa­rosokat a nagyiparosoktól, Tiltakozik az ipactestületek feloszlatása és vagyonának kisajátítása ellen s ezt e&ak abban az eset­ben tartja megengedhetőnek, ha az Ipar- teslületek helyeit az iparosok részére ön­álló önkormányzati szervezetet létesít. A vita további során a munkakaniarák és betegsegtílyzők ellen hoztak egyhangú hatá­rozatot. 0f Isffas'íőzfaífás a Casvero-ßgybsn Nehézségek Grosz Jeno kiadatása körűt Vizsgálói a vámhivatalokban, nagyvállalatoknál és szólistáknál BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósi tójától.) A (Qrosz-Cftgero ügyben pillanatnyi szünet állt be. Stancscu vizsgálóbíró az eddigi el­járás anyagát Tömésen könyvszakértővel át­tanulmányozta, majd vádinditványt készí­tett a következők ellen: 1. Marcus Nieder­hofer, 34 éves, cégjegyző a „Blocul impor­tatorilor4 vállalatnál. 2. S. Samuély, 31 éves, volt jegybank tisztviselő. 3. Radu Anghel, 38 éves, volt jegybank tisztviselő. 4. Doncea Georgescu, 36 éves, volt jegybank tisztviselő és ő. Petre Malinesen. 60 éves, főkönyvelő a „Steaua Romana“ petróleumvállalatnál. Mindnyájan okirathainisitús&al, csalással és a devizatörvénybe ütköző bűncselekmé­nyekkel vaunak vádolva. A vúdinditvány megemlíti, hogy Grosz Jeno ellen is bűn­ügyi eljárás indult s megtették a szükséges lépéseket kiadatására. Ugyanakkor a vizsgálóbíró a következő táv­irati megkeresést küldte az országban nyil­vántartott összes bankokhoz: „A bűnügyi eljárás sikere érdekében ké­rem, szíveskedjék közölni, hogy Grosz Jenő Jeremiásnak, feleségének, leányának, vagy vejének: Dávidovics Zoltánnak, továbbá: M. Niederhofer, S. Samuely, Öltcanu mérnök- j nek, vagy hozzátartozóiknak van-e Önöknél folyószámlája? Igenlő esetben kérem annak másolatát sürgősen beküldeni és tudomásul venni, hogy a kérdéses összeg zár alá van helyezve. Ugyancsak zár alá helyezem az Önök páncélszekrényében általuk bérelt fió­kokat is, melyekhez hozzájárulásom nélkül többé nem nyúlhatnak az érdekeltek“. Végül a vizsgálóbíró Grosz Jenő három­millió lejért vásárolt Mercedes autóját le­foglalta. Nehézségek Grosz kiadatása körül? A Lupta azt a szenzációs hirt közli, hogy Románia és Ausztria között nincs egyez­mény a bűnösök kölcsönös kiadatására vonatkozóan. Az érvényben lévő román—osztrák egyez­mény ugyanis csak a polgári és kereskedel­mi perekre, idézésekre, ítéletekre és végre­hajtásra vonatkozik. Kérdés most már, vájjon Ausztria köteles lesz-e Groszt ki­adni? A Lupta bízik ebben azon általános nemzet­közi szokásoknál fogva, melyeket akkor is alkalmaznak, ha nincsenek Írásba foglalva. A helyzet nem könnyű. Grosz Jenő Becs leghíresebb öt védőügy­védjének adott megbízást. akik mindent elkövetnek, hogy kiadatását megakadályozzák. A pénzügyminiszter intézkedései A bűnügyi eljárással párhuzamosan több bizottságot küldtek ki a pénzügyminiszté­riumban, hogy vizsgáljuk meg mindazoknak a cégeknek üzletmenetét, melyek „kompenzációs4- üz­letekkel foglalkoztak. A Lupta jelentése szerint a vizsgálatot az összes vámhivatalokra kiterjesztik. Megvizs­gálják az export-nyilatkozatokat s ezeket összehasonlítják a jegybank adataival. A devizacsalásokon túl ellenőrizni fogjak visszamenőleg a vám­taksák s különböző illetékek („impozit pe lux si cifra die afaceri“) kifizetését Is a behozatallal és kivitellel kapcsolatban. Az Epoca jelentése szerint az összes szállítóvállalatok könyvelését Is átvizsgálják. hogy leleplezzék a csaló vállalatokat. A Cagero-ügy kirobbanása után az ország kereskedőtársadalma is megmozdult. A ke­reskedelmi és iparkamarák ülésein nagy elégtétellel vettek tudomást a leleplezésről és könyörtelen eljárást kérnek a kormány­tól. mert a csalásoknak elsősorban a becsü­letes kereskedelem volt az áldozata. GYENGÉLKEDÉS IDEJÉN, különösen, ha a ros57,ulléret szorulás vagy keresztfájás fokozza, fiz envhe és igen kellemes természetes „FERENC JÓZSEF“ keserűvjz mindig puha, könnyű szék- ürü'ést és kielégítő emésztést szerez. Hires nő- orvosok a legn'3'gyobb elismerés hangján imák a valódi FERENC JÓZSEF vízről, mert ez a kri­tikus életkorban is hosszabb időn át alkalmaz­ható anélkül, hogy szerfelett kedvező hatásét csökkenne. Izgalmas viták ofia szcmMcnczkcfctt Homan filer fOrtfntjjavaslafâval ai érdéig! es bánsági iparlestnielch üongressznsa negintm i iiii Cuta a szenátort mandátumot tarifa meg BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tátvirata.) A Curentul jelentése szerint a Suceava-« vá­lasztáson szenátorrá választolt idüsJi Cuza lemond képviselői mandátumáról s cv szená­tusban fog helyett foglalni. A lemondásával megüresedő mandátumot a listán utána kö- vetlkező Hután tanár fogja elnyerni. BÁRMILYEN HANGSZERES JÁTSZIK* Lottaszükségletét az Ellenzék zcnemüosztalg.t utján szerezze he! Olcsó árak! Nagy rakttn- készlet! Minden külföldi kiadóval közvetlen össze köttetési

Next

/
Oldalképek
Tartalom