Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-16 / 12. szám

ÁRA 3 IFJ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. ifi Aft-A *3. nm wmmmmmmmsm Szerkesztőség és kiadó hi vatal: Cluj, Celaa Moţilor 4 Fiókkiadóhivatai és könyvosztály: Piaţa Unirii <> szám- — Telcfonszám: 109. Levélcím: Cluj, postafiók So, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési 840 lej, — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözette! több LVII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM. CSÜTÖRTÖK 1936 JANUÁR 16. Emlékirat foglalkozik a földhöz ragadt ember kórházi ellátásának a kérdésével. Annak idején az Ellenzék érezte főbenjáró kötelességnek, hogg egg végtelenül lehangoló esetét ennek a szegény embernek, a „man of street“-nek a nagyméretű belső cikk mellett vezető helyen is fölpanaszolja. Emlékezhetünk: a mentők a város szélén a sivár országát on éjszaka évad­ján fölszedtek egg eszméletlen férfit és el­robogtak vele az egyetemi klinikára, amely közintézmény, az adókból tartják fönn, de sajnálatos mód igazgatási és anyagi nehézsé­gei miatt olykor tagadó választ ad a beteg­szállítónak. Nem volt mit cselekedni, a bete­get a rendőrségre vitték és mikor ennek a közbenjárása ellenére sem sikerült a beteg­nek helyet szorítani, a virágágy menti padra, amely a vasút igazgatóság palotája előtt fe­hérek a hajnali szürkületben tették: a mcn- tökocsinak másfelé kellett száguldani már. Ez az eset nagy port vert föl s a város ér­demes főorvosa szívügyet csinál belőle. Ter­mészetes is, isten és ember előtt minden or­vos, de főleg a városi közegészségügy feje a felelősséggel tartozik és szavatol a város minden polgárának az élete és egészsége kö­rül, sőt minden közigazgatási badarságon túl az emberi összetartozandóság nagy köztár­saságában. nyert kötelessége, hogy elnézze a formákat, ha esetleg az ilyen szegény beteg ember neon a városának a polgára, hanem a város felé igyekvő országút otthontalan ván­dor madara. A főorvos gyöngéd és érthető figyelme nem állapodott meg az egyetlen esetnél, hanem gondolkozik a lehetséges is­métlődésén és hogy gyalcoribbá válhatik. Töprengése során megfigyeli az esetléggel összefüggő általános érdeket és egy városi kórház szükségét érzi, amely függetlenítheti az életmentést és az egészség biztosítását az állami jellegű intézményektől, amelyek saj­nálatos esetben közigazgatási és anyagi okok­kal érvelhetnek az elutasító taglejtés alkal­mából. Rájön, hogy ideiglenes megoldást ha­marosan találhatnánk. így történt, hogy vá­rosunk érdemes főorvosa emlékiratot szer­kesztett, amelyhez mellékelte a lapok cik­keit s állásfoglalását a szomorú eset kap­csán: ezt az emlékiratot elküldte az érdekelt két minisztériumnak és benyújtotta városunk legfőbb igazgatási szervének. Ebben az em- ' lékiratban mindennek előtt kéri az említett nagyhatalmakat, hogy akadályozzák meg az ilyen szegény ember szerencsétlen nyomorú­ságának az ismétlődő lehetőségeit. Leljék meg a módját, hogy minden nyomorult, akit a mentők az utcáról szednek föl, helyet kap­jon a közkórházakban. De mert tudja, hogy ez az óhaj még a legjobb akarat esetén se föltétlenül valósulható meg, lándzsát tör uj kórház mellett, amely elsősorban a város szegényeinek az érdekét szolgálja és minden­nek előtt biztosítsa, hogy a fölszedett sze­gény ember föltétlenül tiszta kórházi ágyba kerüljön, ott gyors és orvosi segítséghez jus­son. A gyors, átmeneti kis megoldás módját is előterjeszti, mig egy nagyobb kórház lé­tesülhet. A legnagyobb helyesléssel emléke­zünk meg erről az emlékiratozásról. Tökéle­tesen osztozunk vele minden meggyőződés­ben és javaslatban. És különösen helyesel­jük az utcai betegügyet gyökeresen megoldó független, városi kórház és pedig nagyará­nyú kórház sürgetését. Ennek a törekvésnek széles mozgalommá kell válnia s részt kell venni benne minden érdekelt vagy érdeklő- < désre ha>ngolható tényezőnek. A. kisebbségi ] sajtó részvétele ilyen jó ügyben nem kétsé- j ges. De határozott és kötelező formában is j fölajánljuk ime. Bizonyára nem lesz bo- I szorkányság az anyagi eszközök megszerzése \ sem. A város rendkívül nagy költségvetéssel dolgozik s a piros ceruza bizonyára baj nél­kül tudna egyes tételekből átvinni valamit a kórházi cél javára. Az állami bevételekből is juttathat jó akarat és takarékos meggon­dolás. Aztán akad még egyéb mód. Külö­nösen, ha figyeljük a boldog elemet, mely a mostani gazdasági hullámzásban közismerten „betegre keresi magát“. Erre a kórházra égető szükség van és ezt mindenáron meg kell valósítani. Gazdag országban senkinek sem szabad éhen halni, de nem is kórház helyett az utcán halódni. Anglia nem ragaszkodik tovább a petrOienm-szankciOkhoz L®ffle«foni»an azt hiszik, hogy Olaszország helyzele eiféélktii? s$ béköléScennyé fogja lenni *$ római politikái. — fiatal lárgyatásai Ceratii ©lasz nagy­követiéi. — Aki goi vezérkari főnökök tanácskozása Az abesszínia! sáHenget óriási nehézségekeá gördít az ©lasz hadviselés elé A hét végéu ül össze a Népszövetség szankciós bizottsága, de még mindig nem lehet tudni« hogy sor kerül-e ezen a tanácskozás m a kőolaj-szankciók elrendelésére. Angliá­ban a rövidesen összeülő minisztertanács fo^ dönteni a kérdésben, még pedig valószínű­leg úgy, hogy Edennek az események fejlő léséhez mérten szabadkezet enged. A minisz­tertanácsot megelőzőleg az angol tengeri, szárazföldi és légi vezérkar főnökei megbeszé­lést tartottak, melynek eredményét szintén a minisztertanács elé terjesztik. Ez a meg­beszélés is matatja, hogy milyen komoly kérdésekről vau szó. Franciaországban való­színűleg a kamara csütörtöki ülésén dől el a Laval-kormány sorsa, aminek szintén erős kihatása lehet a genfi tanácskozások eredményére. Valószínűnek látszik azonban, hogy angol részről sem fogják sürgetni a kőolaj-,zankciók elhatározását, mert mindinkább erősödik Londonban az a meggyőződés, hogy Olaszországnak úgy katonai, mint gazda­sági helyzete rövidesen rá fogja vinni a római politikát arra, hogy békiilékeny állás­pontot foglaljon el. Parisba érkezett hirck szerint Edén ilyen viszonyok között inkább ahhoz fog ragaszkodni, hogy úgy a népszövetségi tanácsban, mint a bizottságokban minden kérdést egykangulag intézzenek el és ezzel is emeljék a népszövetségi döntések súlyát a közeljövő eseményeivel szemben. Olasz részről cáfolják a hirt, hogy a megoldási tervek között komolyan szóba ke­rült volna egy népszövetségi vizsgálóbizottság kiküldése, melynek működését hosszabb fegyverszünet tenné lehetővé. Mindinkább valósziniinek látszik azonban, hogy a tervre vonatkozó hírek nem teljesen alaptalanok és illetékes körökben is megvitatás tárgyát képezik. A cáfolatok játéka ilyen feszült pillanatokban hozzátartozik az érdekeltek ma­nővereihez. A Rómából rendesen jólértesült Matin szerint az olasz félhivatalos cáfolatok a bákekisérletekkel szemben úgy értelmezendfik, hogy a római kormány tényleg nem kíván kezdeményező lépéseket tenni a béke megteremtése érdekében. Viszont olasz fel­fogás szerint is fennáll továbbra Mussolini kijelentése, hogy hajlandó elfogulatlanul komoly megvizsgálás és mérlegelés tárgyává tenni minden külföldről származó és elfo­gadhatónak látszó javaslatot. A kőolaj-szankciók lehetőségeivel szemben is enyhülőnek látszik az olasz álláspont. Amig kezdetben az olasz sajtó ellenséges aktusnak mondta a kőolaj-szankciók megvalósítását, addig később csak barátságtalan aktusnak jellemezte ugyanezt és ma inkább csak arra szorítkozik, hogy a kőolaj-szankciók elhatározásával szemben Olaszországnak a Népszövetségből való visszavonulását helyezze kilátásba. Ez a lépés is súlyos dolog volna és nyilvánvalóan meggondolkoztatja a vezető hatalmak külpolitikájának irányítóját. Laval különben újra hosszasan tárgyalt Ceratti párisi olasz nagykövettel és rövid­del azelőtt fogadta Franciaország római képviselőjét, Chambrun grófot is. Politikai kö­rökben elterjedt vélemények szerint ezek a megbeszélések nem hoztak változást a hely­zetbe. Az angol—francia egyezségnek megfelclőleg a francia haditengerészet negyven hadihajója tegnap útba indult a Földközi-tengerre, hogy ott, nem messze az olasz vizek­től, egyelőre február 26-ig hadgyakorlatot tartson. A hadszíntéren szántén nem történt fontosabb változás. Egész Abesszíniában to­vább zuhog az eső. Északon a felhőszakadások sártengerré változtatták az utakat. Az olaszok ilyen körülmények között inkább repülőgép-támadásokra szorítkoznak. Angol jelentések szerint az olasz élelmezés és lőszerutánpótlás a terepnehézségek miatt nagyon hiányossá vált. Londonban azt hiszik, hogy a sártengerben az esetleg szükségessé váló olasz visszavonulás Igen súlyos következményekkel járhat. és CeroKii tárgyalásai PÄJRIS. {Az Ellenzék távirata.) A Laval— Gerutti eszmecseréről nem adtak kii hivata­los tájékoztatót. JólLnformált helyről szárma­zó közlések szedni az olasz nagykövet nem hozott magával olyan uj utasításokat, ame­lyek változást idézhetnének fel a háborús viszály ügyében a genfi ülésszak megkez­dése előtt. Márciusban lesznek a francia választások Lebrun köztársasági elnök elnökletével a kormány ma minisztertanácsot tartott, ame­lyen Laval beszámolt a külpolitikái helyzet­ről. Regnier a pénzügyi és Pietre a. londoni tenge rés z et i t á rgya 1 á s ok r ól. Laval közölte Chambrun és Cerutti köve­tektől kapott legújabb információit az abesz- szin problémát illetőleg. Úgy vélik, hogy semmilyen változás nem főtt közbe. 'A miniszterelnök utasítások­kal látta el minisztertársait a közeli válasz­tásokat illetőleg. Laval véleménye szermt az országnak mi­nél hamarabb nyilatkoznia kell &. különböző súlyos pénzügyi és nemzetközi kérdések fe­lől. Elhatározták, hogy törvényjavaslatot nyújtanak be, amelynek értelmében a választásokat március 22 és 29-re írják ki, úgy, hogy április 21-én, tehát a jelen­legi parlament mandátumának lejáratát követő napon már össze is ülhetnek az uj törvényhozó testületek. A minisztertanácsot megelőzőleg Laval megbeszélést folytatott Herriotvaü. A flottagyakorlat PÂRTS. (Az Ellenzék távirata.) Negyven hadihajó elhagyta Brestet s útba indult a flottagyakorlatokra. A flotta február 26-án í tér vissza Brestbe. A földközi-tengeri flotta- gyakorlatot hivatalosan az Atlanti-Óceánon j uralkodó rossz időjárással magyarázzák. Anglia engedményei ; RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A G'orna- j áe d'Italia arról cikkezik, hogy Anglia a Tá­Í 'volkeleten sorra feláldozta érdekeit Japánnak s lépésről- ; lépésre kénytelen volt újabb engedménye- j két tenni, ; a jelek szerint hatástalanul, mert Japán ott- I hagyja a tengerészeti konferenciát, Anglia ; jobban tenné, ha Keietafr'ka helyett inkább j a Távolkelet felé irányítaná figyelmét, ahol I talán mégis csak fontosabb érdekei mennek i a sárga faj javára veszendőbe. A Reuter távirati iroda római jelentése szerint egyáltalán nem bizonyos, hogy Olasz­ország képviseltetni fogja-e magát a jövő heti genfi ülésszakon. Vezérkari főnökök tanácskozása PARIS. (Az Ellenzék távirata.) A Matin szerint a londoni vezérkari főnökök a kor­mányférfiakkal folytatott megbeszéléseiken a földközi-tengeri helyzettel és a megtorlás1 ! politikai várható fejleményeivel foglalkoz­tak. Az értekezlet javaslatai a szerdai angol minisztertanács elé kerülnek. AMSZTERDAM. (Az Ellenzék távirata.) Lord Robert Cecil, volt angol népszövetségi ! főmegbizott Amszterdamban előadást akart tartani „Olasz repülők bombáznak egy svéd i tábori kórházat“ címmel. A holland kor- I many nem engedélyezte az előadás megtar- I tását azzal az indoklással, hogy külföldiek Hollandiában nem tarthatnak politikai jel­legű előadást. I Harctéri jelentések RÓMA (Rador.) Hivatalos hadijelentés: Január 13-án az olasz és gyarmati csapatok a Takazze-folyó körzetében folytattak élénk felderítő tevékenységet, hasonlóképen Makai- lét.ői délre és délkeletre is. A front többi szakaszán semmi fontosabb jelenteni való nincs. PÁRIS. (Rador.) A Havas táviratozza, hogy az északi fronton a helyzetet az olasz őrjáratok tevékenysége jellemzi. Gyalogos és tüzérosztagok végeznek felderítő utakat az abesszin hadállások közelében. Egyik ilyen patrull meglepett egy abesszin oszlopot, amely Amba-Alagitól délre menetelt. Az ola­szok szétszórták az ellenséges csapatot és 1000 zsák búzát és rizst zsákmányoltak. A Havas addis-abebai jelentése szerint az olasz repülök továbbra is nagyfokú tévé kenységet fejtenek ki az északi harcvonalon. Ma délelőtt egy hárommotoros gép repült át Desszie felett, de nem dobott le bombákat Délen az olasz pilóták csak Harrar és má* ogadeni városok felett végeztek felderítő uta kát. A lakosság egyébként már kezdi meg szokni az olasz repülők jelenlétét. (Folytatása a 8. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom