Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-16 / 12. szám

BLLBNTBK 1936 Január 16. .'jamwüHw wmmmmmammmmmnmKwsmmamm ?OMÁN f; ‘»‘TO 5Ä&LMÖ kWímüSüSUffill SZALMIÄK és SAVMENTES EB-EMcT HASZNÁLJON ti' » wAIP*! RAKTÁROZÓKÉPESSÉGE ésREGENERÁLODÁSA CSAKApJROi [GiF^PECSÉrTeLVALÓDr O ALVA NI 5.A> lasztás biztosítására. Nistor miniszter szavai, úgy látszik, ered­ménytelenek maradtak. A jelölő pártok ve­zéreit ugyanis egymásután érik a kellemet­lenségek s az. Adeverul jelentése szerint Po- tarea volt minisztert s Rascanut feltartóz­tatták útjában. így járt Gorcea mérnök is, akit elvertek és Rratianu György is kényte­len volt választási körútját megszakítva, visszatérni gépkocsijával. A kormánypárttal sem tesznek kivételt a jobboldaliak. A »Suceava-ban uralkodó állapotokról a belügyminisztérium tegnap a következő köz­leményt adta a sajtó számára: — Suuciuc Saveanu és Ghelmegeanu — mindkettő a liberális párt tagja — Stupea község határában fel voltak tartóztatva az ellenpártiak által úgy, hogy ezek négy te­hergépkocsit helyeztek keresztbe az ország­úton. Elfogták őket és csak több órai fogva- tartás után a hatóságok közbelépésére bo­csátották mindkettőt szabadon, mire vissza­térhettek Suceava-ba. Hetvenegy letartózta­tás történt ebből kifolyóan. A vizsgálat fo­lyik annak megállapítására, kik voltak a felbujtók. Több revolver, több szeges boxer és két fokos volt a letartóztatottak birtoká­ban. A hatóságok mindent megtettek a rend fenntartására. 1936 JANUÁR 17-én TUMND0T! PUCCINI örökbecsű operája. PREMIER T T B.rletek érvényesek! Sztrájkba lépnek az ügyvédiek, ha mődositfjált az ügyvéd-törvényi Tiltakozás a tervbeveit aj itletékeh elten IMUN 1-'AT A: A Népvövcivj; ntkári hív. I.vi.i kimutatást ten kö>/é -» .sűrűségre szorul?» !-.»’itik.s menekültekre vonatkozom. Kitűnők íbból, liottv le<pv:«;i’i>bi' a/ orosz menekültek .. irr»' akik összesen 800 ezren vannak. Az oro- -.-ok után íz ürmén vek következnek 14° ţ'Z.cr kicks-/ámmal. Az örmény továbbra w martir ••s- -/rnvedÖ nép maradt Menekültek... Emiken >ut . szomorú kép a háború alatt, midőn <’iiy- n m menekültek ok hitnaihagyva minden va- i'.\ onukfat. Menekültek. Azr. sem tudtak hová, tblvan a reményben, hogy valahol otthoni« ni- ■ irak. Betegség fim. éhség pusztítótt« sottU- k.'.t Mindnyájan részvétet érzünk ennek a «0- rzk hallatára. A Népszövetség jdlentésében td- -orolcik torst» sóikban különbözik a regi imne kültek sorsától. Ezek helyzete ugyanis adandó renx-nvük sem lehet, hogy visszatérhetnek ott­honukba. Azokból az országokból származnak, ho? a szabadság lehanyatlott. A ros-v helyzet. :ick ez is egyik bizonyítéka-. . PATRIA: A Mjh lache-párt programja követ­kezőket mondja: „Nemzetünk eleget kell te­rven kulturáxN hivatás.n"k s ki kell t:jlesszé ^ a román tehetségben rejlő erkölcsi és szellemi ér­ijüket. A part programja az úpitő-nactonábz- muuri \tin alaprrvi. Sokat, de nem mindent fe­leztek ki ezzé! a ezJÓvnl.' — A nációnál izmus ugyanis — optimista szempontból — nemcsak epito, de re.tbsta es altruista, is kelr Jcg\e*n ugyanakkor. Különben csak üres. demagógikus frázis 2 nacionalizmus. AÍtruisták vagyunk mi­dőn szeretjük és előnyben részesítjük mindazt, ami annak a közösségnek erkölcsi és anyagi ni- lajdonxi, niciybe születtünk éirnclyncz tar­tozunk nevelésünknél fogva. Az áldozatban es fanatizmusban jelentkezik ennek a nemzeti esz­mének költői megnyilatkozás. Mennyiben kü­lönbözik ez azokról a haszonlesőktől. akvk( na­cionalistáknak nevezik magukat! Akik hatamas ■ ztalékot szednek fel kisebbségi villa átoktól. Nem reáks és soviniszta az a náción üiiomu* mely hadat üzen a kisebbségek kiirtására, akiket a történelmi sors és földrajzi h. yZ.ct a román âilambţ» osztott. ;\kik nem méltatják h- gyvfómte sem az etnikai adatokat, sem nem­zetközi egyezményeket, sem végűi a méltányos­ság és humanizmus követelményeit. Aki tisztá­ban van azzal, hogy hatalomra kerülése esetén nem vkósrtja meg felelős helyen azt. amit ellen­zékben mond, az demagóg is ráadásul mert olyat ígér. amit be nemi tarthat. ADEVERUL: Pierre Miile ismert francia író tanulmányt irt december 30-án c-z ..Ere Nou- velle“ cimü kpba, melyben tízmillió ohiüznak Abesszíniában. vá.ó jetelepülcrevel foglalkozik. A tervet Rómának tutaj doni: jók s -a francig, iró m egállá pit ja. hogy fantasztikus s n*-nc> tekintet, te; a valóságokra. Egyetlen család letelepedése •gyanis 12c—150 ezer frankba kerülne: Felme­rül tehát a kérdés, vaijon 100 ezer embert le • idna-e öelepiteni Itália? Eíiny olasz telepedett meg például Eritreábtin? Alig négyezer A fran- . - iró szerint tömege- telepítés esetén Mussolini ..ísként járna el. mint a- rómaiak. És ezen a contort Pierre Millr hosszasan foglalkozik a í: mcia nép latin eredetével. „Az. antik Rom: — — csak korlátolt mennyiségű gvarmositá:t /tatott. Legtréfáaibb kijelentésünk rchít. mi- : >n latinoknak nézzük magunkat A mi nc. m'ink írlapját ligurok képezik, amit Camrlîe Ju­ri és Gaston Rupnel kéCnégteleniii bebizonyí­tottak. Az antik Róma nem küldött hozzánk ■ dmüveseket nagy tömegben erk hiyataijio- "• • >kat és katonákat, akiknek nagy része szintén _n volt latin. A mai. iatin népek csak nyelvben ; kultúrában egyeznek. Ugyanakkor azonban az angol, német, lengyel, magyar s többi ne­ttekről is el lehet mondani, hegy latin kultúrá­val bírnak. Helyesebben görög—latin kultúrá­val rendelkeznek, ami hosszú időn át í»z euró- mi népek kultúráját uralta.“ Itália tehát pénz n lányában nem képen az általa terv bevett gyár* rn jKositásra. Ha így van, miért került sor mégis h iborura;? UNIVERSUL: A buza ára mindenütt emel­kedik a világpiacon. Nem véletlen körülmények ■h ozzák ezt s nem fog rövid ideig tartan: a buza árának emelkedő irányz,afta. A buza volt :z, mely először érezte a világválságot. Legha- •: rább morzsolódott le az ára s igy általános gazdasági javulásra következtetnek abból, hogy az ár megjavult. Aztán tovább mennek. Tekin­tetbe veszik hogy a vtPág lakosságának kéthar- vi :d része búzatermeléssel foglalkozik s m egái- ipitják hogy a fogyasztóképesség is emelkedni fog minden vonalon, ami elősegíti majd a vi- •áegazdíság újjászületését. Különösen a mező- znzda-sági államokat érdekli ez a jóslat. Fe'me- rüi azonban a kérdés: — vájjon Román-E fel­készült-e a helyzet fel javításé na-? Képesek v a­gyunk-e azon előnyöket élvezni, melyeket az áremelkedés ígér a faluknak? Megáliaspitjuk mindenekelőtt, hogy a/z idei őszi vetés mennyi­sége a tavalyi alatt jóval alól maradt s a búza- termelést kezdek elhagyni a* falvakban. Csupán annyit vetnek amennyi személyes szükségletü­ket fedezi. Élőiről kell kezdeni tehát a- mező- gazdaságot. Az ábécétől kel$ elindulni, általános tervet kell készíteni a gazdasági élet feltámasz- : ás ár a. Meg kell szervezni ia termeiért! és 2 fo. zvasztást. Hosszú időre, fegyelemre, munkára van -szükség ebből a óéiból ROMANIA NOUA: Thomas G. Massaryk gen szép és bölcs formát talált elveinek kikrií- tílyositásána-: „Az államok azon elvek alapján tarthatók fenn, melyekből életre keltek/ Nem- vak az államok, de a politikai pártok is. A Mihalache-pártot ia szükségszerűség hozta; létre, hogy az országban alkotmányos és hamííitat'an demokratikus rendszert létesítsen. A Miba-Uche- párt ebből táplálkozik s senkinek sem lesz ere­je, hogy ellenszegüljön ennek a parancsnak. — Minden próbálkozás hiábavaló tehát, mely el- rzeretné téríteni a pártot célkitűzésétől. A pár't fényes nappal kéül uralomra kerüljön, úgy. hogy az alkotmányosság előtt a kapuk szélesre nyíl­janak. Minden próbálkozás mely, a- kulisszák mögött-i egyezségre vm alapítva, eredménytelen marad. Nem hisszük, hogy a- párt jelenlegi ve­zetősége ilyen kockázatos kísérletre vállalkozna. A tömegre alapított párt a nép akaratából iV a népért jön uralomra. Tiszta lelkiismerettel és bi­zalommal! tekintünk a holnap elé. CLUJ. fAz Ellenzék tudósitójától.) Az Or­szágos ügyvédszövetség nagy tanácsa az ösz- szes ügyvédi kamarák dékánjainak bevoná­sával Bucuresti-ben rendkívüli tanácsülést tartott. I. Gr. Periteanu elnökletével. A Cluj-i kamara képviseletében dr. Dragomir Ale­xandru dékán jelent meg az ülésen, mely­nek legfontosabb tárgya az ügyvédi törvény módosi fásának kérdése volt. Az érvényben levő ügyvédi törvény ugyanis kimondja, hogy az ügyvédi gyakorlatot csak a doktori cim megszerzése, ügyvédi vizsga letétele és három évi ügyvédjelölti gyakorlat után lehet folytatni. A törvénynek életbelép­tetése után az egyetemi hallgatók mozgalmat indítottak és azt követelték, hogy reájuk nézve súlyos rendelkezéseit helyezzék hatá­lyon kívül. Három évvei ezelőtt az akkori igazságügyminiszter a törvénynek az ügyvédi képesítésre vonatkozó részét háromévi idő­tartamra felfüggesztene. Ez az átmeneti idő most járt le és az újabb jogásznemzedék is követeli a törvénynek oly irányban való mó­dosítását, hogy ügyvédi gyakorlatot doktorá­tus és ügyvédi vizsga nélkül is lehessen foly­tatni. Pop Valér dr. igazságügy-miniszter a jo­gászok küldöttségének meg is Ígérte, hogy kérésüket teljesíteni fogja. Az igazságügymi­niszter nyilatkozata az ügyvédek körében nagy megdöbbenést keltett. Periteanu elnök a szombati tanácsülésen ismertette az ország ügyvédi kamaráinak ál­láspontját, amely egyhangúlag tiltakozik a törvény módosítása ellen. Ismertette továb­bá azt az emlékiratot. méh* az országos ügyvédi kar álláspontját foglalja magában, mely leszögezi, hogy az ügyvédek elszaporo­dását és leszegényedését az idézte elő. hogy a képesítés megszerzését megkörmyilették. En­nek tulajdoni tható az, hogy például Bucu- resti-ben több ügyvéd van, mint Parisban és Erdély fővárosában ma 260 ügyvéd van, mig a; háború után alig volt kilencven. Az emlékirat ismertetése után az ügv'védszövét­ség kimondotta, hogy tiltakozik az érvényben lévő ügyvédtör­vény módosítása ellen. Amennyiben pedig az igazsúgügyminiszter ily természetű ja­vaslatot terjesztene elő a parlamentben, úgy az összes ügyvédek sztrájkba, lépnek. Az ügyvédszövetség ezután az igazságügy- miniszternek azzal a javaslatával foglalko­zott, mely az igazságügyi paloták fenntar­tása és irodai anyagokkal való ellátása érde­kében újabb illetékek bevezetését tervezi. Az országos szövetség erélyesen tiltakozott min­dennemű uj illeték életbeléptetése ellen, mert az alkotmány értelmében újabb ille­tékeket vagy közterheket csak törvény utján lehet életbeléptetni. Chaplin és a hangosfilm Mit csinál Charlie Chaplin? ... A régi ugri-bugri búr les zk színész már sehol • ncs Az uj Chaplin: színész, rendező. író és lilo- zófiLS, mindez egy személyben egészen inas valaki, mint amilyen eddig volt. Jó pár évvel ezelőtt mutatkozott lx- elő szőr, m ut a komoly irodalmi értékű művé­szet színésze a „Nagyvárosi fények 1 filin- lx*n. Azóta Chaplin mm jelentkezett újabb filmmel, pedig 20—30 ezer méter filmet is forgatott műtermében. Kevesen tudják azon­ban, bőgj' Chaplin könyörtelen kritikusi! sa­ját filmjeinek és ezek közül egy-keltő éri meg a nyilvánosságra hozatalt. Ilyen például a Világpolgár e. filmje, mely rövidesen hoz­zánk is elkerül. Éhben a darabban Chaplin egy félszeg alakot játszik, aki sikeresen küzd a modern város forgalma ellen. Bekerül -— ezt Is ügyetlensége folytán éri el — egy gyárija, hol nagy lábujjának fel és lemozga- tásával tart üzemijen egy gépel. Innen bör- 1önbe jut, majd k iszabadulása után mindent elkövet, hogy újra visszakerüljön a ral>ok közé. Ezenkívül Chaplinnek két nagy, teljes es­tét betöltő filmje is van, melyeket azonban halálra ítélt és bezárta páncélszekrényébe s ennek kulcsát állandóan magával hordja. Az egyik önéletrajz, mely Chaplinnak és Sidney nevű bátyjának J.ondonbo! történt kiemelkedését, pályájuk kezdetét mutatja be. A másik: — A halhatatlan ember, mely kü­lönben Chaplinnek első hangost Imje. Ezek a daralxjk mindössze csak egyszer kerültek nyilvánosság elé egy mexikói kis falu mozijában, melyet Chaplin az ü filmjei­nek bemutatására használ. A halhatatlan ember egy házassági tragi­komédia, melyben Chaplin egy elviselhetetlen asszonv férje, ki öt kínozza és tiranizálja. Ennek dacára Chaplin fülig szerelmes bele. Mr. Knight, azon kevesek egyike, akik lát­hatták ezt a filmet. Elragadtatással nyilatko­zik erről a f ilmről és azt mondja, úgy neve­tett és sírt. mint tahin életében soha. Nem lehe‘ tudni tehát, hogy Chaplin miért mon­dotta ki ai halálos Ítéletet ezekre a filmekre. Ix»het. hogy Chaplin a hangos filmektő} való félelmét még nem tudta leküzdeni és nem tudja magát elhatározni hogy az első hangos filmet nyilvánosságra hozza. (L Z‘} Mozgószinházak műsor i: SZERDA: CAPITOL-MOZGÓ: Ma Európa legnagyobb filmjének premierje! EPIZÓD. Fősze­replők: Paula Wessely, Karl Ludwig Diel. Otto Tessler. EDISON-MOZGÓ: I. MODERN HAMU­PIPŐKE. Operett. Fősz. Marion Davie« és Bing Crosby, a rádió Carusojânak csodás uj filmje. II. ASSZONYOK FE­HÉRBEN. Az orvos testvérfilmje. Lo­retta Young. John Boles. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A SZOKNYÁS ÖRDÖ­GÜK. Főszerepben: Dick Powel. Gloria Stuart és Adolf Menjou. II. AZ ÉJJELI LEPKE. Főszerepben: Rosemary Ames és Victor Jory. Előadások: 3. 6 és 9. ROYAL-MOZGÓ: Nagy premier! A REPÜLŐ­TISZT. Kessel világhírű regényének filmváltozata. Fősz. Annabella, Jean Pierre Aumont Jean Murat. Számozott jegyek d. e. 10 órától válthatók. Diétás kosztolás, vegetáriánus életmód siakkőnyvefc Tcrfarescif mimszier- eínök Bucuresti-ben BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Ta- íarescu miniszterelnök Poiana-i birtokáról tegnap visszaérkezett a fővárosba. A minisz­terelnök még u tegnapi nap folyamán felke­reste a kormány néhány tagját, hogy meg­állapítsa, mi történt táyoltétében s megbe­szélje a. tennivalókat. Orvosok, mérnökök! Minden német (25% redukció!), fran­cia, stb. folyóirat és könyv megrendelhető és előfizethető Lepagenál, Cluj. A lapokat közvetlenül kapja a kiadótól. Kérjen in­gyen jegyzéket Lepagetól Cluj, jelezve, mely szakma érdekű. Ángyán—Mittag, A szív, a vérkeringés és a vese megbetegedéseinek étrend je Ángyán—Mitág, A gyomor-, bél-, máj-, és epehólyag betegségek étrendi el­látása — — — — — — —-----­Ángyán—Mittág, A lázas megbetegedé­sek, a tuberkulózis, a vészes vérsze­génység, a Basedcwkór és az idült székrekedés étrendje, soványitó és hizlaló kúrák — ------— — — — — Ángyán—Mittag, A cukorbetegek étrendje 10$ Dr. Szerb Zsigmond, Diétás szakácskönyv 119 Dr. Szerb Zsigmond. Az epekőbetegség gyógyítása — — — — — — — — 03 Dr. Szerb Zsigmond, A gyomorfekély felismerése és gyógyítása-------------­Dr. Jakab László, Hogyan éljen a cu­ki rbeteg? — (Tanácsadó és szakács- könyv cukorbetegek részére) — — — Czelnai Eszter, Diétás szakácskönyv — Dr. ViDCze Jenő, Diétás szakácskönyv. Vegetáriánus szakácskönyv, étr Dddet Dr. Rusznyák István. Korszerű husnél- küli táplálkozás. (A legjobb vegetá­riánus szakácskönyv) —------— — • Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLY.i BAN, Cluj. Piaţa Unirii. — Vidékre azonna: szállít jak. 108 10S 85 125 149 100 Heves választási harc Bukovinában Saveanu és Ghelmegeanu elfogatása és ki­szabadulása, — Hetvenegy letartóztatás BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Né- ; hány nap választ el csupán a bukovinai Su- ceava-bnn kiirt választástól, hol a harc el­érti' csúcspontját. A küzdelem élén a nem­zeti kérész tény pártiak állanak, akik régtől magukénak tekintik ezt a kerületet s min­dent elkövetnek, hogy a választás sikerét maguknak biztosítsák. A megye telve van a különböző politikai pártok messziről ide se­reglett vezéreivel s igy az összeütközések el nem maradhatnak. A kíméletlenségig foko­zott harcot Nistor munkaügyi miniszter is elitélte az elmúlt napokban. iEzt aztán éles hangú ujságközlemény követte a „Glasul Bucovinei“ nevű liberálispárti lapban, mely a következő megjegyzést fűzte a választási harcokhoz: — Megállapítjuk, hogy egyes ellenzéki pártok terrorisztikus eszközökhöz és fenye­getésekhez folyamodtak, ami nem illik a bukovinaiakhoz. A választók bizonyára nem fognak felülni az őrültségeknek s azoknak, akik elutaznak majd a kerületből és soha­sem fognak ide visszatérni, hogy a helyi bajokkal foglalkozzanak. Az egyesülés után nem folyt vér a bukovinai választásokon. Reméljük, hogy ez a választás is civilizált módon, csöndben fog lefolyni. Kérjük, te­gyenek meg minden! a hatóságok a szabad

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom