Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-21 / 16. szám
ELLENZÉK I 9 J 6 i m n u n r 2 1. wmmmmammmmmmmamjmmxju AHOL MÉGIS CSAK TÉL VAN Fények és árnyak a téli éjszakéiban Vidám nevetés közt villannak a korcsolyák a sétatéri jégpályán. — Éjfélig tart a jégbál l.I/U.l (\' Ellenzék tudósítójától.) A vú r»>s szomorú szürke a/ idén. Tél? . . . Se hol nyoma sincs ennek. I .i'gnlűWi is hó IH’I- kül se!io:;\ v in . ki a/ idei tel. Minllui egy hoss/antartó november borult volna ránk. Tar agak Ilii lednek a/ eg Ich*. Sz .liléiének, s árkok a háztetők. a/ utcák, amelyeken a tirli órák lián nőm megy ritkaság s zárolta a porié.Iiö . s a Mátyás király lovának sörényét nőin takarja lx' u fehér hóréteg. Sieló- inkot nőm látni a/ utcán ós általában semmi olyan, ami januárra • télközepére cm léke/telne. Hogy mit akar oz az idő • kiáltanak föl az embereik? Ls valamit motyog i : k a go t a.ramlalról. de ezzel n' ncs elintéz - ve a dolog, mindenki várja a lelet, egyszerűen hiányzik ez az embereknek mintha ki tudja milyen vígan telnék fára. Ls ogv pár napja tényleg hidegebb is az idd. béleletlen kesztyűnket a z.sehünklx* dugjuk. hideg éjszaka készül. 1 el nézünk a toronyórára. lisle I z óra, rég elmúlt. .Messzinél egy hangszóró hallatszik lx» a városba. Kiadjuk magunknak a jelszót: Gyerünk a parklwi. a korcsolyapályára! AHOL íiSZRE LEHET VENNI A TEI.F.T Mikor az évszázados fák közölt haladunk, elénk tárni az egyetlen téli képe a városnak. — .Akár csak a nyelvtankönyvben villan ált agyunkon — ahol az egyes alakok és tárgyak számozva vannak — alul a jegyzetben ]>edig a szám után oda van írva a francia vagy angol szó irtán, hogy ez korcsolya. ez sál. 07 nagynéni és így tovább. A nyelvtanulás szemléltetésére. Az egész kép ídá pedig ez az egy szó van írva: tói. Persze ezekről a képekről el kell hagyni a tolószéket, a széles barkója bácsikat, aranylánccal a kockás mellényükön, a régi kulcsos korcsolyáikat; Ez már mind a mliftté. Itt nem látunk csak sinadrágol. minden vonalon, férfiak, nők ebben korcsolyáznak. Messziről a lámpa alatti félhomályban ki sem leliet vermÁ hogy nő vagy férfialakok suhannak e.l mellettünk. De rendesen azonban következtetni leliet: egyik férfi a másik nő. A PÁLYASEPRŐ ÉS V FIATALOK A pihenő pudra ülünk le a sziget előtt. A csillagos ég alatt körülöttünk a lámpa fényéiben olyan zsongás van. akár csak májusban, mikor a cserebogarak járnak. A pályaseprő ül mellettünk 10 méteres hosszú seprűvel a kezében. Beszélgetni kezdünk vele. — Párosán igy szép az élet. ugye öreg? Kacsintunk a bajusz alól huncutul mosolygó arcra. — Pedig alig jött meg! — ? — kérdjük meglepetve. — Hál a téli! — .Már azt hittük, hogy befagy az idén a k o rcsoly á z ásnak. — Ezt éppen jól tette — tréfálkozunk az öreggel. Aki különben folyté a: — Most használják ki az időt, míg fiatalok és mig jég van. Mert tetszik tudni a jég felelt hamar melege lesz a szívnek. Okos ember volt, aki! azt a „hógnyit“ kitalálta. Átfogni a leánykákat derékon, aztán, hajlani jobbra, balra, nem lehet rossz kérem. — No még félóra aztán seprűnk ki mindenkit. Ivönytöírleienü 1 kiadja a jelszót az öreg. Felâlii. hívja a. többi társait és máris hozzákezdenek. Egyszerre 10 seprű lendül a levegőbe a sziget felé eső részen. — Jaj, már sepernek és még alig mentem kettőt — ijedezik egy nagyon pö&zéző, kövér leányka. Bokái kifelé dőlnek és ő áll egy helyben. A rossz nyelvek azt beszélik, hogy néha-nélia meg is mozdul. Hét éves buga, aki bámulatos ügyesen, már emelgeti is a lába l és százszor körülfut a jégen, mig nővére féloldalt fordul — csufolódva kiáltja — Munci, azért kár volt, hogy felkösd a korcsolyát. Muncika mérgelődik is, de mit csináljon egyebet. Tehetetlenül szuszog és dünnyög magában valamit. De azért Isten őrizz, hogy hazamenjen! A FEKETE SPORTLADY Kék sizőnadrágban. páros szvederben, fe- kel.eha.ju, temperamentumos leány száguld őrült iramban vagy öt fiú társaságában. Iába sorba gugoLnak egymás után. majd gyorsan lefékezik a rohamot. Jertek, most versenyt futunk — adja ki a parancsot a leány, aki különben erős kézzel dirigál közöttük. Ezek az igazi! spori- emberek. Nem művészek, de űzik elsősorban n testmozgásért ezt a sportot. Kevésbé -szenti.) non iái is n.U. Ifi nem sok szó esik a szerelemből. Mindenkinek modern, cipőre srófolt korcsolyája van. Néha-néha .kőfeszitett. mellel nagyol szívnak a levegőből . . de a csillagos eget észre se veszik. A KOM ANTIK US S/.ftKI Annál «•><>n<l«-s<vl»I» és titokzatosaid) egv .s/iikc, fehér ptdowenlíO bujtatott tündér :t partnerével. A mindig kész és türelmes Tónikával. ( sodák-esodáju, régi ,sz< rkozolü, há- luJesavaros korcséivá ja van Lilikének. Aránylag mngnssarku cipővel. lónika nv-'u don iu jK'ri'lx'ii előtte 4érdel a jöjjön és e.sa varjú a/ ismét leesett ikoreiuv] yát Iá like Iá bárdi. De 1'tVuLka «rivosefli csinálja, hogyne ha térdel mi Jelűd a/ imádottja lába előtt. Iga/. hogy keze vörösre fagyott és izzadt homlokát töriilgoló. Mái a negyedik bőrflek ktd rakja egymásra, hogy I-i 1 iU» korcsolyája megl ogja a cipő snrkál. De nzért végre sikerűik felállnak. Vikiiről ják egymást és nagyboldogan indulnak n»*ki. Lábukul hir teleti kapkodják a/ ég lek- >*k azt hiszik, hogv bógenez.nek nénim, s/é> nélkül haladunk é-s sóbajloznnk a tűnd hold lényé ben. I s mindehhez egy .szerelmes tangó ze ne! Hát Lili ke lxildog, tagadhatatlanul nagyon boldog! TAN AH l’R A művészek külön kort képeznek. Csupa szakkifejezés itt minden. Lnglendar. ellen hármas, johhláhha.1 kilele. elöro-hatra, váltott belső és külső élekkel magyarázza a -10 körüli olyan alaposnak Játszó civil- lien számtan tanár. Majd megáll és azon panaszkodik. hogy lehetne h degehh 2—ö fokGENF. (Az Ellenzék ludósitójától.) A szankciók kérdése elméletileg már hat hónapja foglalkoztatja a Népszövetséget és a világ közvéleményét és negyedéve múlt. hogy az alapokmány 16. szakaszának alkalmazhatóságát a népszövetségi tanács kimondotta. A világnézeti és politikai harc a szankciók ellen és melleti tovább tart. de közben a világ kétségtelenül hozzászokott ahhoz is. hogy a holt betűnek vélt 16. sz.akasz eleven jogi tétel. Ennyiben tehát kiállotta a Nép- szövetség a próbát, melyet az angol empirikus gondolkozás kiránt. 'Mindmáig a Népszövetség a 16. szakasz 1. bekezdésének alapján áll. mely a pénzügyi és gazdasági kapcsolatok megszakítását Írja elő az alapokmányt megszegő országgal szemben. A szankciós politikát helyeslő körökben általános szempontból két körülményt emelnek ki, mint különösen értékeset és jelentőségteljeset ablian a lényben, hogy ötven állam anyagi áldozatok, veszélyek, kockáztatóit rokonszenv és érdekek ellenére is résztvesz a közös megtorló intézkedések- lien. Egyfelől a szankciós szakasz eljárás és jogszerű kiépítését nemzeti és nemzetközi viszonylatban, másfelől a jelenlegi kísérlet precedens értékét. A kollektiv politika szempontjából feltétlenül haladási jelent, liogy a 16. szakasz ezúttal alkalmazási nyeri. A mandzsu konfliktus alkalmából meg sem említették, az elmúlt év márciusában a dél- amerikai Ghako háborúból kifolyólag csak Kina, Csehszlovákia, Orosz- és Törökország kívánták az alkalmazását, mig Franciaország 1 elutasította, Anglia agyonhallgatta és egész sora a délamerikai államoknak ellene foglalt I állást. Azelőtti években pedig még elméleti magyarázata is nehézségekbe ütközött, a 16. szakasz módosítására vonatkozó szövegeket pedig sohasem iktatták be az alapokmányba. Nemzetközi jogászok aggodalmasan emlékezlek meg a zavaros jogi helyzetről, mely abból származott, hogy az egyes népszövel- ségi szervek által elfogadott módosítások a 16. szakasz eredeti szövegével olykor ellentétben állanak. Ennek ellenére a Népszö- veiség nem dolgozott ki egységes szövegmagyarázatot és húzódozott, hogy a szakaszt magát jogerősen módosítsa. Az 1921-es közgyűlés állal elfogadott javaslat egyik pontja is eltér az eredeti szankciós szakasztól. De amikor az elmúlt ősszel a Népszövetség a szakasz alkalmazását kimondta, erre a körülményre senki sem tért ki, mint ahogy ezúttal jogi fejtegetésekbe egyáltalán nem bocsátkozlak. A szankciók alkalmazásánál meglehetős hűen ragaszkodtak az 1921-es javaslathoz és eddig az eljáUal i.v L/ csöppet ,s< m ártana a jégnek. \/tún ujból kezdik a figurákat. Jlaragus/ lünk a s/i veket hajoló langó/enéic, inni ti gurá/.ni jobb a valn-r. De hál inná nmi ük a hallosak, Hanem a többiek. A linlÚMljpi ! kis .szerelmesek a s|hu,I rajongók. akik egész I napi rodai robot idén egy kél ólára mint j egy bárban, úgy repülnek <n jégen a léli éj j szakában. GARD1 DAMOK HADA \ PARTON A ló partján nagy tömegben állnak a pa pák és mamák. Egy liarrsabajuv/ii lórii ki állja Ih- a suhanó párok felé-: Magda, gyere kösd le a korcsolyádat. Mintha eseperrgne az eső! Még megázik a lkai unióm. \ fiatal orvoslanhallgatóeska. csak úgy i félvállról telel: dehogy e'cpereg kérem. í.sil- lagos az ég! s azzal már röpiti tovább parluernöjét. Egy mama idegeskedik és sic i- tor hangon ..suttogja" a láfliva leié: Imuici, azonnal hazajönni. Meghűlsz, ha annyit valcerozel. Nem muszáj mindig neked kiseperni a báltermet! kardoskodik lovább. Nem anyuka, nem én -eprem ki, hamun az a liz ember ült! mutat a szige1: leb- a sepergeló emberekre és kacag hozzá nagyokat a. bájos csemete. \ gardedámok pedig mii lehetnek ellenük! l éinek a jégre lépni, nehogy hanyatt vágódjanak. A parkban pedig árnyak és lények mozognál; az ivláinpák lényében. Áll a jégbál. A zene a Szép Heléna valeorél jálsza; Folyik a tánc és a téli éjszakában, tizenkét óra felé senki nem gondol a lui/anx-iiésre. Odalicnt a sárosban észre sem vettük, hogy lél vau. Ili |iedig senki nem gondol arra, liogv ezen a helyen nemsokára a tavaszi NzéMx'n csónak reng a vizen és hattyúk fiir- denek az ezüsthnld fényében. rás szempontjából maga a szövegmagyarázat, valamint gyakorlati alkalmazása is bevált. Kölcsönös segélynyújtás A nemzeti törvényhozásnak a szankciós szakasz szelleméhez való alkalmazását már az. 1921-es javaslat ajánlja az államoknak, hogy abban az esetben, ha rákerülne a sor. időveszteség nélkül gazdasági nyomást gyakorolhassanak egy esetleges támadó ellen. Ennek a felszólít ásnak csak két állam tett rövid időn belül eleget: Franciaország és Csehszlovákia és pedig — amint későbbi külön egyezményeik közelebbi vizsgálata mutatja — politikai meggondolásokból. Ez a két fokozott biztonságra törekedő állam a 16. szakasznak az 1921-es közgyűlés által elfogadott magyarázatában alkalmas eszközt látott a tervezett kölcsönös segélynyújtási egyezmények megkötésére. A javaslat szerint ugyanis a tagállamoknak egyénenként kell az alapokmány megszegését megállapítani és következésképén szankciós kötelezettségeik is egyénileg, közvetlenül az alapokmány alapján vállalt kötelezettségeikből erednek. Ennek a magyarázatnak az alapján köthették meg a cseh— francia, majd orosz—francia és orosz—cseh szerződést, nem mint olyan paktumokat, melyek a népszövetségi elvek ellen irányulnak, hanem mint az alapokmány keretébe tartott regionális paktumokat, amelyek abban az esetben is köteleznek kölcsönös segély- nyújtásra egy esetleges támadó ellen, ha a Népszövetség tanácsa nein rendelne el kollektiv eljárást. így használták aztán fel egyes államok az eredetileg csakis gazdasági szankciók alkalmazására kidolgozott 1921-es határozatokat katonai egyezmények kölesére. Lehet, hogy nemzeti biztonságuk feletti komoly aggodalom, vagy a nem egészen alaptalan kétely vezette őkel. hogy a gazdasági szankciók nem lesznek eléggé hatásosak. Talán őszintén sajnálták is, hogy a Népszövetség erkölcsi tekintélyében nem bizhatnak meg feltétlenül, kétségtelen azonban, hogy ezzel az eljárással ismét csak a régi szövetséges politika Htjára tévedtek és egyben gyengítették a Népszövetséget. Politika A lobbi állam az. 1921-ben ajánlott intézkedéseket nemzeti törvényhozásában csak 1935 őszén valósította meg, akkor azonban példás gyorsasággal. Ebben a magatartásban feltétlenül fel kell ismerni a kollektiv, népszövetségi fegyelemre való készséget. Helyes azon elméleti megállapítás is, hogy a most lélesi leli /aukciós gi pc/e| jövőbeli mi 1 gyorsabban és céltudatosabban lop mii kod ni. De alapjában a Mi szakasz mükodcsfn hozatala ugy nemzeti mint ncm/dkozi t' kinlclhcn nem hiz.onyit mást mint lm" ,i régebben tám;r ztotl nehézségek < s.d. ujM mini a 19. szakasznak még az clméleli 1 knlniazliatósaga ellen is felhozolI indokol, nem voltuk sohasem valóban jogi, bűnein kizárólag politikai természetnek. Mihail a pillanatban megszülitek inikoi > [xditikaj akarat megváltozót! I gy esetleges jövő kon) lil-, Ins r elén lehal nem az. a körülmény lesz döntő. bog\ a szankciók alkalmazásain u nemzeti és nemzetközi, gyakorlati előfeltételeket ez úttal megteremtették, hanem isinél esak a politikai elbírálás és csal. ha az a szankciók alkalmazási!t ki vánalosnak tartaná, akkor siettetheti majd a most szerzett tapasztalat és gyakorlat a politikai akarat megvalósítását. Ha precedens“ szempontjából vizsgáljuk I a mostani szankciós kísérletet, értéke in I kább erkölcsinek mini gyakorlatinak tét ! szik. A szankciók már mostani, aránylag : enyhe formájukban is érzékenyen érintik . Olaszországot, de valamilyen másik kon flikltis esetén alkalmasint még a legszigo- i nihil gazdasági szankciókat is tulkevésnck i Ítélnék. 1 A nagyhatalmak közül egyedül Olaszor- I szaggal széniben leheteti ezl a kísérletet j megpróbálni, részint földrajzi fekvése, miatt. I részint, mert nem rendelkezik nyersanyag I gal és meri általában nem gazdag ország. I Tippen ezért a mostani szankciós kísérlet j csaknem laboratóriumi körülmények között folyt le, úgyszólván ideális feltételekkel. Alig lehet egy másik esetet elképzelni, amikor 50 állam ismét összeóllana egy ellen, mert Európában ina egyáltalán nem lehet kétoldalú háborút elképzelni és Európán ki- \ii! alig terjed a Népszövetség tényleges befolyása. A szankciós kísérlet tanulságai azért negatívak. mert a világháborúban is létesítettek az antanthatalmak gazdasági zárlatot Németország ellen, sőt több hónappal a fegyverszünet után is fenntartották. Éppen igy, a jövőben is gazdasági blokádot létesítenének az államok ott, ahol lehetséges, anélkül, hogy előbb hosszasan tárgyalnának Genfben. A gazdasági zárlat csak kiegészítője lenne ,,a katonai szankcióknak", melyeket az államok a szövetségeik keretében az ellenfelek ellen alkalmaznának, nem pedig szelidebb előkészítő lépés a katonai segélynyújtáshoz. Kétségtelen, hogy a szankciós szakasz alkalmazása csak ugy, mint bármely más problémából kifolyólag az alapokmány bármely más szakaszának az alkalmazása hozzájárult az eljárás és a szankciós jogrend kiépítéséhez. Mielőtt azonban ebből a tényből végleges következtetéseket lehetne a jövőre levonni, tekintetbe kell venni, hogy a keletafrikai konfliktusban Angliának bizonyos fokú érdekeitől eltekintve, a többi állam nincs érdekelve és hogy' maga a hadszíntér egy távoli világrészben fekszik. Más körülmények között a közvélemény őszinte elvi állásfoglalása, vagy ideológiai ellentéteken alapuló szenvedélyes támadásai ellenére, más politikát kellett volna követnie nem egy államnak. Európai vonatkozásban tisztán elvi szempontokon alapuló magatartást legfeljebb a távoli és semleges skandináv államok részéről lehetne várni. Csak a jelenlegi körülmények között lehetett a tagállamoknak csaknem összességét közös eljárásba tömöríteni, mig másfelől ugyancsak a rendkívüli körülmények engedték meg, hogy a szankciókat kiválasszák, óvatosan fokozzák, vagy bizonyos fajtáit ne is alkalmazzák. A jövő Ez a megállapítás korántsem csökkenti a szankciók első alkalmazásának jelentőségét és az első kollektiv eljárás feltétlenül várakozáson felüli eredményét. Csak arra kíván rámutatni, hogy minden más esetben az államoknak magatartásukat a maguk létér- ' dekeihez kellene alkalmazniok. Rámutattak erre a különböző országok vezető állam- férfiai is, amikor a katonai felkészültségük fokozásának és a szövetségeik kiépítésének és erősítésének szükségességét hangoztatták parlamentjeikben, vagy országuk közvéleménye előtt. A most folyó szervezkedés a földközi-tengeri kölcsönös segélynyújtás miatt arra az esetre, ha petróleumtilalom bonyodalmakat vonna maga után, csak azt a régi tételt igazolja. hogy aki gazdasági nyomást akar alkalmazni, készüljön fel katonai akcióra is. Végül arról sem szabad megfeledkezni, liogy az angol hadiflotta augusztus végén állott fel a Földközi-tengeren és Egyiptomnál. lehat csaknem három hónappal azelőtt, midőn az enyhébb gazdasági szankciókat Genfben megszavazták... Mindezek politikai valóságok. Adalékok a szankciós szakasz jogrendjének kialakulásához. Mindez azonban még nem általános érvényű népszövetségi jogrend. Székül a Ágnes. /. Z.-----------------------------------------------------------------------------------„Szankciók“ citné'.etkcn és gyakorlatban üaionai fegyverkezés a gazdasági megtorlás árnyékában Miért sikerüli megvalósítani az Olaszországgal szembeni intézkedéseket ?